Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
1993. augusztus 24., kedd OLVASÓINK ÍRJÁK iBÉKfeS MEGYEI HÍRLAP „Sajnálattal és felháborodva” értesültünk arról, hogy „Orosháza Város Önkormányzatának képviselő-csoportja”, tizennégy MDF—KDNP—FKGP képviselője semmit sem tanult Gyomaendrőd és Jászberény hasonló pártállású képviselőinek kudarcából. Az Országos Sajtószolgálat útján közhírré tették, hogy fel vannak háborodva, mert ,,a munkáspárt Orosházán nagygyűlést tart”. A munkáspárt városban tartott nagygyűlése ellen korábban tiltakozó gyomaendrődi és jászberényi képviselők indokolása őszinte és igaz volt: ,Nem tartották »kívántosnak«, hogy a munkáspárt a városban nagygyűlést tartson, mert »bizonyára élesen bírálnák a kormány politikáját és ez kedvezőtlen visszhangot váltana ki a város lakosságában.«” A „nem kívánatos” gyűlésen Jászberényben vagy kétezer választópolgár vett részt. Az orosházi „tizennégy tiltakozó” már nem mondhatta, hogy nem kívánatos a munkáspárt gyűlése a városban. Kiderülne — mint Jászberényben—, hogy számukra nem kívánatos, a választópolgárok számára azonban vonzó lehet akkor is, ha nem „Nagy Feró show-műsorát” fogják látni és hallani. Felháborodásukat azzal indokolták, hogy a nagygyűlést „azok a kommunisták tartják, akik 40 évig dicstelen országlásuk alatt erkölcsileg és gazdaságilag rombadöntötték az országot”. A sajnálatos az, hogy tudják, a tizennégyből a hat „doktor” biztosan tudja, ez primitív demagógia. A felháborító meg az, hogy olyan ostobának tartják az újságolvasókat, hogy ezt elhiszik. Hogy felejtve a háborús romokat, a munkanélküliséget, a hektáronkénti 10—20 mázsás búzatermést, a jegy rendszert, a cselédsorsokat, nem emlékeznek arra sem, hogy a szüleik vagy az őmunkájuk eredményeképpen épült újjá az ország, szűnt meg a munkanélküliség, termett hektáronként 50—60 mázsa búza, hogy az ők pénzén lett doktor a több százezer között a hat ,felháborodott” képviselő is. Zalai György Gazdasági „fellendülésünk” (elő)feltételei A gazdasági fellendülés egyik előfeltétele a kettős integrációs gazdaságpolitika, hogy hazánk a közép-európai országokkal — mindenekelőtt a közép-kelet-európai országokkal — erőteljes gazdasági kapcsolatokat építsen ki, és a közép-kelet-európai országok együtt, fokozatosan közeledjenek a közös piaci csatlakozás által megkívánt gazdasági szerkezet felé. Fontos a volt KGST országokkal, elsősorban a FÁK országaival való kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása, általában a kelet-európai piacaink visszaszerzése. Szorgalmazni kell a harmadik világ országaival való együttműködést. Magyarország a közép-kelet-európai térségben kialakuló gazdasági kapcsolódás, az együttműködés keretében a nemzeti jövedelmet lényegesen növelni képes átszállító szerephez jut, ha folyamatában részt vesz, illetve illeszkedik a kelet—nyugati nyersanyag- és energiatranszportba, továbbá a transzverbe. Alapvetően kombinált közlekedéspolitikával, légi—vasúti—vízi kombinált áruszállítással kell hasznosítani az ország kedvezőföldrajzi adottságait, a piaci és nem piaci kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt. A magyar gazdasági fejlődés egyik meghatározó akadálya a nagymértékű nemzetközi eladósodás. Az újabb hitelek a régiek finanszírozását szolgálják, miközben 1985 és 1992 között adósságállományunk megkétszereződött. A nemzetközi adósságállomány a kritikus küszöbértékhez érkezett, és e nyomvonalon tovább haladva a bruttó összeg az ezredforduló táján elérheti a 40 milliárd dollárt is. Fejlődésünk szempontjából az adósságállomány felszámolása létfontosságú, ezért a cél legyen olyan nemzetközi egyezmények elérése, amelyek lehetővé teszik e terhek leépítését, illetve csökkentését. Ennek eszközei lehetnek: kedvezőbb hitelkonstrukció elérése, adósságleírattatás stb. Nemcsak nekünk, hanem hitelezőinknek is érdeke eladósodásunk rendezése, hiszen hazánk számukra nemcsak piacot jelent, hanem kaput is a közép- és kelet-európai piacokfelé. A fő hitelező országokkal (Japán, Németország, Ausztria) olyan megállapodásokra kell törekedni, amelyek a kamatfizetéseket magyarországi befektetésekké alakítanák át, s így megakadályoznák az erőforrások kiáramlását. Ezen túlmenően minden, a nemzetközi gyakorlatból ismert, ilyen célú módszert fel kell használni. Ez a politika középtávon biztosítaná az adósságterhek enyhítését, a korszerűsítéshez szükséges források megszerzését. Botyánszki György az MSZDP, MSZDKSZ országos főtitkára „Csöpög a csap...” Tisztelt Szerkesztőség! A Békés Megyei Hírlap augusztus 4-ei számában olyan cikkre találtam, mely mélyen megdöbbentett. „Csöpög a csap, ki javítja meg?” címűt, melyet többször egymásután elolvastam, és nem tudtam megérteni, hogy mi köze van Fehér Györgyék csapjához az áttelepedett „románoknak” (magyarok!!!). Romániából — Erdélyből telepedtünk át 1990-ben, ahol magyar anyanyelvű románok voltunk, azóta itt „románok”. Ledolgoztunk mi is becsülettel egy életet (30 év munkaviszonyom van megszakítás nélkül) és felneveltünk három gyermeket. Soha nem írtam még újságnak levelet, most sem a felháborodás, inkább a döbbenet íratta ezt velem. Kérem, nézzék el nekem! Kalcsár Zsuzsánna, Magyarbánhegyes Lehet reklamálni. Igaz is, hol? Gondolom nem írok újat azzal, hogy a járdán a fák miatt lehetetlen közlekedni. Faluhelyen „törvényszerű”, de városunkban, Békéscsabán és főle g a peremkerületekben az ember kénytelen a kocsiúton ballagni. Az idén a kimondottan bő termés olyannyira lelóg, hogy meg sem kíséreli az ember a járdán való közlekedést. Fejbekólintósdi és szemkiverősdi mit sem számít a tulajdonosoknak. Mert ugye a fákat, azt sajnálják megmetszeni, az ágat levágni. Menjen a túloldalra—mondják. Igen ám, de ott is ez a helyezi. Mindazonáltal, hogy az ember összetapossa a lehulló gyümölcsöt veszélyes is az úttesten közlekedni a száguldozó autósok miatt is. Csodálom, hogy eddig nem olvastam, hallottam erről. Igaz, itt balesettől kapcsolatosan is lehet reklamálni. Igaz is, hol?!! Kérdésem (jön az ősz): nem lehetne ennek az áldatlan állapotnak véget vetni? Mondjuk hathatós intézkedéssel! Hogy a járdát használhassuk a rendeltetésének megfelelően! Az ágak ugyanis megmaradnak a csúszós, havas télen is. Név és cím a szerkesztőségben Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Az emberi kapzsiság egészségünk kárára! Minap régi ismerősömet mentem meglátogatni Körösújfaluba. Utam Vésztőn keresztül vezetett. Rengeteget fejlődött a község, mióta nem jártam arra. Egyik üzlet a másik után. A Tóhíd tövében megláttam egy gazdaboltot. Úgyis hiányzik egy pár permetsze- rem, gondoltam, hogy benézek. Egy vevő volt, tehát nem sokat kellett várnom. Az illető kért hypót, meg egy 7—8 kilogrammos dinnyét. Azt hittem nem jól hallok: hypo meg dinnye. Az eladó engem is udvariasan kiszolgált, tehát most hypós és permetszeres is volt a keze, s ezután kézmosás nélkül elindult lékelni. Közben mondja nekem, hogy tessék venni dinnyét, nagyon édes és bio. Természetesen nem vettem. Szeretném azért tudni, hogy mit szól ehhez a köjál, esetleg az APEH, mert biztos nem őstermelőről van szó. Tudom, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalkozókés a kereskedők is, de meggazdagodni nem minden ár on, főle g nem az egészségünk árán kellene. Név és cím a szerkesztőségben Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik legbiztonságosabb befektetés. Mivel állami értékpapír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha időközben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már On is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Bank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér 10. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Szent I. tér 3. • 1993. szeptember l-jétől Polgári Bank Rt. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. o s $ ., K ÄÄ £ § A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS
