Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
1993. augusztus 24., kedd EMLÉKEZÉS ifPfíl ^ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Horthy Miklós, a katona Horthy Miklós születésének 125. évfordulója alkalmából több részből álló sorozatban foglaltuk össze a néhai kormányzó életpályáját és politikusi tevékenységét az 1919. november 16-ai budapesti bevonulástól egészen 1957. február 7-én bekövetkezett haláláig (sőt, mai kenderesi utóéletével is foglalkoztunk), ám életének 1919 előtti szakaszáról nem tettünk említést. Ezt a mulasztásunkat most pótoljuk, hisz így válik teljessé a Horthy-életmű. Horthy Miklós a Novara hajó parancsnoki hídján Horthy Miklós Százhuszonöt esztendeje, 1868. június 18-án Kenderesen (a család ötödik gyermekeként) született Nagybányai Horthy István és Dévaványai Halassy Paula Miklós névre keresztelt fia. Horthy Miklós már nyolcévesen kikerült a meleg családi fészekből, ugyanis általános iskolai tanulmányait Debrecenben fejezte be. Szülei azt akarták, hogy a német nyelvben tökéletesjártasságot szerezzen, ezért gimnáziumi éveit Sopronban töltötte. Aztán alig tizennégy évesen a tengerésztiszti pályát választotta, ezért a fiumei Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiára jelentkezett. Abban az esztendőben ( 1882) 612 fiatal kért fölvételt, de csak negyvenkettőt vettek fel, köztük Horthy Miklóst is. Béla bátyja tragikus balesete miatt (tengerészapróddá avatása előtt, hadgyakorlat közben olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az orvosok már nem tudták megmenteni az életét) viszont szülei egyáltalán nem örültek ennek a döntésnek. Ám az ifjút ez nem befolyásolta, s a tengerészeihez .való ragaszkodását mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy később, Magyarország kormányzójaként is büszkén viselte a tengemagyi egyenruhát. Hadapródtól szárnysegédig Horthy Miklós négyévi tanulóidejét 1886-ban fejezte be; ekkor II. osztályú tengerész hadapródként a flottához vezényelték, majd háromévi szolgálat után — 1889-ben — I. osztályú tengerészhadap- róddá léptették elő. A következő esztendőben Horthy Miklós zászlóst a „Saidá”-ra osztották be. Ezzel a hajóval 1892-ben indulva egy nagyon emlékezetes, csaknem kétéves tengeri utat tett meg. A fiatal Horthy 1897. május 1-jén II. osztályú tengerészhadnagy lett, 1900. január 1- jén pedig I. osztályú tengerészhadnagyi rangot kapott. Ekkortájt az „Artemisia” iskolahajón is szolgált, ahol a hadi- tengerészet jövendő altisztjeit képezték. Horthy hajóparancsnoki minősítésében mindig szakszerűen látta el feladatát, a rábízott emberekkel törődött, gondoskodott arról, hogy a szabályzat által előírt legjobb feltételek között dolgozhassanak. Szolgálaton kívül pedig rendkívül közvetlen volt, a szárazföldi szabadidőben jó bajtársnak és szórakoztató anekdotamesélőnek mutatkozott, ezért a tisztikarban nagy népszerűségnek örvendett. Horthy Miklós harminchárom éves volt, amikor 1901. július 22-én — a korabeli Magyarországon szokásos pompa közepette — Aradon feleségül vette Purgly János parlamenti képviselő leányát, a nála tizenhárom évvel fiatalabb Jószási Purgly Magdát. Az ifjú pár Pó- lában telepedett le. Itt született mind a négy gyermekük: Magdolna (1902—1918), Paula ( 1903— 1940), István ( 1904— 1942) és Miklós (1907— 1993). Majd a tengerésztiszti szolgálat Konstantinápolyba szólította Horthyt. A Boszporusz partján bérelt villát, s két és fél évig itt lakott feleségével és négy gyermekével. Aztán hamarosan Bécsbe hívták, ahol Ferenc József császár és királyi őfelsége egyik szárny- segédjévé nevezték ki. Bécsben — eleinte csak Ferenc József oldalán — számtalan kulturális rendezvényen megfordult a magyar tengerésztiszt. Egyre közelebb került a művészetekhez, s a múzsák hatása alól sem vonta ki magát. Mayerhofer tanár iskolájában festészetet tanult. A tanár elismerően szólt Horthy alkotásairól, s tanácsára a Művészettörténeti Múzeumban több másolatot is készített. Az I. Ferenc Józsefről festett portré volt számára a legértékesebb (és szerinte a legsikerültebb) kép. Ezt az alkotását minden újabb lakhelyére magával vitte, de sajnos a második világháború során nyoma- veszett a festménynek. A festészeten kívül a zenei művészet is közel állt Horthy Miklóshoz; csupán előrehaladott kora miatt nem próbálkozott a nyilvános énekléssel. A klasszikus és a könnyed zenét egyaránt kedvelte, de főleg Lehár Ferenc operettjei álltak hozzá közel. Lehárhoz személyes ismeretség is kötötte, mivel három évig tengerészkarmester volt, s a még nőtlen Horthy pólai lakásában gyakran megfordult, hogy előadja új szerzeményeit vagy hangszeren kísérje Miklós énekét. A festészet és a zene nem merítette ki Horthy Miklós kultúra iránti nyitottságát, hanem — mivel németül kitűnően értett és beszélt — rendszeresen színházba is járt. Főleg a Burg Színházba ment szívesen, ahol a kilencven évesen is játszó Wilbrandt-Baudius asszony alakításai voltak rá nagy hatással. Mindezek mellett világhírű múzeumok látogatására is maradt ideje és alkalma. A császár közelében Horthy Miklós természetesen jelentős politikai jártasságra is szert tett, ami később Magyarország kormányzójaként a hasznára vált. Háborús hős Az első világháború kitörésekor Horthy éppen Magyarországon töltötte szabadságát, ám a hír hallatán szinte azonnal Bécsbe utazott és harci szolgálatra jelentkezett. A harmadik páncélos hadosztály zászlóshajójának, az öreg Habsburgnak a parancsnokságát 1914 júliusában vette át, s családjával újra Pólába költözött. Decemberben pedig kinevezték a páncélos cirkáló, a Novara parancsnokává. Ez a hajó éppen akkor készült el, a flotta leggyorsabb és legmodernebb egységének számított, s különleges feladatok elvégzését szánták neki. Horthy Miklós Novara hajójával 1915 májusában kapta az első jelentősebb megbízást. Feladata az volt, hogy egy német tengeralattjárót Pólából a Matapan-fokra vontasson, hogy az onnan a legkevesebb hajtóanyag fölhasználásával áttörhessen Törökországba. A magyar tengerésztiszt vállalkozását siker koronázta, és ezért a haditettéért vaskereszttel tüntették ki. j A Novarával a legemlékezetesebb tengeri csatát Otran- tónál az angolokkal vívta, ahol 1917. május 15-én ő maga is megsebesült. A hajóhídon gránát robbant, Horthy lábába több szilánk fúródott, s könnyebb gázmérgezés folytán egy időre eszméletét is elvesztette. De mihelyt magához tért és elsősegélyben részesítették, hordágyon a fedélzetre vitette magát, s testét a parancsnoki híd korlátjához köttetve félájultan vezényelt tüzet fedélzeti ütegeinek. Három teljes órán át tartott így ki, míg végül az ellenséges flotta feladta a csatát és visszavonult. Fölépülése után az uralkodó személyesen tüntette ki a magyar tengerésztisztet, majd 1918. február 1-jén a Póla hadikikötőjében horgonyzó Prinz Eugen csatahajó parancsnokságát bízták rá. Ez a hajó egyike volt a Monarchia három legnagyobb hadihajójának. A háborús vereség közeledtével Pólában is nyugtalanság támadt. A sorozatos fegyelmezetlenségek egyre gyakoribbá váltak. Úgy tűnt, a tisztek már nem sokáig képesek úrrá lenni legénységükön. Horthynak azonban sikerült határozott föllépéssel és kemény intézkedésekkel — anélkül, hogy fegyverhasználatra került volna sor — a Prinz Eugen csatahajón a katonai fegyelmet helyreállítani, ami az egész kikötői helyzetet pozitívan befolyásolta. Nem sokkal ezután, Károly István főherceg javaslatára (aki a pólai matrózlázadás kivizsgálását vezette) 1918. február 27-én az uralkodó Horthy Miklóst ellentengernaggyá és az osztrák—magyar haditengerészet parancsnokává nevezte ki. Az Osztrák—Magyar Monarchia 1918 októberére teljesen összeomlott, így október 31-én Horthy pólai küldetésére is pontot tett a kor szomorú valósága. Novembertől Kenderesen (ahogy erről az időről ő mondta: a vörös uralom és a román megszállás közé eső, mindkét oldalról fenyegetett területen) családjával visszavonultan élt. A nemzet szolgálatában A családapa számára 1919 nyarán érkezett el a cselekvés ideje; Károlyi Gyula megbízásából 1919. június 6-án Szegedre utazott, ahol átvette a hadügyminisztérium vezetését, és felhívást bocsátott ki a nemzeti hadsereg megalakítására, melynek főparancsnoka ő maga lett. (Míg ő a nemzet érdekében fáradozott, addig kenderesi birtokán előbb a kommunisták, majd a románok végeztek kegyetlen fosztogatást; ezért otthon maradt családja előbb Debrecenbe, majd Budapestre menekült.) Horthy Miklós úgy tervezte, hogy a nemzeti hadsereget Budapest felé vonultatja és a fővárost még a románok odaér- kezése előtt elfoglalja. Ám a kommunista uralom már augusztus legelejére végleg összeomlott, és a román csapatok hamarabb elérték Budapestet. így Horthy kénytelen volt megváltoztatni tervét, s nemzeti hadseregét — a franciák tiltása ellenére — a dunántúli területekre vonultatta, ő maga pedig augusztus 13-án repült Siófokra, ahol berendezte új főhadiszállását. Siófokon tovább folytatódott a nemzeti hadsereg megerősítése (a haderő létszáma ekkor már elérte a 30 ezer főt). Horthy pedig Budapestre utazott, ahol fölkereste az antant- hatalmak katonai misszióját, az amerikai Bandholtz, a brit Gordon, a francia Graziani és az olasz Mombelli tábornokot. A magyar fővezér a Dunántúl román megszállását kívánta megakadályozni. A győztes hatalmak képviselőinek imponált Horthy személyisége, ezért bíztak benne. Ezt követően Horthy Miklós a román főparancsnokkal, Mardarescu tábornokkal is tárgyalt, akinek nyíltan megmondta, ha átlépik a demarkációs vonalat, akkor ő nemzeti hadseregével tüzet nyit a román csapatokra. Sajnálatos módon akkortájt — Horthyéktól teljesen elkülönülten — egy másik „mozgalom” is mindinkább hallatott magáról: a fehérterror. Különböző szabadcsapatok (melyek között Prónay százados különítménye vitte a prímet) megkezdték a kommunisták, szocialisták és zsidók lemészárlását. A fehérterror a Tanácsköztársaság terrorjának volt a reakciója. Horthy figyelmét a tetemes teendők bőven lekötötték, így hosszú ideig ügyet sem vethetett a kilengésekre, tisztjei pedig elnézőbbeknek bizonyultak. Viszont egy tény, Horthy többször kifejtette: „Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot a fővezér- ség!” S ennek az ellenkezőjét eddig senkinek sem sikerült dokumentumokkal bebizonyítani. Horthy Miklós erőfeszítései végül eredményekben is megmutatkoztak, így 1919. november 14-én a román csapatok elhagyni kényszerültek Budapestet, s megkezdődött a nemzeti hadsereg ünnepélyes bevonulásának előkészítése. Magyari Barna A kép előterében Horthy Miklós és felesége, Purgly Magda Horthy Miklós egy köztéri rendezvényen
