Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-03 / 179. szám

1993. augusztus 3., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZA T Nemzetiségi célpályázatok / Újabb pedagógus könyvesbolt nyílt Az Országos Közoktatási Inté­zet pedagógus könyvesboltot nyitott az V. kerület Dorottya utcában — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Salné Lengyel Mária, az OKI tudományos munkatársa. A könyvesbolt­ban nemcsak a tanárok, hanem a szülők is találnak hasznos könyveket: pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai és képességfejlesztő kiadvá­nyokat. Kisgyerekek számára kreatív játékokat árusítanak. Kaphatók az OKI tankönyv és taneszköz fejlesztésére kiírt pályázatának nyertes kiadvá­nyai is. A szakemberek peda­gógiai szaktanácsadással is se­gítik a vásárlókat. Szabadságon az Ikarus Hétfőtől augusztus 13-ig állnak az Ikarus Rt. budapesti és szé­kesfehérvári gyárai, s csak a karbantartók, illetve az ügyeleti feladatokat ellátók dolgoznak a telepeken. A két gyár dolgozóit a rendes évi szabadságuk terhé­re szabadságolták, a megrende­lések hiánya miatt eredetileg egy hónap leállást terveztek, s bár a helyzet a vártnál jobban alakult, így is szükség volt két hét kényszerpihenőre. Az -Ikarus berkeiből szár­mazó értesülések szerint a bu­dapesti gyár a leállás után lét­számát tekintve beáll' arra a szintre, amelyet a várható megrendelések indokolnak. Ha többletmegrendeléshez jutnak, „külső” szakemberek alkalmazásával fogják megol­dani az átmeneti munkaerőhi­ányt. A budapesti gyárban au­gusztus közepétől zömében 300-as és 400-as típusú buszok készülnek majd, kisebb rész­ben 200-asok. A székesfehér­vári gyárban az elmúlt évben 3547-en dolgoztak, az azóta 10 százalékkal csökkent lét­számmal 1458 autóbuszt gyár­tottak az első félévben. Nívódíj-pályázat A MNEKA kuratóriuma erköl­csi és anyagi támogatásban kí­vánja részesíteni azokat a sze­mélyeket, akik a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudományos élet, népművelés, hitélet, kö­zösségformálás területén több éves tevékenységükkel kima­gasló teljesítményt nyújtottak. A kuratórium az alábbi tevé­kenységi formákra kíván ki­emelt figyelmet fordítani: újság­írás, pedagógia, képzőművé­szei» nyelvápolás, hagyomány- őrzés, helyi nemzetiségi kuta­tás, népművelés, közösségszer­vezés, hitélet, közélet. (A kura­tórium részletes indoklással el­látott javaslatokat fogad el, a nívódíjra javasoltak pem nemzeti­ségi állampolgárok is lehetnek.) Kábeltelevíziós műsorok támogatása A MNEKA kuratóriuma pá­lyázatot hirdet helyi beszélt di­alektusban anyanyelvű ki­sebbségi helyi kábeltelevíziós műsorok és műsorsorozatok támogatására. Anyanyelvű közfeliratok célpályázat A MNEKA kuratóriuma pályá­zatot hirdet nemzetiségi anya­nyelvű utcanévtáblák, intézmé­nyi név-, illetve eligazító táblák elkészítéséhez, felállításához való anyagi hozzájárulás elnyerésé­ért önkormányzatok részére. Kisebbségi anyanyelvi betűkészlet A kisebbségi anyanyelvhaszná­lat megkönnyítése érdekében a MNEKA kuratóriuma pályáza­tot hirdet megfelelő írógépi be­tűtípus, illetve számítógépes nyelvi program beszerzésére. Nemzetiségi alapítványok támogatása A MNEKA kuratóriuma támo­gatni kívánja a kis községek­ben működő nemzetiségi kul­túra ápolását, nemzetiségi anyanyelvi oktatás fellendíté­sét szolgáló alapítványokat, melyek 1993. március 1-jéig bejegyzésre kerültek. Pedagógusok jutalmazása A MNEKA kuratóriuma pá­lyázatot hirdet azon pedagó­gusok számára, akik részt vet­tek az 1974-es nemzetiségi is­kolai rendszer kialakításában. Cserkészcsapatok nemzetiségi programjainak támogatása A MNEKA kuratóriuma pá­lyázatot hirdet cserkészcsapa­tok számára nemzetiségi prog­ramok támogatására. Jubileumi pályázat A MNEKA kuratóriuma pá­lyázatot hirdet 10,20 stb. éves jubileumukat ünneplő nemze­tiségi hagyományőrző együt­tesek támogatására. Pályázni az együttes eddigi működését, eredményeit, sikereit részlete­sen bemutató pályázati bead­vánnyal lehet. Kutási pályázatok A MNEKA kuratóriuma pá­lyázatot hirdet nemzetiségi kutatási témák finanszírozásá­ra. A pályázók javaslatot te­hetnek a kutatandó témára, il­letve jelentkezési lapot adhat­nak le a kuratórium által kije­lölt alábbi témakörökben: Az 1945-ös földosztás és a cigá­nyok; A kétnyelvű iskolákra vonatkozó 1961. évi miniszté­riumi körlevél keletkezésének előzményei, körülményei és következményei; Nemzetisé­gi konfliktusok megelőzésé­nek, feloldásának módjai helyi közösségekben; Kisebbsége­ket sértő feliratok eltávolításá­nak jogi és gyakorlati lehető­sége; A nemzeti sajtó története 1920-tól napjainkig; A nemze­tiségek létszámának alakulása egyes településeken. A kuta­tók rövid kutatási tervvel és költségvetéssel pályázzanak. A pályázatokat az alapít­vány által rendszeresített űrla­pon 15 példányban lehet be­nyújtani a 1357 Budapest, pos­tafiók 2. levélcímen 1993. no­vember 15-éig. Részletes in­formációt adnak Mátyás Syl­via és dr. Urbán László a 269- 4958/835-ös telefonszámon. Mindezen célpályázatok össztámogatására az alapít­vány kuratóriuma 11 119 000 forintot különített el, melynek felosztását 1994 januárjában hozza nyilvánosságra. Be­nyújtási határidő: 1993. októ­ber 15. Levélcím: 1357 Buda­pest, posfafiók 2. Felhívják a pályázók figyel­mét, hogy az általános pályá­zati kiírásnak megfelelően bármilyen kisebbségi témában 1993. augusztus 25-éig fogad­nak pályázatokat az alapít­vány által rendszeresített űrla­pon 15 példányban. Felhívás A magyarországi felsőfokú oktatási intézmények, gimná­ziumok és szakközépiskolák nappali tagozatos cigány szár­mazású hallgatóihoz. A MNEKA Alapítvány ösz­töndíjpályázatot hirdet cigány fiatalok részére az 1993/94-es tanévre. Pályázhatnak mind­azok a nappali tagozatos hall­gatók, akik iskolalátogatási bi­zonyítványt, rövid önéletraj­zot és szülői kereseti kimuta­tást (vagy munkanélküliségi igazolást) nyújtanak be 1993. szeptember 15-ig az alábbi címre: 1074 Budapest, Hársfa u. 43. Országos Gyermekvédő Liga, dr. Koncz István alelnök. Az ösztöndíj havi összege 1000—4000 forint. A kurató­rium döntését október első felében hozza nyilvánosságra. Kérik, a levélben tüntessék fel, ha személyes segítséget is kér­nek tanulmányaik folytatásá­hoz. A borítékra írják rá: „ösz­töndíj”. További tájékoztatás: (06-1) 121-7053 Schäfer Fe- rencné, (06-1) 269-4958/835 Mátyás Sylvia. Forró Pál: A tanár úr szerelmes 3. Másnap ismét eltűnt Zoli és har­madnap megint hasztalan kereste Kelemen tanár úr délután három­kor. A tanítás kellős közepén Zoli valamilyen ürügy alatt felállt, hogy egy percre távoznia kell és nem került elő este hatig. Kele­men kétségbe volt esve. Elhatározta, hogy éber lesz. Egy rendőrkutya ugrásra kész szimatával figyelte Zoli minden lépését. Két napig csakugyan si­került is megakadályozni rejté­lyes szökéseit. De harmadnap a tanár úrnak valami dolga akadt jegyzetei között és mire kijött a szobájából, hűlt helye sem volt már Zolinak, akit egy írásbeli dol­gozat kellős közepén hagyott ma­gára a teraszon. Kelemen beszaladta a környé­ket, benézett a bokrok mögé, be­lesett a szomszédos villákba. Egyszerre csak rászólt valaki. — Jó napot, tanár úr! A Zolit tetszik keresni? Zsuzsika volt, a szomszéd szép kislány. — Igen... őt keresem! — vála­szolta Kelemen meglepetten. Zsuzsika gúnyosan húzta el a száját. — Akkor ne a bokrok alatt tessék keresni, hanem a Nyáryné villájában. Mindenki tudja, hogy az özvegynek udvarol! Kelemen tanár úr egy pillana­tig villámsújtottan állt. Mint tisz­ta lelkű pedagógus, a züllés leg­mélyebb fokának találta, ha vala­melyik diákjának női ügye akadt. Még ha valamilyen ideális rajon­gásról lenne szó, ez még érthető volna és megbocsátható. De egy özvegynek, démonnak, vampnak a karjai között! Kelemen tanár úr megrendültén sietett a villa felé. Nyáryné villája meglehetősen távol volt, az országútról be kel­lett térni az erdőbe. Kelemen les­be állt. A villát figyelte. És egy­szerre megpillantotta Zolit és az özvegyet. Az özvegy aranyos kis sortot viselt és sárga, könnyű nyá­ri pulóvert. Olyan volt ő is, mint egy ragyogó, friss siheder. Kezé­ben labdaverőt tartott, amellyel tréfásan Zoli orrára ütött. — Ugyan menjen már, ne csa- csiskodjon! Zoli szinte félelmetes volt. Szeme ijesztően tüzelt, a lélegze­te zihált. — Szeretem... és ne nézzen kisfiúnak, ne bánjon így velem ! — Jaj, milyen szörnyeteg! — nevetett az özvegy. — Hát ha megcsókolom, megígéri, hogy jó lesz? —ígérem... — Na jó, hát nyújtsa ide szé­pen az arcát! De Zoli nem az arcát nyújtotta. Hirtelen átkapta az özvegy dere­kát és vad szenvedéllyel kezdte csókolni. A nő meglepetten véde­kezett.^, — Őrült! — kiáltotta. — Ha nem bocsát el... És hirtelen moz­dulattal arcul ütötte a fiút, aki égő arccal, lihegve engedte el. — Pfuj, nem szégyellj magát? Ilyen vadnak lenni? Fáj? — kér­dezte megint édesen és a fiú piros arcához hajolt, amelyen ott Volt még a pofon nyoma. — No majd meggyógyítjuk! És megcsókolta a pofon he­lyét. Azután kezét nyújtotta. —És most legyünk jó barátok. A legjobbak... De többé nem.sza­bad így megfeledkeznie magá­ról... ígérje meg! Akkor kap még egy csókot. Megint összecsókolóztak. Akkor az özvegy tréfás haraggal rámordult Zolira: — És most egy-kettő, haza­menni! — Nem megyek! — kiáltotta szenvedélyesen Zoli. — Tudom, miért küld el. Őt várja. Laczhá- zit... — Semmi köze hozzá... —De van. Én jobban szeretem magát. Maga nem tudja... — Semmire sem vagyok kí­váncsi. No nézze meg az ember. Egy ilyen kölyök, aki megbukik az érettségin... — Hát igen, megbuktam... De nem butaságból és nem lustaság­ból. Én meg akartam bukni! —Ugyan! És miért? * — Mert tudtam, hogy akkor nem visznek Dauville-ba és itt maradhatok maga mellett... Az özvegy meghökkenve és meghatva nézett Zolira. Látszott rajta, hogy küzd az érzéseivel. Gyengéden megsimogatta a fiú fejét. ■* — Ez őrület, Zoli... nem sza­bad... nincsen értelme... Kérem, menjen haza! Zoli dacosan nézett a szemébe. — A pótvizsgán is megbuk­tam. Mert semmivel sem törő­döm. De a Laczházit megverem, ezt vegye tudomásul! — Kis féltékeny hősöm! — mosolygott Nyáryné. — Magát igazán muszáj szeretni. Hát jó, nem veszünk össze, ide jöhet máskor is, de szépen kell visel­kednie, nem szabad ilyen butasá­gokat beszélnie... És most men­jen... menjen! Kedvesen tuszkolta kifelé. Zo­li úgy engedelmeskedett, mint egy meghunyászkodott medvebocs. Kelemen lélegzetvisszafojtva hallgatta végig az egész párbe­szédet. Sohasem volt még ilyen nehéz helyzetben. Csak még azt várta meg, hogy Zoli eltűnjön a láthatárról. Ke­mény, határozott léptekkel be­ment a villába. — Asszonyom -— mondta el­szántan—, én... én... mindent lát­tam és hallottam. Az özvegy ellenségesen és ki­hívóan kapta fel fejét és ránézett a tanár úrra, akinek ettől a pillantás­tól elállt a szívverése. —A tanár úr kémkedni és hall- gatódzni szokott?—kérdezte gú­nyosan az özvegy. — Kérem, nekem kötelessé­gem vigyázni a tanítványomra! — És most persze azt hiszi, hogy az ártatlan kis fiúcska vala­mi gonosz és csábító boszorkány hálójába esett? (Folytatjuk) A KSH az 1993-as lakáshelyzetről Ez év első félévében 6821 la­kást építettek hazánkban, ami 7 százalékos növekedést jelent 1992 hasonló időszakához ké­pest. Ez fontos változást mu­tat, hiszen az elmúlt évekre a folyamatos csökkenés volt a jellemző — többek közt erről ír a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése, melyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. A jelentés szerint az. első félév lakásépítései 1990-ben 5, 1991-ben 16, az elmúlt év­ben pedig 37 százalékkal csök­kentek a megelőző, év azonos időszakához mérten. Az 1993- as tendencia az év végére már enyhe növekedést valószínű- sít. Ez azonban viszonylag kis területre érvényes: az ország legnagyobb részében továbbra is a visszaesés a jellemző. Budapesten több, mint há­romszor annyi lakás (1360) épült az idei első félévben, mint 1992 hasonló időszaká­ban, Pest megyében pedig 84 százalékos az emelkedés. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Vas megyékben nem változott jelentősen a helyzet. Ugyanakkor 25-50 százalékos csökkenés mutat­ható ki Baranya, Békés, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Győr- Moson-Sopron, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok és Komá- rom-Esztergom megyékben. A vidéki városokban 16 száza­lékkal visszaesett, a községek­ben nem változott a lakásépí­tések száma. Továbbra is jelentéktelen az önkormányzati lakásépítés, mindössze 66 lakás épült az első félévben ilyen forrásból. Az elkészült új lakások 83 szá­zalékát — szám szerint 5686- ot — a lakosság építette. Három gyermek után kormánysegély Belügyesek bérkövetelése A Belügyi Dolgozók Szak- szervezete 25-30 százalékos béremelést tartana indokolt­nak a rendőrségnél 1994-re, az előirányzott 7 százalékkal szemben — mondta Bárdos Judit főtitkár, a BDSZ hétfői sajtótájékoztatóján. A tájé­koztatót abból a célból rendez­ték, hogy felhívják a közvéle­mény és az országgyűlési kép­viselők figyelmét a rendőrök — szavaik szerint — tarthatat­lan anyagi helyzetére. Elhangzott: 1993-ban az Ér­dekegyeztető Tanácsban lét­rejött megállapodás értelmé­ben a rendőrök mindössze havi bruttó 500 forint fizetéseme­lést kaphatnak. Ez annyira megalázóan kevés az állo­mány számára, hogy sokan vissza is akarják küldeni ezt az összeget. A kezdő rendőrök fi­zetését a főkapitány saját ha­táskörében 11-12 ezer forint­ról • bruttó 14 ezer forintra emelte, ám ez még így is messze elmarad a verseny- szférában szokásos bérektől. A BDSZ információi szerint a költségvetés 1994-re 7 száza­lékos béremelést irányoz elő. Ezt keveslik, véleményük sze­rint 25-30 százalékkal kellene emelni a rendőrségi illetmé­nyeket. Azt is nehezményezik, hogy ez a szerény mértékű emelés is csak a hivatásos állo­mányt illetné meg, a belügyi közalkalmazottak bérét nem fejlesztenék. Hosszú távon azt szeretnék, hogy a rendőrségi fizetések a köztisztviselők bé­rezésével lenne összhangban. Ezt az is akadályozza, hogy még nem született meg a rend­őrségi és a szolgálati törvény. Az alacsony bér—hangzott el a tájékoztatón — a szakmai színvonalat is veszélyezteti: egyre több képzett rendőr for­dít hátat hivatásának, és he­lyezkedik el a versenyszférá­ban, például rendészként vagy testőrként, mivel így jóval na­gyobb jövedelemhez juthat. A szakszervezet a rendőrségi pénzhiány enyhítésére elkép­zelhetőnek tartaná azt is, hogy a költségvetés az útlevélille­tékből származó bevétel felét visszaadná a Belügyminiszté­riumnak. Bárdos Judit hangsú­lyozta: nem fenyegetőznek demonstrációval, mindenkép­pen a tárgyalásos megoldások hívei. Ugyanakkor a rendőrsé­gi állomány csalódott és elke­seredett. A szakszervezetek­nek megvannak az alkotmány adta lehetőségei arra, hogy tör­vényes módon adjon hangot tiltakozásának.

Next

/
Thumbnails
Contents