Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
èlSBÉKFÜ MF1ÎYF.I HÍRLAP 1 ' 1 MEGYEIKÖRKÉP 1993. augusztus 3„ kedd | O „Égbolt lesôk” figyelmébe! Nagyszánáson több éve működik a Czabán Samu Művelődési Ház „MIRA” csillagászati szakköre. Mivel a felhőtlen nyári égbolt kiválóan alkalmas távcsöves megfigyelésekre, így a szakkör tagjai a nyári hónapokban sem tétlenkednek. A csillagda a helyi szociális otthon parkjában minden hétfőn 19 órától 22 óráig tart nyitva, ahová várják mindazokat, akik érdeklődnek a csillagászat iránt. Kedvező tapasztalat Gádoroson augusztus elsejétől az önkormányzat vette át a temetkezési szolgáltatásokat. A váltásra azonban már időben felkészült a hivatal, vásárolt egy halott szállító járművet. Az önállóság mellett való voksolás eddig kedvező visszhangra talált. Gyümölcsöskert A végegyházi általános iskola ez évtől saját gyümölcsössel dicsekedhet. Az ötlet megya- lósításához az önkormányzat adott egy 1500 négyzetméteres üres telket a település szélén. A beruházáshoz — az iskola alapítványára — dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő nyújtott támogatást, mégpedig 100 mázsa kukorica értékében. A kapott 70 ezer forintból vásárolták meg az „alapító” gyümölcsfákat,-valamint a drótkerítést. A gyermekek ápolta fák nagy része szeptemberben érő, s a gyümölcsöt a gondozók fogyaszthatják el. Színházi előadások A mezőkovácsházi Crazy színjátszó társulás az 1993/94- es évadban bérletes előadásokat tárt szeptember közepétől (szombatonként este 18 órától) a művelődési központban. Az előadássorozatban öt musical és két ifjúsági komolyzenei koncert szerepel. Jegyek és bérletek augusztus 1-jétől válthatók a művelődési központban. A programban szereplő előadások: „Légy jó mindhalálig”, „Doctor Herz”, „Óz, a csodák csodája”, „Twist Oliver”, „A Pál utcai fiúk (vagy A kölyök). Javult a gabona felvásárlási ára Eddig mintegy 150 termelő, illetve termeltető jelezte, hogy intervenciós felvásárlást szeremé kérni az államtól. Az Agrárrendtartási Hivatal vezetője szerint ez mintegy 500 ezer tonna gabonát jelent, ám pontos adatokkal még nem rendelkeznek. Örvendetes, hogy az intervenciós felvásárlás nyomán megmozdult a hazai gabonapiac és a 7000 forintos állami felvásárlási ár hatására a szabadpiacon jelenleg már ennél jobb árat — tonnánként 8500-9000 forintot — is megadnak a búzáért. Felnőttoktatás brit módon A középen álló dr. John R. P. Evens és a mögötte figyelő William A. Hampton professzorok mindenre figyelő, a tanítványokat partnereknek tekintő pedagógusok voltak A piacgazdaság olyan feladatok elé állítja az embereket, amelyekre eddig még gondolatban sem készültek fel. Az elmúlt évtizedekben egy szakmunkásbizonyítvány vagy egy diploma elég volt egész életre, s az számított dicsőségnek, ha törzsgárdatagként onnan ment nyugdíjba a dolgozó, ahol elkezdte szakmai pályáját. Ma egészen más a helyzet. Egyik pillanatról a másikra szűnnek meg munkahelyek, de a technikai fejlődés következtében a szakmák is rohanó tempóban változnak. A nyugati világban már természetes, hogy az embereknek újra és újra be kell iratkozniok valamilyen képzésre, nálunk még csak most keresik a képzések kialakításának a módját. Fa- bulya Lászlóné, a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa a napokban érkezett haza egy szokatlan szemináriumról. — A Nyitott Képzések Egyesülete Szőcsénypusztán rendezte meg a Brit—Magyar Nyári Felnőttképzési Szemináriumot, ahol egy brit nevelési központ vezetői egy új felnőttoktatási rendszerrel ismertették meg a résztvevőket. Ez a szisztéma a felnőtt tanulót nem úgy kezeli, mint egy semmit nem tudó, passzív befogadót, hanem aktívan épít a hallgatók előzetes tudására, tapasztalataira. Az alkalmazott modell lehetővé teszi a különböző kurzusok különböző időben való elvégzését, s a kurzusokról való igazolások alapján egyénileg szerezhető meg egy-egy szakmai oklevél. — Csak a tárgyi tudás átadásának módszereivel ismerkedtek, vagy szó volt az emberi képességek egyéni fejlesztéséről is? —A kurzus lényeges elemét alkották olyan kérdések, mint: „Felismerjük-e idpben a változásokat?”, „El tudunk-e jutni a probléma gyökeréhez?”, és így tovább. A jól sikerült öt nap egyik titka a képzést vezető tanárok személyisége volt. Hitelesen mutattak rá arra, hogy a megfelelő önismerettel rendelkező, a problémákra nyitottsággal közelítő, a megértésre irányuló önképzés folytonosságával kiküszöbölhető a megmerevedés, a feladatoknak a beosztási hierarchiából fakadó mechanikus kezelése. A piacgazdaság teremtette versenyhelyzet a tárgyi tudáson túl eleve feltételezi a lényeglátást, a rugalmasságot, a gyors, de helyénvaló cselekvést. — Milyen intézmények képviselői vettek részt megyénkből a felnőttoktatásra példát adó kurzuson? — Sajnos csak egyedül voltam, pedig ezeknek a képzéseknek valójában a munkaügyi központok a lehetséges bázisai. Természetsen mi sem zárkózunk el a feladattól, s a jövőben szerepel is terveink között hasonló program megszervezése a megyében. L.M. Hűségüket méltányolta a város A Marsovszky Endre Művésztelep gyűjteményt létesít Gyulán Huszonnegyedik alkalommal jöttek össze a gyulai művésztelepen az ország alkotó pedagógusai, elsősorban általános iskolai rajztanárok. A telep az elmúlt évben vette fel elhunyt művészeti vezetője, Marsovszky Endre nevét — az ország 24 településéről jöttek. Erdélyi vendégük is volt, aki Gyula testvérvárosából, Csíkszeredából érkezett. (Csíkszeredán jelenleg a Gyulai Művészek Társasága kiállítása látható.) Az idén a művésztelepet Tapodi Ilona budapesti rajztanár és Fábián Irén, a gyulai Kohán Képtár vezetője szervezte, a művészeti vezető Korkos Jenő Zoltán miskolci festő-pedagógus volt. Az itt folyó munkát mind témájában, mind technikájában a sokszínűség jellemezte: az egyedi grafikák és sokszorosított eljárások széles skálájától az akvarell-, olaj-, pasztellképekig. A szobrászatban a szürke márvány és terrakotta szolgált alapanyagul. A témák között találunk csendéletet, otthoni tájat — Szentendre, Eger —, de gyulai képek is visszaköszönnek. ,A Marsovszky Endre Művésztelep némi kanyarok után, úgy tűnik, Gyulán révbe ért. Kezdetben a pedagógusszakszervezet a fővárosban és más városokban rendezte meg a művésztelepet, majd az összetartó társaságot Oláhné Keresztessy Éva rajztanár a megye és a város egyetértésével Gyulára invitálta. A rendszerváltás idején a telep támogatás nélkül maradt. Csonka Ibolya Veszprémben szervezett önköltséges tábort, de az alkotók már annyira Gyulához kötődtek, hogy 1991- ben újra idejöttek. Tavaly már — igaz, utólag — a város méltányolta a telepen folyó munkát, az alkotói hűséget és támogatta őket. Idén a pályázatukra pedig jelentős összeget biztosított. Viszonzásképpen az alkotók tavaly is, az idén is egy-egy munkájukat hagyták a városra. A gyűjtemény jelenleg 45 darabból áll: az ebből rendezett kiállítás a Mogyoróssy Könyvtárban látható. Az anyagot a későbbiekben Székelyhídi Atti- lánénak, a városi rajztanárok munkaközössége vezetőjének elképzelése szerint Gyula öt iskolájában vándoroltatják. Nem akármilyen lehetőség ez: a diákok megismerkedhetnek a képzőművészettel, lehetőség nyílik a különböző irányzatok szemrevételére. Távolabbi terv, hogy a gyarapodó ajándékok állandó kiállításként bővítenék a gyulai kulturális látnivalók sorát. (Szőke) „Bealkonyult” a Napfény Kft.-nek A magyarbánhegyesi Napfény Baromfikeltető és Értékesítő Kft. nevét az ország számos pontján ismerik. Naposcsibék milliói származtak innen, amíg termékeinkre volt kereslet. Mostanában az üzem működtetése egyre gazdaságtalanabb — tájékoztatott Szűcs Károly, a kft. ügyvezető igazgatója. — A Bartöv keltetőüzem 1986-ban alakult a volt mezőkovácsházi járás és Békés megye naposcsibe-ellátására. Teljes termelési vertikumot alakítottunk ki, ami több téesz vagyonábóljött létre. Az üzemnek jelentős szerepe volt a foglalkoztatási gondok enyhítésében, ugyanis több száz embernek jelentett munkahelyet — mondja az igazgató. — A megalakulástól a nyolcvanas évek elejéig töretlen volt a fejlődés. A környéken a legstabilabb pénzügyi alapokkal rendelkeztünk. Az évenkénti 5-6 millió csibe keltetése után kétszer is fejlesztettük az üzemet, így a termelés elérte a 24 millió darabot. 1986-ban vezetési problémák miatt a Bartöv felszámolódott. Mint ismeretes, a rendszerváltással Kelet- Európában összeomlott a baromfipiac, amelynek hatásait az üzem sem tudta kivédeni. A kereslet egyre csökkent. Hogy mi történt ezután? — Az új társasági törvény adta lehetőséggel élve 1989 októberétől a keltető kft. formában üzemel. Az utóbbi három évben sokasodtak a naposcsibe megrendelési problémái. A jelenlegi igény évi 4-5 millió darab, ami nem elég a gazdaságos működéshez. Mivel a tagok nem kívánják a veszteséges termelés folytatását, a szövetkezeti vagyont júliustól értékesítik. A kft. öt dolgozóval oldja meg a vagyonmegőrzést. A baromfi- ágazatban bekövetkezett összeomlás miatt üresek a téeszek, a háztáji gazdaságok csirkeólai. Kiút pedig csak a piac pozitív irányú elmozdulásától és a kereslet növekedésétől várható — fejezte be végül. Oláh Gyöngyi / Újra szól a zene a várszínpadon II. Gyulai Jazzfesztivál Augusztus 7-én este 20 órakor a gyulai várszínpadon tartják a II. Gyulai Jazzfesztivált, melyre a szervezőknek sikerült megnyerniük a hazai jazzélet kiválóságait. Az esten fellép a gyulai Aquarell együttes, melyet négy tehetséges fiatal szervezett két évvel ezelőtt. Saját szerzeményeiket a modern jazz irányzata inspirálja. A hazai jazz-zene „öregje” Vukán György és az általa vezetett Creative Art Ensemble valamint Bontovics Kati a következő színre lépő. 20 éves pályafutásuk során sok-sok neves nemzetközi sztárral játszottak együtt. Kivételes hangszertudásuk, muzikalitásuk és hosszantartó együtt- létük eredményeként Európa- szerte rangos zenekarnak számítanak. Hosszú ideje játszanak együtt a magyar jezz kivételes képességű énekesnőjével, Bontovics Katival. Ókét követi Szakcsi Lakatos Béla triója, ki nem kevésbé híres és tehetséges jazz-ze- nész. A zeneszerző zongorista pályafutása során Európában és az U S A-ban is sokat koncertezett. A 70-es években a Rákfogó együttessel úttörője volt a jazz-rock meghonosításának. Az idén ősszel jelenik meg negyedik nagylemeze. Végül, de nem utolsó sorban Babos Gyula triója lép fel. A népszerű gitáros Pege Aladárral kezdte pályafutását, máj azóta valamennyi jelentős hazai jezz- művészzel játszott együtt. A trióban hallhatjuk Tisza Beáta billentyűst, aki tiszta hangjával bizonyára lenyűgözi majd a hallgatók többségét. A fesztiválról a tervek szerint felvételt készít a Magyar Rádió. Akarja a tűzoltókocsit? A közelmúltban jelent meg írásunk arról, hogy a sarkadi képviselő-testület elutasította a gyulai tűzoltóság arra vonatkozó kérelmét, hogy — a parancsnokság működési területén található városként — járuljon hozzá egy korszerű gépjárműfecskendő beszerzéséhez. Megtudtuk, hogy az írás megjelenése után önkormányzatok, vállalatok, vállalkozások jelentős összegeket ajánlottak fel e célra. A Brontosaurus típusú — közkeletű kifejezéssel élve — tűzoltókocsi közel 20 millió forintba kerül, s pályázat útján szerezhető meg. A gyorsaságával, speciális felszereltségével nemzetközileg is kitűnő tűzoltójármű a tűzesetek gyors és kíméletes eloltását teszi lehetővé. így a tűzkárok és az oltással óhatatlanul velejáró károsodások jelentős mérséklődése is várható tőle. A további — akár jogi, akár természetes személyektől származó — befizetések (a gyulai tűzoltókkal történt előzetes megbeszélés után) augusztus 5-éig tehetők meg a „Gyula Tűzvédelméért” Alapítványra. Ezt az alapítványt az APEH olyannak ítélte, mely e befizetések ellenében adóalapcsökkentő igazolást adhat ki. Bővebb felvilágosítás a gyulai tűzoltóparancsnokságon Nánási János és Kiss József tűzoltó századosoktól kapható. Meleg étel naponta egyszer Mezőhegyesen 60-70 a szociális étkeztetésben részesülők száma. Az ágyhoz kötött betegeknek, a mozgásukban korlátozottaknak tiszteletdíjas és főfoglalkozású gondozónők viszik házhoz az ebédet. Persze akik tehetik, inkább elsétálnak ételhordójukkal az idősek klubjába. Képünkön Papp Tibor- né tiszteletdíjas gondozónőt látjuk ebédosztás közben FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
