Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

1993. augusztus 11., szerda BOTRÁNYKÖVEK Egy nyílt levél és előzményei (Bán)kútba esett frigy? Medgyesegyháza nagyközségi önkor­mányzatának képviselő-testületé jú­nius 28-án, Bánkúton kihelyezett ülést tartott. Itt kapták a hírt, hogy helyi lakosok aláírásgyűjtést szervez­tek Bánkút önálló községgé nyilvání­tásáért. Az aláírásokat megörökítő dokumentumokat át is nyújtották Nagy Béla polgármesternek. Mivel az ülés nyílt volt, sok bánkúti állampol­gár is részt vett a tanácskozáson, így azonnal kitűnt: az önállósodás beje­lentése és az erre vonatkozó népsza­vazás vegyes érzelmeket váltott ki. Ezt követően Medgyesegyhá­za polgármestere a helyi hír­adóban nyílt levéllel fordult név szerint Grószné Zsóri Irénhez, az egyik aláírásgyűj­tőhöz. Idézet a levélből: ,,Mint a testületi ülésen is kifejtettem, mindenfajta de­mokratikus önállósodási tö­rekvést támogatásra érdemes­nek tartok, és erre kérem a képviselő-testületet is. ... arra következtetetk, hogy a bánkúti polgárokat a kezdeményezők nem tájékoztatták arról, hogy mit is jelent valójában a fenti szándék felelős megvalósítá­sa, sőt attól tartok félretájé­koztatták őket. Tekintettel a kialakult hely­zetre, Ont kötelességem tájé­koztatni az alábbiakról. Az önálló településsé nyilvánítás hivatalos szándékáról június 28-án szereztem tudomást. Ön és a kezdeményezők mind a mai napig nem kerestek meg, hogy információkat, adatokat kérjenek a bánkútiak tárgysze­rű tájékoztatása érdekében. A testületi ülésen hallottak alap­ján megállapítom, hogy a kez­deményezők és az aláírók nem rendelkeznek megfelelő infor­mációval, illetve téves infor­mációk birotokában vannak {pl.: várható költségvetés nagyságrendje, az önálló mű­ködésfeltételrendszere, az ön- kormányzati törvényben meg­határozott kötelező feladatok köre), amelyeknek az önállóvá válást követően katasztrofális következményei lehetnek. ... Nagyon sajnálom, hogy Ón és a kezdeményezők a nyilvános képviselő-testületi üléseket nem tisztelték meg jelenlétük­kel, mert akkor arról is tájé­koztathatták volna a jószándé­kú népszavazást kezdeménye­ző aláírókat, hogy mit tett az önkormányzat Bánkúiért. ” Felsorolja a polgármester azokat az intézkedéseket, amelyeket a szociálpolitika, a munkanélküliség, az intézmé­nyek működése, a vízellátás és vagyonmegőrzés terén végzett a medgyesegyházi önkor­mányzat a bánkúti lakosok ér­dekében, majd így fejezi be: „Tisztelt Asszonyom, tisztelt önállósodást kezdeményezők! A fentiek leírására aggódásom Bánkút polgáraiért, valamint a tárgyszerű tájékoztatás igénye késztetett. Ön, illetve a kezde­ményezők felelősségére bí­zom, hogy a fenti tényeket megismerjék, illetve az érin­tettekkel, Bánkút polgáraival megismertessék. Önállósodá­si törekvéseikhez sok sikert kí­vánok, és hogy az általam megfogalmazottaknál na­gyobb eredményeket érjenek el! Üdvözlettel: Nagy Béla polgármester”. Felkerestük bánkúti otthoná­ban Grószné Zsóri Irént, aki a „válás” egyik kezdeményező­je­— A felszabadulás után Bánkút nem lett önálló te­lepülés—mondja. — Valami­kor József főherceg kísérleti birtoka volt itt, központi he­lyet foglalt el a térségben. Még a búzanemesítés is itt történt. Azután 1972-ben — egy kár- tyacsatában eldöntve — Nagykamaráshoz csatolták. Ekkor még volt itt lőtér, strand, teniszpálya és létezett minden alapintézmény. Szép település volt, akkor még ki­emelkedő státusszal. Az évti­zedek teltek, miközben mi a béka feneke alá kerültünk. Mert a felszabadulás után, hogy megsemmisítsék az elő­ző rendszer értékeit, nem tö­rődtek a községgel, leépítették még azt is, ami volt. Legalább­is mi így gondoljuk. Megosz­tották az iskolát, Kevermesre kerültünk kollégiumba, majd Kamrásra és Medgyesre kel­lett bejárni a gyerekeknek. Szétválasztották a falut: „Oszd meg és uralkodj!” Két pár vasúti sín futott a települé­sen, ahol a répát rakodták, de ez is megszűnt. Az utak tönk­rementek, egyetlen járda nem épült, a kinti buszmegálló is eltűnt, így váltunk „zsákutca településsé”. — A rendszerváltás itt nem hozott változást? — Szó sem esett róla, hogy mi lesz velünk. Arról se szólt senki, hogy önállóak lehet­nénk-e vagy valamiféle társ­község vagy részönkormány­zat. Semmit se tudtunk. Az pedig, hogy innen is induljon képviselő, szinte lehetetlen. Mert ha mind a 300 lakos rá szavazna, akkor se in'érte vol­na el a megfelelő arányt a bejutás­hoz. Nincs sok esélyünk a bele­szólásra a dolgok menetébe. Megí­gérték ugyan, hogy félévente falugyűlést tarta­nak és tájékozta­tást kapunk, de ebből se lett sem­mi. Közben Medgyesegyhá- zán felépült egy sportcsarnok, építik az utakat, új piacot tervez­nek, halastavat és fejlesztik a közintézménye­ket. Nálunk sem­mi. Mindössze egy hullaházat kaptunk, de úgy emlékszem, azt még Kamrás építtette. Sokáig minden à mezőhegyesi gazda­ság tulajdona volt, addig csak- csak élt a település, hisz volt munka. Most minden az ön- kormányzat feladata. A privti- záció sem tetszik mindenki­nek, mert a kastélyt visszakap­tuk ugyan, de a vágóhíd mi­lyen alapon került Medgyes­re? Sokkal több épület volt itt, mint amiről ma szó esik. írásos dokumentumot pedig senki nem látott. Megsokalltuk, hogy nem kapunk semmit, mert felét se költik a falura, mint ami megilletné. Hallot­tuk, hogy más településeken is így indult a leválási szándék. — Milyen konkrét terveik vannak? — Előkészítő bizottság ala­kult a napokban és egyez­tettünk a hivatallal. A válasz­tást augusztus 13-ára, péntek­re tűzték ki. Lehet, hogy a dá­tum se véletlen? — kérdezi. Hogy milyen eredménye lesz, nem tudni, mert összeugrasz- tották a falu lakosságát. Min­denki fél, kevés az önálló véle­mény. Nem túlzók, amikor ki­jelentem: itt még nincs de­mokrácia. A hibákat mindenki látja, de nincs aki segítsen, in­kább egymást „eszik” az em­berek: A valóságos költségve­tés kiszámítása is nehéz, mert nem kapunk meg minden írá­sos anyagot. Annyit azonban elöljáróban is elmondhatok, hogy számításaink szerint 12- 14 milliónk lenne az indulás­hoz. De feltételezhetően eh­hez több is szerezhető. Szeret­nénk megtartani az óvodát, kellene egy iskola — a feltétel adott —, saját házi orvosi ren­delést szeretnénk, az ellátás színvonalát feltétlenül emelni kell, a falut Nagykamarással összekötő utat ismét járhatóvá szeretnénk tenni. S ami a legé­getőbb: az ivóvízellátást ren­dezni kel 1. Tudjuk, sok a tenni­való, de ha itt lenne a pénz és minden évben csak egy-egy lépést haladnánk előre, akkor is ütemesebb fejlődésre szá­míthatunk, mint az elmúlt év­tizedekben összesen. Lehet, hogy nincs igazam, sokan meg is vádoltak, hogy „talán hasz­nom lesz belőle”, de valakinek egyszer el kellett kezdeni. Bár rövid az idő, a választás előtt szeretnénk egy falugyűlést tar­tani, ahol mindezt részletesen ismertetnénk az itt lakókkal — fejezi be Grószné, majd ki­hangsúlyozza, hogy a magán­érdeknél a falu fejlődése sok­kal fontosabb. *** A toliforgatónak a tények is­mertetésén túl nehéz véle­ményt alkotnia, hiszen a sza­vazás még hátra van. Hogy kinek milyen mértékben van igaza, azt korai lenne boncol­gatni. A most felszínre kerülő nézetkülönbségek azonban egy dologra mindenképp rá­irányítják a figyelmet: Med­gyesegyháza és Bánkút viszo­nyában évtizedes, társadalmi rendszerek által rendre elte­metett gondokra, sérelmekre kell a közeljövőben orvoslást találni. Halasi Mária Válóperes tárgyaláson Folklór a csabai piacon Szólóval indult a tánc. (Szó szerint nem idézzük) Pa-dö-döngöló' Csabai ropogós Forgós-(be)pörgós FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Táncvégi összeborulás. (Népiesen: „Ereszd el a hajamat!) Visszhang A verólegénynek zsebből fizette a valutát című írásra A Méhkeréki Művelődési Ház, amely az önkormányzat irányítása alatt van, szerződést kötött a Magyar Zeneművé­szetek és Táncművészetek Or­szágos Szórakoztatózenei Központ Békés Megyei Kiren­deltségével, Bíró Jánosné ügy­intézővel, a Manhattan együt­tes vendégszereplésére, amely 1993. július 30-án került volna megrendezésre. A művelődési ház vezetése a szervezést elvégezte, mely­nek nyomán több mint 300 jegy elővételben elkelt, tehát az előadás kezdetére telt ház volt a kultúrotthonban. Az együttes a megkötött szerződés ellenére nem jelent meg, kiderült azért, mert a szerződésben, melyet a Man­hattan együttes kötött a kiren­deltséggel, nem Méhkerék, hanem Méhkút szerepelt, ez­zel Bíró Jánosné nagyfokú gondatlanságot követett el. Kiderült, hogy sem az együttes, sem a helyi szerve­zés nem volt vétkes, mivel a Méhkeréki Művelődési Ház és a békéscsabai szervező iroda által megkötött szerződésben pontosan le volt fektetve, hogy hol és hány órakor lesz meg­tartva a műsor. A nagyfokú gondatlanság felháborodást váltott ki a községben a nézők között. A jegyek árát vissza kellett fizetni, ezzel a művelő­dési házat kár érte. Ennél azonban még nagyobb az er­kölcsi kár, amely a vétlen együttes hírnevét rontotta. A menedzseriroda ügyvezető igazgatója telefonon elismerte a nagyfokú gondatlanságot. Dr. Rúzsa György POLGÁRMESTER Az ügyben már nyilatkozott lapunk augusztus 4-ei szá­mában Bíró Jánosné, aki elismerte a mulasztást, de azt egy Békéscsaba—Budapest közötti telefonbeszélgetés közbeni elhallással magya­rázta. A Manhattan együttes — ha késve is — megtartotta volna az eló'dást Méhkeré­ken, ehhez azonban a polgár- mester már nem járult hoz­zá. Bíróné szerint — mert a polgármester a levelében sajnos erre nem tér ki. Szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents