Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
1993. augusztus 11., szerda BOTRÁNYKÖVEK Egy nyílt levél és előzményei (Bán)kútba esett frigy? Medgyesegyháza nagyközségi önkormányzatának képviselő-testületé június 28-án, Bánkúton kihelyezett ülést tartott. Itt kapták a hírt, hogy helyi lakosok aláírásgyűjtést szerveztek Bánkút önálló községgé nyilvánításáért. Az aláírásokat megörökítő dokumentumokat át is nyújtották Nagy Béla polgármesternek. Mivel az ülés nyílt volt, sok bánkúti állampolgár is részt vett a tanácskozáson, így azonnal kitűnt: az önállósodás bejelentése és az erre vonatkozó népszavazás vegyes érzelmeket váltott ki. Ezt követően Medgyesegyháza polgármestere a helyi híradóban nyílt levéllel fordult név szerint Grószné Zsóri Irénhez, az egyik aláírásgyűjtőhöz. Idézet a levélből: ,,Mint a testületi ülésen is kifejtettem, mindenfajta demokratikus önállósodási törekvést támogatásra érdemesnek tartok, és erre kérem a képviselő-testületet is. ... arra következtetetk, hogy a bánkúti polgárokat a kezdeményezők nem tájékoztatták arról, hogy mit is jelent valójában a fenti szándék felelős megvalósítása, sőt attól tartok félretájékoztatták őket. Tekintettel a kialakult helyzetre, Ont kötelességem tájékoztatni az alábbiakról. Az önálló településsé nyilvánítás hivatalos szándékáról június 28-án szereztem tudomást. Ön és a kezdeményezők mind a mai napig nem kerestek meg, hogy információkat, adatokat kérjenek a bánkútiak tárgyszerű tájékoztatása érdekében. A testületi ülésen hallottak alapján megállapítom, hogy a kezdeményezők és az aláírók nem rendelkeznek megfelelő információval, illetve téves információk birotokában vannak {pl.: várható költségvetés nagyságrendje, az önálló működésfeltételrendszere, az ön- kormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatok köre), amelyeknek az önállóvá válást követően katasztrofális következményei lehetnek. ... Nagyon sajnálom, hogy Ón és a kezdeményezők a nyilvános képviselő-testületi üléseket nem tisztelték meg jelenlétükkel, mert akkor arról is tájékoztathatták volna a jószándékú népszavazást kezdeményező aláírókat, hogy mit tett az önkormányzat Bánkúiért. ” Felsorolja a polgármester azokat az intézkedéseket, amelyeket a szociálpolitika, a munkanélküliség, az intézmények működése, a vízellátás és vagyonmegőrzés terén végzett a medgyesegyházi önkormányzat a bánkúti lakosok érdekében, majd így fejezi be: „Tisztelt Asszonyom, tisztelt önállósodást kezdeményezők! A fentiek leírására aggódásom Bánkút polgáraiért, valamint a tárgyszerű tájékoztatás igénye késztetett. Ön, illetve a kezdeményezők felelősségére bízom, hogy a fenti tényeket megismerjék, illetve az érintettekkel, Bánkút polgáraival megismertessék. Önállósodási törekvéseikhez sok sikert kívánok, és hogy az általam megfogalmazottaknál nagyobb eredményeket érjenek el! Üdvözlettel: Nagy Béla polgármester”. Felkerestük bánkúti otthonában Grószné Zsóri Irént, aki a „válás” egyik kezdeményezője— A felszabadulás után Bánkút nem lett önálló település—mondja. — Valamikor József főherceg kísérleti birtoka volt itt, központi helyet foglalt el a térségben. Még a búzanemesítés is itt történt. Azután 1972-ben — egy kár- tyacsatában eldöntve — Nagykamaráshoz csatolták. Ekkor még volt itt lőtér, strand, teniszpálya és létezett minden alapintézmény. Szép település volt, akkor még kiemelkedő státusszal. Az évtizedek teltek, miközben mi a béka feneke alá kerültünk. Mert a felszabadulás után, hogy megsemmisítsék az előző rendszer értékeit, nem törődtek a községgel, leépítették még azt is, ami volt. Legalábbis mi így gondoljuk. Megosztották az iskolát, Kevermesre kerültünk kollégiumba, majd Kamrásra és Medgyesre kellett bejárni a gyerekeknek. Szétválasztották a falut: „Oszd meg és uralkodj!” Két pár vasúti sín futott a településen, ahol a répát rakodták, de ez is megszűnt. Az utak tönkrementek, egyetlen járda nem épült, a kinti buszmegálló is eltűnt, így váltunk „zsákutca településsé”. — A rendszerváltás itt nem hozott változást? — Szó sem esett róla, hogy mi lesz velünk. Arról se szólt senki, hogy önállóak lehetnénk-e vagy valamiféle társközség vagy részönkormányzat. Semmit se tudtunk. Az pedig, hogy innen is induljon képviselő, szinte lehetetlen. Mert ha mind a 300 lakos rá szavazna, akkor se in'érte volna el a megfelelő arányt a bejutáshoz. Nincs sok esélyünk a beleszólásra a dolgok menetébe. Megígérték ugyan, hogy félévente falugyűlést tartanak és tájékoztatást kapunk, de ebből se lett semmi. Közben Medgyesegyhá- zán felépült egy sportcsarnok, építik az utakat, új piacot terveznek, halastavat és fejlesztik a közintézményeket. Nálunk semmi. Mindössze egy hullaházat kaptunk, de úgy emlékszem, azt még Kamrás építtette. Sokáig minden à mezőhegyesi gazdaság tulajdona volt, addig csak- csak élt a település, hisz volt munka. Most minden az ön- kormányzat feladata. A privti- záció sem tetszik mindenkinek, mert a kastélyt visszakaptuk ugyan, de a vágóhíd milyen alapon került Medgyesre? Sokkal több épület volt itt, mint amiről ma szó esik. írásos dokumentumot pedig senki nem látott. Megsokalltuk, hogy nem kapunk semmit, mert felét se költik a falura, mint ami megilletné. Hallottuk, hogy más településeken is így indult a leválási szándék. — Milyen konkrét terveik vannak? — Előkészítő bizottság alakult a napokban és egyeztettünk a hivatallal. A választást augusztus 13-ára, péntekre tűzték ki. Lehet, hogy a dátum se véletlen? — kérdezi. Hogy milyen eredménye lesz, nem tudni, mert összeugrasz- tották a falu lakosságát. Mindenki fél, kevés az önálló vélemény. Nem túlzók, amikor kijelentem: itt még nincs demokrácia. A hibákat mindenki látja, de nincs aki segítsen, inkább egymást „eszik” az emberek: A valóságos költségvetés kiszámítása is nehéz, mert nem kapunk meg minden írásos anyagot. Annyit azonban elöljáróban is elmondhatok, hogy számításaink szerint 12- 14 milliónk lenne az induláshoz. De feltételezhetően ehhez több is szerezhető. Szeretnénk megtartani az óvodát, kellene egy iskola — a feltétel adott —, saját házi orvosi rendelést szeretnénk, az ellátás színvonalát feltétlenül emelni kell, a falut Nagykamarással összekötő utat ismét járhatóvá szeretnénk tenni. S ami a legégetőbb: az ivóvízellátást rendezni kel 1. Tudjuk, sok a tennivaló, de ha itt lenne a pénz és minden évben csak egy-egy lépést haladnánk előre, akkor is ütemesebb fejlődésre számíthatunk, mint az elmúlt évtizedekben összesen. Lehet, hogy nincs igazam, sokan meg is vádoltak, hogy „talán hasznom lesz belőle”, de valakinek egyszer el kellett kezdeni. Bár rövid az idő, a választás előtt szeretnénk egy falugyűlést tartani, ahol mindezt részletesen ismertetnénk az itt lakókkal — fejezi be Grószné, majd kihangsúlyozza, hogy a magánérdeknél a falu fejlődése sokkal fontosabb. *** A toliforgatónak a tények ismertetésén túl nehéz véleményt alkotnia, hiszen a szavazás még hátra van. Hogy kinek milyen mértékben van igaza, azt korai lenne boncolgatni. A most felszínre kerülő nézetkülönbségek azonban egy dologra mindenképp ráirányítják a figyelmet: Medgyesegyháza és Bánkút viszonyában évtizedes, társadalmi rendszerek által rendre eltemetett gondokra, sérelmekre kell a közeljövőben orvoslást találni. Halasi Mária Válóperes tárgyaláson Folklór a csabai piacon Szólóval indult a tánc. (Szó szerint nem idézzük) Pa-dö-döngöló' Csabai ropogós Forgós-(be)pörgós FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Táncvégi összeborulás. (Népiesen: „Ereszd el a hajamat!) Visszhang A verólegénynek zsebből fizette a valutát című írásra A Méhkeréki Művelődési Ház, amely az önkormányzat irányítása alatt van, szerződést kötött a Magyar Zeneművészetek és Táncművészetek Országos Szórakoztatózenei Központ Békés Megyei Kirendeltségével, Bíró Jánosné ügyintézővel, a Manhattan együttes vendégszereplésére, amely 1993. július 30-án került volna megrendezésre. A művelődési ház vezetése a szervezést elvégezte, melynek nyomán több mint 300 jegy elővételben elkelt, tehát az előadás kezdetére telt ház volt a kultúrotthonban. Az együttes a megkötött szerződés ellenére nem jelent meg, kiderült azért, mert a szerződésben, melyet a Manhattan együttes kötött a kirendeltséggel, nem Méhkerék, hanem Méhkút szerepelt, ezzel Bíró Jánosné nagyfokú gondatlanságot követett el. Kiderült, hogy sem az együttes, sem a helyi szervezés nem volt vétkes, mivel a Méhkeréki Művelődési Ház és a békéscsabai szervező iroda által megkötött szerződésben pontosan le volt fektetve, hogy hol és hány órakor lesz megtartva a műsor. A nagyfokú gondatlanság felháborodást váltott ki a községben a nézők között. A jegyek árát vissza kellett fizetni, ezzel a művelődési házat kár érte. Ennél azonban még nagyobb az erkölcsi kár, amely a vétlen együttes hírnevét rontotta. A menedzseriroda ügyvezető igazgatója telefonon elismerte a nagyfokú gondatlanságot. Dr. Rúzsa György POLGÁRMESTER Az ügyben már nyilatkozott lapunk augusztus 4-ei számában Bíró Jánosné, aki elismerte a mulasztást, de azt egy Békéscsaba—Budapest közötti telefonbeszélgetés közbeni elhallással magyarázta. A Manhattan együttes — ha késve is — megtartotta volna az eló'dást Méhkeréken, ehhez azonban a polgár- mester már nem járult hozzá. Bíróné szerint — mert a polgármester a levelében sajnos erre nem tér ki. Szerkesztőség
