Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
Nyolcvan főre terítettek az utca közepén FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Bál a Cinka Panna utcában Kilenc éve rakták le Gyulán a Cinka Panna utca útalapját. Az eseményt akkor utcabállal ünnepelték meg az ott lakók. Szombaton éppen negyedik alkalommal került sor a Cinka Panna utcaiak flasztermulatságára. A húsvéti locsolkodás idején beszélték meg a részleteket, szombaton — napra pontosan — az évfordulón ismét lezárták az utca két végét. Sütöttek-főztek — természetesen az utcán készült el a bográcsos pörkölt —, az aszfaltra asztalokat, székeket tettek. Mi több, zenészekről is gondoskodtak. Fontosnak találták, hogy az újonnan oda- költözöttek feltétlenül jelen* legyenek. Számtalan értelme lehet egy ilyen remek kis alkalomnak, ám elég, ha a legfontosabbat idézzük az egyik szervezőtől: Ebben az utcában a szomszédok nem köpködnek egymásra. K.A.J. A választási szólő ízéről Mint ismeretes, a szocialista párt levélben kereste meg a demokratikus pártokat a választási törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseivel. Ebben az egyik legmeglepőbbjavaslat, az országgyűlési képviselő-választás egyfordulóssá tétele. A javaslat logikájáról Tóth Károly megyei kampányfőnököt kérdeztük. — Úgy véljük, így válna a legvilágosabbá a választók számára, hogy kit is választanak, milyen értékrendet és programot. Mert mi is történik a második fordulóban? A pártok megpróbálnak szavazótáborokat mozgatni és alkukat kötni. —Ez bejön? — Van, ahol igen. Emlékezzünk, milyen furcsa helyzetek is előálltak. Az 1990-es országgyűlési képviselő-választáson pont Békéscsabán a kisgazdák az SZDSZ javára léptek vissza. — Az SZDSZ elnöke, Pető hőn az egyfordulós választásnál azt kifogásolta, hogy akkor 15 százalékkal is mandátumhoz lehetne jutni. — Nem szabad a százalékok bűvöletében élni, hiszen az mindig viszonyítás kérdése. Számtalan példa bizonyítja, hogy a második fordulóban a jelöltre nem szavazott több állampolgár, ám a kevesebb részvételi arány miatt nőtt a voksok százalékos aránya. A kritikák másik része azt hangoztatja, hogy a Magyar Szocialista Párt azért javasolta ezt a módot, mert nincs kivel összefogjon. Erre azt mondjuk, nemcsak pártokkal lehet összefogni egy modern demokráciában, hanem civil szervezetekkel és érdekképviseletekkel isTlly módon valóban a programok alapján lehet egyezségeket kötni. — Még egy különbözőség van. A többi parlamenti párt a bejutás küszöbét négyről ötre kívánja emelni. A szocialisták miért ellenzik? — Nézetünk szerint azért lenne helytelen, mert végérvényesen rögzítene egy 1990- ben kialakult pártstruktúrát a parlamenten belül, holott közben új pártformák jelentek meg, amelyektől a megerősödés esélyét is elvenné à küszöbemelés. A négyszázalékos bejutási alsó határ elegendő ahhoz, hogy ne következzen be egy irracionális parlamenti elaprózottság. Ugyanakkor a százalékemeléssel akár 20 százaléka is elveszhet a listára leadott szavazatoknak. —A szocialisták nem támogatják a külföldön élő, állam- polgárságukat megtartó magyarok szavazati jogának megadását. — Még pedig több okból. Úgy ítéljük meg, hogy azok legyenek választhatók és választók, akik Magyarországon vesznek részt a nem csekély mértékű közteherviselésben. A másik: a mai magyar törvények bárkinek lehetővé teszik, hogy hazatelepüljön, s itthon gyarapítsa az ország vagyonát. Természetesen elutasító álláspontunk nem érinti az ideiglenesen külföldön munkát vállaló magyar állampolgárokat, akik itt adóznak, itt az állandó lakhelyük és jól ismerik a hazai valóságot. Tehát ez a fő indok és nem az, hogy ezzel esetleg a mai kormánykoalíció pártjai plusz szavazatokhoz juthatnak. —Miért ilyen csendes a szocialista párt, miközben már köttetnek a választási egyezségek? Netán savanyú a szőlő? * — Nem. Éppen most érik. Megtanultuk a szőlősgazdáktól, hogy szüretelni, mulatságot rendezni csak érés után szabad. Mi most azoknak a programoknak a befejezésén munkálkodunk, amelyek alkalmasak arra is, hogy ha elnyerjük a társadalom bizalmát a választásokon, egyben megvalósítható kormányprogramok is legyenek. Már elkészült a gazdasági és az agrárpolitikai program, befejezéséhez közeledik a köz- és felsőoktatási törvény módosítását jelentő programunk. Emellett igyekszünk napi kapcsolatot tartani a társadalmi és állampolgári szerveződésekkel. Tehát nem látványos koalíciókötésekkel vagyunk elfoglalva. B.S.E. TÉNY-KÉPEK 1993. augusztus 11., szerda Utazás a finnugor nyelvek világában Magyar diák Mariföldön: nem sikerember akar lenni, csupán érdekli, amit tanul A magyar ember már szinte megszokta, hogy bármerre jár a világban, mindig találkozik egy-egy honfitársával. Vannak azonban távoli vidékek, amelyek nem szerepelnek a felfedezendők között az átlag magyar tudatában. Nyár elején Göncz Árpád Oroszországban, a finnugor köztársaságokban járt. Az elnököt kísérő újságírókat Mari El Köztársaság fővárosában, Jos- kar Ólában az ottani vendéglátók között egy budapesti fiatalember, Tóth Szilárd köszöntötte. Tóth Szilárd az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszékének hallgatója. Három évet Budapesten tanult, fél évet töltött Leningrádban, két évet pedig Berlinben. Az egyetemet a jövő esztendőben fejezi be. Joskar Ólában egy helybéli autóbuszon volt alkalmunk beszélgetni. Az ikkeri finnek apostola Egy maifiatal milyen indíttatásból határozza el, hogy finnugor tanszéken szerez diplomát ? — Eredetileg magyar— orosz szakon kezdtem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Magyar tanulmányaink kezdetén Domokos Péter professzor úr, a finnugor tanszék jelenlegi vezetője tartott egy előadást, amely a „Bevezetés az uralisztikába” címet viselte. Nagyon megragadott a téma, így a magyar és az orosz a finnugor szakhoz vezetett. Lenin- grádba 1989-ben kerültem féléves képzésre, ahol sikerült megismernem ott élő finnugor népeket. Újabb inspirációt kaptam tehát ahhoz, hogy ezt a tu- dorhányágat válasszam. —- Hogyan élnek a Lenin- grád-, illetve régi-új nevén a Szentpétervár-környéki finnugor népek? Megőrizték-e saját kultúrájukat, hagyományaikat, nyelvüket, büszkék-e arra, hogy! őkfinnugorok? — A város közepén áll egy finn templom, akkor zárva találtuk, nem tudom, azóta megnyi- tották-e a hívők és a látogatók előtt. Akkor kiállítótermet alakítottak ki benne. Azóta megerősödött a finn mozgalom. Egy pap Puskin városában apostolként állt az ikkeri finn nemzeti mozgalom élére. Több kiadványt kaptam tőle, s azóta is küld újságokat. Igazán lelkesí- tőek voltak ezek a törekvések, hiszen az iskolában csak a vörös-kommunista birodalomról tanultunk. —A finn népek csoportokban vagy szétszórtan élnek e vidéken? —Az ikkeri finneket nagyon szétszórta a második világháború, aztán jöttek a kitelepítések Szibériába... Később egy részük visszatért, voltak, akik Észtországban kerestek maguknak új otthont, tehát ott is alakult ikkeri finn közösség. Mások Karéliába költöztek. Érdekes, hogy a karéliai irodalmat az ikkeri finn kitelepítettek teremtették meg. Misszió Nyugat-Szibériában — Térjünk vissza az egyetemi tanulmányokhoz. A finnugor tanszéken finnugor nyelvet is tanulnak a hallgatók? — A finnugor szak lényege a finnugor alapnyelv rekonstrukciója. Megtanuljuk, milyen módszerekkel kell rekonstruálni őseink évezredekkel ezelőtt beszélt nyelvét. Kötelező megtanulni finnül, ezen kívül három finnugor nyelvet kell kiválasztani. Én az észt, a mordvin, valamint a vogul és az osztyák nyelvet tanulmányoztam. —Miért éppen ezekre a nyelvekre esett a választásod? — A mordvint azért választottam, mert náluk rendkívül gazdag az epikus folklór, a balladák, énekek világa. Első évfolyamon uralisztikából a szemináriumi dolgozatomat ebből a témából írtam. Az észtek azért ragadtak meg, mert megtetszett a komoly, büszke magatartásuk, ahogyan a nemzeti hagyományaikat ápolják. Ez az egyedüli kisebb finnugor nép, amely államisággal rendelkezik. Érdekelt a finn és az észt nyelv közelisége. Az obi ugor nyelveket pedig azért választottam, mert Schmidt Éva kutató előadásait hallgattam, aki az osztyák és a vogul nyelv specialistája, anyanyelvi szinten beszéli e nyelveket. Az osztyákok tréfásan azt szokták mondani, hogy Schmidt Éva perfektül beszél osztyákul, vogulul pedig akcentussal. Most Nyugat-Szibériában egy kis településen képezik az osztyákokat és a vogu- lokat a folklórgyűjtésre és -kiadásra. Ez egyfajta misszió. Nos, a vogulés az osztyák nyelv azért áll közel hozzám, mert az obi ugoroktól legutoljára váltak el őseink, s ez nyilván a nyelvben is érezhető. Csodálatos a kultúrájuk, az egész életüket átszövi a folklór. Finnül kolme, vogul nyelven húrum, magyarul három — A finnugor alapnyelvhez mennyire hasonlít például az obi ugorok nyelve? — A finnugor alapnyelvet úgy lehet rekonstruálni, hogy megpróbálunk kihámozni néhány szót a ma élő nyelvekből. A finnugor alapnyelv mondattana már bizonytalanabb terület. A finnugor népek írásbelisége nagyon késői, ami azt is jelenti, hogy a folklór tovább él. Tóth Szilárd az észt, a mordvin, a vogul és az osztyák nyelvet választotta —Nem érzed úgy, hogy felesleges megtanulni egy évezredekkel ezelőtt beszélt, ma már holt nyelvet? — A nyelvet nem tanuljuk meg, csupán a már említett módszereket a rekonstruáláshoz. Inkább szavakat tanulunk. — Nagyon izgalmas lehet például a magyar szavakhoz hasonlítani őket... — A számok és a testrészek nevei minden finnugor nyelvben többségében megegyeznek. Nagyon szórakoztató, amikor az ember nyelvrokon népekkel találkozik. Itt a cseremiszeknél, más néven a mariknál a vér vür. Finnül a három kolme, vogul nyelven pedig húrum. A diplomamunkámat éppen most írom vogul találóskérdésekből, mondanom sem kell, hogy nagyon érdekes munka. Nagyon megtetszett az egyik találós kérdés, ami így szól: Húrum pityit nyila mungi. Magyarul: három fészekben négy tojás. Mint mondtam, a húrum három, a pityi fészket jelent, a nyila négyet, a mungi pedig a magyar tájnyelvi kifejezéssel, a mony szóval azonos. A mgndat finnül is hasonlóképpen hangzik: Kol- messza peszessze nelja muná. —A komi nyelvben számunkra meglepő módon találkoztunk az Ö betűvel. A mariknál az Ö mellett az Ü betű is megjelent... — Igen, a mari nyelvben megtalálható az Ö és az Ü hang is. Érdekes volt, hogy amikor vendéglátóim, a Pugárnya, magyarul a Péntek nevű ifjúsági hetilap szerkesztői lapjukban úgy írták Göncz Árpád nevét, hogy Árpád Gencz. Kérdeztem tőlük, miért nem úgy írják: Árpád Göncz? A következő számban már ö-vel írták az államfő nevét. Egyes elméletek szerint az Ö és az Ü a török nyelvek hatására honosodott meg a finnugorban. „Most alapozok” —Milyen céllal utaztál ide, Ma- riföldre? — Az egyetem finnugor tanszékével úgynevezett cseregyakorlaton vettünk részt Hanti- Manszijszkban és egy kis faluban 1990-ben. Ugyanekkor moszkvai fiatalok utaztak Magyarországra. Ott mi láttuk őket vendégül, ők pedig bennünket a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben. Megismerkedtünk a Jugra Megmentése Társasággal. A Jugra szó történelmi kifejezés, az obi ugorok lakóhelyét jelenti, de beleértik a zűrjének, vagyis a komik területét is. A társaság a helyi őslakosok megmentésére, életkörülményeik javítására, kultúrájuk ápolására alakult. Most pedig meghívtak Hanti-Manszijszkba a IV. Finnugor Folklór Fesztiválra. Nem sokkal utána kaptam egy meghívót a Pugárnya című lap szerkesztőjétől, aki ugyancsak a fesztiválra invitált. — Egy praktikus kérdés: hogyan lehet a legegyszerűbb módon ideutazni? — Moszkváig repülőgéppel utaztam, ott várt rám egy mari ismerős, merthogy mindenhol élnek marik, ugyanúgy, mint magyarok. Az utat vonattal folytattam tovább, a Mari Köztársaságban újabb barátok vártak rám, és szinte kézről kézre adnak tovább. — Itt is nagy szeretettel fogadják a vendéget... — Valóban, olyannyira, hogy szinte már teher... — Könnyen megtaláltátok a közös hangnemet? — Rendkívül gazdag folklór programmal fogadtak, a tánc, a zene, az ének hamar összekovácsolt bennünket, a cseremiszekkel, az udmurtokkal, a mordvinokkal körtáncot jártunk. A cseremisz és a magyar népzene — Kodály óta tudjuk — sok hasonlóságot mutat. — A finnugor tanszéken végző hallgatók előtt milyen lehetőségek állnak az életben? — Szeretnék finnugriszti- kával foglalkozni a Nyelvtudományi Intézet keretein belül, folklórt gyűjteni, amit egyébként már elkezdtem. Úgy is mondhatnám, most alapozok. A finnugor szakon annak idején mindössze hárman indultunk, ketten azóta lemorzsolódtak. — Lehet, hogy valamikor keresett szakember lesz belőled... — Ki tudja? De nem azért csinálom, hanem mert érdé- kel László Erzsébet Mariföldön feléledt az ősi kultúra. Népviseletben eredeti mari dalokat énekelnek és táncolnak a helybéliek ,
