Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
KÖRKÉP 1993. augusztus 11., szerda Halpusztulás A hűvösebbre fordult időjárás és a feltámadó szél remélhetőleg megállítja a Velencei-tónál észlelt szórványos hal- pusztulást — mondotta Kaleta Jánosné, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese az MTI munkatársának. Kedden már csak néhány haltetemet gyűjtöttek be, és távolítottak el a tóból. Nem fogyasztható a fogyasztószer Megtiltotta a Mincivit elnevezésű fogyasztószer árusítását az ország területén a Kermi. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Beauty Post Kft. csomagküldő szolgálat a terméket mint nagyhatású fogyasztószert reklámozza és forgalmazza. A Kermi döntését azzal indokolja, hogy a termék forgalmazására a csomagküldő cég nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, és a fogyasztószert nem hagyta jóvá az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet sem. Keresztény fiatalok Budapesten Skandináviából érkezett keresztény fiatalok tartanak előadásokat augusztus 11-én és 12-én a Városliget közvetlen közelében, az egykori felvonulási tribün helyén. Az este nyolc órakor kezdődő kétórás programban színdarab, énekés táncszámok szerepelnek. Lehet-e védekezni az afrikai gerle ellen? Szó, szó, szó... Papolhatnak a magyarnak reformkonyháról, de még az egyszerű, sima egészséges étkezésről is, ha a régimódi, ,.nehéz fajsúlyú”' recepteket terjesztik milliós példány- számban. Mint például a műsorújság az Ottevényi megy- gyes piskótát, aminek elég a hozzávalóit elolvasni, nemhogy megenni, máris intenzív hízókúrán esett át az ember. Meg egyéb veszedelmeken. Kell hozzá ugyanis: 10 tojás, 10 deka dióbél, 5 deka vaj, 1 deci rum, 4 deci tejszín, 6 deka csokoládé a cukron, liszten és gyümölcsön kívül. Pedig bőven elég a készítéséhez a cukor, liszt, tojás és gyümölcs, hogy üde nyári tésztát varázsoljunk az asztalra. Ez a könnyű változat sem használ kifejezetten a karcsúságnak, de hol van az eléíhbi tejszínnel és egyebekkel súlyosbított süteménytől. Messze. így aztán nem sokat ér az állandó prédikáció, hogy mire vigyázzunk és hogy már a gyermekek szokják meg az egészséges táplálkozást. És természetesen az alkoholmentességet. A szó elhangzik, a gyermek meg már pici korában majszolja a rummal locsolt tésztát meg a likőrrel nyakonöntött fagyialtos sárgadinnyét, amit a másik recept kínál. Mert azon a héten mindkét édesség alkoholos volt, s vagy csak nézik csörgő nyállal az ilyesmit a kisgyermekek, vagy megkezdődik a szeszhez szoktatásuk. Bár amilyen drága nyersanyagokat kell felhasználni mindkettőhöz, a szegény gyermekeknek nincs félnivalójuk, nem kerül ve- szélybe az egészségük. Nekik a recept puszta szó marad. Vass Márta Egyetlen afrikai gerle képes kiverni az érett napraforgószemek 30—70 százalékát FOTÓ: FAZEKAS FERENC Hamarosan augusztus vége van, napraforgóérés ideje. Az elmúlt években jónéhány konfliktus forrása volt a mezőgazda- sági termelők, a természetvédők és vadásztársaságok között az afrikai gerle károkozása a napraforgótermésben. Mi várható idén, rendeződtek-e az érdekellentétek? — kérdeztük Nagy Sándort a megyei vadászszövetség fővadászát, aki válaszát a következőkkel kezdte: — Az afrikai gerle hazánkon átvonuló madár. Esetenként jelentős értékű kárt okoz a napraforgóvetésekben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már most több termelő kereste meg a vadászszövetséget, hogy legyünk segítségükre a vadkár elhárításában. Sajnos csak annyit tudunk jelenleg a kérésekre válaszolni, hogy a vadász- társaságok a napraforgó-vadkár esetében most tehetetlenek, legfeljebb segítségüket ajánlhatják fel. Az afrikai gerle nem szerepel a Magyarországon vadászható vadfajok névjegyzékében. A riasztását, lelövését külön engedélyeztetni kell. — Melyik szerv hivatott a külön engedélyt megadni? — A természetvédelmi hatóság, illetve a természetvédelem jóváhagyása után a megyei FM hivatalok. Békés megye esetében a Kiskunsági Nemzeti Park (Kecskemét) és a békéscsabai FM hivatal. —Az ember el sem képzelné, hogy a gerlék olyan kártételre képesek, amely hosszú éveken keresztül vitára készteti a gazdálkodókat, természetvédőket és a vadásztársaságokat. — Változó számban, de évente több tízezres nagyságrendben vonulnak át hazánkban az afrikai gerlék. A begy vizsgálatok alapján elmondható, hogy egy-egy madár 80—100 szem napraforgót is elfogyaszthat, de az igazáan nagy kárt a szemek kiverésével okozzák. A napraforgófejek magjainak 30—70 százalékát képesek kiütögetni táplálékszerzés közben. Ha hektáronként 20—25 darab afrikai gerlét figyelnek meg, akkor már indokolt a riasztás, a vadkár elleni védekezés. — A földtulajdonosok, föld- használók mit tehetnek, hogy idén a lehető legkisebb veszteséget kelljen elviselniük a vonuló afrikai gerlék miatt? —Legfontosabb, hogy a madarak tömeges megjelnésekor kérjenek engedélyt a vadkárelhárításra a természetvédelmi hatóságtól és az FM hivataltól. Ha a szükséges papírok megvannak, akkor a vadásztársaságok természetesen mindent megtesznek az elhárítás érdekében. —S mi van akkor, ha a jelentős kártétel ellenére sem járul hozzá a természetvédelmi hatóság a gerlék riasztásához, esetleges lövéséhez? — Ebben az esetben a kárt a természetvédelmi hatóságnak kell rendeznie. Lovász Sándor Megalapozott homokvár Neki vajon sikerül felépíteni? FOTÓ: FAZEKAS FERENC London, Koppenhága és Birkenhead után Gödöllőn Csabai cserkészek a IX Világjamboreen 1933 augusztusában két hétig a világ érdeklődésének középpontjában állott Gödöllő: a világ minden részéből egybese- reglett cserkész fiatalság itt ütötte fel sátrait, itt tanácskozott jövendőbeli terveiről és jelen feladatairól. London, Koppenhága és Birkenhead után Gödöllőn tartották meg a cserkészek világnagytáborát, a IV. Világjamboreet. 30 ezer lakójával nemzetközi sátorváros keletkezett a gödöllői királyi kastély körül és az Erzsé- bet-parkban szinte máról holnapra. Két hétig nyüzsgött, zsibongott a város a világ minden nyelvén. A fiatalok iránti meleg szeretet hozta össze azt a hatalmas közönséget, amely Horthy Miklós kormányzóval és az egész hivatalos Magyarországgal az élen minden nap hosszú órákat töltött a gödöllői táborban és minden igyekezetével azon volt, hogy messzi országokból és más világrészekből jött vendégeink jó hírét vigyék haza Magyarországnak és a magyar népnek. Ezrek és ezrek tapsoltak és lelkesedtek, amikor a megnyitó ünnepen húszezernél több cserkészifjú vonult el kemény léptekkel a kormányzó és a világ főcserkésze, Baden Powell lord előtt. Sokáig emlékezetes élmény lett ez a megnyitó ünnep, nemcsak a cserkészek számára, hanem mindenkinek, aki ott lehetett. A cserkész világjamboree célját és jelentőségét a megnyitó ünnepségen Baden Powell így foglalta össze: „...végezzetek igazi cserkészmunkát, hogy lássák, nemcsak egészség és szórakozás céljából táboroztok itt, mint egyébként szoktatok, hanem azért gyűltetek össze, hogy mint a világbéke munkásai, más nemzetbeli cserkész testvéreitekkel szoros személyi barátságot kössetek. Vigyázzatok, a napok gyorsan tovatűnnek, nincs veszteni való időnk. A Föld minden népét egymással igaz barátságban szeretném látni. Egyetlen nap-ne múljon el anélkül, hogy barátokat ne szerezzetek. Ti vagytok hazátok leendő vezetői, legyetek hát jó barátok!” A cserkészek meg is tartották a rajongásig szeretett „B. P.” intelmeit, mert már a megnyitó után összekapaszkodva, karonfogva, dalolva mentek magyarok, angolok, lengyelek, franciák, fekete és sárga bőrű testvéreikkel; ettől a perctől kezdve a nagytábor egyetlen óriási család volt, ahol mindenkit testvérként szerettek és fogadtak. Hatalmas nagy munkát végzett a magyar cserkészvezérkar gróf Teleki Pál — a IV. Világjamboree táborparancsnoka — vezetésével a siker érdekében. A gödöllői jamboree elismerést és megbecsülést szerzett a magyarságnak. Ezt búcsúbeszédében Baden Powell lord fejezte ki a legvilágosabban, midőn a búcsúzó fiúk előtt ezt mondta: „Hálával és köszönettel tartozunk a magyar nemzetnek azért a lelkes bőkezűségért, amelyet tanúsítottak valamennyi cserkész irányában. Gödöllőről hazatérve, mindnyájan sietünk különböző arányokban barátai és hangadói lenni a magyar nép iránti szeretetünknek és nagyrabecsülésünknek ! ” A gödöllői cserkész világtalálkozón a békéscsabai Evangélikus Gimnázium teljes csapatával részt vett. _ A csapat 1922. év május 25-én tartotta első cserkészavató ünnepét, ahol 42 diák tett fogadalmat, ekkor kapta a csapat a 184. Számú Csaba Cserkészcsapat nevet. Parancsnoka Vi- dovszky Kálmán (1888— 1932) evangélikus vallástanár volt, aki 1927-éig állt a csapat élén. Budapestre való távozása után — a Magyar Cserkész című lap főszerkesztője lett, A próba sikeres letétele után kapták meg a jelvényt majd a Magyar Cserkész Szövetség elnöke — az iskola tantestülete Kimer (Kincses) Gusztáv evangélikus vallástanárt bízta meg a csapat vezetésével, ki 1928-tól a cserkész- csapat feloszlatásáig, 1948-ig a fiúk parancsnoka volt. Az iskola cserkészei először az 1929-es angliai, birkenhea- di jamboreen képviseltették magukat három fővel, akik hazatérve beszámoltak élményeikről, tapasztalataikról. A gödöllői jamboreera a csapat tagjai már az év elején elkezdték a felkészülést; a jamboree-pró- ba sikeres letétele után kapták meg a gödöllői jamboree jelvényét, amely a mondabeli „fehér csodaszarvast” ábrázolta. A gimnázium csapata az V. altáborban nyert elhelyezést Ausztria, Németország, Finnország, Svájc és Bulgária cserkészeinek társaságában. Az 1933/34-es „Értesítő” így emlékezik az itt elért sikereikre: „Táborunkat a gödöllői erdő árnyas fái között építettük fel. Ékességét, a táborkaput búzával és búzavirággal díszítettük, kerítést szalmakötélből fontunk. A fővárosi és külföldi látogatók közül igen sokan lefényképezték az Alföld jellegzetességét kifejezésre juttató táborunkat. Csapatunk baráti viszonyt tartott fenn a szomszédos osztrák cserkészekkel. A táborozás második hetében meghívtuk a fiúk külföldi barátait, tíz különböző nemzet 15 cserkésze ülte körül a táborunk területén felállított kerek asztalokat. A világtábor emlékét, a sok gyakorlati tapasztalatot, a jó táborozásért kapott kitüntetést, a díszszalagot híven őrzi csapatunk.” A jamboreeval kapcsolatban az 1937 augusztusában Hollandiában, Vogelenzang városkában tarott V. Cserkész Világtáborozáson, valamint az iskola cserkészcsapatának megszűnése előtt az 1948-as párizsi jamboreen, ahol az iskola cserkészcsapatának képviseletében szép sikert aratott az iskola akkori tanára, Rábai Miklós által szervezett „Batsányi Népi Tánccsoport”. A gödöllői IV. Világjamboree egyik legnagyobb jelentőségű és leglátványosabb eseménye volt az 1933. esztendőnek és nagy elismerést és a barátok egész seregét szerezte meg az ország és a magyarok számára a világ minden részében. Dr. Sonkoly Kálmán A Rudolf Gimnázium csapatának tábor kapuja
