Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
1993. augusztus 11., szerda MEGYEIKÖRKÉP Ma éjszaka égi tűzijáték Asztalifoci Orosházán Az 1994. évi első Európa-baj- nokság, az 1995. évi Világ Kupa, az 1996. évi budapesti vb előtt első ízben rendeznek Orosházán nemzetközi asztali labdarúgóversenyt. (E sportágnak nemcsak hazai szövetsége van, 1993. július negyediké óta — kilenc ország részvételével — létezik az ITFA, a nemzetközi szövetség is.) Az augusztus 21—22-én lebonyolításra kerülő viadal az orosházi klub lelkes tagjainak jóvoltából jöhet létre. Zánkán táboroztak Az idén ismét Zánkán táborozott 40 szénási diáksportoló 4 felnőtt kíséretében. A kézilab- dás lányok naponta edzettek, a focista fiúk a Zánka Kupa Centrum küzdelmeiben vettek részt, amit meg is nyertek! Tanévkezdésre Magyardombegyházon az iskolaév kezdetére az önkormányzat minden általános iskolai tanulónak megvásárolja a tankönyveket, ezenfelül va- lamennyiüket 2500 Ft készpénzsegélyben részesíti. Ugyanebből az alkalomból az óvodások 1000, a középiskolások pedig 3 ezer forintot kapnak. Szinte mindenki tudja, hogy az augusztusi esték egyik velejárója a „csillaghullás”. Bizonyára sokan gyönyörködtek már e természeti jelenségben. Megkapó érzés, amikor az égboltra feltekintve egyszer csak egy vakító fénycsík beléhasít az éjszakába. A csillagászok nem a „hullócsillag” elnevezést használják—ami félrevezető —, hanem meteoroknak nevezik őket. A meteorok parányi fém- vagy porrészecskék, amelyek légkörünkkel összeütközésbe kerülve szolt gáltatják az ismert szép fény- jelenséget. Azért augusztushoz köti őket a köztudat, mert ekkor általában derültek az esték és kellemes az időjárás — tehát szívesebben tartózkodunk a szabadban. A szerencsés véletlen folytán éppen ebben a hónapban találkozik össze Földünk az egyik legtöbb meteort produkáló meteorrajjal. Az ehhez tartozó meteorok július 27-e és augusztus 17-e között figyelhetők meg. Legnagyobb számban a holnapra virradó éjjel, amikor általában 50-et számolhatunk meg belőlük óránként. Ez, a Perseidák néven ismert meteorraj volt az, amelyről 1866-ban elsőként mutatta ki Schaiaparreli, a Marskutatásairól híres olasz csillagász, hogy egy üstökössel van kapcsolatban. Ez az üstökös az 1862. III. sz„ amelyet felfedezőiről P/Swift—Tuttle üstökösnek is neveznek. Amikor a raj felvillanó tagjait 1866 augusztusában megfigyelték, akkor nevezték el őket „augusztusi ' meteorok”-nak. A Perseidák elnevezést 1866-ig nem használták. Érdemes megemlíteni, hogy népünk „Szent Lőrincz tüzes könnyeiként” tisztelte ezeket a meteorokat. Híres csillaghullások Amikor 1833 novemberében óránként több mint kétszázezer meteort láttak, úgy gondolták, hogy eljött a világvége. Ez a Leonidák meteorraj volt, amely közel 33 évenként produkált felejthetetlen látványt. Legutóbb 1966. november 17-én, 133 évi csekély intenzitás után ismét gyönyörködtető volt, és időnként 100 felvillanást is észleltek másodpercenként. Legközelebb 1998 vagy 1999-ben várható hasonló jelentkezése. 1872-ben egy korábban széthulló üstökös — a Biela — visszatérése helyett gazdag „csillaghullás” volt észlelhető, ami az üstökösökkel való kapcsolatra utal. Az üstökösökkel való kapcsolat Az üstökösöket piszkos hógolyóhoz szokták hasonlítani. Fém- és pordarabok különböző anyagok jegébe ágyazva (víz, ammóniák, metán) alkotják az üstökösmagot. Amikor ez a Nap közelébe kerül, akkor annak hőhatása következtében a kötőanyag elpárologván a szilárd részecskék elszakadnak az üstökösmagtól és önálló életet kezdenek. A leszakadt darabok egy rajt alkotva lassanként szétszóródnak az üstököspálya mentén és egyre jobban szétterülve folytatják Nap körüli útjukat. Amikor Földünk égi mozgása során egy ilyen raj pályáját keresztezi, akkor olyan meteorok felvillanását figyelhetjük meg, amelyek befutott útjait visszafelé meghosszabbítva azok közel egy pontban találkoznak. A meteorrajt arról a csillagképről nevezik el, amelyben ez a pont található. A részecskék tömege mindössze pár milligramm. Természetesen nagyobbak is akadnak. Ha ilyenek csapódnak a légkörünkbe, akkor azok már sistergő hang kíséretében képesek az egész környéket bevilágítani. Ezek a bolidák vagy tűzgolyók. A Perseidák 1993. évi csúcsa A holnapra virradó éjjel előreláthatóan nem mindennapi égi tűzijátékban gyönyörködhetünk majd. Feltehetően óránként több száz, esetleg több ezer „hullócsillagot” figyelhetünk meg. Az egész éjszaka szép látványt ígér, aki azonban nem tudja az éjszakát átvirrasztani, az is feltétlen menjen ki a szabad ég alá éjfél után 2-3 órára és gyönyörködjön „Szent Lőrincz tüzes könnyeiben”. Várhatóan ez lesz a látványban legszebb része az éjszakának. Érdemes a városi fényektől távoli helyre kimenni. Segédeszközre nincs szükség a megfigyeléshez, ilyenkor a csillagászok sem használnak távcsövet. Célszerű a megfigyelés előtt egy órát teljes sötétségben eltölteni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy szemünk teljesen átálljon a sötétben való érzékelésre. Szép felvételek készíthetők egyszerű fényképezőgépekkel is. Érzékeny filmet használjunk és a gép zárját T-re állítva, rögzített géppel hosszú expozíciójú felvételeket készítve a fényesebb meteorok nyomot hagynak a filmen. Márki-Zay Lajos Olvasóink írják — ... ..... ? A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása * nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. / Mire jó a MiW vonatainak vészfékrendszere? Szeretném közreadni utazási élményemet, s egyben választ kapni a MÁV illetékeseitől, hogy mire jó és való a vonatokra szerelt vészfékrendszer. Ugyanis én eddig úgy tudtam, hogy azt csak veszély esetén szabad használni és nem akkor, ha valaki feledékeny ségből nem az úticéljának megfelelő irányba induló vonatra száll fel. Ha pedig ezt valaki jogtalanul használja, megbírságolják. Azt tapasztaltam, hogy ez a szabály már a múlté, az húzza meg a vészféket, aki akarja, felelősségrevonás nélkül. Történt ugyanis, hogy családommal Békéscsabáról Gyopá- rosfürdőre utaztam a 6.55perckor induló vonattal. A szomszédos szektorban egy idős házaspár foglalt helyet, akik Budapestre tervezték útjukat. Ez akkor derült ki, amikor a vonat nem a vasúti aluljáró alatt haladt át, hanem elkanyarodott Orosháza felé. Az idős házaspár bosszankodni kezdett emiatt, és a jegyvizsgáló tanácsára Telekgerendásnál átszálltak az állomáson már várakozó, Békéscsabára induló személyvonatra. Az idős úr ismeretében volt annak, hogy van a szerelvénynek vészfékrendszere, és ha meghúzza, akkor leszállhattak volna, de őazt is tudta, hogy ezt az ők szórakozottságuk miatt büntetlenül nem használhatják. Nem úgy az a 25—30 év körüli, mai modern ábrázatú, diplomatatáskás úr, aki Orosházán felszállt a szentesi vonatra, keresztülnézett néhány utason, figyelmen kívül hagyva az állomás hangos tájékoztatóját, mely közölte, melyik vonat melyik vágányról merre indul. A vonat elindulása után jött rá, hogy szerinte rossz irányba, Szarvas helyett Szentes felé megy, meghúzta a vészféket, miután az már elhagyta a vasúti átjárót. A kocsi nagy durranással, az utasok nagy rémületére megállt. Az úr leszállt, s elment a motorvezetőhöz, valószínű, elnézést kért, amiért meghúzta a vészféket, majd visszasétált az állomás felé. A vonaton a jegyvizsgálótól megkérdeztem, hol maradt a felelősségrevonás, aki egykedvűen annyit közölt, hogy nerti éri meg a jegyzőkönyvezést, lehet, hogy ki se tudná fizetni a bírságot. A vonat körülbelül 20 perc késéssel folytathatta útját vészfék nélkül, mert nem tudták megjavítani. Ezt onnan tudom, hogy a jegyvizsgálónak viccesen azt mondtam, én itt szeretnék le szállni, a laktanyánál, meghúzom a vészféket. Erre ő közölte, hiába húznám, nem működik. Tehát a szentesi vonat vészfék nélkül érkezett Szentesre, egy felelőtlen utas miatt, aki tettét felelősségrevonás nélkül megúszta. K.M., Békéscsaba Szupernagyik kerestetnek Óh, nagymami, drága nagymami... ...aki csak jót és szépet ád... Folytatjuk a fényképek közlését. Minden jelöltnek van esélye: az első tíz, legtöbb szavazatot kapott nagymama mellett további tíz, sorsolás útján kiválasztott nagyi kapja meg a Szupernagyi címet, hozzá szu- pemagyihoz illő jutalmat és lehetőséget a lapban való bemutatkozásra. A szavazás módja: a lapból kivágott, a nevet is tartalmazó képet levelezőlapra ragasztva vagy borítékba téve be kell küldeni szerkesztőségünk címére. A szavazatokat legkésőbb a megjelenést követő hetedik napon, tehát egy héten belül adják postára. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki legalább egy szavazatot kapott. Kérjük, ne feledjék el feltüntetni nevüket a borítékon, levelezőlapon, mert a szavazatot beküldők között is jutalmat sorsolunk ki. Ajánló sorok Takács Istvánné fényképét unokája, Bíró Ditta e sorok kíséretében küldte be: „O az én szememben nem csak egy kedves nagymama, hanem kitűnő szülő is. Az én szüléimén a mai napig is nagyon sokat segít, nagyon erős és kitartó támasza a családnak. Nagyon imádom és tisztelem, mert számomra ő nem csak egy szupemagyi, hanem olyan személy, akivel mindent meg tudok beszélni, aki mindent megért és aki igazi jó tanácsokat tud adni nekem.” Három unoka, Murok Anikó, Murok Editke és Kocsis Attila küldte be nagymamájuk, Kocsis Lajosné fényképét. A következőket írják: „O Főnyeremény: színes TV Szupernagyi-versenyünk fó'dí- ja egy színes televízió, amelyet lapunk kiadója ajánlott fel a Szupernagyi cím tulajdonosának. Személyét sorsolással választjuk ki az első' tíz helyezett, valamint a szintén sorsolással kiválasztott további tíz szerencsés pályázó közül. Több cég is jelezte, különböző' értékű ajándékkal hozzájárul a verseny sikeréhez: Burek pékség, Békéscsaba; Elektroház, Békéscsaba, Exclusive Flowers, Békéscsaba; Färbung Bt., Békéscsaba; „Katája” kisáruház, Békéscsaba; Kunság Füszért, Békéscsaba; PIÉRT bolt, Békéscsaba; Magyar király söröző, Békéscsaba. További ajánlatokat szívesen fogadunk! egy Szupemagyi! A nyári szünetben nagyon sokat vagyunk nála. Nagyon finomakat főz és minden kívánságunkat teljesíteni szokta.” Szintén három unoka, Erdész Orsolya, Erdész Balázs és Erdész Levente postázta az alábbi sorokat nagymamájukról, Erdész Bélánéról: „Ő a legtürelmesebb, legaranyosabb nagyi, akit mindenre meg lehet kérni, aki mindent megcsinál nekünk és aki nagyon jó barátunk!” Horváth Albertnét unokája, Horváth Tünde Noémi versben ajánlotta a Szupemagyi címre: „Egy nagymama, / kinek szíve hatalmas. / Felnevelt egy fiút, ki / cseppet sem unalmas. / Aztán megszülettem én, / az egyetlen unoka. / Arany betű számomra / minden egyes szava. / Anyukának, s nagymamának / egyformán jól vizsgázik. / S ha beteg lennék, vigyázna / rám reggelig. / Egyenes ő, nem ravasz, / ne tétovázz, rá szavazz!” Szabó Józsefné fényképét e sorok kíséretében kaptuk meg: „A család legtürelmesebb tagja. Kiválóan süt, főz mindent. A legjobbakat soroljuk fel: csigatészta (levesbe), szilvalekváros derelye, kelt tésztából lekváros kifli, túrós bukta, kakaós fonat. A végére hagytuk a legfinomabbat, az eredeti kürtös kalácsot.” ' Petroj Sándorné két gyerek, egy hétéves kisfiú és egy tizennégy esztendős kislány nagymamája. Az ő mamiká- juk, mamuskájuk és mamuci- kájuk. Szívesen tollasozik, sőt focizik is velük, annak ellenére, hogy sclerosis multiplex betegségben szenved és emiatt nehezen mozog. Kislány unokája azt mondja róla, „mami- kám, te olyan megértő vagy, mintha a barátnőm lennél.” A gyerekek távol laknak tőle, de mindennap meglátogatják. Ha egyszer elmaradnak, este sírva fekszik le aludni. Kohán Jánosné fényképe mellé e sorokat csatolták unokái: „Szerintünk azért a mi nagymamánk a legszuperebb, mert ő mindig mindent megtesz értünk. Sohase fárad el, T akács Istvánné, Gyula Horváth Albertné, Gyula Kohán Jánosné, Gyula nagyon finom süteményt süt, és nagyon szeret bennünket. De nem csak rólunk gondoskodik, hanem segít másokon is, ezért tréfásan »máltai szeretetszolgálatnak« szoktuk nevezni.” Megrendítő levél kíséretében küldte el a 13 éves Gajda Kocsis Lajosné, Gyula Szabó Józsefné, Gyula Id. Gajda Andrásné, Dombiratos Mónika a nagymamája, id. Gajda Andrásné fényképét: „Az én nagymamám mindenben szuper, főleg nagyon jó- - szívű és jókat főz. Az anyukám tavaly meghalt és ő nevel bennünket, engem és két kisebb testvéremet.” „Az én Cseke mamám falun Erdész Béláné, Gyula Petroj Sándorné, Gyula Cseke Lajosné, Geszt él, Geszten. Remekül süt, főz és engem a kishúgommal együtt nagyon szeret. Tizennégy éves vagyok, a húgom nyolcéves és Édina a neve. Szerintünk a mi mamikánk Szupemagyi.” — írja Cseke Lajosnéról Gyulán élő unokája, Cseke Gabriella.
