Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
1993. augusztus 11., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Jl"é fggp gKÉS MEGYEI HÍRLAP Informatikai fejlesztés a rendőrségnél Mennyit ér az állat? Tizenegy érvényes pályázat érkezett az Országos Rendőrfőkapitányság által kiírt informatikai fejlesztési versenytárgyalásra. A pályázóknak 150 rendőrkapitányságon öt év alatt telepítendő egységes informatikai rendszer szállítására kellett ajánlatot tenniük. A pályázatok értékelése megkezdődött és legkésőbb ez év végéig eredményt hirdetnek. A kiértékelés során előnyben részesülnek azok a pályázók, akik kedvezményes fizetési feltételeket ajánlanak és akiknél a magyar vállalatok is beszállítási lehetőséget kapnak. / Uj műsorszerkezet a Duna Tv-n Szeptember végétől, október elejétől új műsorszerkezetben sugároz a Duna Tv. Hétköznap 16 órakor, szombaton és vasárnap 12 órakor kezdődnek az adások. Hírműsoraik: 16 órakor negyedórás lapszemle, a 18 órai hírek és a 21 órakor kezdődő híradó. Adásidejük 28 százaléka közművelődési és hírműsor, 33 százaléka játékfilm, 4 százaléka dokumentumfilm. Abel a moziban Befejeződött az Ábel a rengetegben című film forgatása A Tamási Áron regényéből készült alkotás magyar-román koprodukcióban készült. Eredeti helyszíneken, a Hargitán forgattak. Ábelt Illyés Levente 15 éves székely fiú játssza, apja Héjjá Sándor. Szerepel a filmben Széles Anna és Temyák Zoltán is. A forgatókönyvíró Kányádi Sándor. A film ősztől a mozikban, kétrészes változata pedig karácsony táján a televízióban lesz látható. A villámcsapás nem számít balesetnek Állatbiztosítást a haszonállatok közül a szarvasmarhára, a sertésre, a baromfira, a juhra, a kecskére, a lóra és a nyálra köthetnek a gazdák. A biztosító a baleset, betegség vagy nehéz ellés miatt elhullott, illetve kényszervágásnak alávetett állatok után fizet kártérítést, de átvállalja a kórházi kezelés költségeit is, maximum az c éves biztosítási díj 20 százalékáig. A biztosítás időtartama — az állatok élethosszától függően — változik. Szarvasmarhánál 6 hónapos kortól 8 éves korig köthető, sertésnél, juhnál, kecskénél 3 hónapos kortól — de hízósertésnél csak 6 hónapig érvényes. A lovaknál hathónapos kortól 12 évig terjedő időszakra vehető igénybe, nyúlnál 1 évre, míg baromfinál 1 hizlalá- si ciklusra köthető. A biztosítási díj megállapításakor az állatok mindenkori értékének 80 százalékát veszi alapul a biztosító. Ez az anyakocánál 8—12 ezer forint, tenyészkannál 12—16 ezer forint, tenyészkosnál és kecskebaknál 6—12 ezer forint. Lónál ugyanez 6 hónapos kortól 2 éves korig legfeljebb 30 ezer forint, ennél idősebb állatnál maximum 120 ezer forint. A díj nagysága azonban attól is függ, milyen veszélynek van kitéve az állat. Többet kér a biztosító a kaszkadőr munkára befogott lovak után, mint a kocsis- vagy hátaslovakért. Kényszervágás esetén a biztosítási összegnek csupán 60 százalékát fizetik ki a tulajdonosnak. A biztosító nem fogadja el kényszervágásnak, ha az állatot azért vágják le, mert további tartása nem gazdaságos, illetve ha a betegség az állat életét közvetlenül nem veszélyezteti. Ilyen betegség lónál a tüdőtágulat, a sérült pata, idült ízület- és ínhüvelygyulladás. Ugyanígy nem számít betegségnek baromfinál a pestis vagy az összes többi állatnál a hőguta. Nem minősül balesetnek a villámcsapás, a tűz, a földrengés vagy a földcsuszamlás okozta elhalás, illetve ha az elhullás bizonyítható oka mérgezés. Míg a nagyobb állatokat egyenként kell biztosítani, addig a nyulakat, baromfikat csoportonként. Ilyenkor az állományról ólnaplót kell vezetnie a tulajdonosnak, amelybe az elhullásokat és a gyarapodásokat egyaránt fel kell tüntetnie. Domi Zsuzsa Ferenczy-Europress Sajátos Ki mit tud? 5. Erdélyi pedagógusok továbbképző tábora Erdélyben élő és oktató pedagógusoknak rendez negyedik alkalommal továbbképző tábort a Magyar Nemzeti Múzeum, illetőleg a Magyar Színháztörténeti Intézet és Múzeum, augusztus 10. és 20. között. Az erdélyi tanárok — hagyományossá váló nyári — posztgraduális képzését anyagi támogatásban részesítette a Soros Alapítvány, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A magyarországi táborozáson évről évre mintegy 60—70 oktató nyerhet bepillantást Budapest kulturális életébe, ismerheti meg a magyar főváros történelmi múltjának fordulópontjait, irodalmi és művészeti hagyományait. Ezenkívül előadások hangzanak el a nemzetiségek helyzetéről, életéről, a kisebbségi sors mindennapos gondjairól. A tíznapos programban szerepelnek kirándulások is, így például Szentendrére látogatnak el a tábor hallgatói. Az erdélyi pedagógusok budapesti tábora Szent István napján fejeződik be. Randé Jenő: Nagykövei voltam Egyiptomban i 1 Időtlen háború Uui Randé Jenő diplomata könyve (Háború volt Egyiptomban) nem jelenhetett meg az elmúlt rendszerben. A kiadó ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a kényes arab—izraeli kérdésekről előzetes egyeztetés jöjjön létre Moszkvával. A szerző inkább szerződést bontott. Helyszíni tapasztalatait most közöljük folytatásokban. A szerző helyzetjelentése 1970-ben abba az Egyiptomba érkeztem nagykövetként, amely egyre kilátástalanabbul igyekezett megszabadulni az 1956-os hatnapos háborúban elszenvedett vereség mind nehezebben elviselhető nyomasztó terhétől. Négy év múlva abból az Egyiptomból távoztam, amelyben még élt a Szuezi—Csatorna győzelmes átkelésének élménye, de már nem volt biztos benne, nem szenvedett-e abban az októberi háborúban újabb vereséget. Mint egykori újságíró a Közel- Keleten töltött minden napomról jegyzeteket készítettem. Úgy gondoltam, érdemes lesz egyszer megírni, amit azokban az években láttam, hallottam, tapasztaltam. 1984-ban, néhány próbafejezet benyújtása után a Magvető Könyvkiadó szerződést kötött velcfh Háború volt Egyiptomban című könyvem kiadására. A szerződésben vállaltam, hogy a teljes kéziratot az év végéig leadom. Ez meg is történt. A kijelölt szaklektor kifogásolta, hogy a kéziratban olyan tényekről is szó van, amiket „a Szovjetunióban eddig nem hoztak nyilvánosságra”, s javasolta, hogy ezeket a részeket a szerző „egyeztesse a szovjetekkel”. A Magvető Könyvkiadó akkori igazgatójától 1985. február 11-ei keltezéssel levelet kaptam, amelyben a következőket közölte: „Szerkesztőségünk teljes mértékben egyetért a szaklektori véleménnyel. Kívánatosnak tartanánk, ha figyelembe venné a lektor módosítási javaslatait a szerkesztési munkák megkezdése előtt.” Ezek után a szerződést felbontottam. Most, hogy jó néhány válsággóc mellett újra napirendre került a közel-keleti kérdés megoldása vagy inkább megoldatlansága, talán nem érdektelen Feleleveníteni két évtized előtti helyszíni tapasztalataimat. Mert a Közel-Kelet időtlen. Legalábbis időtlenebb, mint a világ sok más tája. RandéJenő Utószó előszó helyett Jeruzsálem. Előkelő vendéglő a Montefiori-hegyen. A, falakon híres emberek (köztük Richard Nixon), művészek (köztük Elisabeth Taylor) látogatásáról készült képek a tulajdonosnak dedikálva. Vendéglátóm sem akárki, egyetemi tanár, az Izraeli Külügyminisztérium volt főigazgatója. A kitűnő vacsora után talán egy-két percig csendben ülünk. Éppen úgy lenyűgöz az éjszakai Jeruzsálem panorámája, mint ahogy lenyűgözött Tel-Avivból autón érkezve első pillanatban az útkanyarból előbukkanó város. Fehér és zöld, modern és örök, ahogy a nyüzsgő arab bazárból az egykori római úton átjutunk a vallásos európai bevándorlók számára hagyományos fehér kövekből korszerű, de a város hangulatához alkalmazkodó stílusban épült új negyedbe. Ázsia és Európa, múlt és jelen s kissé a jövő is: Izrael. Csendben ülünk, készülve a beszélgetés már megérett, bizalmasabb fordulatára. Hiszen valami összekapcsol minket. Mind a ketten diplomaták voltunk, s mind a ketten megszabadultunk a szolgálattal járó kötöttségtől, akkor is, ha a két külügyminisztérium illetékeseinek tudomásával találkozunk. Egy pillanatra átvillan az agyamon, hogy elmondjam, hogyan kerültem ide. Az első meghívólevelet — diplomáciai kapcsolat nem lévén — a Külügyminisztérium illetékes osztályának vezetője véleményezte, s elutasító álláspontjához nem talált jobb érvet, mint azt, hogy akkori funkcióm — a Magyarok Világszövetsége főtitkára voltam — túlságosan fontos ahhoz, hogy hivatalosnak tekinthető látogatást tegyek Izraelben. (Sem azelőtt, sem azóta nem taksáltak ilyen sokra.) Talán egy év telt el, amikor meghívást kaptam a Külügyminisztériumba miniszteri értekezletre. A tárgy: a magyar—izraeli kapcsolatok. Az értekezeleten váratlan meglepetés ért. A miniszter rövid bevezetője után, ami arra utalt, hogy a diplomáciai kapcsolatok kérdését rövidesen napirendre tűzik, én kerültem szóba. A pártközpont képviselője megkérdezte, miért nem utazhattam Izraelbe. Ki kell utaznia, mondta a külügyminiszter, aki nem hiába volt valamikor aktív diplomata, tudta, mikor kell úgy tennie, mintha semmi köze nem lenne az ügyhöz. (Pedig saját aláírásával ő hagyta jóvá az első meghívás elutasítását.) (Folytatjuk) Az y¥Ü válaszol Részvény és kárpótlási jegy A tőzsde és a részvények, a kárpótlási jegy—részvény cserék és a különböző árfolyamok olyan fogalmak, amelyek egyre többször jelennek meg a gazdasági újságok és a napilapok hasábjain. A Budapesti Értéktőzsdén nemrégen a Za- lakerámia részvénycsomagja talált gazdára. A Zalakerámia Rt.-vei kapcsolatban sok olyan kérdés felmerült, amelyet Alkonyi László újságíró „csokorba” is szedett. Ezekre most Juhász György, az ÁVÜ Portfolió Menedzsment Igazgatóságának munkatársa válaszol. —Ha már a legtöbben azért aggódnak, hogy a kárpótlási jegyekkel szemben nem állítható megfelelő kínálat, akkor miért nem kínálták fel az egész részvénycsomagot kárpótlási jegyekért cserébe és miért kellett arra pályázatot kiírni? — Mint Ön is jól tudja, az ÁVÜ a Zalakerámia Rt. kárpótlásra elkülönített részvény- csomagját több hónapon keresztül nyilvánosan ajánlotta fel kárpótlási jegy ellenében. Az érdeklődés teljes mértékben elenyésző volt. Ezt követően az Állami Vagyonügynökség — figyelembe véve a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékének növekedését és a kereslet hiányát —- változtatta a kárpótlási jegy- részvény cserearányt. A kereslet mértéke ezután sem változott szignifikánsan pozitív irányba, annak ellenére, hogy a papír likvidnek volt mondható, illetve a Zalakerámia Rt. a magyar átlaghoz képest jó pénzügyi mutatószámokkal rendelkezett és rendelkezik. A kisbefektetőknek biztosított sikertelen jegyzési időszak bizonyította, hogy a kisbefektetők nagy többsége nem ismeri kellőképpen a társaságok pénzügyi eredményeit, nem Tájékozódik a jegyzés helyén rendelkezésre álló tájékoztatóból és befektetési döntéseiknél igazából csak az azévi és a várható osztalék a meghatározó. Ilyen tapasztalatok után döntött úgy az ÁVÜ IT-je, hogy a Zalakerámia Rt. megmaradt részvénycsomagját az ismert technika mellett pályázat útján értékesíti. A pályázattal egyben biztosítani kívántuk, hogy a tulajdonosi struktúrában a szakmai befektető mellett egy másik nagy tulajdonos is megjelenjen, ami védelmet nyújthat a részvények árfolyamstabilitására negatívan ható spekulációs vásárlásokkal szemben. —Ha már a mostani ügyletet megelőzően nem arattak sikert a Zalakerámia-papírok, nem lett volna helyesebb a jegyek felkamatolt értékét beszámítva az egész csomagra ismét meghirdetni a cserét? — Az ÁVÜ — a kárpótlási törvényhez híven — a nyilvános kárpótlási jegy—részvénycsereakcióban megadott cserearányokat, a részvénycsere hónapjában a kárpótlási jegy aktuális névértékének és az adott részvény másodlagos (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli) árfolyamának figyelembevételével határozta meg. Ennek megfelelően a 2:3 kárpótlási jegy—részvény cserearány megfelelő volt, sőt napjainkban is az, hiszen 2x1353 kb. megegyezik három Zalakerámia részvény piaci árfolyamának összegével. Ezen a cserearányon pedig a papírok már rég nem találtak érdeklődésre, így várhatóan továbbra sem növekedett volna a kereslet a 2:3-as cserearány használatával. Ugyanakkor, ha a törvény előírásánál nagyobb mértékben számítjuk be a kárpótlási jegyet (például 2:4), a relatíve magasabb kereslet mellett a részvény árfolyamának csökkenésével kell számolnunk. Ez mindenképpen hátrányos mind a kisbefektetők, mind a társaság, mind pedig a kárpótlási jegy—részvény csereakció egészére nézve. (Folytatjuk) Népfőiskola munkanélkülieknek Szeptembertől mezőgazdasági szakirányú bentlakásos népfőiskola indul 18—30 év közötti munkanélküli fiatalok részére a kunhegyesi szabadidőközpontban. Áz iskola sokat segíthet a hallgatóknak abban, hogy eldönthessék: milyen jellégű felsőoktatási intézményben tanuljanak tovább, vagy milyen formájú vállalkozásba kezdjenek. A népfőiskola jellegéből adódóan általános, átfogó képet ad a mezőgazdasági termelésről. A hathetes tanfolyamon a fiatalok megszerezhetik a gazdálkodáshoz szükséges termelési alapismereteket, megismerkedhetnek azokkal az információs forrásokkal, amelyekből nyomon követhetik a szakmai újdonságokat, az új termelési eljárásokat, a privatizációs állapotokat, terveket, a közgazdasági feltételek változásait. A jelentkezéseket augusztus 20-áig írásban kell eljuttatni a kunhegyesi polgármesteri hivatalnak: 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1. KSH-adatok az idegenforgalomról Az év első hat hónapjában több mint 15,5 millió külföldi látogatott Magyarországra, 23 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Január és június között 5 millió 248 ezer magyar hagyta el az ország határait — olvasható a KSH legfrissebb jelentésében. Hazánkba a legtöbben, 5,01 millióan a jugoszláv utódállamokból érkeztek, őket 3,157 millió fővel a román állampolgárok követik. Ausztriából 2,4 millió, Csehországból és Szlovákiából 1,15 millió, Németországból 1,08 millió, a szovjet utódállamokból pedig 1,03 millió látogatót regisztráltak. A kiutazó magyar utasok közül legtöbben — 2,7 millióan -— az osztrák határszakaszon lépték át a határt, de több mint egymillió volt a szlovák határnál kilépők száma. Kereskedelmi szálláshelyeket 1,88 millióan vettek igénybe, összesen 5,75 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban. Ez az elmúlt évhez képest némi csökkenést mutat. A szállodák szobakihasználtsága viszont az előző évivel csaknem megegyező. Az ország idegenforgalomból származó konvertibilis bevételeiről még nem áll rendelkezésre féléves adat, ám a január—márciusi számok ismeretében az 1992-es évhez viszonyítva 15—20 százalékos növekedés is valószínűsíthető.
