Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
1993. augusztus 9., hétfő \ MEGYEI KÖRKÉP A cél: visszahódítani a vendégeket! Ismét megnyitotta kapuit a termálvizéről híres mezőkovács- házi parkfürdő. A strandon Zsótér János úszómester feladata figyelni a víz hőfokának változásait, felügyelni a rendezett környezetet és a balesetek megelőzését fotó: lehoczky péter Emlékmű A Szarvas és Vidéke hetilap továbbra is gyűjti a II. világháborús emlékműre az elesettek neveit. Akiknek ismerősei, hozzátartozói elestek vagy eltűntek a háború alatt, azok a szerkesztőség Szabadság úti irodájában jelentkezzenek. Továbbtanulók Békésszentandráson a Hunyadi János Általános Iskola nyolcadikos végzős tanulói közül 54-en tanulnak tovább. 12-en gimnáziumba jelentkeztek, 16-an szakközépiskolába, 26- an szakmunkásképző intézetbe. A speciális osztályokból szakmunkásképzőbe egy, speciális szakiskolába három fiatal jelentkezett. Mezőkovácsházán közel két évig tartott a huzavona a helyi stranfürdő üzemeltetése körül. Az a tény, hogy a vízhozam megcsappant és komoly pénzeket kellett költeni a megrongált kút rendbetételére, hátrányosan érintette a lakosság egyetlen nyári kikapcsolódási lehetőségét. Mivel sokan választották a battonyai, a végegyházi és a nagybánhegyesi fürdőt, így külön energiát kell fordítani a jelenlegi bérlőnek arra, hogy visszahódítsa a vendégeket. Ennek ellenére öröm, hogy Mezőkovácsházán ismét üzemel a fürdő. S hogy mi minden változott tavaly óta? A bérlő, Túróczki János, az önkormányzattal közösen megpróbált olyan körülményeket teremteni, amely a legigényesebb elvárásoknak is megfelel. A kút vízhozamának rendezése után az elvadult környezetet tették rendbe. A strand teljes területén tereprendezést és nagytakarítást végeztek. A medencéket — a szükséges javítások, valamint hathatós fertőtlenítés után feltöltötték. A fürdő területén többfajta szolgáltatás várja az látogatókat. A büfében a hideg italok mellett jégkrém, kávé és sokféle édesség kapható. A gyorsétkezde ajánlata is bőséges: hotdog, szendvics, főtt kukorica, palacsinta, sőt a közkedvelt zsíroskenyér is magvásárolható. A bérlet öt évre szól, tehát lesz idő a programok kiszélesítésére — mondja Túróczi János. Naponta este 19 óráig tartanak nyitva, s csupán a csütörtöki szünnap a rendhagyó. A belépők 60-tól 80 forintig változnak, de kedvezményesen váltható a heti bérlet. így remélik, hogy a gyógy- hatásáról híres termálvíz a jövőben is vonzó marad. H.M. Békéscsaba létminimuma 1993. július Békéscsaba létminimumának összetevői családtípusonként Élelmiszerre az egyedülállók a létminimumérték 30%-a alatt költöttek (24,8—29,1%), az összérték egyharmada alatti kiadás a csonka családoknál és a nyugdíjas (inaktív) házaspároknál (30,9—32,7%). Az aktív házaspároknál és a gyermekes házaspároknál ez az összetevő a legnagyobb arányú (35,1— 36,7%). A lakásfenntartásra (rezsi), lakáskarbantartásra és energiára a legnagyobb hányadot a létminimumon belül az egyedülállók fordítanak (39,9—43,9%). A családlétszám növekedésével ez az értékarány csökken (kétgyerekes háztartásoknál 22%, három- gyerekes családoknál 21,2%). A lakberendezési költségek aránya a lekevesebb minden családtípusnál. Nem éri el a négy százalékot az összkiadásoknak az egyedülállóknál (3,2—3,8), a nyugdíjasok (inaktívak) esetében tapasztalható a kisebb hányad ezen belül. A házaspárok 9,8—11,1 %-ot, az egygyereke- sek 13—13,6%-ot, a kétgyerekesek 15—16,9%-ot és a háromgyerekesek 17,1 %-ot. Az egyéb költségek aránya az összérték egyötöde körül akalul. Ettől eltérő hányad a férfiaknál figyelhető meg (aktívnál 17,2%, nyugdíjasnál 18,6%), és a házaspároknál (aktív 22,3, nyugdíjas 14,6%), a többi családtípusnál 19,4—21% Létminimumérték alakulása 1993. júniushoz képest A növekedés egyik családtípusnál sem éri el az egy százalékot. Néhány forintnyi csak az emelkedés a házaspárok esetében (3 és 13 Ft). Nem éri. el a növekedés a száz forintot az egygyerekes házaspároknál és az aktív férfiaknál (45 és 96 Ft). Kettőszász forint feletti emelkedés csak a háromgyerekes háztartásoknál tapasztalható (206 Ft), azonban ez csak 100,4%-os növekedés, míg a legnagyobb arányú növekedés 100,9%-os a nyugdíjas (inaktív) nőnél tapasztalható (141 Ft). Élelmiszerre kevesebbet költöttek a családok, a zöldségek és a gyümölcsök árainak csökkenése miatt (2,4%-kal). A lakásra fordított költségek emelkedtek a legjobban, e^az érték 3% körül alakult. A többi összetevőben (lakberendezés, ruházat és egyéb) az eltérések minimálisak az elmúlt hónaphoz viszonyítottan (néhány esetben haladja meg az emelkedés az egy százalékot). Három hónap létminimumértékeinek alakulása (1993. május—1993. július) Alig észrevehetően, de emelkedtek a létminimumértékek. A megfigyelt három hónapban a havi emelkedés csak egy esetben haladta meg a két százalékot (májusról júniusra a két gyermeket egyedül nevelő nő esetében 2,8%). A háromhavi emelkedés is csak két esetben nagyobb ennél az arányánál (szintén a két gyereket egyedül nevelő nő esetében Összérték Eev főre iutó érték férfi 17 764 Ft 17 764 Ft nő 18045 Ft 18 045 Ft házaspár 29 462 Ft 14731 Ft házaspár 1 gyerekkel 38 306 Ft 12 769 Ft házaspár 2 gyerekkel 47 386 Ft 11 846 Ft házaspár 3 gyerekkel 54 659 Ft 10 932 Ft egyedülálló nő 1 gyerekkel 26 656 Ft 13 328 Ft egyedülálló nő 2 gyerekkel 33 862 Ft 11 287 Ft inaktív férfi 16 384 Ft 16 384 Ft inaktív nő 16 697 Ft 16 697 Ft inaktív házaspár 26 706 Ft 13 353 Ft 3,3% és a háromgyerekes családnál 2,2%). A másik véglet a nyugdíjas (inaktív) házaspár, ahol ki sem mutatható százalékos eltérés (24 Ft). Azonban ezek a néhány százalékos arányok nagy forintösszegeket takarnak. Az említett két családtípusnál meghaladja a növekedés az ezer forintot (1072 és 1165 Ft). A többi háztartásnál is — kivéve a nyugdíjas házaspárt — az emelkedés 195 és 495 forint között alakult májushoz képest júliusban. Az élelmiszerre fordított hányad júliusban májushoz viszonyítva 2,2%-kal csökkent, főleg a zöldség és gyümölcs árainak alakulása következtében. Viszont a lakásköltségek 6%-kal növekedtek, havonta 3—3%- kal. A lakberendezési költségek arányának növekedése százalékban igen magas 10% — ez a júniusi emelkedést tükHázaspár létminimumának összetevői rözi, mivel júliusban alig tapasztalható növekedés — ez azonban „csak” 56 és 228 Ft közötti tényleges értékeket jelent. A ruházati hányad számottevő emelkedést ott mutat, ahol csecsemő minimummal is kalkuláltunk. Ez okozza a két gyereket egyedül nevelő nő és a háromgyerekes házaspár családtípusoknál a létminimumérték kiugróan magas növekedését. Ebben az összetevőben a kéthavi növekedés ezekben a háztartásokban 13,8 és 8,9%-os. Az egyéb költségek arányában csökkenés tapasztalható elsősorban a júniusi megfigyeléskor, ami azonban csak néhány százalékos. Ennek okát nehéz meghatározni, ugyanis az összetevőben sokfajta áru és szolgáltatás szerepel. Szabó István Kétgyerekes házaspárok lét minimumának összetevői „Egyedülálló nő egy gyerekkel” létminimumának összetevői Hőt Inaktív (nyugdíjas) házaspár létminimumának összetevői Olvasóink írják . ' ~i Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A KGST-piacokat be kell zárni! A napokban olvastam az „Amikor betiltják a KGST -piacot” című olvasói levelet, és elgondolkodtam azon, hogy az olvasójuk tényleg komolyan gondolta-e, amit írt. Egy kis számolásra hívom fel Salamon úr és mindenki más figyelmét. Köztudott, hogy a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezőknek a piacon való árusításhoz ugyanúgy meg kell fizetni a helypénzt, mint a külföldi alkalmi árusoknak. A különbség csak annyi, hogy a magyar árusnak, főleg, ha volt olyan becsületes, hogy vállalkozói igazolványt váltott, az alábbi költségei merülnek fel: 44 százalék társadalombiztosítási járulék + 10 százalék nyugdíjjárulék, ez összesen 54 százalék. Ha a vállalkozó éves jövedelme meghaladja a 100 000 forintot, akkor minimum 25 százalék személyi jövedelemadót kellfizetnie éves szinten. Ha a vállalkozó volt olyan merész és nemcsak a családját tartja el a jövedelméből, hanem még esetleg egy fő alkalmazottat is foglalkoztat, akkor havonta 7 százalék munkaadói járulékot is köteles fizetni. Minek foglalkoztat alkalmazottat, miért nem küldi munka- nélkülire? Ez összesen éves szinten 86 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 100 forintból 86 forint kötelezettsége van egy főfoglalkozású vállalkozónak. A magyar vállalkozó és kisiparos, aki saját munkájával készterméket állít elő, és azt a piacon szeretné értékesíteni, éppen a ■külföldi árusok miatt és à külföldről behozott termékek miatt nem tud érvényesülni, és nem azért, mivel az ő terméke rosszabb—sőt —, hanem mivel az ő vállait különböző közterhek nyomják, amiket tulajdonképpen a külföldi illetőségű árusok helyett is megfizet. A külföldi árus csak a saját zsebét tölti meg, míg a magyar kisiparos helyette fizeti a közterheket. Ha a magyar kisiparosnak nem rontanák az üzletét az ilyen külföldi árusok, az ő bevétele is több lenne, ezáltal az ország és az önkormányzat is nagyobb bevételre tenne szert. Véleményem, hogy nem támogatni kell a külföldi árusok működését, hanem igenis beszüntetni. Falvi Józsefné, Békéscsaba Szemét ügy városunkban Kovács András Békéscsaba Tisztelt Cím! Vállalatunk nyilvántartásából megállapítottam, hogy ön többszöri felhívás ellenére sem egyenlítette ki a köztisztaság fenntartásáról szóló 12H 992. (TV. 23.) számú önkormányzati rendelet 28. paragrafusában, illetve a szemétszállítási díjak megállapításáról szóló 12!1992. (VII. 10.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott kommunális szemétszállítási díjat. Vállalatunknál jóváhagyott díjhátraléka összesen 1423 forint. Kérem, hogy a fenti összeget a kézhezvételtől számított nyolc napon belül megfizetni szíveskedjen. Ennek érdekében postai befizetőlapot mellékelek, melyen a kiegyenlítendő számlák számát feltüntettem. Amennyiben a hátralék kiegyenlítését elmulasztja, arra kényszerít, hogy a követelést bírói úton érvényesítsem. Tisztelettel: Kurecskó József IGAZGATÓ S. K. A minap vette át a feleségem a fenti szövegűfelhívást a városgazdálkodási vállalat megbízottjától, ami nem jelenti fizetési kötelezettségem elismerését, csupán azt mutatja, hogy őegy tisztességesebb világban felnőtt asszony, aki mindenkiről az önmaga tisztességét feltételezi. A szemétszállítási üggyel kapcsolatban számtalanszor elmondtam már az ezzel zaklatóknak, hogy nagyon köszönöm a figyelmességüket, de a háztartásomban keletkező szerves konyhai hulladékot kopmosztálom, illetve állatokkal etetem fel, az egyéb éghető anyagot elégetem, néha napján megüresedő konzervdobozaim — mindketten nyugdíjasok vagyunk — barkács- készletem nélkülözhetetlen darabjai, esetleg feleslegessé váló üvegekbe feleségem gyümölcsöt, gyümölcslevet tartósít, kidobni való ruháink, cipőink nincsenek, erről pártunk és kormányunk hathatósan és folyamatosan gondoskodik. A fenti okok miatt szemétszállító edényt (kukát) nem vásároltam, nem is igényeltem, a részemről az ügyet lezártnak tekintettem a józan ész logikája szerint. A tisztelt (?) szemétszállító hatóság azonban közölte, hogy szemetet szállíttatni ugyan nem vagyok köteles (erre valószínűleg még nincs kidolgozott érvényesítési rendszerük), de a szemétszállítási díjat az önkormányzat rendelete értelmében folyamatosan fizetnem kell, mivel a szállító gépjármű és személyzete fenntartása ezt megkívánja. Azt is tudomásomra hozták ugyan, hogy az önkormányzattól szociális helyzetemre tekintettel kérhetem a díj mérséklését, illetve elengedését, de először is abszurdumnak tartom egy sosem volt szolgáltatás megfizetését, másodszor: ötven munkásévet leéltem már, nélkülöztem annyit, amennyit a mai urak együtt nem bírnának ki egy évig sem, de emberi méltóságomat megtartottam, megtarthattam, mivel soha senki nem kényszerített arra, hogy adósságom elengedéséért nyomorultként könyörögjek. A mi korosztályunk értékrendjében nemfizető adósnak lenni olyan bűn, mint az igazi hívő embernek az istenkáromlás. Kovács András, Békéscsaba
