Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
Ismét dinnyeszezon Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: 68/381-011. A fotókat készítette: Fazekas Ferenc, Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet Hír-mix Népszavazás Bánkút. — A képviselőtestülethez benyújtott írásos kérelem alapján — mely szerint Bánkút közigazgatásilag önálló településként kíván működni — augusztus 13-án népszavazásra kerül sor. Természetesen a szavazás csak Bánkút településrészt érinti, amely a megszokott helyen, formában és módon történik. Nyári romantika Mezőkovácsháza.—Aki szereti a jó filmeket és az esti csillagok megvilágításában akar romantikázni, annak íme a kertmozi e hónapi kínálata: augusztus 12-én vUtolsó cserkész”, 16-án „Őrjítő vágy”, 20-án „Báj-báj Lozsi” (LGT- búcsúkoncert), 23-án„Jöttem, láttam...”, és 26-án „Utolsó mohikán”. Hírmondó Magyarbánhegyes. — A 25., jubileumi szám után, íme itt a következő, júliusi Magyarbán- hegyesi Hírmondó, amely ezúttal kicsit rendhagyó is. Egyrészt azért, mert rögtön az első oldalon — eddigi profiljától eltérően — részletesen foglalkozik a településen is problémát okozó földkérdéssel. Ezt követik az önkormányzati hírek, illetve a szokásos folytatásos írások. Végül pedig a receptek és a humorsarok zárja az oldalakat. Tankönyvek Végegyháza. — A tavalyi év gyakorlatához hasonlóan a képviselő-testület ez évben is úgy határozott, hogy minden iskolás korú gyermek ingyen tankönyvet kap. A szociális alap terhére a településen lakó, de valamilyen közép- és felső- oktatási intézménybe járó tanuló 3000 forint egyszeri beiskolázási segélyben részesül. Földalapcsere Mezőkovácsháza. — A földrendező és földkiadó bizottságok földalapcserét javasoltak 85 hektár területre 960 aranykorona értékben a téesz részaránytulajdona és a kárpótlási földterületek körében. A cserét az adott földterületen élő tanyatulajdonosok érdekében kérték. A megyei kárpótlási hivatal kedvezően értékelve a kérés jogosságát, jóváhagyta a bizottságok javaslatait. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 9., hétfő Macska-egér játék a játszótér körül Azt hihetné az ember, hogy egy játszótér megépítése pusztán elhatározás és pénz kérdése. Hogy ez mennyire nem igaz, arra a legjobb példa a mezőkovácsházi Ifjúsági-lakótelep évek óta halogatott játszótéri és lakóövezeti ügye. Ugyanis az 1980-as években elkészült lakótelep mit sem változott az építőipar elvonulása óta. Illetve volt már egykét erőltetett lépés (összekötő járda, részbeni földfeltöltés, itt-ott fűkaszálás), de az összkép lehangoló. A tanács, később az önkormányzat és a lakók között folyik az egymásra mutogatás. De most mintha megmozdult volna valami! Az éves költségvetésben 300 ezer forintot terveztek a város parkosítására, amelyben a lakótelep is szerepel. Ezen felbuzdulva a lakóközösség is szervezkedni kezdett. Mivel két lakóközösség van, más-más az elképzelés. A polgármesteri hivatal felkért egy tervezőt, de kiderült, túl sok a bér. Megkezdték ugyan a földfeltöltést, de valamiért abba is maradt. A lakók egy része szerződésben vállalta, hogy házilag gyártott elemekből létrehoz egy focipályát és egy játszóteret. A másik rész összehangoltabb munkát, egységesebb eszközöket szeretne. „Nem kell a csúnya autógumi-hinta” — mondják és több segítséget kémek. Legutóbbi információink szerint bár megállapodás született az egyik lakóközösség és az önkormányzat műszaki csoportja között, a kivitelezés még várat magára. Mint megtudtuk, a lakótelepi 1—4-es tömbbelsőben egy nagyobb, a 5—8-as épületeknél egy kisebb játszótér lenne. Az 1-es tömbnél labdajátékra alkalmas betonpálya, míg a többi rész pihenő, zöld övezet. Az építést és a berendezés karbantartását a lakók vállalnák a hivatal által adott anyagokból. Terveztek: fa- és fémmászókát, csúszdát, pinpongasztalt, homokozót, hintát és egyszerű játszóeszközöket. A játszóhely és az öntözővíz helyének megtervezése után kezdődhet csak az építkezés a lakók aktív közreműködésével. A szabadon maradó részeken (a Deák utca felől például térhatároló sövény) intenzív növénytelepítésbe fognak. Az ígéret szerint augusztusban kezdődnek el a komolyabb munkálatok. A leendő játszótér első — vitatott! — eszközei a mezőkovácsházi Ifjúsági-lakótelepen. A gyerekek láthatóan nem bánják: fő, hogy kerek és gurul Árubőség Magyarbánhegyesen? Magyarbánhegyes. — Az elmúlt néhány évben tanúi lehettünk egy folyamatos átalakulásnak, ami a kereskedelmet sem hagyta érintetlenül. Ez ügyben látogattam el a település központjában levő ABC-áru- házba. A községben ez a legnagyobb és legismertebb „vegyesbolt”, amelynek a lakosság apraja-nagyja rendszeres látogatója. Kérdésünkre — hogy milyennek találja a község ellátottságát — Schwarcz Jenő, az áruház vezetője válaszolt. — A kereskedelmi ellátást jónak találom. Jelenleg 20 kereskedelmi egység működik, ezen kívül a piac is mindennapossá vált. Egy ilyen kis községben ez igen magas arány. Ma a vállalkozások világát éljük. Az engedélyek megszerzése viszonylag könnyű, ennek köszönhetően sok kisebb egység létesül. A gond abban rejlik, hogy a nagy árubőséggel szemben nincs megfelelő kereslet. Ünnepelünk Mezőkovácsháza. — Az Augusztus 20-ai program—amely a polgármesteri hivatal és a művelődési központ közös szervezése — igen változatosnak ígérkezik. A 6 órai zenés ébresztő után 8 órától indul a kerékpár- verseny a művelődési központtól. Kilenc órakor ünnepi megemlékezés, ahol beszédet mond Nagy András alpolgármester, kenyérköszöntő verset Balogh Bernadett és az „István, a ki- rály”-ból részleteket ad elő Farkas Zita. Ezt követően délig tréfás sportversenyre várják a gye— Milyen célkitűzései vannak a jövőre nézve? — Sajnos nagyon nehéz előre tervezni. Pénz, hitel van, de a tulajdonjogi kérdések nincsenek tisztázva. Az áfész felszámolás alatt áll és jelenleg átfedés van a felszámolási és tulajdonjogi törvények között. A hitelezők hozzájárulására lenne szükség. A mai viszonyok között azonban semmi sem biztos. —A fogyasztók hogyan reagálnak erre a helyzetre? — Természetesen pénztárcájuk szerint. Egyik egységünknek sincs állandó potenciális piaca. Mindenki oda megy, ahol olcsóbb az áru. Az ár a meghatározó tényező. Pedig mind a rövidebb, mind a hosszabb távú tervezéshez egységes vevőkörre lenne szükség, azaz a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyára. Ebben van a kereskedelem jövője. Oláh Gyöngyi rekeket. Közben népművészeti vásár lesz és Bereczki Máté- emlékkiállítás, amelyet dr. Szabó Pál nyit meg. Bemutatkozik a nyugdíjas népdalkor, valamint a mezőhegyesi és a mezőkovácsházi karateklub. 14 órától Simó Katalin népdalokat, operetteket énekel, majd 15 órától tréfás sörivó verseny lesz. Ezután dr. Hámori János- né butikjából összeállított divatbemutató, este pedig autós kertmozi várja az érdeklődőket. És ami plusz: egész nap a művelődési központ elől induló hin- tókkal lehet kikocsikázni a lovasbemutató színhelyére. Tavaszi kerékpártúra Végegyháza. — Komoly hagyománya van a túrázás különböző formáinak a helyi általános iskola életében. Mivel szinte minden gyereknek van kerékpárja, sőt sokaknak olyan is, amely hegyi túrázásra is alkalmas, az iskola vezetése úgy döntött, hogy tovább bővíti a lehetőségeket. Megfelelő előkészítés után úgynevezett próbaúton vettek részt tavaly ősszel, valamint idén tavasszal. Cél volt, hogy — az iskolai munkát is figyelembe véve — megtapasztalják, melyik a legalkalmasabb időpont a túrázásra. Ez alapján döntöttek a jövőre nézve a tavaszi kerékpártúrák mellett. Ütem szerint Végegyháza.—Ütem szerint haladnak a nyári karbantartási munkák az általános iskola területén. Ez évben kerül sor a tantermek padozatának és lambériáinak lakkozására, a falak festésére és a kisebb hibák kijavítására. A munkálatokhoz két közhasznú munkást is alkalmazott az önkormányzat, akik eddig munkanélküli-segélyen voltak. Bérrendezés — Megérkezett a hivatalos értesítés a közalkalmazottak ez évre szóló, átlagosan 6%-os kötelező bérrendezéséről — kaptuk a tájékoztatást a mezőkovácsházi polgármesteri hivatalban. A napokban került sor a helyi érdekegyeztető fórum ülésére, ahol döntöttek a keretek differenciált elosztásáról. „Közös lónak...” Mint azt olvashatjuk, folyik a küzdelem egy játszótér léte és nemléte körül. A lakótelepen lakók szerint már annak idején a tanácsnak is gondoskodni kellett volna a megfelelő környezetről, de sosem volt rá pénz. Az önkormányzat szerint: a lakók is sokkal többet tehetnének annál, minthogy várják a sült galambot. A „kinek a feladata?” —kérdés eldöntése közben az évek egyre teltek. A gaz nőtt, miközben a lakótömbök is lassan benépesedtek. Az igények szaporodtak, a probléma maradt. Mindenki másra várt a kérdés megoldásában. Ma már ott tartunk, hogy a megszületett első gyermekek kinőve a pólyáskorból mozogni, labdázni, futni, játszani szeretnének. A szülők egyre jobban sürgetik: a kicsiknek biztonságos hely kell. Persze gondolva arra, hogy az évek múlásával az újabb játékformákhoz is igazodni kell. Sokan vannak, akik pénzt, munkaerőt ajánlanak a megvalósításhoz, csak történjen már valami. Mások pedig „ha csinálunk valamit, az kulturált és esztétikus legyen" szemlélettel közelítik meg a kérdést. Kinek van igaza? Nehéz lenne eldönteni. Egy azonban tény: az önkormányzatnak sokkal kevesebb pénz áll rendelkezésére, mint amely ezekhez a munkálatokhoz szükséges lenne. Összefogásban, közös gondolkodásban és ésszerű kompromisszumban lenne tehát a megoldás, de mint azt mondani szokták „közös lónak túrós a háta”, avagy mindenki „köti az ebet a karóhoz”. A kérdés csak az, meddig? fU**, A „Pannonliver” sikerei A Pannonliver női kézilabdacsapat 1992-ben alakult a Mezőkovácsházi Tomaegylet szakosztályaként. A viszonylag rövid idő alatt a lányok bizonyítottak: nincs bajnokság részvételük nélkül. Jól szerepeltek az őszi, illetve a téli kupán. A tavaszi fordulón a megyei I. osztály „B” csoportjának győzteseiként feljutottak az „A” csoportba. Ősztől innen indítanak és tervük, hogy kezdeményeznek egy egész napos mezőkovácsházi augusztus 20-ai kupamérkőzést. Ezt követően októberben Kiskőrösön mutatkoznak be, s mint elmondták, céljuk: jól szerepelni az őszi bajnokságon. Kérésük pedig — az utánpótlásra —, várják az új jelentkezőket mind a felnőtt, mind a most alakuló ificsapatba. „Az öreg vadászok sem láttak ilyet” — Még tavaly, a vadállomány megfigyelése közben feltűnt egy őz, amely igen különösen viselkedett — mesélte Kanász Lajos és Ágoston Kornél, akik a mezőkovácsházi vadásztársaság hivatásos vadászai. — Ahogy a távcsővel megfigyelhettük, feltűnt, hogy a két hátsó lábán jár és az elsőkkel a levegőben kalimpált. Egymás közt csak úgy neveztük: „a kenguru”. Megbeszéltük, hogy alkalomadtán becserkésszük. Késő ősszel eljött a sutaselejtezés ideje, így a mi időnk is — gondoltuk. Kimentünk az őz vélt tartózkodási helyére és lesben álltunk. Némi várakozás után végül a szerencse Kanász Lajosnak kedvezett. Sikerült kilőni az őzet. — Amikor közelebb mentünk, hogy kizsigereljük, csodálkozva láttuk: furcsa, rendellenes körmök nőttek az első lábain, a méretük pedig a szokásosnál jóval nagyobb volt. Az egyik lábán 13,5, a másikon 15 centiméteres volt a köröm, amely megkeményedett ugyan, de visszahajlott a járástól. Feltehetően fájhatott az állatnak, ezért nem tudott rendesen járni, illetve akadályozta a mozgásban. A ritka „zsákmányt” megmutattuk több idős, tapasztalt vadásznak is. Tudomásunk szerint a vadászati múzeumban lehet csak hasonlót látni, de méretben nem ér fel ezzel. Az öreg vadászok pedig állítják: nem láttak még ehhez hasonlót. Hogy mi a lesz sorsa? Mint ritkaságot megtartjuk emlékbe. „A suta úgy ugrált, mint a kenguru”. A rendellenesen fejlődött őzköröm mérete 15 cm
