Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03-04 / 153. szám
1993. július 3-4., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR/SOROZAT r\ MS MEGYEI HÍRLAP Embléma jelzi: környezetbarát Magyarországon is bevezetik a környezetbarát termékek emblémáját. Erről a szaktárca előterjesztést készít a kormánynak — tájékoztatták az MTI-t a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban. Sikeres előkészítés esetén jövő év január 1-jétől már alkalmazható az első néhány terméknél a környezetkímélő jellegre utaló ábra, felirat. Az embléma megtervezésére pályázatot írnak ki grafikusoknak. A termelők ugyancsak pályázaton nyerhetik el az embléma használati jogát. A kárpótlási jegyek névértéke Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke július 1-jén elérte a címletérték 135,3 százalékát. A kárpótlási jegyek a törvény elfogadásától, 1991. augusztus 1-jétől három évig a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatoznak. Az alapkamat most évi 19 százalék, a névérték tehát jelenleg évi 14,25 százalékkal növekszik. Például a 10 000 forintos címértékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 13 530 forint. Ezt az értéket azonban csupán állami tulajdon vagy önkormányzati lakás megvásárlásánál, illetve Egzisztencia-hitel felvételénél — mint saját részt — érvényesítheti a tulajdonos. A tőzsdén a címletértéknél jóval olcsóbban cserélnek gazdát a kárpótlási jegyek: az árfolyam július 1-jén 55,5 százalék volt. Nyugtalan nyugtaadás (Folytatás az 7. oldalról) szervezetének jóvoltából — a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek is. Ez utóbbiakra a hivatal nagyon szűk körben adott és adhat mentesítést, mert az áfa-törvény 73. §-a csak akkor ad erre lehetőséget, ha a) szociális vagy egészség- ügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna, b) a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére kéges személyt nem foglalkoztat, vagy c) a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép fel- használásával sem oldható meg vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható. A beérkező kérelmeknél a felsorolt feltételek fennállását kell vizsgálnunk, így az a) pont esetében a vak masszőr vagy a súlyosan rokkant, félkarú, ezért nyugtát kiállítani nem tudó tra- fikos mentességet kaphat. Ugyanígy a b) pont szerint a kizárólag egyszemélyes árusítóhely vállalkozója mentesülhet, ha a vállalkozás mérete ezt indokolja. Nehezebben határozhatók meg azok az esetek, melyeknél a c) pont szerint a gazdasági tevékenység olyan, hogy a nyugtaadás még pénztárgép felhasználásával sem oldható meg vagy aránytalanul nagy megterheléssel járna. Mivel a törvény a gazdasági tevékenységet általában határozza meg, a hivatalnak nagyon körültekintően kell eljárni ebben a kérdésben. Megértjük a külföldi árusokkal kapcsolatos problémát, sőt ellenszenvet, azonban a jelen törvényi szabályozás az adóigazgatási eljárásban nem teszi lehetővé, hogy igazgatóságunk velük szemben bírságot szabjon ki, az adóhivatal ellenőrei pedig helyszíni bírságot nem alkalmazhatnak. A piacon áruló kereskedők azt is sérelmezték, hogy a piac előtti soron áruló termelők nyugtaadás nélkül árusíthatnak. Ez nem így van! Nyugtaadás alól csak azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők — kistermelők mentesülnek, akik például termékeiket jellemzően felvásárló részére értékesítik, és/vagy termékeiket a kert, föld stb. végében vagy saját házuknál (nem üzlet!) alkalomszerűen eladják. Azok a mezőgazdasági termelők, akik ugyan saját üzlettel nem rendelkeznek, de termékeiket rendszeresen piacra viszik és ott értékesítik, e tevékenységük tekintetében már nem minősülnek mezőgazda- sági tevékenységet folytató adóalanynak, mivel ezen értékesítési forma kimeríti azt a fogalmat, miszerint a termelő rendelkezik kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas állandó vagy ideiglenes elárusító hellyel (például „helypénzt” fizet a piacon). Ez pedig ellentétes az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában rögzített mezőgazdasági tevékenység fogalmi körével. Ebből következően ezek a termelők — feltéve, hogy értékesítésük a törvény 5. §-ában foglalt gazdasági tevékenység körébe tartozik, tehát bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzik azt — az általános forgalmi adó alanyai. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben áfa-törvényben rögzített különleges jogállás — például számla-, nyugtamentesség, kompenzációs felár — nem illeti meg őket, számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségük is van! A nyugtaadás teljesíthető az MSZ 16133-90. számú szabvány szerinti nyugtatömbbel vagy más módon előállított adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylattal, amely tartalmazza legalább a nyugta sorszámát, a nyugta kibocsátójának nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát vagy az adóhatóság ált«l jóváhagyott más azonosítót, a nyugta kibocsátásának keltét és a fizetendő összeget. Nyugtát adni lehet az APEH által jóváhagyott és hivatalos szerviz által beüzemelt pénztárgép blokkjával is. Tudjuk, hogy a nyugtaadás általánossá tétele sok problémát és ellenérzést is kelt, de azon vagyunk, hogy a törvény értelmezése és alkalmazása során jó kapcsolatokat tartsunk fenn azokkal, akik ebben érintettek. Ügyfélszolgálatunk az adózók rendelkezésére áll, hogy tanácsokkal, útmutatással, állásfoglalással segítsék a hozzájuk fordulókat. Dr. Csizmadia Ferenc igazgató, APEH Békés Megyei Igazgatóság Vasárnap emléktáblát helyeznek el a falán Kilencven éves a füzesgyarmati unitárius templom Egy székelyföldi protestáns templomokra emlékeztető, hófehér Isten háza áll Füzesgyarmaton, a Széchenyi és Ady utca sarkán. 1903. június 24-én tette le alapkövét az alig 150 lelket számláló, még saját pappal sem rendelkező újonnan született gyülekezet kántortanítója, Gálffy Kálmán, és áldotta meg az Erdélyből hozott unitárius hite szent optimizmusával az egyedüli magyar egyházalapító, Dávid Ferenc követőinek templomépítési álmait, törekvéseit. Ugyanez esztendő november 5-én a kis eklézsia megbízottjai át is vették az elkészült Siont, amelyiket november 8- án nagy ünnepség keretében át is adtak rendeltetésének, az imádság Istentől megszentelt hajlékává avatva azt. Azóta áll itt az Alföld református és katolikus tengerében, hirdetve az istenegység eszméjét az önként vállalt unitáriusság követői és azok leszármazottjai számára. Rengeteg támadást kibírt e templom és gyülekezete, mint más felekezetű testvérei, csak sokszor egyebek mellett d saját testvérei támadtak ellene a tiszta, egyszerű, érthető hitnek és követőinek. Istenhitünk Jézus tanításainak szellemében mindig védőbástyának bizonyult és megtartott. Lelki szemeinket Déva vára felé fordította e kis közösség, ahol mártírhalált halt szellemi, hitbeli elődje, Dávid Ferenc, és mindannyiszor remény, bizakodás jött a végtelen rónára a magasságból. 1993.július4-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a 90 éves Siont ünnepeljük emléktábla-elhelyezéssel és konfirmációval színesítve. Várjuk azokat, akiket szétriasztott egy hitetlen, minden érték iránt közömbösségre nevelő, kényszerítő kor. Várjuk azokat, akiknek szent a vallás és lelkiismereti szabadság ebben a szabadosság szenny ében fürdő világunkban. Várjuk azokat, akik türelemmel tudnak szeretve fordulni mindazok felé, akik másként látják a világot, akiknek más a hitük, felfogásuk, de egy a célunk e földön: Isten országa építése. Az erdélyi lélek, az unitarizmus bölcsője vár mindenkit Isten szent házában. Balázsi László UNITÁRIUS LELKÉSZ, Füzesgyarmat Felix Salten regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila
