Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
Zárva tartás Szarvason a Vajda Péter Művelődési Központ augusztus 6- áig zárva tart. Ez alatt az idő alatt a mozi és a többi szolgáltatás működése zavartalan. István-napi vásár Szarvason, a hagyományoknak megfelelően ez évben is megrendezik a Szent István- napi kirakodóvásárt. A polgár- mesteri hivatal tájékoztatja a kereskedőket, hogy az augusztus 20-ai rendezvénysorozat alkalmából, amennyiben a kijelölt helyszínen letelepedni kívánnak, mentesülnek a közterület-használati díj fizetése alól. Ennek feltétele, hogy maguk után a szemetet el kell takarítsák. Helyfoglalási szándékukat az érintettek a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályán jelenthetik be. Két kilométer Több mint két kilométer útalapot készítenek el Kaszaperen ez évben, amely a Bem, Mikszáth, Béke, Széchenyi és a Rákóczi utcákat érinti. Lakossági hozzájárulásként ötezer forintot kell befizetni családonként, amelyből év végén 750 forint visszatérítés is jár. Az önkormányzat 85 százalékban vállalta magára a költségeket. A beruházást a békéscsabai M-Trans Kft. végzi, igen kedvező áron. Bár a munkálatok a szűkös pénzügyi háttér miatt lassabban haladnak — mondta a polgár- mester. Változik a közlekedési rend Megváltozik a mezőkovácsházi Ifjúsági-lakótelep közlekedési forgalmi rendje. Mivel a tervek szerint a lakótelepet pihenő-lakóövezetté nyilvánítják, az a jelenleg érvényes KRESZ-szabályokra is kihat. A határozat megszületése után a meglevő sebességkorlátozó táblákat lecserélik a pihenőlakóövezet táblákra, amely minden irányból megengedi a gépkocsival való közlekedést. A sebesség azonban csak maximum 20 km/óra lehet. fpapírvásár! Kereskedők, viszonteladók részére augusztus 1-jéig — Crepto 4-es 34,20 Ft + áfa — Crepto 8-as 74,80 Ft + áfa — papírzsebkendő 100-as 38,— Ft + áfa — pergamenpótló 90,— Ft + áfa Díjtalan kiszállítás! Magánszemélyeknek diszkontár. Móravárosi Nagyker. Békéscsabai lerakata, Kinizsi u. 4—6. Telefon: (66) 322-144/28. Nyitva: hétfő—péntek 8—17 óráig. MEGYEI KÖRKÉP Hetvenöt éves barátság Hetvenöt év óta jár Békéscsabára Erich F. Rieger. Hosszú élete utolsó szakaszában mint a magyar egyetemek vendég-professzora és a felnőttoktatók békéscsabai akadémiájának előadója. Karlsruhéban, ahol lakik, a népfőiskolán 1969-ben bevezette a magyar nyelv tanítását és a magyar kultúra megismertetését. Magyarország és azon belül Békéscsaba 'iránti szeretete az első világháború idején kezdődött, amikor a csabaiak éhínségtől fenyegetett német és osztrák gyerekeket fogadtak vakációra. így került 1918 júliusában az akkor 12 éves Erich F. Rieger először Békéscsabára. Bár a vakáció ideje lejárt, az otthoni éhezéstől félve tovább maradt. Közben megismerkedett a magyarországi, vidéki élettel, a városi és a tanyai lehetőségekkel, az emberekkel és a szokásaikkal. Hasznos tapasztalatokat szerezve utazott már haza szülővárosába, Gablonzba (ma Gablonac), ahol céltudatosan folytatva tanulmányait, kitüntetéses egyetemi vizsgát tett német nyelv és irodalomból. Ez a képzés lehetővé tette számára, sőt ösztönözte is arra, hogy újra Békéscsabára jöjjön, akkor már német nyelv és irodalomtanárnak. Nem sokáig taníthatta azonban a német nyelvet, mert a világválság „hazaparancsolta”. A második világháború után aztán újra jött, türelmetlenül, hogy szeretett Magyar- országát és Békéscsabáját végre megint láthassa és kedves barátaival a régi emlékeket felidézhesse. Erich F. Rieger közben 88 éves lett. Szorgalmas munkával töltött életének tapasztalatai és emlékei ma már egy terjedelmes kötetet is kitöltené- nek. Számtalan barátot, ismeretséget szerzett Magyarországon, Békéscsabán, akikre — mint mondja — őszinte hálával gondol. Visszatekintve hosszú életére a szorgalmat és a munkakedvet tartja a legértékesebb tulajdonságnak. Kívánsága? „Csak” ennyi: Isten éltesse a magyarokat! Amihez azért még őszintén, szívből hozzáteszi: azért, mert megérdemlik. Erich F. Rieger, a karlsruhei docens Magyarország nagy barátja 75 éve ismerte meg Békéscsabát és azóta jár ide ritka hűséggel és ragaszkodással. Bár már megőszült és közel kilenc évtized terhe nyomja vállát, még teli van munkakedvvel és elismerésre méltó tervekkel. Mit is kívánhatnánk e ritka szép jubileumot, a 75 éves hűséget ünneplő Erich F. Riegemek? Járjon még ide hozzánk sokáig, szolgálja jó egészségben a német— magyar barátságot. —tán Tőlem jöhet! Azt írja az újság, vagy inkább kérdi zjön-e a dohány- és szeszadó? Ugyanis Surján doktor ötlete szerint népjóléti csapata már az „egészségügyi fejlesztési hozzájárulás”-nak titulált adó törvényelőkészítésén dolgozik. Nem is árt jól ráhúzni a luxusvizeslepedőt az e fajta élvezeti cikkekre, vagyis nem rossz ötlet ez az egészségügy oldaláról nézve, hisz aki betegre issza, dohányozza magát, az orvoshoz, kórházba, végül meg a temetőbe kerül. Csakhát mások is ott lelnek végső nyugalomra előbb-utóbb, ám ezt halkan jegyzem meg, mert ezek a mások nem isznak, nem dohányoznak, ,,csak” a nagyfokú és állandó környezeti ártalmak, az egymást érő gyilkos stresszhatások, az esztelen élettempó és az egészségtelen, de olcsóbb táplálkozás viszik őket a sírba. Dohány- és szeszadóügyben azonban se ez, se az nem lényeges, a döntésnek még csak a közelében sem fog járni holmi egészségvédelmi szempont. Annál inkább az államkassza védelme, mely egyenesen arra irányul, hogy a bevétel ne csökkenjen. Márpedig, ha a jelenlegi óriási mértékű adónál is többet vetnek ki ezekre a cikkekre, az már negatív irányban befolyásolná a fogyasztást. Vagyis a még több adó kevesebb hasznot hozna a költségvetési konyhára. Feltehetően. Épp ezért muszáj figyelembe venni, hogy előreláthatólag az egyre kevesebb pénzú'ek lesznek egyre többen az országban, akik egyre inkább kénytelenek az ennivalót választani a cigaretta vagy az ital helyett. Végtére is e két utóbbi élvezete csupán szokás és nem életszükséglet, ha elhagyják nem halnak bele, míg az evés már ily szempontból kényes kategória. Szóval, valami ilyesmi dönti majd el, hogy jön-e a dohány- és szeszadó, amire én azt mondom, tőlem jöhet! Italt már vendégnek sem adok, csak kávét vagy teát, a cigarettát meg másfél éve, hogy eldobtam. Egyik pillanatról a másikra, mérgemben, mert felbosszantott a dohánygyár, így hát tőlem akár az égig emelhetik bármelyiknek az árát. Érthetően. Ami érthetetlen: miért nem lép föl erélyesen az egészségügy a dohány- és az italreklámok ellen?! Mikor úton, útfélen a szemébe nevetnek. Vass Márta A szebb iskoláért Felelősséggel A medgyesegyházi önkormányzat az év elején tervbe vette a Luther utcai iskola épületének felújítását és udvarának rendbetételét. E célra külön pénzalapot különítettek el. Az udvari rész hasznosítása — mint az a vitákból kitűnt—nem is könnyű feladat. Az egyeztetések során négy alternatíva vetődött fel. Egyik, hogy az udvar közepén levő politechnikai szertárat bontsák le és helyére egy kispályával egybeépített alakulótér kerüljön. Másik, hogy a gyakorlókért helyére építsenek egy kispályát, az udvari részt pedig egyéb sport-, kulturális tevékenységre tegyék alkalmassá. A következő variáció a sportcsarnok és az egészségház közötti terület hasznosítása, illetve az udvar zöldövezetté nyilvánítása volt. A pedagógusok természetesen a pálya iskolaközeli megépítéséért, míg a testület inkább a parkosítás mellett kardoskodott. Végül — a pénzalapot figyelembe véve — az udvar parkosítása és a régi kispálya felújítása mellett döntöttek. Mint már arról hírt adtunk, Kaszaperen új igazgató került az iskola élére. Mondhatni, az irányításban teljes csere történt, mivel a két igazgatóhelyettesi és a titkárságvezetői posztra is új embereket választottak. Az augusztusi munkakezdés érdekében úgy döntöttek az érintettek, hogy „feláldozzák” a pedagógusoknál megszokott nyári szabadságot. Ez alatt az idő alatt ismerkednek meg az új jogszabályokkal, valamint a könyvelési feladatokkal, előkészítik az évindítást, illetve a kötelező bérfejlesztést. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kiszolgáltatott munkanélküliek Munkanélküli lettem, s én is, mint sorstársaim többsége reméltem, hogy mihamarabb újra elhelyezkedhetek. Végre hosszú idő után kiközvetítettek a békéscsabai kórházba portásnak. Több jelentkező közül július 12-én felvettek. Megállapodtunk, hogy július 14-én kell bemennem, hogy a konkrét munkabeosztásomat megkapjam. Nagy boldogsággal mentem be 14-én a kórházba, de legnagyobb meglepetésemre azt közölték velem, hogy a munkakör csak megüresedés után—munkaügyi vita lezárását követően —kerülhet sor, úgy két hónap múlva. Talán mondanom sem kell, hogy rendkívül rosszul esett ez a bánásmód. A munkanélküliek amúgy is kiszolgáltatott helyzetben vannak, nem szerencsés, ha erre még rátesznek egy lapáttal, és így kezelnek bennünket. (Név és cím a szerkesztőségben) Köszönet az Orosházi Zalka-tej Minimarket ABC dolgozóinak 1993. július 3-án, szombaton a címben említett ABC-ben vásároltam meg a család hétvégi tejtermékszükségletét. Igaz a bolttól nagyon messze lakom, de majdnem minden szombaton elkerékpározunk ide, mert gazdag a választék tejtermékekből, és olcsóbb is mint más élelmiszerboltokban. Ezen a szombaton kora délután két fiatal lány jött kocsival az utcánkba, láthatóan keresgélt valakit. Mint kiderült, minket, mert ott felejtettem a pénztárcám, amiből náluk váltottam fel az ötezresemet... Szerencsére volt benne egy ajánlott feladóvevény, és ennek segítségével találtak meg bennünket. Végtelenül jólesett, hogy nem sajnálva idejüket (és a benzint) megkerestek bennünket, és visszahozták a pénzt, a pénztárcát. Megérdemlik, hogy az újság nyilvánosságán keresztül köszönjük meg. Annál is inkább, mert sajnos manapság inkább ennek az ellenkezőjéről lehet hallani. (Név, cím a szerkesztőségben) Kik vetik vissza a gazdaságot? Az ország pusztítása szinte logikus gondolatmenetben folyik, s ugyanakkor egyesek egyre gazdagabbak. Árdrágítással foglalkozó, erkölcstelen haszonkulccsal dolgozó és árakat manipuláló érdekcsoportok tagjai. Az újburzsoázia tagjai kizsákmányolják a parasztságot, a kisvállalkozót és a tömeg éhségéből hasznot húznak. Különösebb tudásuk nincsen, s hatalmukat összeharácsolt vagyonukkal gyakorolják. Akinek persze több a pénze, annak több a ,,becsülete" is. Lehet magánnyomozója, magánrendőre, újságírója, testőre, verőlegénye, s ami a legfontosabb, jó ügyvédje és sok hamis tanúja. Tevékenységük aztán tönkreteszi a produktív termelőket, a vásárlóerőt, s így a gazdaság megbénul. Felüti a fejét a szegénység, mely a bűnnek, a korrupciónak a melegágya és kiváló lehetőség a kizsákmányolásra. A szegénység aztán házasságot köt a fiatalok továbbtanulási nehézségeivel, magas tandíjakkal, így a tudatlansággal. A tudatlanság pedig a ,,hétfejű fenevad” egyik feje. Ahol sok a tudás, ott ugyanis nem olyan kelendő a hazugság. Magyarországot férgek rágják! Kik felelősek ezért? Mindazok, akik ezt lehetővé teszik, s hibás döntéseket hoznak. A hal ugyanis a fejétől büdösödik. Ifj. Salamon György, Békéscsaba „A magyar csoda” A fenti cím alatt olvastam a Békés Megyei Hírlapban egy cikket, melyben a pedagógusokat a „nemzet napszámosainak” nevezték. Távol áll tőlem, hogy bárkit is megbántsak, de azért leírom a véleményemet, mivel szólásszdbadság van! Magyarországon kinek van elég fizetése? Ki nem sztrájkolhatna azért, hogy emeljék föl a létminimum alatti fizetését? A nyugdíjasok, a gyeden lévők, sőt a rokkantak is sztrájkolhatnának: mindenki sztrájkolhatna, aki bérből és fizetésből él, csak ha mindannyian sztrájkolunk, ki fog dolgozni? Az egészségügyi dolgozók három műszakban dolgoznak, ügyeletben éjszaka is szaladnak az arra rászorulókhoz. 24 óráznak, 36 és 48 órát dolgoznak havi 12 ezer nettó fizetésért. A mezőgazda- sági dolgozók, a termelők megállás nélkül, éjt nappallá téve dolgoznak. Az állattenyésztők nem magyarázhatják meg a tehénnek vagy a disznónak, hogy most sztrájkolunk, mert nem fizetnek jól értetek! Éjjel-nappal ott kell lenni, erőt nem kímélve. Nincs tavaszi, nyári és téli szünet! Nincs más, csak a munka! Hát kérdem én, kik az igazi nemzet napszámosai? Mester Tamásné, Gyula Brutus, Csurka és Rózsa Sándor Bizonyára véletlen, hogy a Békés Megyei Hírlap egyik számának „Olvasóink írják” rovatában egymás mellé került Brutus, Csurka és Rózsa Sándor. Az olvasóban önkéntelenül felmerül a kérdés: miben hasonlítanak egymásra és miben különböznek egymástól? Abban kétségtelen az azonosság, hogy mindhárman az elégedetlenségre építve, az adott helyzettel elégedetlenek támogatására és rokon- szenvére számítva tették, amit tettek. Abban is teljes az azonosság, hogy Brutus tőrét, Csurka tollát és Rózsa Sándorfokosát ugyanaz a cél irányította: hatalom, hírnév és az ezekkel járó vagyon, jólét. A történelem egy dologban nem jelöl azonosságot: Brutus és Rózsa Sándor nem volt besúgó az előző rendszerben. Akkor még a besúgókat nem regisztráltákIlI/III-as nyilvántartásban. Zalai György, Telekgerendás
