Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

Zárva tartás Szarvason a Vajda Péter Mű­velődési Központ augusztus 6- áig zárva tart. Ez alatt az idő alatt a mozi és a többi szolgál­tatás működése zavartalan. István-napi vásár Szarvason, a hagyományok­nak megfelelően ez évben is megrendezik a Szent István- napi kirakodóvásárt. A polgár- mesteri hivatal tájékoztatja a kereskedőket, hogy az augusz­tus 20-ai rendezvénysorozat alkalmából, amennyiben a ki­jelölt helyszínen letelepedni kívánnak, mentesülnek a köz­terület-használati díj fizetése alól. Ennek feltétele, hogy ma­guk után a szemetet el kell takarítsák. Helyfoglalási szán­dékukat az érintettek a polgár- mesteri hivatal műszaki osztá­lyán jelenthetik be. Két kilométer Több mint két kilométer útala­pot készítenek el Kaszaperen ez évben, amely a Bem, Mik­száth, Béke, Széchenyi és a Rákóczi utcákat érinti. Lakos­sági hozzájárulásként ötezer forintot kell befizetni csalá­donként, amelyből év végén 750 forint visszatérítés is jár. Az önkormányzat 85 száza­lékban vállalta magára a költ­ségeket. A beruházást a békés­csabai M-Trans Kft. végzi, igen kedvező áron. Bár a mun­kálatok a szűkös pénzügyi háttér miatt lassabban ha­ladnak — mondta a polgár- mester. Változik a közlekedési rend Megváltozik a mezőkovács­házi Ifjúsági-lakótelep közle­kedési forgalmi rendje. Mivel a tervek szerint a lakótelepet pihenő-lakóövezetté nyilvá­nítják, az a jelenleg érvényes KRESZ-szabályokra is kihat. A határozat megszületése után a meglevő sebességkorlátozó táblákat lecserélik a pihenő­lakóövezet táblákra, amely minden irányból megengedi a gépkocsival való közlekedést. A sebesség azonban csak ma­ximum 20 km/óra lehet. fpapírvásár! Kereskedők, viszonteladók részére augusztus 1-jéig — Crepto 4-es 34,20 Ft + áfa — Crepto 8-as 74,80 Ft + áfa — papírzsebkendő 100-as 38,— Ft + áfa — pergamenpótló 90,— Ft + áfa Díjtalan kiszállítás! Magánszemélyeknek diszkontár. Móravárosi Nagyker. Békéscsabai lerakata, Kinizsi u. 4—6. Telefon: (66) 322-144/28. Nyitva: hétfő—péntek 8—17 óráig. MEGYEI KÖRKÉP Hetvenöt éves barátság Hetvenöt év óta jár Békés­csabára Erich F. Rieger. Hosszú élete utolsó szakaszá­ban mint a magyar egyete­mek vendég-professzora és a felnőttoktatók békéscsabai akadémiájának előadója. Karlsruhéban, ahol lakik, a népfőiskolán 1969-ben beve­zette a magyar nyelv tanítá­sát és a magyar kultúra meg­ismertetését. Magyarország és azon belül Békéscsaba 'iránti szeretete az első világháború idején kezdő­dött, amikor a csabaiak éhín­ségtől fenyegetett német és osztrák gyerekeket fogadtak vakációra. így került 1918 jú­liusában az akkor 12 éves Erich F. Rieger először Békés­csabára. Bár a vakáció ideje lejárt, az otthoni éhezéstől fél­ve tovább maradt. Közben megismerkedett a magyaror­szági, vidéki élettel, a városi és a tanyai lehetőségekkel, az emberekkel és a szokásaikkal. Hasznos tapasztalatokat sze­rezve utazott már haza szülő­városába, Gablonzba (ma Gablonac), ahol céltudatosan folytatva tanulmányait, kitün­tetéses egyetemi vizsgát tett német nyelv és irodalomból. Ez a képzés lehetővé tette szá­mára, sőt ösztönözte is arra, hogy újra Békéscsabára jöj­jön, akkor már német nyelv és irodalomtanárnak. Nem soká­ig taníthatta azonban a német nyelvet, mert a világválság „hazaparancsolta”. A második világháború után aztán újra jött, türelmet­lenül, hogy szeretett Magyar- országát és Békéscsabáját végre megint láthassa és ked­ves barátaival a régi emlékeket felidézhesse. Erich F. Rieger közben 88 éves lett. Szorgalmas munká­val töltött életének tapasztala­tai és emlékei ma már egy ter­jedelmes kötetet is kitöltené- nek. Számtalan barátot, isme­retséget szerzett Magyaror­szágon, Békéscsabán, akikre — mint mondja — őszinte há­lával gondol. Visszatekintve hosszú életére a szorgalmat és a munkakedvet tartja a legérté­kesebb tulajdonságnak. Kí­vánsága? „Csak” ennyi: Isten éltesse a magyarokat! Amihez azért még őszintén, szívből hozzáteszi: azért, mert megér­demlik. Erich F. Rieger, a karlsruhei docens Magyarország nagy barátja 75 éve ismerte meg Békéscsabát és azóta jár ide ritka hűséggel és ragaszkodás­sal. Bár már megőszült és kö­zel kilenc évtized terhe nyom­ja vállát, még teli van munka­kedvvel és elismerésre méltó tervekkel. Mit is kívánhatnánk e ritka szép jubileumot, a 75 éves hűséget ünneplő Erich F. Riegemek? Járjon még ide hozzánk sokáig, szolgálja jó egészségben a német— magyar barátságot. —tán Tőlem jöhet! Azt írja az újság, vagy inkább kérdi zjön-e a dohány- és szeszadó? Ugyanis Surján doktor ötlete szerint népjóléti csapata már az „egészségügyi fejlesztési hozzájárulás”-nak titulált adó törvényelőkészítésén dolgozik. Nem is árt jól ráhúzni a luxusvizeslepedőt az e fajta élvezeti cikkekre, vagyis nem rossz ötlet ez az egészségügy oldaláról nézve, hisz aki betegre issza, dohányozza magát, az or­voshoz, kórházba, végül meg a temetőbe kerül. Csakhát mások is ott lelnek végső nyugalomra előbb-utóbb, ám ezt halkan jegyzem meg, mert ezek a mások nem isznak, nem dohányoznak, ,,csak” a nagyfokú és állandó környezeti ártalmak, az egymást érő gyilkos stresszhatások, az esztelen élettempó és az egészségtelen, de olcsóbb táplálkozás viszik őket a sírba. Dohány- és szeszadóügyben azonban se ez, se az nem lényeges, a döntésnek még csak a közelében sem fog járni holmi egészségvé­delmi szempont. Annál inkább az állam­kassza védelme, mely egyenesen arra irá­nyul, hogy a bevétel ne csökkenjen. Márpe­dig, ha a jelenlegi óriási mértékű adónál is többet vetnek ki ezekre a cikkekre, az már negatív irányban befolyásolná a fogyasztást. Vagyis a még több adó kevesebb hasznot hozna a költségvetési konyhára. Feltehető­en. Épp ezért muszáj figyelembe venni, hogy előreláthatólag az egyre kevesebb pénzú'ek lesznek egyre többen az országban, akik egy­re inkább kénytelenek az ennivalót választa­ni a cigaretta vagy az ital helyett. Végtére is e két utóbbi élvezete csupán szokás és nem életszükséglet, ha elhagyják nem halnak be­le, míg az evés már ily szempontból kényes kategória. Szóval, valami ilyesmi dönti majd el, hogy jön-e a dohány- és szeszadó, amire én azt mondom, tőlem jöhet! Italt már vendégnek sem adok, csak kávét vagy teát, a cigarettát meg másfél éve, hogy eldobtam. Egyik pilla­natról a másikra, mérgemben, mert fel­bosszantott a dohánygyár, így hát tőlem akár az égig emelhetik bármelyiknek az árát. Ért­hetően. Ami érthetetlen: miért nem lép föl erélyesen az egészségügy a dohány- és az italreklámok ellen?! Mikor úton, útfélen a szemébe nevetnek. Vass Márta A szebb iskoláért Felelősséggel A medgyesegyházi önkor­mányzat az év elején tervbe vet­te a Luther utcai iskola épületé­nek felújítását és udvarának rendbetételét. E célra külön pénzalapot különítettek el. Az udvari rész hasznosítása — mint az a vitákból kitűnt—nem is könnyű feladat. Az egyezteté­sek során négy alternatíva vető­dött fel. Egyik, hogy az udvar közepén levő politechnikai szertárat bontsák le és helyére egy kispályával egybeépített alakulótér kerüljön. Másik, hogy a gyakorlókért helyére építsenek egy kispályát, az ud­vari részt pedig egyéb sport-, kulturális tevékenységre tegyék alkalmassá. A következő variá­ció a sportcsarnok és az egész­ségház közötti terület hasznosí­tása, illetve az udvar zöldöve­zetté nyilvánítása volt. A peda­gógusok természetesen a pálya iskolaközeli megépítéséért, míg a testület inkább a parkosítás mellett kardoskodott. Végül — a pénzalapot figyelembe véve — az udvar parkosítása és a régi kispálya felújítása mellett dön­töttek. Mint már arról hírt adtunk, Ka­szaperen új igazgató került az iskola élére. Mondhatni, az irá­nyításban teljes csere történt, mivel a két igazgatóhelyettesi és a titkárságvezetői posztra is új embereket választottak. Az augusztusi munkakezdés érde­kében úgy döntöttek az érintet­tek, hogy „feláldozzák” a peda­gógusoknál megszokott nyári szabadságot. Ez alatt az idő alatt ismerkednek meg az új jogsza­bályokkal, valamint a könyve­lési feladatokkal, előkészítik az évindítást, illetve a kötelező bérfejlesztést. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Kiszolgáltatott munkanélküliek Munkanélküli lettem, s én is, mint sorstársaim többsége remél­tem, hogy mihamarabb újra elhelyezkedhetek. Végre hosszú idő után kiközvetítettek a békéscsabai kórházba portásnak. Több jelentkező közül július 12-én felvettek. Megállapodtunk, hogy július 14-én kell bemennem, hogy a konkrét munkabeosztásomat megkapjam. Nagy boldogsággal mentem be 14-én a kórházba, de legnagyobb meglepetésemre azt közölték velem, hogy a munka­kör csak megüresedés után—munkaügyi vita lezárását követően —kerülhet sor, úgy két hónap múlva. Talán mondanom sem kell, hogy rendkívül rosszul esett ez a bánásmód. A munkanélküliek amúgy is kiszolgáltatott helyzet­ben vannak, nem szerencsés, ha erre még rátesznek egy lapáttal, és így kezelnek bennünket. (Név és cím a szerkesztőségben) Köszönet az Orosházi Zalka-tej Minimarket ABC dolgozóinak 1993. július 3-án, szombaton a címben említett ABC-ben vásárol­tam meg a család hétvégi tejtermékszükségletét. Igaz a bolttól nagyon messze lakom, de majdnem minden szombaton elkerék­pározunk ide, mert gazdag a választék tejtermékekből, és olcsóbb is mint más élelmiszerboltokban. Ezen a szombaton kora délután két fiatal lány jött kocsival az utcánkba, láthatóan keresgélt valakit. Mint kiderült, minket, mert ott felejtettem a pénztárcám, amiből náluk váltottam fel az ötezresemet... Szerencsére volt benne egy ajánlott feladóvevény, és ennek segítségével találtak meg bennünket. Végtelenül jólesett, hogy nem sajnálva idejüket (és a benzint) megkerestek bennünket, és visszahozták a pénzt, a pénztárcát. Megérdemlik, hogy az újság nyilvánosságán keresztül köszönjük meg. Annál is inkább, mert sajnos manapság inkább ennek az ellenkezőjéről lehet hallani. (Név, cím a szerkesztőségben) Kik vetik vissza a gazdaságot? Az ország pusztítása szinte logikus gondolatmenetben folyik, s ugyanakkor egyesek egyre gazdagabbak. Árdrágítással foglal­kozó, erkölcstelen haszonkulccsal dolgozó és árakat manipuláló érdekcsoportok tagjai. Az újburzsoázia tagjai kizsákmányolják a parasztságot, a kisvállalkozót és a tömeg éhségéből hasznot húznak. Különösebb tudásuk nincsen, s hatalmukat összehará­csolt vagyonukkal gyakorolják. Akinek persze több a pénze, annak több a ,,becsülete" is. Lehet magánnyomozója, magán­rendőre, újságírója, testőre, verőlegénye, s ami a legfontosabb, jó ügyvédje és sok hamis tanúja. Tevékenységük aztán tönkreteszi a produktív termelőket, a vásárlóerőt, s így a gazdaság megbénul. Felüti a fejét a szegény­ség, mely a bűnnek, a korrupciónak a melegágya és kiváló lehetőség a kizsákmányolásra. A szegénység aztán házasságot köt a fiatalok továbbtanulási nehézségeivel, magas tandíjakkal, így a tudatlansággal. A tudatlanság pedig a ,,hétfejű fenevad” egyik feje. Ahol sok a tudás, ott ugyanis nem olyan kelendő a hazugság. Magyarországot férgek rágják! Kik felelősek ezért? Mindazok, akik ezt lehetővé teszik, s hibás döntéseket hoznak. A hal ugyanis a fejétől büdösödik. Ifj. Salamon György, Békéscsaba „A magyar csoda” A fenti cím alatt olvastam a Békés Megyei Hírlapban egy cikket, melyben a pedagógusokat a „nemzet napszámosainak” nevezték. Távol áll tőlem, hogy bárkit is megbántsak, de azért leírom a véleményemet, mivel szólásszdbadság van! Magyarországon kinek van elég fizetése? Ki nem sztrájkolhat­na azért, hogy emeljék föl a létminimum alatti fizetését? A nyugdíjasok, a gyeden lévők, sőt a rokkantak is sztrájkolhatná­nak: mindenki sztrájkolhatna, aki bérből és fizetésből él, csak ha mindannyian sztrájkolunk, ki fog dolgozni? Az egészségügyi dolgozók három műszakban dolgoznak, ügye­letben éjszaka is szaladnak az arra rászorulókhoz. 24 óráznak, 36 és 48 órát dolgoznak havi 12 ezer nettó fizetésért. A mezőgazda- sági dolgozók, a termelők megállás nélkül, éjt nappallá téve dolgoznak. Az állattenyésztők nem magyarázhatják meg a tehén­nek vagy a disznónak, hogy most sztrájkolunk, mert nem fizetnek jól értetek! Éjjel-nappal ott kell lenni, erőt nem kímélve. Nincs tavaszi, nyári és téli szünet! Nincs más, csak a munka! Hát kérdem én, kik az igazi nemzet napszámosai? Mester Tamásné, Gyula Brutus, Csurka és Rózsa Sándor Bizonyára véletlen, hogy a Békés Megyei Hírlap egyik számának „Olvasóink írják” rovatában egymás mellé került Brutus, Csurka és Rózsa Sándor. Az olvasóban önkéntelenül felmerül a kérdés: miben hasonlítanak egymásra és miben különböznek egymástól? Abban kétségtelen az azonosság, hogy mindhárman az elégedetlenségre építve, az adott helyzettel elégedetlenek támogatására és rokon- szenvére számítva tették, amit tettek. Abban is teljes az azonosság, hogy Brutus tőrét, Csurka tollát és Rózsa Sándorfokosát ugyanaz a cél irányította: hatalom, hírnév és az ezekkel járó vagyon, jólét. A történelem egy dologban nem jelöl azonosságot: Brutus és Rózsa Sándor nem volt besúgó az előző rendszerben. Akkor még a besúgókat nem regisztráltákIlI/III-as nyilvántartásban. Zalai György, Telekgerendás

Next

/
Thumbnails
Contents