Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

Gyula város címere Az oldalt B. Sajti Emese és Kiss A. János írta. Szerkesztette: Kiss A. János. A fényképeket Fazekas Ferenc készítette. Telefon: (66)371-319 Terítéken a cigányság sorsa Kétegyháza. — Rendkívül iz­galmasnak ígérkezik a képvi­selő-testület legközelebbi — augusztus 9-i — ülése. Először a cigánylakosság élet- és mun­kakörülményeiről, majd a költségvetés első félévének teljesítéséről esik szó. Az ülés­re a községháza tanácskozó- termében, 17 órától kerül sor. Milliók segélyre Elek. — A képviselő-testület az idei év első felében hat és fél millió forintot fordított a leg­rászorultabbak megsegítésére — tudtuk meg a polgármesteri hivatal dolgozóitól, Kun Ist­vánná tói és Ottlakán Ildikótól. Rendszeres (havi) segélyt 48- an kaptak 1 millió 105 ezer forint értékben. Rendkívüli szociális segélyben 220-an (486 ezer), rendszeres nevelé­si segélyben 94-en (1 millió 901 ezer), rendkívüli nevelési segélyben 90-en (298 ezer), ápolási díjban 23-an (628 ezer), gyermeknevelési támo­gatásban 17-en (153 ezer) ré­szesültek. A munkanélküliek közül 75-nek folyósítottak jö­vedelempótló támogatást (941 ezer), 180 ezer forintot pedig a lakásfenntartás támogatására folyósítottak. Tizenhárom főt kellett köztemetési támoga­tásban résszesíteni (110 ezer), míg a közgyógyellátásra fordí­tott 18 ezer forintból 18-an ré­szesültek. A mozgáskorláto­zottak közlekedési támogatá­sát 57-en élvezték (684 ezer). A rendszeres nevelési segély­hez 18-an utalvány formájá­ban jutottak hozzá. Kutyaharapást... Kétegyháza. — Az év első felében 14 szabálysértési fel­jelentés érkezett a polgármes­teri hivatalhoz. Kovács Péter- né főelőadó elmondta, hogy öt tulajdon elleni ügyben hat sze­mélyt kellett eljárás alá vonni­uk. Az elkövetők egy-két ezer forint bírságban részesültek. Ezer forintra büntették azt a kétegyházit, akinek szabadjá­ra engedett kutyája meghara­pott egy járókelőt. Jogosulat­lan vadászat miatt kellett fi­gyelmeztetni egy helybeli va­dászt, két embert pedig lak­címbejelentés elmulasztása miatt büntettek meg ezer-ezer forintra. Három-három ezer forintot kellett lerónia annak a külön-külön erősködő két fér­fiúnak, akiket hatósági sze­mély megsértése miatt vontak felelősségre. Egy esetben az állatbetegség elleni védekezés elmulasztásáért róttak ki 1500 forintot, míg egy fiatalkorú ügyét — aki a köztisztasági szabályokat vette semmibe — átadták a gyámhatóságnak. GYULA ÉS KÖRNYÉKE Üzleti ajánlatok minden mennyiségben Lapunk olvasói hamarosan rendszeres és igen friss infor­mációkat kapnak majd arról, hogy kik, hol, milyen munkát ajánlanak vállalkozóknak, vállalkozásoknak az ország­ban és a nagyvilágban. A tájé­koztatásra az ad módot, hogy a Gyulai Ipartestület csatlako­zott az Iposz Compinfo számí­tógépes adatbázishoz, s haj­landó a híreket továbbadni számunkra. —Ez az együttműködésünk számtalan lehetőséget kínál — mondta Nagy Mihály, a. Gyulai Ipartestület titkára. — Többek között bekapcsolódtunk vele az Európai Gazdasági Közös­ség által működtetett BC-NET üzleti partnerkereső számító- gépes szolgáltatásba. Az üzleti ajánlatok hitelességét az ga­rantálja, hogy információk csak az 'erre kiképzett és alkal­mazott ügynökök által ellen­őrzötten kerülhetnek a rend­szerbe. Rajtunk keresztül bár­ki közzéteheti kapacitásaján­latát a hirdetési rovatban, de a számítógépes rendszernek ke- res-kínál rovata is van. — Sok ipartestület kapcso­lódott be ebbe a szolgáltatás­ba? — Az ország 286 ipar­testületéből a legnagyobb hat­van. Aki hozzánk bejön, felad­hatja hirdetését. A néhány sor­nál nem nagyobb hirdetés min­denkinek ingyenes. Egy kép­ernyő, egész hónapra 1500, egész évre 5 ezer forint, de például több képernyő, egész évre 50 ezer forint. Az ipar­testület tagjainak féláron biz­tosítjuk mindezt. Az üzleti ajánlatok a Gyulai Ipartestület számítógépébe érkeznek, s a helybeli hirdetések onnan indulnak — remélhetőleg — hódító útjukra. A képen: Gerendeliné Kepenyes Ilona és Kukla Erzsébet, a város ipartestületének munkatársai A lökösházi jegyző névjegye Ahogy mondani szokás, ab­szolút közigazgatási szakem­ber tölti be Lökösháza jegyzői tisztét. Túri György közvet­lenül a középiskola elvégzése után került az Államigazgatási Főiskolára. A főiskolán első­nek végzett nappali tagozatos évfolyam hallgatójaként 1981-ben vehette át diplomá­ját. (Ezt a teljesítményt azóta megduplázta: ugyanott számí­tógépes igazgatási rendszer- szervezői oklevelet is szer­zett.) A főiskola elvégzése után három hónapig Kétegyháza közigazgatásában tevékeny­kedett, majd a Kövizig hatósá­gi osztályán dolgozott. Három évig — 1990-ig—Csorvás vb- titkára volt. Lökösházán 1991. június elsejétől jegyzősködik. Gyuláról jár át, nőtlen, a szüle­ivel él. — Ezzel a felkészültséggel és gyakorlattal a városokban is tisztes hivatalt kaphatna. —Úgy gondolom, hogy egy Túri György első szakdolgo­zatát a törvényalkotás me­chanizmusáról, a másodikat a polgármesteri hivatalok rendszerszemléletű átalakí­tásáról írta község jegyzőjeként többet te­hetek, mintha egy nagy igaz­gatási gépezetben részfelada­tokat oldanék meg. Itt nincse­nek terjedelmes osztályok, mindenféle elsőfokon megol­dandó hatósági üggyel foglal­koznia kell az embernek. — A tökösházi képviselő- testület és polgármesteri hiva­tal házatájáról nem hallani botrányokról. — À testület tagjainak dön­tő többsége független. Nem egyéni vagy pártérdekeket képviselnek: valamennyien Lökösháza sorsát tekintik el­sődlegesnek. Ha nem így len­ne, egy ilyen kis település szá­mára, mint Lökösháza, végze­tes volna. Viták természetesen vannak, de tárgyalásokkal mindig eljutottunk az elfogad­ható kompromisszumig. Ha pedig sok embert érintő kér­désben kell határozni, akkor falugyűlést hívunk össze. Amióta itt vagyok, már öt falu­gyűlést éltem meg. A részfalu­gyűléseken megkérdezzük és tájékoztatjuk az érintetteket. Most éppen a gázellátás kiépí­tésének pénzügyi határait be­széljük meg a lakossággal. Sarkadon betiltják a tűzeseteket? Ahogy sok minden másban, a tűzoltás technikai feltételei­ben is legalább egy-két évtize­des hátrányban vagyunk a fej­lettebb világhoz képest. Nagy lehetőség kínálkozik most a gyulai tűzoltóság (s még in­kább a működési területén élők,, gazdálkodók, tevékeny­kedők) előtt: egy közel húsz­millió forintos, világszínvona­lú, olasz gyártmányú gépjár­műfecskendőre pályázhatná­nak, ha a Geszttől Lökösházá- ig terjedő illetékességi területük a kétmilliós saját részt képes állni. Miért ne tudná? — vághat­juk rá gondolkodás nélkül. Márpedig gondok lehetnek az összeggel. Legalábbis akkor, ha a települési önkormányza­tok a sarkadihoz hasonló böl­csességgel közelítenek az ele­mi lakossági, vállalkozói érde­keket érintő kérdéshez. Sar­kadnak 356 ezer forint támo­gatást kellett volna megsza­vaznia a közös erőfeszítéssel, közös használatra szánt tűzol­tókocsihoz. Ez a pénz érdek­arányos: megfelel annak az igénybevételnek, ahányszor a sarkadiak évről-évre élni kényszerültek — természete­sen minden ellenszolgáltatás nélkül — a gyulai hivatásos tűzoltóság mással nem nagyon pótolható segítségével. A sza­vazáson részt vett 20 képviselő közül 19 úgy látta, hogy ezt a 356 ezret nem adja meg. Keve­sebbet se, mert nem a sarkadi önkormányzat feladata a te­lepülés tűzoltási feltételeinek biztosítása. Tegyük hozzá: a gyulai önkormányzat és előd­je, a tanács mindig nagyvona­lúan segítette azt a gyulai tűz­oltóságot, mely az esetek több­ségében nem is a gyulai tűz­esetek oltásához vonult. Mi le­gyen ezután, amikor az ön- kormányzati törvény végre­hajtásával önkormányzativá lesz a gyulai tűzoltóság? Számlázza le a sarkadiaknak az általa nyújtott szolgáltatá­sokat? Vagy komolyan veszik a városatyák, hogy hozzájáru­lás nélkül, más települések kontójára számíthatnak az éj­jel-nappali, azonnali tűzoltás­ra, mentésre? Hallani olyan hangokat is, hogy önálló, ütő­képes tűzoltóságot kellene lét­rehozni Sarkadon. Érdekes gondolat, találkozhatunk még vele, ha elkészítik az Álmodo­zások kora című film második részét. Alighanem szerencsé­sebb lenne ismét napirendre tűzni az ügyet Sarkadon. Per­sze, nem könnyű felülbírálni egy már meghozott döntést. Am a nyakaskodás rossz ta­nácsadó: végül is nem a nyaká­val gondolkodik az ember... 1993. július 27., kedd Antireklám, fényképpel vagy Csinos, csupaüveg portálos, új üzlethe­lyiségbe költözött a minap Gyula egyik fényképész vállal­kozása. Jó szokásunk szerint az éppen indulókat képpel, írással igyekszünk bemutatni, gondolván: olvasóinkat szolgáljuk vele, s a jó reklám sosem rossz egy vállalkozás­nak. Ráadásul az üvegen át azt is láthattuk, hogy a fotócikkeken, a felvételek elkészítéséhez szükséges eszkö­zökön túl — azon a helyen — meglepő árucikkek is láthatók. Mi több, egy nagy teljesítményű másoló-nagyító berendezés körvonalait is felfedezhettük. Még egy okunk volt a tájékoztatásra: amikor a konkurencia ugyanerre a térre, ugyancsak új üzlethelyiségbe költözött, annak rend­je-módja szerint tudósítottunk az esetről. A pártatlanságra meg érdemes kínosan ügyelni. Am az ügylet kútba esett. Az üzlet vezetője elmondta: nekik nincs szükségük a reklámra. Arra gondoltunk, hogy bizonyára félreértette a helyzetet. Pontosítottuk, hogy nem reklámot jöttünk szervezni, a nyilvánosság általunk felkí­nált szelete teljesen ingyenes. Sajnos, ez sem hatotta meg őt. Elmondta, hogy a helyi lapban már megjelent róluk egy írás, s ezzel egyelőre beérik. Később úgy hallottuk, hogy a vállalkozás meglehetősen nagy összegeket fektet a reklámba. Talán mégis a reklám- szervezőinknek kellett volna felkeresniük őket? anélkül Nem packáztak Mint csabai honpolgár egysze­rűen elképedtem a gyulai Közüzemi Vállalat viselkedé­sén. Annál is inkább, mert édesanyámnak nem hittem el, hogy Gyulán a tönkrement ku­kákat kicserélik. Na, így van ez, ha más város agyával gon­dolkodik az ember. Mint az ügyintézéstől jog­gal borzadó állampolgár telje­sen „kiakadtam”, amikor fel­hívtam telefonon az előbb em­lített vállalatot. Kezdtem vol­na Ádámnál és Évánál a ma­gyarázkodást, hogy mitől de­formálódott el a kuka, miért folyik, meg hogy hova kellene levelet írnom az ügyben, ami­kor a kellemes hangú ügyinté­ző csak annyit mondott: kérem a nevet és a címet, dolgozóink holnap már ki is viszik az új kukát. Paff, kész voltam. Ilyen is létezhet manapság? Ezek szerint — ott — igen. Száznyolcvan fokos fordulat Lám a lámpa! A képen látható a sok közül mindössze egy pa­rányi sugár a Béke sugárúton, Gyulán. Egyéniség. A többiek csak vacakoljanak a porban, sárban botladozó földi halan­dókkal, ő a magasabb körök rejtelmeire világít rá! Csak ba­ja ne legyen belőle... Mert fé­nye nem csupán a kévéjébe kerülők színét mutatja meg, a fonákját is. Következéskép­pen ez a lámpa ellenzéki. Na­rancsos színe arra utal, hogy valószínűleg fideszes, de akár a kívánatosnál jobban kifakult szocialista is lehet. Csak e ket­tő, mert a képen madarak nem láthatók. Amúgy is, madarat tolláról. Mert a madaraknak — többnyire — tollúk van. Egyes kormánypártiaktól már olyat is hallottunk: levelük. De még­is, kisgazda lámpa lesz ez a javából! Amíg lehajtott fejjel, lesütött szemmel világított rá a földre: a közöst világította meg. Ez a mostani világítási mód viszont tagadhatatlanul egyéni. Igaz, egyelőre semmi haszna, de ha egyszer sikerül megvalósítanunk azt a nagy magyar délibábot... Hogy mindez badarság?! Hogy a diszkóból jövet valami marha felmászott az oszlopra, s kitekerte a jobb sorsra érdemes lámpa nyakát? Lehetséges. Pe­dig már úgy megörültem, hogy végre egyszer — ha csak egy kroki erejéig is — valami hasz­nát veszem a pártoknak. Nyakatekert ügy. Ez a lámpa —jelenlegi állapotában akár be is nevezhetne a fölösleges áruk fórumára

Next

/
Thumbnails
Contents