Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
1993. július 19., hétfő SZÍNES OLDAL Lfpü Az orvossággal csínyján kell bánni! Búcsú a barnaságtól Ha valami bajunk van, orvoshoz megyünk. Megméri a vérnyomásunkat, meghallgatja panaszainkat, aztán rendszerint szó nélkül felírja a gyógyszert. Mi a vénnyel elmegyünk a patikába, átvesszük az ilyen-olyan dobozkákat, a megannyi pirulát és fogalmunk sincs, mit kezdjünk vele. Illetve, annyit tudunk, hogy naponta hányszor kell bevenni, de azt már nem, hogy mikor, étkezés előtt, alatt vagy után, mennyi folyadékkal. Magunkra vessünk, ha nem kérdezzük meg az orvost, illetve a gyógyszerészt, miként kell fogyasztanunk a gyógyszert, hogy az használjon, hogy ne ártson. Mert bizony nem mindegy, miként adagoljuk a testünket építő anyagokat. Előfordulhat, hogy a helytelen adagolás kárt tesz szervezetünkben, sőt vannak olyan gyógyszerek is, amelyek bizonyos ételeket nem „viselnek el”. Bizonyos gyógyszerek felszívódása hosszabb ideig tart, ha zsíros, sok kalóriát fogyasztunk beszedésük előtt. A fájdalomcsillapító hatása is elenyésző, ha étkezés közben vagy közvetlenül utána vesszük be. A tetraciklinnek — és a hasonló gyógyszereknek —jóformán semmi hatásuk nincs, ha előtte gazdag mésztartalmú ételt fogyasztunk. Ha lelki egyensúlyunkat szabályozó gyógyszereket írt elő az orvos, ne fogyasszunk úgynevezett penészes sajtokat, alkoholt, leginkább bort ne, de sört se. Általában érvényes, ha gyógyszert szedünk, ne igyunk alkoholt, egyrészt csökken a gyógyszer hatása, másrészt ez a kombináció sok bonyodalommal, esetleg halállal is járhat. Az olasz Caccia doktor azt állítja, hogy a mai napig nem bizonyítottak az egyes gyógyszerek káros mellékhatásai, mivel a kutatók többnyire a pozitívumokat vizsgálják, azokra koncentrálnak. Ezért a betegnek gondosan kell ügyelnie arra, hogy betartsa az orvos utasításait. Csak így előzhetjük meg a komplikációkat és a sokszor fájdalommal járó szenvedéseket. Ezt az óvást leginkább az idős embereknek ajánljuk, ők feledékenyebbek és hajlamosak arra, hogy megszegjék az orvos által előírt adagokat és a gyógyszerek beszedésének időpontját. Gyakran előfordul, hogy mások tanácsára adnak, ismeretlen orvosságokat® fogyasztanak anélkül, hogy ezt megbeszélnék kezelőorvosukkal. Gondolni kell arra, hogy ami segített a szomszédnak, az árthat nekünk. Tudvalevő, hogy minden orvosság mindenkinél más reakciót vált ki — korra, nemre, betegségre lebontva. A gyógyszerfogyasztáskor sok múlik azon is, milyen a szervezetünk vitaminellátottsága. Egy egyszerű példa: a szódabikarbóna semlegesíti az ásványi sót, felemészti az M-vitamint és a B1-vitamint, gyakran csökkenti a testben levő meszet és vasat is. Az ártalmatlannak látszó, leginkább gyo- morbántalmakra használatos háziszer sok kárt okozhat a szervezetben. Az idős embernek gyakran van problémája a székletével. Leginkább a nők szednek ész nélkül hashajtókat, közben eszükbe se jut, hogy szervezetüket A-, D-, E-vitaminnal szegényítik meg, sőt testük mésztartalmát is csökkentik. Hacsak igazán nem szükséges, ne szedjünk orvosságot. Megterheli a gyomrunkat, az epénket, a májunkat — és sorolhatnánk. Próbáljunk olyan életmódot folytatni, hogy ne legyen szükség rá. Az olasz orvosok azt állítják, hogy az emberiséget a természethez való visszatérés fogja megmenteni. Miért ne hinnénk nekik, amikor ez sokkal elfogadhatóbb, mint a tabletták nagy mennyiségének fogyasztása. Azt javasolják, hogy az idős ember rengeteg gyümölcsöt egyen, leginkább dinnyét, fügét, narancsot, epret, körtét és áfonyát. Sőt, azt állítják, hogy a gyümölcsön kívül az idős embernek más ételt nem is kellene fogyasztania, mégis egészségesebb lenne, meghosszabbíthatná az életét. A római San Giovanni kórház főorvosa, Viola doktor szerint a gyümölcsben megvan az összes testépítő anyag: elegendő cukor, mész, só, vitamin. A gyümölcsfogyasztás — szerinte — a szívbetegségek legjobb megelőzője, serkenti a vérkeringést és gátolja a rákos megbetegedések keletkezését. Szerinte: A cseresznye csökkenti az idegességet, megszünteti a görcsös fejfájást. Minden gyümölcs rugalmassá teszi a bőrt, gátolja a ráncoso- dást. A szilva, a banán, a földimogyorójavítja a látást és selymessé teszi a hajat. A barack és a körte meggátolja a szemideggyulladást. Az eper csökkenti a koleszterinszintet. A kivi csökkenti a vérzékenységet (orr, íny stb.). A mandula, dió, mogyoró jó hatással van az idegrendszerre, csökkenti a fejfájást, meggátolja a hajhullást. Minden gyümölcs — a kutatások eredményei szerint pozitívan hat a rákra, vagyis meggátolja annak kifejlődését. Ezen a nyáron a napozástól is eltiltanak? Kis hazánk hidro- meteorológiai intézete (pedig van ilyen!) ugyan nem teszi közhírré, a veszélyre Csehország figyelmeztet. A kurta hír mindössze annyit közöl: húsz százalékkal elvékonyodott az ózonréteg. S ha ott vékony az ózonréteg, akkor mifelénk sem vastag... Törhetem a fejem, hogy ez sok-e vagy kevés. Hogy néger- barnára süttethetem-e magam vagy maradjak sápadt-fehér. S egyáltalán, mi az az ózonlyuk? Sok lapozgatás után bukkantam rá a következőkre, s megosztom az olvasóval. Bolygónk felszínétől 25—30 kilométerre van a sztratoszféra, s abban az ózondús gázréteg — ezt nevezzük ózonpajzsnak, ez szűri ki a káros ibolyántúli sugarakat. A hetvenes években fedeztek fel el- vékonyodást az ózonpajzsban — az Antarktiszon. Az messze van, törődtünk is vele?! De 1987-ben már az ózon 95 százaléka eltűnt. Vékonyodik az ózonréteg... A kutatók szerint és miért ne hinnénk nekik! ha az ózon öt százaléka eltűnik, 25 százalékkal nagyobb esélyünk van a bőrrák beszerzésére, és a szürkehályog is gyakoribbá válik. Azt írja az újság, hogy kis hazánk felett 20 százalékkal vékonyabb az ózonréteg, mint kellene... számításaim szerint száz százalékkal nagyobb az esélyem a bőrrákra. Választhatok. Vagy elbújok a nap elől 11 és 15 óra között, vagy viselem a következményeket. Kutatásaim során rájöttem, hogy mi vagyunk a bűnösök. Mert nyakló nélkül használjuk a freont tartalmazó flakonokat. Takarításhoz és szépítkezéshez egyaránt, de még a tűzoltó készülékek hajtógáza is merénylet az ózonpajzs ellen. Tőlem (tőlünk is) függ, menhyire vékonyodik az ózonpajzs. Attól, hogy milyen illatosítókat használok... Nő vagyok, s imádom a szépítőszereket. S most megtudom, a szépségemnek ára van — vékonyítom az ózonréteget... A dezodorok, a hajlakk, a légfrissítő, a tisztító permetek mind káros hajtógázzal működnek. Nő legyen a talpán, aki a gazdag kínálat mellett csak úgy elsétál... magam is összevásárolok mindent... Pedig—ha a flakonon nincs feltüntetve az ellenkezője, akkor az biztosan freont tartalmaz, kollégáinkat talán elhódítjuk illatukkal, de mindannyiunk rákos megbetegedéseit is siettetjük... Csak olyan dezodort meg effélét szabad vásárolnunk, amelyen földgömbrajzolat „no CFC” vagy „ohne FCKW” felirat található. Rohanok a fürdőszobába. Négy csábos dezodorom közül csak egyen találom a jelet. Mit tegyek? Sok pénzt adtam ki értük... Próbavásárlásra indulok. Előkelőnek tartott puccos illatszerboltokban keresek fre- onmentes dezodort. Úgy néznek rám, mint az a bocika... Jobban járok a piacon. Hat külföldi dezodor közül négyen felfedeztük — közösen az árussal — a földgömböt. Mégis szomorú vagyok. Szeretem a napfényt, a barnaságot. Úgy látszik, mostanában csak azok élvezhetik a napfényt, akiknek vastag a bőrük... (kopasz) Kösd össze! GYEREKEKNEK Másold át!
