Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
Elfogyott a pénz A battonyai önkormányzat 2 millió forintot különített el az idei költségvetésben az újonnan induló, munkahelyeket is teremtő kisvállalkozások támogatására. Az úgynevezett vállalkozásfejlesztési alapból az év első hónapjaiban 1 millió 200 ezer forintot vettek igénybe a helyi vállalkozók. A megmaradt 800 ezer forintra júniusban tizenheten pályáztak, az igényelt kamatmentes kölcsön összege meghaladta a 4 millió forintot. Alapos mérlegelés után a képviselő-testület hat pályázó kérelmét teljesítette, a megítélt támogatások együttes összege értelemszerűen „csak” 800 ezer forint. A többi kérelmet — pénz hiányában — a testület kénytelen volt elutasítani. Jogos igény Kunágotán a település adottságai miatt — nincs lehetőség közösségi fürdő kialakítására. A fiatalok részéről viszont jogos igény, hogy az itt élők is megtanulhassanak úszni. Ezen kívánalmaknak szerettek volna eleget tenni, amikor a művelődési ház szervezésében, valamint a szülők és pedagógusok támogatásával kéthetes úszótanfolyamon vettek részt a kunágotai gyerekek a battonyai strandon. Az önköltséges tanfolyamra 16 gyermek jelentkezett, akiket személy- gépkocsikkal vittek át rendszeresen a szomszédos településre, amely a napokban — mint hallottuk — sikeres „vizsgával” zárult. Félévi keresztnévmérleg A Dávid A baba születésekor sok szülő ritka keresztnevet akar választani kisfiának, kislányának, mások pedig éppen ellenkezőleg, a divatos keresztnevek között találják meg a legjobban tetszőt — természetesen más szempontokat is mérlegelve. A nehéz, de mindenképpen kellemes döntésben talán segít egy kicsit az a statisztikánk, amely a Hírlapban naponta megjelenő Anyakönyvi hírek rovat Születések címszava alatt az elmúlt fél évben megjelent keresztneveket összesíti. Előbb lássuk azonban a legutóbbi hónap mérlegét: júniusban 42 férfinév 105-ször fordul elő az anyakönyvezettek között, s a képzeletbeli rangsort a Tamás és a Zoltán vezeti hat—hat előfordulással. E neveket a Dávid, a Gábor és az István követi, mivel öt-öt alkalommal szerepeltek. A szintén júniusban anyakönyvezett 61 női néven 108 újszülött „osztozott”. A legnépszerűbb a Nikolett hat, az Anita öt, a Katalin és a Vivien négy-négy előfordulással volt. MEGYEIKÖRKÉP „Egyéb veszély”: szalmaszórás Az időszerű mezőgazdasági munkák rendre „nyomot hagynak” a közutakon is. Ilyenkortájt a búza, szalma (képünkön), később a kukorica, cukorrépa szóródik. Veszélyes figyelmetlenség! FOTÓ: FAZEKAS FERENC OKéS döntés volt? Midőn a választásokat követően megalakult a békéscsabai önkormányzat, a humán szféráért felelős alpolgármester javaslatára a korábbi művelődési osztályt két önálló egységre bontották: oktatási és közművelődési irodára. Mondván, legyen meg mindegyik szakterületnek az önálló, felelős vezetője. Az idő telt, közben az illető alpolgármester vezetőállást vállalt egy most alakuló regionális intézménynél, s alpolgármesteri tisztét „társadalmi munkában” látja el. Nyilván ésszerűbb számára egy emberrel, a július 1 -jétől megbízott új irodavezetővel, Tuskáné Papp Erzsébettel tárgyalni, mint hárommal. Meg aztán az önkormányzat struktúráját is áttekintették időközben, s a képviselő-testület meghozta a döntést: mivel az oktatás, a közművelődés és a sport kapcsolódnak egymáshoz — ilyen formula már volt az „átkos- ban” —, a problémák és a szemlélet egységes kezelése, a vezetési szintek közötti racionálisabb kapcsolattartás és a gazdaságosság szempontjából össze kell vonni a három irodát, most már Oktatási, Köz- művelődési és Sportiroda néven. (Hogy ugyanilyen indokok alapján miért nem fogadták el az egészségügyi és szociális iroda összevonását, az rejtély.) A szétszedésekhez, összevonásokhoz ez a szféra már hozzászokott a hosszú évek alatt. Igazából túl nagy hírértéke nincs. Ám annak az előterjesztésben szereplő monda- tocskának már igen: „A három iroda összevonása hosszú távon gazdaságossági szempontból is előnyös.” Ezt bizonyára nem úgy értették, hogy megspórolnak két vezetői pótlékot, mert az bagatell összeg. Inkább az a félő, hogy az oktatás, a közművelődés, a sport egyre kevesebb pénzt fog kapni a város kasszájából. Persze bízunk abban, hogy csak oktalan aggodalomról van szó. B.S.E. Tízmillió forint 11 településnek A Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Programok Irodája ez év márciusában a kistérségekre vonatkozó válságkezelő program indítását ajánlotta meg a sarkadi és a mezőkovácsházi körzetben. Célja a szociális infrastruktúra fejlesztése, valamint a lakosság megélhetési biztonságának segítése. A mezőkovácsházi térségben 11 település élt a lehetőséggel és nyújtott be szociális célú pályázatot, amely —mint megtudtuk — kedvező elbírálást nyert. A kistérségi programok keretében az év végéig 10,5 millió forinttal részesednek a települések a központi támogatásból. Ebből Mezőkovácsházán gépjárműbeszerzésre 1,1 millió, az idősek klubjához szennyvízcsatorna kiépítésére és kisebb eszközökre 200ezer, aszociális bérlakásban lakó rászorultak közmű- fejlesztésének támogatására pedig 700 ezer forintot mondhat magáénak az önkormányzat. és a Nikolett a legnépszerűbb Az idei első félévben a leggyakrabban — 47-szer — választott férfinév a Dávid, mely mellett már 1992 második felében is a legtöbbször döntöttek a szülők. (Akkor ötvenen kapták a Dávid nevet, s ugyan- ennyien a Tamást. A harmadik a Zoltán lett, 42 előfordulással.) A Dávidot most a János és a Tamás követi (34—34-szer), a további sorrend pedig: László, Péter, Gábor, Sándor, Dániel, Gergő, Ádám, Zoltán. A női nevek közül az első félévben a Nikolett a leggyakoribb, amelyre 36-szor esett a választás. Jócskán megelőzi a rangsor második helyére került Alexandrát, mivel az csak 22 alkalommal nyerte el a névadók tetszését. A statisztika szerint harmadik az Anita 19 előfordulással. Az ezutáni legnépszerűbbet, a Bettinát, a Katalint és a Kittit 17—17-szer, a Dórát és a Krisztinát 16-szor, a Vivient 15-ször választották keresztnévnek. Érdekesség, hogy akárcsak a férfineveknél a Dávid, a női neveknél a Nikolett is már az elmúlt esztendő má...és téged hogy hívnak? FOTO: FAZEKAS FERENC sodik felében is a legnépsze- előzte meg a szintén gyakori rűbb volt. Akkor a Kittit, az szép nevek közül. Anitát, a Brigittát és a Tímeát v. z. Olvasóink írják •. — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Áldatlan állapotok Olvastam a Békés Megyei Hírlapban, hogy volt a magyar— román határon, a gyulavári, varsándi határátkelőhelyen egy közös szemle. Kezdtünk örülni a cikk elolvasása után, hogy majdcsak javul ez az áldatlan állapot, ami a román oldalon uralkodik. Mi Sarkadról 20-án 13 órakor értünk a határhoz, három család két személykocsival. Nagy meglepetésünkre a sor vége a Körös-hídnál volt. Oda soroltunk be mi is, ugyanis kirándulni indultunk Biharfüredre, ahová végül is nagynehezen eljutottunk. Hallgattuk vasárnap délben a híreket, amiben azt mondták, hogy Gyulánál nincs várakozás, folyamatos az átkelés. Kérem szépen, öt óra hosszat álltunk a vámnál. Már szégyenünkben nem fordultunk vissza. Es ami a legvisszataszítóbb volt a román oldalon, a románokat fütyülte ki a vámos a sorból, úgy mentek, meg sem álltak a vámnál. Minket, magyarokat külön sávba állítottak és ott álltunk egy jó ideig, mire odajött valaki. Mindezeket csak azért írtam meg, mert itt, a mi szakaszunkon előnyben voltak részesítve a kisgyerekes és a beteg emberek. Dicséretére legyen mondva az ott szolgálatot teljesítő motoros rendőröknek, akik külön a sor végéről vezették őket a vámhoz. Velünk, magyarokkal pedig mint valami bűnözőkkel, úgy bántak a román vámosok. Csiga Antalné, Sarkad Visszhang Az öntözővíz sincs ingyen! A Békés Megyei Hírlap 1993. július 7-ei számában ,,A víz azé, aki... megveszi?" címmel, aláírás nélküli cikk jelent meg a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. és a battonyai gazdák vitájáról a Romániából vásárolt öntözővíz felhasználása ügyében. Tekintettel arra, hogy az érintett terület az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) működési területéhez tartozik, a cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük: A Szárazéri-főcsatorna a magyar állam tulajdona, melynek kezelője az ATIVIZIG. Ezen főcsatorna a belvizek elvezetését szolgálja, s az állam az elmúlt évtizedben több millió forintot fordított a fenntartására, illetve államközi szerződés alapján a Romániából vásárolt vizek fogadására. A mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. az említett államközi szerződés alapján 39,50 USD-t fizet 1000 köbméterenként a szolgáltatott vízért. Számunkra egyértelmű, hogy aki ezt a vizet megfizeti, az hasznosítsa is. A Szárazéren keresztül érkező víz öntözési célú felhasználására a Ménesbirtok Rt. üzemelési vízjogi engedéllyel rendelkezik, tehát ezen tevékenysége az érvényben lévő törvényeknek, rendelkezéseknek minden szempontból megfelel. Vízjogi engedély birtokában másoknak is lehetősége lenne az öntözésre. A cikk utolsó bekezdésével kapcsolatban —, A cikk megírása után az újságíró végképp elbizonytalanodott: Kormánydöntés született arról, hogy az aszály ideje alatt afolyókból és tavakból bárki ingyen öntözhet” — szeretnénk pontosítani, a megfelelő tájékoztatás végett. Igazgatóságunk 1993. június 25-én kelt levelében a Hírlapnak megküldte a ,,Támogatás az aszálykárok enyhítésére” történő kormányzati intézkedések rövid ismertetését, (Lapunk az információt június 29-ei számában közreadta—aszerk.) melyet ezúton megismétlünk! Az elmúlt fél évben ismét nőtt térségünkben az évek óta tartó csapadékhiány. A talaj felső rétegének vízhiányát csak az öntözés pótolhatja. A Földművelésügyi, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az aszálykárok enyhítésére intézkedéseket hozott. A Magyar Közlöny 47. számában közzétett 15/1993. (VI. 9.) KHVM sz. rendelettel a vízkészlethasználati járulék meghatározott időszakra vonatkozó részét elengedik. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium további 40—50 millió forintot áldoz az aszálykárok mérséklésére. Egy korábbi intézkedésnek megfelelően a földművelésügyi tárca azoknak, akik az öntözéshez gépet vásárolnak vagy annak érdekében építési munkát végeznek, 40%-os támogatást ad. A 93/1993. (VI. 18.) Korm. sz. rendelet alapján az érvényes öntözési és halászati vízjogi engedéllyel rendelkezők az adóhatóságtól a ténylegesen kiöntözött vízmennyiség után vízköbméterenként — esőztető öntözési mód esetén 2,50 Ft, egyéb öntözési mód esetén 1,00 Ft, vízpótlási célú halastavi vízfelhasználás esetén szintén 1,00 Ft— támogatást igényelhetnek szeptember 30-áig havonta. A támogatás igényléséhez csatolni kell a vízjogi engedély másolatát és a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségének igazolását. A ténylegesen felhasznált vízmennyiség igazolásának alapja az öntöző- berendezés üzemeléséről vezetett üzemnapló. Azok, akik nem rendelkeznek ilyen engedéllyel, egynyaras vízjogiengedély-ké- relmet nyújthatnak be ugyanott, melyet a vízügyi igazgatóság soron kívül, gyorsított eljárással bírál el és ad ki, amennyiben a vízbiztosítás feltételei adottak. A víz tehát nem ingyen van, hanem fenti támogatásokkal segítik az öntözést. Dr. Kováts Gábor igazgató
