Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10-11 / 159. szám

j 1993. július 10-11., szombat-vasárnap HAJAI TÜKÖR/SOROZAT ¥ VX] IN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Napfény Fesztivál Szegeden Háromnapos, nagyszabású fesztivált rendez Szegeden a Déli Napfény Kft. augusztus 20—21—22-én. Komáromi László ügyvezetőtől megtud­tuk. hogy az első napon a repülőnap keretében a szegedi repülőtéren vidám műsorok­kal, vetélkedőkkel tarkított mulatságra várják a vendége­ket. Lesz mezőgazdasági gép­bemutató, szántóverseny érté­kes díjakkal, légiparádé, hon­védségi és rendőrségi bemuta­tó, lovasparádé és természete­sen sok-sok zene. Bazárosok, mutatványosok és vásározók is gondoskodnak a hangulat, illetve a gyomor „karbantartá­sáról”. A második napon a Ti­sza alsó rakpartján, a reggeltől másnap hajnalig tartó show- műsorban víziparádé, gyer­mekműsor, vetélkedő, sport­fórum, divatbemutató, tűzijá­ték és utcabál szerepel neves résztvevőkkel. A harmadik napon Quadriathlon Európa Kupa futam helyszíne lesz a Tisza és a Tisza-part. A három napos fesztivál tombolájának fődíja, amely a sok értékes nyeremény közül is kiemelke­dik, egy személygépkocsi. MSZP-s javaslat a választásokra Az MSZP tárgyalásokat java­sol az ország politikai pártjai­nak. Minden olyan erőt várnak augusztus 15. és szeptember 30. között a tárgyalóasztalhoz, amely a legutóbbi választáson minimum 1 százalékot ért el — jelentette be a szocialisták ügyvezető alelnöke a párt saj­tótájékoztatóján. A szocialis­ták javasolják egyebek között: az aktív választási időszak öt­hat hétre rövidüljön, a válasz­tások egyfordulósak legyenek, a legtöbb szavazatot elnyert jelölt legyen a képviselő. Találkozás az első szerelemmel (Folytatás az 1. oldalról) —Az elnöki látogatás sorána szakemberek kétség­telenül nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális kap­csolatok erősítésére, kiszélesítésére. Ön szerint milyen lehetőségeket nyújtott az együttműködésre a peresztrojka előtti időszak, illetve a mostani poli­tikai viszonyok? — Induljunk ki abból, hogy 1945-től 1989-ig a lenini nemzetiségi politikában formális kapcsola­tok léteztek, és nagyon sokáig a legtöbb területre nem utazhattak el a tudósok, akik néha egy gép­pisztolyt nem tudnak megkülönböztetni a golyó­szórótól. Egészen kivételes dolog volt, hogy Ko­dály Zoltán közbenjárására az ’50-es években el­utazhattak a cseremiszekhez, akik egyébként ma­riknak hívják magukat. A marikhoz aztán eljuthat­tak néhányszor, ésfan tasztikusgyűjtéstfolytathat- tak. A többi zárt terület volt, annak számított ez a nyugat-szibériai hely is, ahol most vagyunk, az ős­hazához közel eső területen. Itt élnek a legközeleb­bi nyelvrokonok, a külső nevükön a vogulok és osztyákok, a saját nyelvükön a hantik és a many sik. Errefelé száz éve jártak tudósaink, de az első világ­háború után a lehetőségek megszűntek. Csak olyan bátoremberek, mint SchmidtÉva, jutottakéi ide minden engedély nélkül, szó szerint az életüket kockáztatva. O az a tudós, akit semmi nem érde­kelt, s olyan sokat tett ezért a népért, hogy az itteni vezetők egyike szerint osztyák istennőnek számít. Mostviszontlehetmárutazni akár hová, de nincsrá pénz sem itt, sem nálunk. Ha a kormány többet ál­dozna a tudományra, s akadnának szponzorok, so­kan elutazhatnának, és folytathatnának kutatást olyan népeknél, amelyekről nem lehet tudni, hogy 10— 15 év múl va mi lyen helyzetbe kerülhetnek. A pénzszűkének egyébkéntmás területen is kárátlát­juk; sokkal kevesebb a kiadvány. A régi időkben többet költöttek az álkultúrára, a publikációk egy részét ki lehetett dobni, a másik fele hasznos. Most viszontfontos kéziratok évek óta várjákakiadást. —Mindezt ismerve, óriási lépés volt most, hogy egy kis finnugor köztársaságban kiadták az Ön könyvétudmurt nyelven. — Valamelyest kárpótlásnak érzem azért, mert annyitfoglalkoztam ezzel anéppel, irodalmukkal. Amikor 20 éve megírtam ezt a munkát, a brezsnye- vi időszak legsötétebb szakaszában, szörnyű volt a fogadtatása. Mint kandidátusi disszertációt 1973- ban védtem meg, és 1975-ben adták ki. Tudtom és engedélyem nélkül gyorsan lefordították oroszra. Megvitatták, s a részvételem nélkül súlyosan el­marasztalták, vele együtt engem is. Reakciósnak nyilvánítottak, sőt, a barátaimat Udmurtiában el­bocsátották az állásukból, a pártból kizárták őket. Dr. Domokos Péter Hanti-Manszijszkban, ahol a helybéliek körében tekintette meg a medve ünnepséget Végül Moszkva is beavatkozott, a Központi Bi­zottságban vizsgálták az ügyet, majd enyhítettek a szigorúságon, mert már ők is túlzásnak tartották az eljárást. Később a könyvemet hol szidták, hol egé­szen jónak tartották, mígnem a legutóbbi időkben rájöttek a bírálóim, hogy maguk is több irodalom- történetet írtak, de annyira marxisták voltak, hogy abban több volt a marxizmus, Lenin, vagy éppen az illetékes főtitkári citátum, mint az irodalom. Ez a könyv viszont módszertanilag is tanulságos, nem­csak irodalom, hanem folklór, írásbeliség, történe­lem, tehát az egész nép sorsát próbáltam összefog­lalni. A helybéliek pedig nagyon hálásak, hogy akadt a világban egy csodabogár, aki írtegy 550 ol­dalas könyvet róluk. Szerencsés véletlen, hogy pont a minden tekintetben jelentős elnöki látogatás időszakában megjelentették. — Igazán meglepő, hogy éle tében először járt ezena vidéken.Ilyennekképzelteazelsőszerelmét? —A hatodik évtizedem vége felé járok, egyete­mistaként kezdtem érdeklődni arokon népek iránt. Akkor elképzelhetetlen volt, hogy eljussak Finn­országba, Észtországba vagy az Ural környékére. Közben kikerültemLeningrádba vendégtanárnak, s akkor eljuthattam nem zárt területekre finnugor népekhez, például a komikhoz, jártam a karjalai- aknál. Udmurtiába 1989-ben utazhattam el, ami­kor állami kitüntetést kaptam tőlük, s elhatározták, hogy kiadják a könyvemet. A hantiknál, many sík­nál viszont életemben nem jártam még. Igazából nekem is csak elképzeléseim voltak a tájról, de sa­ját szemmel látni egészen más az őshaza. —Professzor úr, szívből gratulálunk a könyve megjelenéséhez ésköszönjükabeszélgetést! László Erzsébet Hétfőtől: néptánctábor nemzetiségi gyermekeknek Battonyán „edzenek” a csabaiak A battonyai József Attila Műve­lődési Központban nyáron is zajlik az élet. Ottjártunkkor a Bé­késcsabai Nemzetiségi Néptánc­együttes „edzőtáborába” csöp­pentünk. — Július 5-én érkeztünk, egy héttel a gyermektábor megnyitá­sa előtt — mondja Pintér Tibor, az együttes vezetője. — Nagyon keményen dolgozunk. A próbá­kat reggel 9-kor kezdjük. Ebéd után kis pihenés, majd 3-tól is­mét próba este 6-ig. —Délután 2 óra körül benyi­tottam a nagyterembe. A tánco­sok a padlón aludtak hálózsá­kokban. — Mindig arra törekszünk, hogy minél egyszerűbb, minél olcsóbb körülmények között tá­borozzunk. Ugyanis figyelembe kell vennünk tagjaink, illetve szüleik anyagi teherbíró képes­ségét. — Battonyán annyira ideáli­sak a körülmények — veszi át a szót Gál László —, hogy jövőre felnőttek részére szeretnénk nemzetiségi néptánctábort szer­vezni a városban. Mint ismere­tes, már évek óta itt tartják a nem­zetiségi gyermekek néptánctá­borait, az idei éppen most kezdő­dik hétfőn, július 12-én mintegy 250 általános iskolás részvételé­vel. Nos, úgy logikus, ha a nem­zetiségi gyermekek mellett a fel­nőtt táncosok is otthonra lelnek Battonyán. Ez a mostani „por­tyánk” tulajdonképpen már a jö­vő évi program előkészítését is szolgálja. A művelődési központ és a nemzetiségi szövetségek ed­dig is megadtak minden szüksé­ges támogatást, bízunk benne, hogy így lesz ez a jövőben is. — Battonya nemzetiségi összetétele eleve amellett szól, hogy itt rendezzenek ilyen tábo­rokat. Ezen túl mi szól még a város mellett? — Az itt lakók kedvessége. Az emberek ránk köszönnek az utcán, a helybeli fiatalok érdek­lődnek a munkánk iránt, rend­szeresen bejárnak a próbákra. Ezért gondoltuk, hogy jövőre a felnőtt nemzetiségi együtteseket is meghívjuk Battonyára — vá­laszolja Pintér Tibor. Ménesi György A lakástörvény legfontosabb elemei Az Országgyűlés július 2-án fo­gadta el „a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegení­tésükre vonatkozó egyes szabá­lyokról” szóló törvényt. Ennek legfontosabb része a vételi jogra vonatkozik. Ez az új jogszabály lehetőséget ad a helyiségek bér­lőinek, hogy kedvező feltételek mellett megvásárolhassák az adott ingatlant. Más vállalkozó­nak ezeket a helyiségeket csak akkor lehet eladni, ha a jelenlegi bérlő nem tart rá igényt. A bevé­telekkel az önkormányzatok nem rendelkezhetnek szabadon: a privatizációból befolyt össze­get csak lakásfenntartási célokra használhatják fel. Kivételt képez az az eset, ha a bérlő kárpótlási jeggyel fizet. Ezt ugyanis az ön- kormányzat vállalkozásba fek­tetheti. A bérelt helyiségek el­adásánál egyébként a kárpótlási jegyeket névértéken számítják be. A törvényhozók ezzel azt is elő kívánják mozdítani, hogy a jegyek árfolyama emelkedjen. A vállalkozóknak lehetőségük van arra is, hogy a bérleményt három év alatt vásárolják meg. Az ön- kormányzatoknak december 31 -ig a törvény alapján, a helyi viszonyok figyelelembevételé- vel meg kell alkotniuk saját ren- deleteiket. Felix Salten regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila V NbD. ott a réteni^ EGY IDEGEN I MILYEN FESZTELEN ÜL VISELKEDIK I OSTOBÁN KISGYEREK MÓDJÁRA. MINTHA VESZÉLY EGYÁLTALÁN NEM VOLNA. GYESEI HADD NÉZZEM MEG MAGAMNAK KÖZELED BRÖ MINTHA SAMULAT ÉRZŐDNE FAUNÉ HANGJÁN. BAMBI EGYSZERIBEN HAR­CIASSÁ VAUK. TÁMADÁSRA LESZE­GETT FEJJEL ROHAN KI A TISZTÁSRA. hallottak, kérem, a nagy újságot . ír EGYSZERIBEN ÖSSZESEREGLIK MIN­DENKI. TUDNI AKARJAK, Ml TÖRTÉNT ENA ASSZONY FIÁVAL. AKI A SZÖRNYŰ TÉLI PUSZTULÁS UTÁN NYOMTALANUL ELTŰNT OOBO NEM KÉRETI MAGAT. ELMONDJA. HOGYAN FEKOOT OTT A HÓBAN. BETEGSÉGTŐL ELGYÖTÖRVE. HOGYAN VÁRTA A HALALT... j 'a kutyák talAltak RAM. A KUTYÁI? ISZONYATOSAK I SZÉTTÉPTEK VOLNA DE AKKOR JÖTT „ö". EGYET KIÁLTOTT. ÉS A KUTYÁK MARIS OTT HEVERTEK MOZDULATLANUL A LÁBÁNÁL ..O" FELEMELT ENGEM. GYENGÉDEN MA­GÁHOZ SZORÍTOTT. ÉS MAGAVAL VITT... ^ VÁRATLANUL az őrig herceg lép ELŐ A BOKROK KÛZÛL „MITŐL KOPOTT MÉG A SZŐR A NYAKADON V - KÉRDI A NYUGODT. PARANCSOLÓ HANGON. j », OOBO ZAVARTAN DADOG. 'i SENKIT BEM ÉRDEKEL A MÓKUS TÖR­TÉNETE csendben szétszélednek. __________________________FOLYTATJUK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents