Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

1993. július 9., péntek HÁLÓ írékés megyei hírlap Alom egy életreform-központról A harmadik emeleti lakótelepi lakásban kellemes a hőmér­séklet annak ellenére, hogy kint tombol a kánikula. Nem értem az okát, de a házigazdák felvilágosítanak: reikivel be­hangolták a hőmérsékletet. Még kevésbé értem, de a többi már az ő titkuk. A vendégek közül az egyik fiatalembert gerincműtéttől mentették meg vendéglátóink, Nagy Károly és Mihály Zoltánná, a fiatal- asszony esete még bonyolul­tabb volt. Tárgyilagosan me­séli el mindazt, amitől három éven át kegyetlenül szenve­dett. Gyermeke olyan mérték­ben elmaradt született szervi problémái miatt a fejlődésben, hogy már szeretni sem tudta őt. Férjével is megromlott a kap­csolata, ingerülten, bosszúsan teltek napjai. A légzésgyakor­latok következtében értette meg a gyermek betegségeinek okát, s ehhez saját viszonyát. Azóta ugyanúgy gyönyörkö­dik a kicsiben, mint bármely más édesanya, rajongásig sze­reti, gyógyítgatja őt, s férjével is helyreállt köztük a harmó­nia. Karcsi és Ica nagyon sok természetes gyógymódot elsa­játított az elmúlt években, s egyre többen fordulnak hozzá­juk segítségért. Legtöbbször olyanok, akikről már lemond­tak az orvosok. Mindent meg­tennének azért, hogy segítse­nek szenvedő embertársaikon, ám a beteg ember legtöbbször szegény is. Mivel nekik is élni kellene valamiből, arról álmo­doznak, hogy létrehozva egy alapítványt, a munkájuk iránt bizalommal lévők támogatá­sából kialakítanak egy életre- form-központot, ahol helyet adnak a természetes gyógy­módok gyakorlóinak, s ezzel lehetővé teszik, hogy a re­ményt vesztett emberek könnyebben megtalálják a se­gítség forrását. A két fiatal a természet tör­vényeit már megismerte, sőt bánni is tudnak velük, a társa­dalmi törvények egyelőre azonban akadályokat gördíte­nek terveik megvalósítása elé. A társadalombiztosítás ezt a tevékenységet még nem támo­gatja, akik viszont szívesen lennének az ügy szponzorai, a (66) 455-499-es telefonszá­mon érdeklődhetnek az elkép­zelés részletei felől a segítésre vállalkozóknál. L. M. Ha időt nyer, biztosított a jövőjük Törékeny szőke fiatalasszony lépett be félve a szobába. Kis bátorítás után némi szégyen­kezéssel beszél kudarcba ful­ladt házasságáról, ám annál több energiával azokról a vál­toztatási szándékokról, ame­lyekkel gyermekei jövőjét szeretné biztosítani. Fiatalon ment férjhez, két gyermekük született, férje azonban még az elvonókúra után is ivott. Elváltak, s ráma­radt minden adósság. Kemény munkába kezdett, de ennek legalább már volt látszata, mert nem a kocsmába kötött ki a befolyt jövedelem. Jószág­tartásból a másfél szobás ki­csiny házra felvett kölcsön je­lentős részét már visszafizette. Még kétszázezer forintra len­ne szükség, de azt már nem tudja hirtelen előteremteni, pedig elárverezik fejük fölül a házat, ha nem fizet. Pénzinté­zetektől már nem kap hitelt, hirdetést nem akar feladni, at­tól fél, hogy becsapják. Ha akadna egy jószándékú ember, aki segítene, ő a vállalt munká­iból tervei szerint két év alatt havi részletekben visszafizet­né a kétszázezer forintot. Eh- héz kérte a segítségünket, me­lyet ezúton továbbítunk olva­sóinkhoz. A jelentkezők címét elküldjük a bajban lévő édes­anyának. A kullancsokról Az első napsugarak melege előcsalja a kullancso­kat átéli szálláshelyeikről és lesnek az áldozataikra. Vér — mindegy, hogy emberi vagy állati — kell ahhoz, hogy a kullancs lárvájából ivarérett állat fejlődjék ki. Ha egy kullancs olyan állat vérét szívja, amely korábban fertőzött kullanccsal került érintkezésbe, akkor magas vírushordozóvá válik és a vírusokat más állatokra vagy az emberre továb­bítja. A hideg évszakban vagy tavasszal oltassuk be magunkat, hogy az első meleg napokon nyugodtan élvezhessük a természetet. Egyébként az év folya­mán bármikor, nyáron és ősszel is kérhetjük az oltást. Elterjedt az a helytelen nézet, hogy a kullan­csok a fákon függenek és onnan ejtik le magukat áldozataikra. Ez nem igaz. Egy széles karimájú kalap tehát nem véd meg a kullancsok ellen. A kullancsok a fűben és az alacsony bokrokon lesel­kednek. A fűszálakon és a le­velek fonákján csüngenek, ezért nem láthatjuk őket. Ha az ember végigsúrol egy ilyen le­velet, a kullancs szőrös lábai beleakadnak a láb vagy a kar bőrébe. Onnan másznak észre­vétlenül a térdhajlatba, a combhajlatba, a hónaljba vagy a mell alá. Ezek a helyek kellemesen melegek és itt védve vannak. A kullancsok olyan vírusokat terjeszthetnek, amelyek agyvelőgyulladást (kullancsencephali- tist) okozhatnak. Ez a betegség nem gyógyítható és csak remélhetjük, hogy a lefolyás nem lesz súlyos. Nem minden kullancs terjeszt vírust. Némely területen nagyon sok a fertőzött kullancs, másokon kevesebb és van, ahol egyáltalán nem fertőzöttek. Ha egy „vírusmentes” kullancs találja meg Önt, szerencséje van, de ha egy vírussal fertőzött kul­lancs kapaszkodik a bőrébe és Önt előzőleg nem oltották be, súlyosan megbetegedhet. Az oltott sze­mélyekben a behatolt vírus hamarosan ártalmat­lanná válik. A nem oltottak szervezetének azonban nincsenek védőanyagai a vírusok ellen, így azok gyorsan és nagymértékben elszaporodnak. A betegség első fázisa körülbelül hét nappal a kullancscsípés után kezdődik és az influenzához hasonlóan zajlik le. Két-négy héttel a csípés után léphet fel a lényegesen súlyosabb második fázis. A vírusok (elszaporodásuk következtében) az agyat támadhatják meg, annak gyulladását idézhetik elő és elpusztíthatják az agy- és idegsejteket. Magas láz, nagyon erős fájdalmak, eszméletlenség és tar­tós károsodások, mint például a bénulás, dep­resszió és állandó fejfájás lehetnek a következmé­nyei. A Lyme-borelliosis a másik, kullancsok és más csípő-szúró rovarok által terjesztett betegség, ezt baktériumok okozzák. A fertőzést arról ismer­hetjük fel, hogy a csípés helyén kör alakú vörös folt képződik, amely körkörösen növekedik. Néha láz, fejfájás, torokfájás kíséri és a nyirokcsomók meg­duzzadhatnak. Ha ezeket a tüneteket észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni, még ha korábban kullancsencephalitis ellen be is oltottak bennünket. Ha elmulasztjuk az antibiotikumos kezelést, évek múlva a kullancsencephalitishez hasonlóan késői következmények vagy reumás panaszok és ízületi elváltozások léphetnek fel. Az idejekorán végzett kezelés a betegséget meggyógyítja. A két kullancs által terjesztett betegség között a legfontosabb különbség: a kullancsencephalitis nem gyó­gyítható, a Lyme-borelliosis viszont igen. A kullancsencep­halitis ellen véd az oltás, a Lyme-borelliosissal szemben nincs megelőző védőoltás. A Lyme-borelliosis ku­tyákra is veszélyes, ezért a kutyát mindig alaposan meg kell vizsgálni, nincs-e kullancs benne. Amint testünkön észrevesszük a kullancsot, a lehető leggyorsabban el kell azt távolítani. A ve­szélyt, hogy a kullancsencephalitist megkapjuk, ezzel még nem hárítjuk el, mert a kullancs a bőr átfúrásakor azonnal vírusokat ad le. Akullancs által terjesztett másik betegség, a Lyme-boreliosis átvi­teléhez azonban hosszabb időre van szükség. Ko­rábban azt ajánlották, hogy a kullancsra például körömlakkot, olajat vagy ragasztószert kell csöp­pentem, így elkábítani, majd kihúzni. Ma másként vélekedünk: az ilyen „sokk” hatására megtörtén­het, hogy a kullancs a borelliosis kórokozóját idő előtt és nem csak lassanként adja le a szervezetben. A kullancsot ezért fogjuk meg egy csipesszel úgy, hogy ne csússzék ki, és egyenesen, elfordítás nélkül húzzuk ki. Nem szabad a kullancsot szét- nyomni, mert így az állat tartalma a szervezetbe kerülhet. ANTSZ Békés Megyei Intézete EGÉSZSÉGVÉDELMI OSZTÁLYA A kullancsokról elterjedt az a téves nézet, hogy a fákról ejtik le magukat áldozataikra, pedig fűszálak vagy alacsony bokrok leveleinek a fonák­jain csüngenek. A telefondoktor jelenti: Lelki egészségünkért 1. A tudat gyógyít vagy gyilkol Meghökkentő gondolatok a szem betegségeiről 1964-ben jelent meg a Műve­lődésügyi és az Egészségügyi Minisztérium 16/1964. számú közös rendelete, amely — Ma­gyarországon először — el­rendelte az általános iskolába belépő gyermekek kötelező orvosi vizsgálatát. Jelentősé­gét az iskola szempontjából szokták méltatni. Ez az intéz­kedés valóban nagymértékben hozzájárult a bukások csökke­néséhez, különösen amióta az orvosi vizsgálatot pedagógiai és pszichológiai vizsgálattal egészítették ki. Kevesebb szó esik azonban a beiskolázási vizsgálatok je­lentőségéről pszichohigiénés szempontból. A pszichohigié- né „lelki egészséget” jelent. A lelkileg egészséges emberben szomatikus, pszichikus és szo­ciális téren harmónia áll fenn, személyisége tehát kiegyensú­lyozott. A lelki egészség így bizonyos mértékben biztosíté­ka annak, hogy az egész élet­vezetés sikeres, a tevékenység eredményes legyen. Mindent meg kell tenni tehát a lelki egészség megteremtése érde­kében. Különösen ma, amikor rohamosan fejlődő világunk, gyorsuló életünk egyre na­gyobb követelmények elé állít bennünket minden téren, s a fokozódó terhelés miatt mind­inkább veszélybe kerülhet egészségünk. Az értelmi képességek fo­kozott fejlesztése, az állandó tanulás, a mind differenciál­tabb ismeretek szerzésére való szüntelen törekvés elkerülhe­tetlenül bizonyos idegrend­szeri feszültséggel jár. A na­ponta ránk zuhanó ingerek — fokozódó urbanizálódás, a kommunikációs eszközök fej­lődése következtében—egyre jobban igénybe veszik szerve­zetünket, elsősorban ideg- rendszerünket. Még nagyobb a pszichohigiénés ártalom ve­szélye a gyermekkorban: a fej­letlenebb szervezet még érzé­kenyebben reagál a lelki egészséget fenyegető környe­zeti hatásokra. A szervezetnek természete­sen van bizonyos „önvédelmi mechanizmusa”, amelynek segítségével igyekszik megő­rizni az egyensúlyt. „Claude Bemard jut eszembe — írja Szántó Imre (Orvosi hetilap, 1971. 32) —, aki felismerte, hogy a magasabb rendű szer­vezet fennmaradásának bizto­sítéka a környezettel folytatott meg nem szűnő dinamikus küzdelem a belső egyensúly fenntartásáért.” A pszichikumnak az egyen­súly biztosítása céljából törté­nő önszabályozását sok eset­ben kívülről is segíteni, „tá­mogatni” kell, ennek lényegé­ben két útja van: 1. A szervezet, szorosabban véve a pszichikum, védelme (kívülről) a számára túlságo­san megterhelő, inadekvát in­gerektől, külső és belső hatá­soktól. Vagyis „meg kell taní­tani” az egyént arra, hogy a számára túlterhelő ingereket „elhárítsa” magától. 2. Az egyén fokozott hozzá- szoktatása (belülről) ezekhez az ingerekhez, azaz a — pszi­chikum edzése, erősítése. Ez főként bizonyos pszichés tré­ninget jelent annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az újabb terheléshez, és legalább vi­szonylag gyorsan tudjon reagálni. Tehát a teherbíró képesség fokozódása mellett egy bizo­nyos önvédelmi készség kiala­kítására is szükség van. Mind a kettő alapvető feltétele a lelki egészségnek. Pszichohigiénés szempont­ból a beiskolázási vizsgálato­kat úgy kell felfognunk, mint a harmonikus személyiség ki­alakulásának egyik biztosíté­kát. Célja ugyanis lényegében az, hogy a gyermek számára fejlettségéhez mérten optimá­lis terhelést biztosítson az is­kolás életszakaszban. Ez azt jelenti, hogy egyrészt védeni kívánja az esetleg túlzott ter­helés ellen, másrészt — az adottságokhoz mérten — tö­rekszik további fejlesztésére, és ennek révén teherbíró ké­pességének fokozására is. A gyermek iskolaérettsége ugyanis azt jelenti, hogy pszi­chikus és szomatikus fejlődése során elérkezett egy olyan szint­re, amikor képes az iskola köve­telményeinek minden téren megfelelni. Méghozzá úgy, hogy a tanulás nemcsak „nem árt”, hanem egyenesen fejlesztő hatású, tehát kívánatos. Alig van ma már olyan ember, akinek tökéletes lenne a látása. Ráfogjuk, hogy mindennek a sok tévénézés, olvasás, az egy­re jobban elterjedő számító­gép-használat az oka. Zoltai Miklós debreceni természet- gyógyász egész másról pró­bálta meggyőzni hallgatósá­gát azon az előadáson Békés­csabán, amellyel többnapos látásjavító kurzusát készítette elő. Már bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy egyet­len egy testrész problémáját sem lehet a szervezet teljessé­gétől függetlenül kezelni, s a helytelen gondolkodás talál­ható a legtöbb testi betegség mögött. A megbetegedett test­részek azt jelzik, hogy helyte­len az életszemléletünk, csak mi nem értjük a test jelzéseit. Szerinte a bajok nem a szer­vekben keletkeznek, ott csu­pán végződnek. Az egész­ségünk attól függ, hogy mit hogyan fogunk föl. Az egyik legfőbb megbetegítő tényező az elvárásoknak megfelelő, szorongást, félelmet keltő vi­selkedésmód. Csupán egyetlen nap alatt is rengeteg inger ér bennünket. A tudatunk felfogja ezeket az in­gereket, és megfelelő ismere­tek esetén válaszol is rájuk. A kiegyensúlyozott életmódot biztosító ismeretek hiánya esetén érzelmeink vezérelnek bennünket, s ha az érzelem nem tud mit kezdeni az inger­rel, elküldi valamelyik szerv­hez, s ekkor jelennek meg egy betegség első tünetei. A megoldás a tudatban van -— hangsúlyozta az előadó. A helytelen gondolkodás okozta feszültségeink következtében az izmaink görcsösek lesznek, s ez alól a szemizmok sem kivételek. A görcsös izmok összeszorítják az ereket, mely­nek hatására romlik a vérke­ringés, a sejtek nem kapnak kellő mennyiségű és minőségű tápanyagot, ezért elpusztul­nak. A sok sejt pusztulása már akadályozza a szerv működé­sét, s ez betegséghez vezet. A következtetéseket levon­va Zoltai Miklós megállapítot­ta, hogy amíg nem változik meg a gondolkodásunk, addig a szemüveget sem tudjuk el­dobni. A tudatunk visz bennünket egészségünk vagy a temető felé. A helyes gondol­kodás feltétele azonban a nyu­galom, az úgynevezett relaxált állapot. Példái között megem­lítette, hogy a japán munkahe­lyeken nem sajnálják az időt a lazító gyakorlatoktól, s így elérték, hogy egészen ala­csony hibaszázalékkal képe­sek teljesíteni az emberek. Mivel a közismert termé­szetgyógyász a szervezet egé­szében gondolkozik, ezért lá­tásjavító kurzusa is változatos elemeket tartalmazott. A már említett lazítás mellett a tanfo­lyam résztvevői megtanulták a helyes légzés, táplálkozás mó­dozatait, élettani működést ja­vító mozgásokat, az aku- presszúra alapjait és természe­tesen a szükséges szemizom- gyakorlatokat. L.M. A gyermek fejlettségéhez mérten meg kell találni az optimális terhelést az iskolás életszakaszban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents