Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-09 / 158. szám
iMKfe MEGYEI HIMAPMEGYEIKÖRKÉP 1993. julius 9„ péntek o Sarkadnak föld kell Az 1992-ben hozott Il-es törvény értelmében azok az állami földterületek, amelyek eddig a szövetkezetek ingyenes használatában voltak, és amelyeket a kárpótlás során ez év december végéig árverésen nem értékesítenek, önkormányzati tulajdonba kerülhetnek. Természetesen csak abban az esetben, ha arra az adott önkormányzat igényt tart. Sarkadon 1382 hektárnyi ez a bizonyos állami tartalék föld, amelyből azonban egyes területek a földárverések során már értékesítésre kerültek. Az eddigi kalkulációk szerint körülbelül 900 hektárnyi földterület önkormányzati tulajdonba kerülésével lehetne számolni Sarkadon az év végével. A önkormányzat —vállalva a tulajdonlással kapcsolatos kiadási kötelezettségeket is (melioráció, áthúzódó mezei leltár) — úgy döntött, él a törvényadta lehetőséggel, és nem mond le a földtulajdon átvételéről. Időben jött a rendőrautó Június 26-án éjjel egy óra tájban fiatalok tíztagú csoportja, fiúk-lá- nyok vegyesen, befejezve a kocs- mázást hazafelé tartott Szeghalmon. Az épülő új vásárcsarnok közelében az utat teljesen elfoglaló társaságot utolérte egy középkorú kerékpáros házaspár, akik rájuk szóltak. Az ifjak egyike kirúgta a férfi alól a biciklit, majd amikor az felelősségre vonta.érte, né- gyen-öten közrefogták őt és dulakodni kezdtek. A férfi nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de ki tudja, mi lett volna a vége, ha nem terem ott a rendőrök járőröző kocsija. Az „erős fiúk” ügyében a nyomozás még tart. Déli Utakon Izgalmas olvasmányokkal jelentkezik a Déli Autópálya Rt. és a Délalföldi Magazin Kft. időszakos kiadványa, a csak vidéken terjesztett Déli Utakon című magazin. A második számban nemzeti kincsünkről, Opusztaszerről szól egy írás. Apropójául az szolgál, hogy augusztus 18-án itt rendezik meg az első országos megyegyűlést. Szó van a Nagyalföld Alapítványról, amelynek képviselői fontosnak tartják az Alföld érdekében folytatott lobbiyzást, különben menthetetlenül lemarad ez a térség. A sokfajta indulatot kiváltó Déli Autópályáról is írnak, amely régóta politikai viták kereszttüzében áll. Erzsébet királynő kecskeméti látogatásáról, a Pintér Művek helyzetéről, a dél-magyarországi csempészvilágról is olvashatnak a lapban egy-egy terjedelmes írást. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Csődeljárás Cipó Sütő'- és Tésztaipari Kft., Békéscsaba; Seprűeiroktermeló' Leányvállalat, Mezőkovácsháza. Felszámolási eljárás Elem Elektrokémiai Betéti Társaság, Békéscsaba; B és M Engineering Kft., Békéscsaba; Money-Press Kiadó és Kereskedelmi Bt., Orosháza. Végelszámolás Pakucza Kereskedelmi Bt., Békéscsaba. „Ez szakemberek és nem játékosok gyülekezete” A társadalombiztosítási önkormányzat harcos Megalakultak a társadalombiztosítási ön- kormányzatok. A választott és delegált 60-60 tagból álló nyugdíj - és egészségbiztosítási ön- kormányzat. Nem igazán jellemzó', hogy sok vidéken élő szakembert jelöltek és választottak az országos listákon. Az egészségbiztosítási önkormányzatban a Mecseki Szénbányák egyik orvosa mellett dr. Halmai Zoltánt, a gyulai megyei járóbeteg szakrendelés igazgatóját köszönthetjük. „Ez a szervezet társadalmi munkában dolgozik, a valódi demokrácia módszereivel kíván élni és a választások során népszerűsített célokért fog harcolni.” — jelentették ki a kormány, a parlament és a szaktárca vezetői előtt alakuló közgyűlésükön. Halmai doktorral soha nem egyszerű nyugodtan beszélgetni, állandóan cseng a telefon, várják a betegei. Sok a tiszte, feladata a Pándy Kálmán Kórház döntéselőkészítő és értékelő főosztályának vezetőjeként is. Nem szólva a napi készenlétről a jogszabály-módosításokban, az orvosi szakma változásaiban. — Az MSZOSZ helyi képviselői kerestek meg még a választások előtt, vállalnék-e jelöltséget a társadalombiztosítási önkormányzatban — tájékoztat a főorvos. — A társadalombiztosításban valóban jártas vagyok, együtt tanultam a hivatásos társadalombiztosítókkal a jogszabályváltozásokat, az ügyintézést. Eljött hozzám, az MSZOSZ alelnöke, Sándor László is (azóta ő lett az egészségbiztosító önkormányzat elnöke), elmondtam a véleményemet a változtatásra váró dolgokról, hogyan kellene az évtizedekkel ezelőtt rentábilis társadalombiztosítás anyagi helyzetét stabilizálni. —AZ MSZOSZ elsöprő győzelmet aratott, ön is tagja lett az egészségügyi önkormányzatnak.... — Valóban, de tudni kell azt is, hogy az egészségbiztosítás legtöbb ügyfele a nyugdíjasok közül kerül ki. Ezért a két önkormányzatnak szoros összhangban kell egymással dolgoznia. A gyakorló orvos számára nincs rosszabb érzés, mint amikor megtudjuk, hogy a betegünk kivál- tatlan recepttel távozik a patikából, mert a drága gyógyszert nem tudja megfizetni. Persze a szabadpiaci versenybe betörtek drága készítményeikkel a nyugati gyógyszergyártók. Ismerni, támogatni kell a hasonlóan jóhatású és olcsóbb hazai készítményeket is. —Megfogalmazna néhány Ön által is nagyon fontosnak tartott feladatot? — A gyógyszer hozzáférhetőségét, a nyugdíjak értékállóságát biztosítani kell. A táppénz, a rokkantnyugdíjak szabályozásánál nem szabad újabb korlátozásokat bevezetni. A társadalom- biztosítás anyagi egyensúlyát nem a járulékemeléssel kell megteremteni. A kintlévőségek behajtása, a munkanélküliség csökkentése (hiszen ők nem fizetnek járulékot, az egészségügyi ellátásuk mégis biztosított) és a tb-nek beígért 300 milliárdnyi vagyon átvétele halaszthatatlan tennivaló. Ez utóbbi nem lehet az ÁVÜ ál- tal„ránksózott”, értéktelen vagyon, hanem hiteles értékpapírok, ingatlanok, vagyontárgyak. „A társadalombiztosítás gazdasági egyensúlyát meg kell teremteni” — mondja dr. Halmai Zoltán fotó: kovács Erzsébet Ezekből a bevételekből lehet gazdálkodni, a nyugdíjrendszert ésszerűsíteni, az egészségügyi dolgozók bérét emelni, a finanszírozást reálissá tenni. A társadalombiztosítás informatikai rendszerét 135 milliós nyugati kölcsönnel át kell alakítani a gyorsabb, pontosabb ügyintézés érdekében. Az 1972-es tb-törvény állandó toldozása, foldozása, az egészségügy reformja, a tb átalakulása óriási terheket ró a biztosítás alkalmazottaira is. Ennek pedig előbb-utóbb a betegek, az ügyfelek látják kárát. — Milyen változások várhatók az önkormányzatok megalakítása után a formálódó szervezetben? — Először is két hónapon belül szervezeti, működési szabályzatot, részletes munkaprogramot kell elfogadnunk. A kormány létrehoz egy felügyelő hivatalt, amelynek vezetője Jávor András (volt népjóléti államtitkár-helyettes, "munkája a nyugdíjönkormányzat ellenőrzése) lesz, helyettese az egészségügyi önkormányzat felügyelője, a Népjóléti Minisztériumban továbbra is főállásban dolgozó Andréka Bertalan. Az, hogy területi, regionális vagy megyei ön- kormányzatok alakulnak-e még nem tudható. A társadalombiztosítási igazgatóságokban is kettéválik a nyugdíj- és egészségügy-biztosítás, külön-külön vezetővel. Nálunk megerősítették ez év végéig Kapás Józsefet és dr. Vízhányó Mihályt ebben a funkciójában. A lényeg, hogy a mindenféle átalakulásoknak nem szabad a napi ügyintézés során fennakadást okozniuk. — Reméljük, hogy az országos társadalom- biztosítási önkormányzat tagjaként számunkra mindig frissen, ,,melegen” hozza a reményt keltő híreket. Bede Zsóka Benzinkút a határon A Méhkeréknél tervezett határátkelőhely területén már megjelentek a vízügyi szakértők, és felmérték a csatornázási lehetőségeket. A legutóbbi tájékoztatások szerint a Vám- és Pénzügyőrség beruházási osztálya legkésőbb augusztus 10-e táján szeretné elindítani a vám vizsgáló épület kivitelezését. Egyes állítások szerint karácsonykor véglegesen megnyílik a határ Sarkad térségében. Ehhez igazodott a méhkeréki AGROBENZ Kft. is, amikor a határtól Sarkadra vezető út jobb oldalán benzinkűt-építésbe fogott. „Mire a határ megnyílik, a benzinkűtnak is működnie kell” — mondták az AGROBENZ vezetői. Vagyis a tervek szerint még az idén nonstop üzemelésű benzinkút fogadja a kimenő és a bejövő forgalmat a Sarkadra vezető út méhkeréki elágazása közelében. Képünkön a benzinkút-bejáró alapjainak lerakása folyik fotó: ungvári mihály Szeghalmi gyerekek Tordaszentlászlón Június végén a szeghalmi Sebes György Általános Iskola kórusa, egy autóbusznyi gyerek és tanárnőjük, Imre Mária nem mindennapi fellépésen vett részt: meghívást kaptak a Tordaszentlászlón immár negyedik alkalommal megrendezett László-napi kórustalálkozóra. A műsorról először Imre Máriát kérdeztük, aki elmondta, a bemutató jellegű gálán húsz-egynéhány fellépő kórus közül csak a szeghalmi volt gyerekkórus. Nagyon nagy sikerük volt, főleg a ráadásként elénekelt székely himnusszal, amely bizony jó néhány helybeli szemébe könnyeket csalt. A háromszáz férőhelyes művelődési ház szűknek bizonyult, a közönség nagyobbik része az utcai hangosításon keresztül élvezhette csak a muzsikát. A kis, ezerkétszáz lelkes tordai falucska megható szeretettel fogadta a magyar gyerekeket, megérkezésük után családokhoz kerültek, akik mindvégig vendégül látták őket. Természetesen a legérintet- tebbeket, a kórus gyerektagjait is megkértük, mondják el, mi volt a legnagyobb élményük. Kerékgyártó Bernadettet az ottani emberek viselkedése, a hagyományok őrzése ragadta meg, a vasárnapi misékre népviseleti ruhákban mennek el. Csarkó Anettnek leginkább az tetszett, hogy az a ház, ahol lakott, a hegy lábánál volt. Révész Mónika szerint az ottani családok meleg szeretetűek, bemutatták a házuk táját is. Kanó Péternek a legnagyobb élményt az a kirándulás jelentette, amikor elmentek a híres tordai hasadékhoz, bár időhiány miatt nem tudtak végigmenni rajta. Mindent összegezve, valamennyi megszólaló szavából az derült ki, hogy meghatározó élménnyel lettek gazdagabbak az erdélyi kirándulás során. GILA Művészpalánták Mártélyon A sarkadi térségből hat „művészpalánta” vett részt a nemrégen véget ért mártélyi alkotótáborban. Egy tanuló Méhkerékről, egy Sarkadról, négyen pedig Kötegyánból érkeztek június végén az egykori úttörő- és képzőművészeti táborba, ahol több mint száz társukkal együtt dalokat, népi játékokat és táncokat tanulhattak. Mint Horváth Tibor táborvezetőtől (aki egyébként a hódmezővásárhelyi művelődési ház munkatársa) és a Békés megyei gyerekeket kísérő Hodosi Józseftől megtudtuk, az idén második éve megszervezett alkotó ifjúsági tábor legfőbb célkitűzése az volt, hogy az országban élő tehetséges tanulókat összegyűjtse, és hogy az általuk már eddig is kedvelt művészeti ágakat még inkább megismertessék és megszerettessék velük. • Kellenek-e az egészségügynek betegek? • Kinek jó az új lakbértörvény? • Jönnek az új tüzelőolaj-trükkök? • Hogyan rulettezik az állam? 1® • * * egyszerűen minden
