Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

1993. június 30., szerda­BOTRÁNYKÖVEK áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Guruló dollárok után Szamarák? A gerlaiak felülbírálták részönkormányzatuk álláspontját Lesz gáz, babám? A háborús vesztesekre kirótt hadisarcot kifizette a magyar állam a volt Szovjetuniónak, amelyet még az MSZMP utasí­tására az úgynevezett guruló dollárokkal is megtetéztünk. Azt gondoltam, hogy ezek után már nem fizetünk csak úgy, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ismét tévedtem. Most a magánember fizet, illetve a biztosító, amely a biztosítási díjak formájában befolyt pén­zekből ugyancsak az állampol­gár pénzét költi. Miről van szó? Egyre gyak­Életet, méghozzá ismét ifjú életet követelt magának ko­runk pestise, az oktalan (lehet, hogy csak relatív) száguldo­zás. Gyulán, szinte hajszálnyi­ra ott, ahol másfél éve már halálos balesetet szenvedett egy másik fiatalember, június 19-én kora reggel H. S. Opel Omega típusú személygépko­csijával ugyancsak lesodró- dott az útról. A kísérteties ha­sonlóságot csak fokozza, hogy miként akkor karácsonykor, most sem tudtak a mentők a kórháztól alig egy kilométerre lévő helyszínre azonnal eljut­ni. Legalábbis ezt beszélik Gyulán. Dr. Bumbera Józseffel, az Országos Mentőszolgálat Bé­kés megyei vezetőjével az iro­dájában ülünk. Előttünk a kér­dés tisztázására alkalmas do­kumentumok. — A balesetről június 19- én, szombaton 5.25 órakor ér­kezett bejelentés a gyulai men­tőállomásra — mondja dr. Bumbera József. — Azt jelez­ték, hogy Gyulán, a Temesvári úton közlekedési baleset tör­tént. Árokba került egy sze­mélygépkocsi. A gyulai men­tőállomáson azonban a két ügyeletet ellátó járműből egyik sem volt benn. Az ügye­letet ekkor — mint rendesen — egy esetkocsi mentőtiszttel és egy szállító kocsi ápolóval látta el. A szállító kocsi még öt órakor elindult összeszedni a művesekezelésre járó betege­ket. Az esetkocsit pedig 5.12- kor Elekre hívták egy szülő nő Gyulára szállítása céljából. Amikor a baleseti bejelentés érkezett, éppen akkor tették a kocsiba Eleken a hölgyet. Be­vitték őt a gyulai kórházba, majd 5.42-kor elindultak a bal­rabban hallani, hogy vadonat­új Lada Szamarák tűnnek el a parkolókból még abban az esetben is, ha riasztóval van­nak felszerelve. Az éjszakai lo­pások a leggyakoribbak, s ez biztos nem véletlen. Nálunk igen kicsik a távolságok, egy éjszaka ellopott kocsival reg­gelre, mire a károsult észreve­szi és bejelenti a rendőrségnek hőn áhított s még jóformán meg sem szokott járműve köd­dé válását, az új tulajdonos már túl van a határon. Hogy melyiken ? eset helyszínére. Két perc múl­va értek oda. Ez 17 perccel több, mintha az értesítéskor a mentőállomásról indultak vol­na. — Találkoztunk olyan állí­tással is, hogy a békéscsabai mentőállomástól azonnal se­gítséget kértek a gyulaiak, de nem kaptak. A békéscsabai ügyeletes azt ajánlotta, hogy a gyulaiak az Elekről hazatérő esetkocsijukkal oldják meg a dolgot. — A megyei szolgálatveze­tőnek minden esetet bejelente­nek a mentőállomások. Külön kérésre tehát nem volt szük­ség. Ilyenkor mérlegelés kér­dése, hogy vajon melyik kocsi érhet oda előbb: az Eleken tar­tózkodó vagy egy békéscsa­bai. A művesekezelésre váró­kért 4.35-kor, illetve 4.50-kor Békéscsabáról is elindult egy- egy mentőkocsi. így a kérdé­ses időpontban Békéscsabán is csupán egyetlen esetkocsi tar­tózkodott. Ezt 5.47-kor egy mezőberényi balesethez hív­ták. Ha elmegy Gyulára, akkor a herényi esethez nincs mit küldeni. —Ezt viszont még nem lehe­tett tudni a gyulai eset bejelen­tésekor. Vagy a közigazgatási határokra figyelemmel kell lenniük? — Semmilyen szerepük nincs ilyen esetekben a te­lepüléshatároknak. A döntés a szolgálatvezető belátására van bízva. Ilyenkor Békéscsabán az orvosi ügyelet kocsiját vesszük igénybe. Nem tudom, hogy Gyulán hogyan van ez. A 22 éves fiatalember Gyu­la belvárosából tartott Gyula­vári felé a 44-es főúton, mely­nek ezt a szakaszát Temesvári útnak nevezik. A Sinka utcá­A rendőrség tudni véli, hogy a volt Szovjetunió államaiból olyan papírokkal érkeznek au­tótolvajok, amelybe már csak be kell írni az eltulajdonított kocsi adatait, és simán átjut vele újdonsült gazdája a hatá­ron. Ukrajnában vagy Orosz­országban eladja, s kezdődik minden élőiről. Akinek volt biztosítása, az csak bosszanko­dik, akinek nem volt, annak már kocsija sem lesz többet, ha erre is nehezen gyűjtötte össze a bő félmilliót. L. M. nál valamiért áttért az út bal oldalára. Ebben az időpontban —i smereteink szerint—külö­nösebb forgalom nem volt. Az irányváltoztatás után a kor­mányt visszaránthatta, s a gyorsan haladó kocsi jobbra tartva lerepült az útról. Le a jókora mélyedésbe. A fiú a helyszínen életét vesztette. A kocsija roncs lett. A történelem nem ismeri a „mi lett volna, ha ...” kezdetű strófákat. Más a helyzet, ha egyének életéről van szó. S az életért való felelősségről. Ezért keres magyarázatot a tragédiára a szűkebb közösség is. Elkerülhető lett volna egy ember halála? Megválaszol­hatatlan. A szóbeszéd, a város kíméletlenül ostorozó lelkiis­merete most a mentők tevé­kenységében vett észre vitat­ható mozzanatot. Való igaz: tisztázni kell az ilyesmit. Különösen a felelősséget. Ám ezt elsődlegesen nem a njentő- söknél kell vizsgálni. Ha a sza­bályok, a szakértelem határain belül maradva is esetleg nem a jobbik megoldást választot­ták, a hiba legfeljebb járulé­kos. A baleset és súlyos kime­netele ténykérdés. Ha a gyors beavatkozás sem tud segíteni egy szerencsétlenül járton: a hiba akkor is hiba. De az ügye­letben tartott mentőkocsik száma sem növelhető akár­meddig. (Igen kevés jut e szer­vezetnek fenntartásra, még ke­vesebb fejlesztésre. Talán fon­tosabb lenne a mentőszerveze­tekre pénzt áldozni, mint presztízsberuházásokra költe­ni.) A legjobb pedig az lenne, ha életünkből száműzhetnénk mindazt, ami a tragédiákhoz elvezet. Kiss A. János — Na mit gondolsz, lesz gáz, babám? — üt egy jókorát felesége combjára mellettem egy bajszos, szőke férfi Ger- lán, a futballpálya kellős kö­zepén. Ha jól tudom, laknak vagy 1600-an Gerlán. Nem hallani arról, hogy „hőbörgősek” len­nének. Ebből aztán arra követ­keztetek, hogy békés emberek élnek ezen a Békéscsabához kötött kis településen. Kellőképpen meglepőd­tem, amikor egy fiatalember megkeresett és meghívott jú­nius 24-én 18 órára, a gerlai sportpályára. — Balhé lesz, majd meglát­ja, mert a népek fel vannak háborodva... — Nem mondana valami konkrétumot? — Röviden annyi, hogy az Önök újságjában Kis Sándor, a gerlai részönkormányzat ve­zetője azt nyilatkozta, hogy a gázvezeték kiépítési költsége­it nem tudnánk megfizetni. Anélkül nyilatkozta ezt, hogy bennünket megkérdezett vol­na. * Esküdni mernék, hogy a gerlai futballpályán a településről ennyien sohasem voltak, mint ezen a forró kora estén. Gyors számításom szerint összejöt­tek gázügyben vagy 600-an. Legtöbben a fűre ültek, mint valami majálison. Látom az OTP képviselőjét és itt vannak a Bobosz Kft. munkatársai is. 18 óra 10 perckor megkezdő­dik a tájékoztatás. Kerekes László tartja kezében a mikro­font meg az események veze­tését. Nem tudom mi lehet a foglalkozása, de profi módon áll a dolgokhoz. Az egyórás „nagygyűlés” kezdetén megtudtam, hogy a kft. mennyiért és milyen határ­idővel vállalja a gázprogra­mot. Az is egyértelműen ki­derült, hogy az OTP hogyan áll a témához. (Zárójelben jegy­zem meg, hogy nem volt könnyű dolga Domanizsa Má­riának. Sikerült úgy ismertet­nie a pénzintézeti „tranzakci­ót”, ahogy csak kevesen tud­nák: mindenki megértette a je­lenlévők közül, milyen felté­telek mellett és mennyit adhat a takarékpénztár.) Szóval ment minden, mint a karikacsapás. Nem volt vita, veszekedés, hajhuzigálás. Fel is álltam, hogy elhagyjam a helyszínt. A tömegben meg­mutatták, hogy itt van ám Kis Sándor, a részönkormányzat vezetője. — Kedves uram! Azt látom minden simán megy. Egy em­berként vállalják a költségeket az itt lévők. Mi a véleménye? — Nézze, azért jöttem el, hogy lássam, mit akar a több­ség. Megvallom az egyik sze­mem sír, a másik meg nevet. Tudomásul vettem, hogy min­denki vállalja a költségeket és ennek alapján képviselem majd az ügyet. — Úgy tudom, Ón nem volt lelkes, amikor megtudta, hogy a munkálatokat a Bobosz Kft.- vel akarják elvégeztetni. — Szó sincs erről. Amikor az ügyről beszéltünk teljesen másképp hangzottak el a sze­reléssel kapcsolatos anyagi elképzelések. Megnyugodva hallottam most egy másik, ne­kem is szimpatikus variációt a Bobosz képviselőitől. így már én is másképpen képviselem az ügyet. Mindenesetre all képviselővel még egyszer megbeszéljük a témát. Ha marad ez a felállás, neveze­tesen az, hogy több mint há­romszázan vállalják a költsé­geket, hangsúlyozom ismét, maximálisan az ügy mellé ál­lok. Példaértékű lehet, hogyan lehet békésen egy ügyet leren­dezni — reméljük, hogy a gázprogram Gerlán ilyen bé­késen és olajozottan megy majd végbe. B. V. Egyike a Szamaraknak, melyeket úgy visznek haza egyesek, mintha csak ideiglenes magyar- országi állomásoztatásra hozták volna őket... Jó hír a képen látható kocsi tulajdonosának: fotósunk hétfó'n még megörökíthette Szamaráját Békéscsabán fotó: lehoczky péter Egy gyulai halálos baleset nyomában Miért késtek a mentok? A Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ felvételt hirdet instruktori és. tanácsadói munkakörök betöltésére az alábbi szakterületeken: 1. Vállalkozási, üzleti és idegenforgalmi szektor 1 fő instruktor (számviteli, közgazdasági ismeretek oktatására) 2. Információs és marketing osztály 1 fő marketing szakközgazdász (a regionális gazdasági környezet és a képzési piac kutatása, elemzése, hirdetésszervezés) 3. Pedagógiai és módszertani osztály 1 fő andragógus tanácsadó (munkakör-elemzés, képzési szükségletek meghatározása, tanterv, módszertan) 1 fő pedagógiai konzultáns (belépési szintek meghatározása, korrektúra, pályaalkalmasság) 1 fő kiadványszerkesztő (írásos anyagok, dokumentációk, kiadványok szerkesztése, karbantartása, korszerű WYSIWYG számítógépes rendszeren) 4. Elektronikai és informatikai szektor 1 fő instruktor elektronikai, méréstechnikai területre (finommechanikai ismeretek, elektronika és villamosságtan, digitális technika, háztartási gépek javítása). A MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — szakirányú felsőfokú végzettség (elektronikái instruktor és kiadványszerkesztő esetében: legalább középfokú szakirányú végzettség) — büntetlen előélet. A felvételnél előnyben részesülnek azok, akik felnőttoktatási gyakorlattal, angol vagy német nyelvismerettel rendelkeznek. A munkakörök 1993. augusztus 15-étől betölthetők. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. Jelentkezési határidő: 1993. július 20. (A marketing szakközgazdász állásra: 1993. július 15.) A jelentkezéseket kérjük eljuttatni a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, 5601 Békéscsaba, Pf.: 29 címre. A jelentkezéseknek tartalmaznia kell a legfontosabb személyi adatokat, a szakmai önéletrajzot, a bizonyítványok másolatát és az erkölcsi bizonyítványt. Az érdeklődők további felvilágosítást a (66) 325-027-es telefonon kaphatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents