Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
Gyomaendrőd címere Az oldalt írta és szerkesztette: Csath Róza és Papp János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Fazekas Ferenc készítette Segítség az iskolának Hunya. — Az önkormányzat pályázatot nyújtott be félmillió forint céltámogatásra, amely azon településeknek jár, ahol az általános iskolai tanulók létszáma nem haladja meg a száz főt. A pénz még nem érkezett meg, de minden bizonnyal elnyerik, s szeptembertől már a bért és ennek társadalombiztosítási járulékát ebből fizetik. Hangverseny Gyomaendrőd. — Július 4-én a református templomban hangversenyt rendeznek. A műsorban közreműködik a Musica Flistorica Együttes. A hangversenyre — mely 16.00 órakor kezdődik — várják a zenét kedvelő érdeklődőket. Címerezok Hunya. — Mától közel 200 gyermeknek ad helyet a szabadidő-központ, ahol a címerező táborba érkező diákokat szállásolták el. A tervek szerint a tábor legalább két hétig tart majd. Földárverés Gyomaendrőd. — Július 9-én az Alkotmány Termelőszövetkezetben, míg július 16-án a Béke Termelőszövetkezet területein tartanak földárverést. Első a Hírlap Hunya. — Napilapok közül a Békés Megyei Hírlapot olvassák legtöbben a faluban. Közel 70 családnak jár az újság. Ezt követi a Népszabadság 17 példánnyal, míg a Délkeletet ketten járatják. Közel 200-an fizetnek elő a Szabad Földre, a hetilapok közül ez a legnépszerűbb. Új üzlet Endrőd. — A városrészben új húsboltot nyitott az Endrőd Hús Kft. a Blaha Lujza utcában. Drága a fenntartás Gyomaendrőd. — Fenntartási kiadásokra költöttek legtöbbet tavaly a városban. Mintegy 446 millió 200 ezer forintba került az intézmények zavartalan működtetése. Céltámogatás Gyomaendrőd. — Az idei évben megvalósuló orvosi műszer beszerzésére az önkormányzat 2 millió 400 ezer forintot különített el. Az összeg a technika beszerzési árának 60 százaléka. A többit központi támogatásból fizetik. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 30., szerda Magyarnak lenni Kárpátalján / Beszélgetés Bilics Évával, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége Rahó járási vezetőjével Endrőd. — Ma búcsúestet rendeznek a június 25—július 1-jéig városunkban vendégeskedő kárpátaljai magyarok tiszteletére. A Rahó városából, valamint a környékbeli öt településről — Kőrösmező, Terebes, Fehérpatak, Nagy- bocskó és Gyertyánliget — érkezett 27 tagú csoport a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete meghívására látogatott el hozzánk. —Rahó járás ötezerfős magyarsága erős szórványban él. Hosszú évtizedekig iskolák híján, a nemzetiségek beolvasztását célzó politika mellett hogyan tudták megőrizni magyarságtudatukat? — kérdeztük Bilics Évát, a delegáció vezetőjét. — Legfőbb feladatunknak az anyanyelv ápolását tartottuk. 1988-ban alakult meg vezetésemmel Rahón a Petőfi Sándor Anyanyelvi Klub. Rá egy évre jött létre a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), melynek alapító tagja, majd járási vezetője lettem. Ugyanekkor kezdtük meg aláírásgyűjtési akciónkat, mellyel a szülőknek azt a kérését támogattuk, hogy gyermekeik magyarul is tanulhassanak az iskolákban. Ezt folyamatosan kiterjesztettük az egész járásra, s eredményeképpen nálunk ma már a diákok a magyar nyelvet fakultatív módon tanulják. Két iskolában pedig kötelezően oktatják minden nemzetiségnek. Sajnos a mai napig tankönyv- hiánnyal küzdünk. Ösztönző a gyerekeknek, hogy magyarországi iskolai kapcsolatunk, valamint a budapesti Rákóczi Szövetség támogatása révén lehetőségük van nyelvgyakorlásra hazajárni. —Most azonban csupa idős emberből álla csoport... — Az anyanyelvi klubunk nyugdíjas tagjai, akiknek régi vágyuk volt, hogy egyszer lássák Magyarországot. A segítőkész endrődi emberek — akikkel három éve állunk kapcsolatban — szervező munkájával valósulhatott meg ez az utazás. — Említette, fontosnak tartják az anyanyelvi irodalom megismertetését is... — Kőrösmezőn működik az Arany János Anyanyelvi Klub, Gyertyánligeten a Jókai Kör, hogy csak néhányat említsek. Mindegyiknek szép könyvtára van magyar írók, költők munkáiból. — Milyen szerepet tulajdonít a KMKSZ-nek vidékükön? — Akkoriban még nem használhattuk a „demokratikus” szót, ezért kapta a kulturális nevet. Jelentősége azonban túlmutat a kultúra témakörén, hiszen ennek a szervezetnek már maga a léte is politizál. Jelenleg is a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét vállalja fel. — A KMKSZ annak idején az ukrán—magyar szerződés mellett foglalt állást... — Megvallom, örömmel fogadtuk, különösen a záradékot. Ezzel a szerződéssel a kormány bizonyította azt, amit mi az ellenünk való lázításkor környezetünknek hiába hangoztattunk: Magyarország nem készül Kárpátalja „visszacsatolására” — mondotta beszélgetésünk végén Bilics Éva. Mitől apad a Tisza? Kárpátaljáról érkeztek vendégek városunkba. Magyarok, akik idős koruk ellenére először lépték át országunk határát. A meghatottságtól időnként elcsuk- ló hangon mesélnek. Rahóról és környékéről jöttek, az ősidők óta soknemzetiségű vidékről. Valamikor békében élt itt együtt román, magyar, ukrán, ruszin, német, orosz. Beszélték egymás nyelvét, ismerték egymás kultúráját. A Szovjetunió, a „népek kohója” azonban jó munkát végzett. Elvették iskoláikat, beléjük nevelték, hogy szégyelljék, letagadják származásukat. Gyermekeik ugyan magyar családban nőttek fel, de nem beszélték anyanyelvűket. Egyedül az idősek voltak, akik titkon ápolták, őrizték a nyelvet, de nyíltan csak 1989- től vállalhatták. Elsőként Rahón alapítottak anyanyelvi klubot, ahol azóta is kéthetente, vasárnap, itthonról kapott újságok járnak kézről kézre. Vallásos, templomba járó emberek ők,, s talán mély hitük az, ami erőt adott nekik magyarságuk megtartásához. Mesélik, a diákok,,hazajárnak” anyanyelvi táborba. Azt remélik, a gyerekek lesznek azok, akik továbbviszik féltve őrzött kincsüket, a nyelvüket és kultúrájukat. Körülbelül három éve — a viszonylagos jólét után — üresek a boltok, fél gőzzel dolgoznak a gyárak. Ahová korábban még mi is olcsó tévéért, hűtőgépért jártunk, most ott az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel. Fizetőeszközük a kupon, amivel úgy-ahogy csak határaikon belül boldogulnak. Örömmel újságolják viszont, hogy Rahón kiépítették a kábeltévét, így már hétszáz családfoghatja az itthoni adást, s a nyugati állomásokat. Mondják, szokatlan nekik az Alföld, hisz ők hegyvidéken, erdők mellett élnek. Hívnak, látogassunk el hozzájuk. Talán kevesen tudják, hogy náluk, Rahón ered a Tisza. Mondogatják is tréfásan a helybéliek: ha a vékonyan csörgedező kis ér nyílását ujjúkkal egy pillanatra elzárják, másnap Szegednél alacsonyabb vízállást mérnek... CSATH RÓZA Gyermektáncosok Gyomaendrődön nagy hagyománya van a néptáncnak. A nevelők ügyelnek arra, hogy az utánpótlás is meglegyen, s szinte minden korosztály ropja a magyar táncot. A képen az országos gyermek-néptáncfesztiválon indulók egy csoportja látható. Országos versenyen elért sikereik bizonyítják tánc- szeretetüket és a nevelők lelkiismeretes, odaadó oktatását Várostörténeti pályázat „Nyári szünet” a sportcsarnokban Gyomaendrőd. — A város múltjának jobb megismerését célozza az a pályázat, amelyet a közelmúltban írtak ki általános iskolai tanulók és középiskolások részére. Tudnivalók a pályázatról. Két részből áll: kötelező és választható feladatokból. A pályázó szabadon döntheti el, hogy csak a kötelező feladatokat oldja-e meg, vagy a választhatókból is megpróbálkozik néhánynak a megfejtésével. Aki veszi a fáradságot és öntevékenyen is próbál több kérdésre megoldást találni, az a pontszámait ily módon növelheti. Szintén plusz pontszámhoz juthat az a pályázó, aki rajzok készítésével vagy fényképes illusztrációval gazdagítja pályamunkáját. A feladatok megoldásához a városi könyvtár dolgozói a nyár folyamán segítséget nyújtanak. A pályázat leadási határideje augusztus 1., a leadás helye a városi könyvtár (Kossuth u. 50., ill. Blaha Lujza u. 21.). Az eredményhirdetésre a szeptemberi iskolai tanévnyitón kerül sor. Pályadíjak. Általános iskola alsó tagozatosainak 1000 Ft az első díj, a felső tagozatosoknak 2000 Ét, a középiskolásoknál a legjobb 3000 Ft pénzjutalomban részesül. A pályázat kiírói mind a három kategóriában az első hatot díjazzák. A kötelező feladatok között szerepel: a pályázó családfájának megrajzolása, legalább három nemzedékre visszamenően; a kiadott térképen megjelölt külterületi helyeket meg kell határozni és keresni kell a településen olyan tárgyakat, épületeket, amit a tanuló értékesnek ítél és szeretné, ha megmentenék a pusztulástól. Gyermeknap Gyomaendrődön A gyomaendrődi Katona József Művelődési Központ a közelmúltban gyermeknapot rendezett. A művelődési központ udvarán rögtönzött vidámpark már kora reggeltől várta a szórakozni vágyókat. A város apraját-nagyját megmozgató rendezvényt népművészeti árusok bemutatója, kishalhorgászat, vetélkedők tették színessé. Kivette részét a gyermekek szórakoztatásából a békéscsabai Nyulambu- lam Együttes és Nagy Feró is, aki ezen a napon koncertet adott a városban. Az egész napos műsor a gyomaendrődi vállalkozók támogatásával került megrendezésre. Adózási tapasztalatok Gyomaendrőd. — Az önkormányzat működése kezdetén négyfajta adónemet vezetett be: az építményadót, a magán- személyek kommunális adóját, a vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót. Az idén a lista gyarapodott, mert a játéktermek üzemeltetőire, a pénzelnyerő automaták után iparűzési adót vetettek ki. Az önkormányzat 10 millió 300 ezer forint helyi adóbevételt tervezett, ám közel 2 millió forinttal kevesebb folyt be a város kasszájába. A kiesés okát elsősorban az eddigi tapasztalatok hiányára vezetik vissza, illetve a nagy társasvállalkozásoknak számító gazdálkodási szervek fizetésképtelensége és egynémelyik felszámolása is akadályozta a bevételt. Ugyancsak nem teljesült az átengedett központi adónak számító gépjárműadóból előirányzott bevétel. Pedig ezt a tervet annak idején elég alacsony szinten határozták meg. A lemaradás okát a már említett fizetésképtelenségben látják és az elvárástól kevesebb, pontosabban 1 millió forintos bevételi hiányt könyvelhetnek el. Gyomaendrődön 1990. márciusában adták át a négy év alatt, 40 millió forintos beruházásai épült, 1230 négyzetméter alap- területű, korszerű, a nemzetközi szabványoknak is megfelelő sportcsarnokot. A sportszerető közönség azonban nem sokáig örülhetett az impozáns, vasbetonvázas, íves fa tetőszerkezetű, alumíniumlemez héjazású létesítménynek. Hamarosan kiderült, hogy a csarnok levegője egészségre káros formaldehidet tartalmaz, mely az aminocell nevű, mennyezeti hőszigetelő anyagtól származik. El kellett végezni a mennyezeti burkolat belső szigetelését. A Köjál többszöri ellenőrző mérés után csak 1993 januárjában engedélyezte a műszaki átadást. A belső szigetelés csak átmenetileg oldotta meg a problémát. A közelmúltban ugyanis a tornacsarnok ismét ideiglenes bezárásra kényszerült. Ennek oka, hogy az aminocell a nedvesség hatására továbbra is termeli a formaldehidet. Mivel a műszaki egyetem által megtervezett és modellezett levegőztető berendezést, mely a padlástér és a küzdőtér légcseréjét látná el, még nem alakították ki, így az emberi szervezetre káros gáz továbbra is bejut a légtérbe. A város a hibaforrás megszüntetése, az aminocell eltávolítása mellett döntött, melynek tervét budapesti szakemberek dolgozzák ki. A lebontott hőszigetelő anyagot a környezetvédelmi hivatali engedélyben meghatározott időben, s az előírt körülmények között fogják elszállítani. A város vezetése bízik abban, hogy a fenti munkálatokkal legkésőbb szeptemberre végeznek, s a lakosság október 1 -jén ismét birtokba veheti a létesítményt. A mintegy 10 millió forintos beruházást jelentő levegőztető berendezés kivitelezésére csak az 1994-es költségvetési évben kerülhet sor. Telefonhálózat-bővítés Hunyán hosszas előkészületi tárgyalások és precíz műszaki tervezés után a múlt héten elkezdődött a telefonhálózat bővítése. A földkábelek elhelyezése után 123 magántelefon bekötésére nyílik lehetőség. Ezzel a beruházással a kisközség olyan infrastruktúrát mondhat magáénak, amellyel nagyközségek és városok is alig-alig rendelkeznek. Az október 31- éig átadásra kerülő új központ beüzemelését követően a családok 80 százalékánál csöröghet a telefon
