Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
ipKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. június 24., csütörtök Vöröskeresztes jótékonysági bál Csaknem 9 millió forinttal lett gazdagabb a Magyar Vöröskereszt a Windischgraetz Katalin kezdeményezésére a közelmúltban megrendezett jótékonysági bál bevételéből. Mint ismeretes, a hercegnő által életre hívott nagyszabású bál bevételét ingyenkonyhákra, illetve az intézetekből kikerülő árva gyerekek támogatására fordítja a Magyar Vöröskereszt. A szervezet vezetőségének felkérésére az ország gyermek- és ifjúságvédelmi intézetei összesen 60 fiatalt javasoltak támogatásra. Bár a mérleg még nem végleges, valószínű, hogy az összeg nagyobb részét az árva gyerekek megsegítésére fordítják. A támogatás mértékéről, időtartamáról azonban csak a Windischgraetz Katalinnal folytatandó közös megbeszélés után döntenek. Azt követően pedig a szervezet szeretne egy találkozót létrehozni a hercegnő, a fiatalok, valamint a helyi vöröskeresztes képviselők között. Független közszolgálati televíziók Még mindig tart az átmenetiség állapota az új közép-európai demokráciák televíziózásában. így summázta Dö- mölky János, a Nemzetközi Televíziós Fesztivál igazgatója a témáról rendezett keszthelyi konferencia megállapításait. Öt ország szakemberei kapcsolódtak be az eszmecserébe, amelyből többek között kitűnt: hol törvényi alátámasztással, hol anélkül, de elkezdődött térségünkben az állami és pártfüggőségtől mentes köz- szolgálati televíziók megteremtése. Ez lassú, olykor gyöt- relmes folyamat, miként az ezzel egy időben jelentkező független magán-tévéállomások megerősödése is. Ez utóbbiak csak akkor lehetnek versenytársai a még félig vagy teljesen állami fennhatóságú televíziónak, ha újszerű és nyitott műsorokkal, kellő gazdasági, sugárzási erővel és szakgárdával rendelkeznek. Esélyeiket növelné, ha társaságba tömörülnének. Fejleszteni kell azokat a törvényi, jogi garanciákat is, amelyek kizárják, hogy kormányszervezet vagy párt hozzon létre tévéállomást. A szellemi-kulturális erők, a hiteles hírműsorok versenye és a kisebbségekre való gondolás lehet az az eszköz, amely segíti még színvonalasabban kiszolgálni a tévénézőket a térség országaiban. Kiskereskedők, vásározók, viszonteladók figyelem! Ultra Pampers akció a kecskeméti Kitti bébiboltban 450 Ft/csomag áron. Rendelhető mennyiség minimum 10 karton. Érdeklődni személyesen az üzletben, Kecskemét, Akadémia krt. 29. sz. vagy telefonon 9—12 óráig és 13—17.30 óráig a (76) 346-894-es számon. Várjuk önöket, amíg a készlet tart! Jégeső és vihardúlás húszezer hektáron Égból pottyant jégverés biztosítás nélkül A kukorica talán még kiheveri a jégverés okozta károkat! — reménykednek a kistermelők Medgyesegyháza körzetében FOTÓ: FAZEKAS FERENC (Folytatás az 1. oldalról) — A Medgyesegyházán élő munkanélküliek nagy része még munkanélküli-járadékra sem jogosult. Az önkormányzat nem tud ekkora teherrel megbirkózni — mondja Nagy Béla polgármester. Egyetlen lehetőség a földadómentesség, de ez nem oldja meg a problémát. Ha egy fővárost, nagyvárost ér természeti csapás, arra mindenki odafigyel. Ha egy kisebb, vidéki réteget érint — akik egyébként a legkiszolgáltatottabbak minden rendszerben — az együttérzésen kívül semmivel nem támogatják. A településen eddig 290-en jelentkeztek a polgár- mesteri hivatalban, de pénz sajnos nincs. Becslések szerint a termelői oldalon 320 hektár dinnye, 163 hektár kukorica, 26 hektár búza, hasonló mennyiségű zab és árpa károsodott 70-től 100 százalékos mértékben. Simó László té- eszelnök elmondta, hogy a gazdaság területeinek 70 százalékán okozott kárt a vihar. A dinnyénél a legnagyobb, a kukorica 50 százalékos, legkisebb a kalászosoknál okozott veszteség. — Olyan nagyságrendű a kár, hogy ide sürgős intézkedés kell. Ezért szeretnénk mihamarabb közvetlenül a döntéshozók elé tárni a problémát, amelyre megtettük a szükséges intézkedéseket — veszi át a szót a polgármester. Legkritikusabb a helyzet Nagykamarás és Bánkút térségében. Magyarbánhegyesen is hasonló a helyzet, ahol ottjár- tunkkor éppen felmérésre várták a biztosító szakembereit. Ezen a részen a szövetkezet tagjainak kimért kukorica, valamint kisebb területen ugyan, de nagyobb százalékban a mák és a cirok károsodott. — Nagykamaráson a 4257 hektárból mintegy 1330 ment tönkre a jégveréskor. Az őszi Vágynak Hosszú évtizedek óta a megye kulturális életének biztos pontja az Országos, majd Nemzeti Filharmónia által szervezett zenei élet: a bérletes koncertek és a hangversenyek. A kezdeti szenzáció után természetessé vált, hogy híres művészek sorát köszöntheti az itteni közönség. Ám a világ változott, s a Filharmónia azóta is rendületlenül dolgozik a komolyzene megszerettetéséért, s élvezetéért. — Tényleg rendületlenül? — kérdem Ambrus Zoltánnét, a megyei kirendeltség vezetőjét. — Eddig még igen és nagyon remélem, hogy ezután is. Mégha vannak és lesznek is szervezeti és egyéb változások, azt sem a fővárosi, sem a vidéki zenei élet nem sínyli meg. — A Filharmóniától elbocsátott művészekre gondol, akiket eztán alkalomszerűen foglalkoztatnak? Netán az eddig rendelkezésre álló pénzügyi keret csökkentésére? — Együtt az egészre, tehát az anyagiakra is. Továbbra is reméljük, hogy a minisztérium folyamatos támogatást biztosít ehhez a tevékenységhez. De szükségünk van arra is, hogy megtaláljuk a helyi anyagi erőforrásokat, szponzorokat, hiszen a bérletek és jegyek búza 30%-ban, az őszi árpa 90—95 százalékban, 192 hektár napraforgó, 60 hektár cukorrépa és a takarmánycirok 40—60%-ban, valamint a kukorica 341 hektáron károsodott — kaptuk az információt Kugyela Zoltán főagronómus- tól. Az egyéni gazdák nagy része dinnyét (több mint 300 hektár) és kukoricát termelt, ami szintén jelentős kárt szenvedett. Sajnos a jégkár mellett az aszály is sújtja a szövetkezetét. A kukorica talán igen, de a többi növény már aligha heveri ki ezt a megrázkódtatást. A téesz az Földművelésügyi Minisztériumra számít, a tagok és a magántermelők pedig mentenik, ami még menthető. A Békés Megyéi Földművelésügyi Hivatal vezetője, SzaSzecsődi Ferenc hegedűvész, a gyulai nyitókoncert szólistája ára közel sem fedezi a költségeket. A mi közönségünk nem dúskál a pénzben és egy nagyon minimális emelésnél többet nem bír el. — Akkor ne fessük az ördögöt a falra, inkább az elmúlt évadról beszéljünk. —Jól sikerült. Békéscsabán hat, Gyulán, Szarvason és Békésen három-három koncertből állt a bérletünk, s a közönség érdeklődését tapasztaltuk, vágynak az emberek a zenére. Igaz, jó zenekarok és jobbnál jobb szólisták léptek föl, többek közt Ránki Dezső' ésJandó bó Imre az alábbiakban összegezte a történteket: — A bejelentkezett gazdaságok működési területén mintegy 20 ezer hektárt érintett a jégverés, amely — a károkból ítélve — Lökösházától Magyarbánhe- gyesig sávosan haladt el. Egyes kultúráknál különböző, így 15-től 80 százalékot érhet el a veszteség. A dinnyetermelők aligha számíthatnak piacképes termésre. A kukoricánál eltérő a kép. Egy biztos, a termés messze nem lesz olyan, mint az ezt megelőző időkben. Hivatalunk a helyszíni szemlét követően közreműködik a kár-esemény felmérésében, illetve a jelzéseket továbbítottuk a földművelésügyi tárca felé. A helyzet valóban nagyon súlyos. Halasi Mária Jenő zongoraművészek, a kürtös Tarjáni Ferenc, a világhírű Bartók vonósnégyes, vagy Ko- bayasi Ken-Ichiro karmester. A bérleten kívül még öt hangversenyt rendeztünk a megyében. Ezenkívül fontosnak tartjuk az ifjúság számára szervezett koncerteket is. — Lesz-e az új évadnak valami különlegessége? —Igen, hogy a nyitókoncerteket mindenütt az Erkel-év jegyében tartjuk. Gyulán Erkel Ferenc által alapított Filharmóniai Társaság Zenekara játszik majd. A szólista Sze- csődi Ferenc hegedűművész lesz. Csabán a kolozsvári operazenekar lép fel, Szarvason a debreceni filharmonikusok, Békésen pedig egy kamara- hangverseny nyitja az új szezont. —És a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar? — Több helyen is fellépnek majd, felnőtt- és ifjúsági koncerteken Hegedűs Endre zongoraművésszel. Terveinkhez tartoznak azok a kamarakoncertek, amelyeket a „feltámasztott” gyönyörű békéscsabai Vigadóban fogunk tartani. — Mit ajánl a nyár elején ? — E hónap 28-án a kolozsváriak balettestjét a Jókai Színházban. Vass Márta az emberek a zenére Agresszivitás es hatalom Érdekes gondolatokat közölt új könyvének bemutatásakor hallgatóságával a közelmúltban Békéscsabán járt dr. Ho- ruczi László, a József Attila Tudományegyetem filozófiatanára. Többek között elmondta, hogy minden emberrel vele születik az úgynevezett Káin-ösztön, azaz bizonyos fokú irigység, bosszú- és hatalomvágy. Ezek a tulajdonságok az emberiség mintegy húsz százalékánál felerősödnek, s közülük kerülnek ki nyolcvan százalékban (!) a hatalom képviselői. Biztosan mindenki elgondolkozott a maga módján erről a figyelemre méltó állításról, amelyről nekem a rendszer- változás jutott eszembe. Pontosabban a rendszerváltozást kísérő hatalomátmentés jelensége. Komoly indulatokat vált ki az emberekből, amikor újra és újra azt tapasztalják, hogy az egykori mozgalmi vagy tanácsi vezető most valamelyik gazdasági egység élén testesíti meg a hatalmat, avagy köpönyegforgatónak minősítik azt a KISZ-vezetőt, aki most a cserkészmozgalomban viszi a zászlót az élen. Zúgolódnak, háborognak a jelenségen, ugyanakkor megfogalmazzák, hogy ők mindig csak arra törekedtek, hogy a családjuknak megteremtsék a megélhetés feltételeit. A fenti statisztika alapján tehát a többséghez, ahhoz a nyolcvan százalékhoz tartoznak, amelyben nincsenek erős késztetések a hatalom gyakorlására. S ha ez így van, akkor — kis ország lévén — mindig ugyanazon személyek fogják egymás között cserélgetni a vezetői székeket, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rendszerben, milyen beállítottságú kormány, mit akar megvalósítani. íme az ösztönök hatalom feletti hatalma! L. M. Minőségében gyengébb a termés a tavalyinál Uborkaszezon Szenved ettől a hőségtől minden élőlény. Ha a pici konyhakertünkben szüretelni szeretnénk, akkor csak egy lehetőségünk van: locsolni, locsolni... így lehetnek ezzel a nagybani termelők is. — Bizony, hogy így — summázza Csotye László, aki Méhkerékről hozta az uborkát. — Locsolunk reggel meg este. Több mint húsz éve foglalkozom uborkatermeléssel, s ezalatt nem sokszor fordult elő ez a tartós szárazság. Egyszerűen nem tudjuk a páratartalmat tartani. 80—90 százalék helyett jó ha sikerül 40 százalékost elérni... Járom a nagybani piacot, nagyon gyenge a felhozatal. Bucsa Sándor Dobozról érkezett, hogy a zöldséget, káposztát kínálja. —Milyen a forgalma? — Ha estig itt állok ebben a hőségben, talán valamennyit el tudok adni belőle, legalább is ezt remélem. Ahol én termelek, még nincs locsolási lehetőségem. Nemrégen mérték ki a földem, hát még nem futotta arra, hogy 80 ezres beruházással kutat fúrassak, szivattyút vegyek. így aztán nem valami szép a termés, de hát azért adom olcsóbban, 15 forintért csomóját. A csarnokban bizony 35— 40 forintot kémek a sárgarépáért és a zöldségért. 40-ért kínálják a karfiolt, hatvanért viszik a zöldborsót. Hégely Imre zöldségkereskedő így összegzi kérdésemre a választ: — Ha a kínálatot az elmúlt évihez hasonlítom, minőségben sokkal gyengébb és mennyiségben is a fele a tavalyihoz képest. Érdekes viszont, hogy árában nem nagyon változott. 1992 hasonló időszakában is körülbelül ennyiért kínáltuk a zöldséget. Egyetlen helyen találok apró uborkát. — Tudja a szabadföldi még nem szedhető, várni kell a kisebb uborkára — világosít fel a termetes asszonyság, aki Mező- kovácsházáról érkezett. A gyümölcspiacon se igazán nagy a kínálat. Van cseresznye 60 forintért és meggy 50-ért. Kevés és silány őszibarackot láttam. Van viszont görögdinnye, 90 forint kilója. Ezzel szemben nem láttam zöldbabot. — Megugrana a kínálat, ha csak egy-két napos esőt is kapnánk. Az én 90 éves nagyapám azt jósolja, hogy a július elviselhetőbb és csapadékosabb lesz, mint ez a hónap — búcsúzik el tőlünk Nagy Ágoston viszonteladó. Ha igaz, ha nem az idős bácsi jóslata, legalább a reményt táplálja bennünk a jövő hónapot illetően. Béla Vali A locsolás igencsak elkelt az idén a kiskertekben