Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

1 1993. június 24., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP _______________________________________sí % MÉS MEGYEI HÍRLAP Lakás elérhető közelségben Orosházán a Gárdonyi-lakótelepen 28 új lakást épít a Hargita Plusz Kft. A szerkezetkész lakások egy csoportja a lakótelepen Alkotótábor a falusi turizmus jegyében Befejezte munkáját az a nem­zetközi alkotótábor, amely egyben nyitánya is volt az 1996-os világkiállítás alkal­mából rendezendő „Falusi-ta­nyai üdülés a képző-, a népi és az iparművészetekben” tema­tikájú nagyszabású nemzetkö­zi találkozónak. A fafaragások, szobrok, festmények viszonylag nagy számában megmutatkozó ter­mékeny tíz nap tapasztalatait összegző csalapusztai megbe­szélésen részt vett Csáky Csa­ba, a Közép-Kelet-Európai Falusi-Tanyai Vendégfoga­dók Szövetségének elnöke is. Bejelentette: a szövetség a ma­gyarországi expóhoz kapcso­lódóan nemzetközi konferen­ciára készül 1996-ban, „Falusi turizmus a XXI. században” címmel. A tanácskozásnak az a település lesz a helyszíne, amely — egy nemzetközi zsű­ri megítélése szerint — a leg­többet teszi a falusi-tanyai vendégfogadás helyi feltétele­inek kiépítéséért. Partnerközvetítő' rendszer A Kereskedelmi Bank Rt.-nél a napokban avatták fel az Eu­rópai Közösség támogatásával működő új BC-NET üzleti partnerközvetítő rendszert. A Kereskedelmi Bank Rt. már korábban megállapodást kö­tött egy nyugat-európai ban­kok által működtetett, hasonló szolgáltatást nyújtó adatbank­kal, a Business Datenbanken GmbH-val. Ez a rendszer olyan partnerek közvetítését teszi lehetővé, amelyek mö­gött ismert és jelentős európai bankok állnak. A Közös Piac által támogatott BC-NET part­nerközvetítő hálózat viszont kis- és közepes vállalatok együttműködését segíti elő. A rendszer szolgáltatásait a Ke­reskedelmi Bank Rt. fiókjainál tudják igénybe venni a hazai vállalkozók. Ember, Környezet, Egészség Magyarországon évente 20 ezer ember halálát bizonyítot­tan a dohányzás okozza. A nemdohányzók védelmében készített törvénytervezetet az egészségügyi tárca már 1989- ben elkészítette, de azóta sem került az Országgyűlés elé. Az ODE munkatársa a dohányzás ellenes propaganda fontossá­gáról, rászokás megelőzéséről a nemdohányzók védelméről beszélt hangsúlyozva, a do­hányzás egészségügyi, gazda­sági, társadalmi károsságát. Az ODE ingyenes írásos pro­paganda anyagokkal, köny­vekkel és orvosi segítséggel támogatja azokat, akik meg akarnak szabadulni ettől a szenvedélytől. A dohányzás veszélyei mellett aggasztóan csökkenő népesedési hely­zetünk egyéb okaira mutatott rá a Józan Elet Szövetség elnö­ke, Gergely Mihály író. Az al­koholisták számát 500—600 ezerre becsülik, a betegállo­mányt igénybe vevők nagyob­bik fele közülük kerül ki. Nem kell külön ecsetelni, hogy a fiatal házasoknak a mai körülmények között milyen nehéz az önálló otthon megte­remtése. A nyomott piaci vi­szonyok ellenére még mindig nem elég alacsony a lakások négyzetméterenkénti ára ah­hoz, hogy a kispénzű fiatalok ehhez hozzájuthassanak. Orosházán az önkormányzat, az OTP és a békéscsabai szék­helyű Hargita Plusz Kft. együttműködése könnyíthet a nehézségeken. Molnár László, a kft. ügyve­zető igazgatója arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az ar­borétum melletti Gárdonyi-la­kótelepen a 28 lakásból nyolc azonnal eladó és megvásárol­ható. A lakások átlagosan 70 Az újra földhöz jutott gazdák egyik legnagyobb gondja, hogy nincs pénzük korszerű gépek vásárlására. Úgy tűnik azonban, hogy a létrehozott Mezőgazdasági Fejlesztési Alap a kispénzűek részére is lehetővé teszi az elindulást. A pályázati kiírásról Németh Ti­bortól, a Békés Megyei Föld­művelésügyi Hivatal főelőa­dójától kértünk tájékoztatást. — A fejlesztési alap lénye­ge elsősorban az, hogy min­denféle mezőgazdasági fej­lesztéshez ad támogatást, le­gyen az növénytermesztés, ál­lattenyésztés vagy erdőgaz­dálkodás. — Kaphat támogatást egy mezőgazdasági kisüzemet lét­rehozni szándékozó is? — Megfelelő feltételek ese­tén igen. Tegyük fel, hogy va­laki egy sajtkészítő kisüzemet szeretne létrehozni, akkor an­nak egyetlen kritériuma van: a saját állományában megter­melt terméket kell feldolgoz­nia, s nem a felvásárolt tejet. —- Több ember is pályázhat együtt? — Igen, nyugodtan megte­hetik, abban az esetben, ha a beruházni szándékozóknak külön-külön nincs elég pénzük. így létrehozhatnak például egy olyan kisszövet­kezetet, amely a saját tagjai termékeit forgalmazza. — A fejlesztési alap külön­böző formában támogatja a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló beruházást, a beruhá­zásokhoz szükséges infrastruk­túrát és a megvalósításukhoz felvett banki hitelek kamatter­heit. Kérem, beszéljen először a beruházások támogatásának feltételeiről! — Amennyiben a beruházó négyzetméteresek, melyet a gazdasági társaság szerkezet­készen ad át. Ez annyit jelent, hogy állnak a főfalak, megvan a tetőszerkezet és a födém. A további munkákat a vevőnek kell elvégeznie. A szerkezeti ár 740 ezer forint. A közműve­sített telekért 1200 forintot kell fizetni négyzetméteren­ként. A lakásban általában a földszinten szoba, konyha, fürdőszoba található, a tetőtér­ben három félszoba, és fürdő­szoba van. A telkek 110 négy­zetméteresek és némi zöld­övezettel is rendelkeznek. Az önkormányzati támoga­tás és a szociálpolitikai ked­vezmény a fiatal házasok ese­tében igénybe vehető. Most áll kidolgozás alatt a részletfi­rendelkezik a szükséges összeg felével, akkor a másik felét kamatmentes hitelből megpályázhatja. A mai pénz­ügyi rendszerben ez elég je­lentős támogatás. A szükséges összeggel nem kell készpénz formájában rendelkeznie a gazdálkodónak, lehet annak egy része banki hitel is, ebben az esetben még a hitel kamat­terheinek mérséklését is kér­heti. Mondok egy konkrét pél­dát: valakinek van egymillió forintja, de egy hárommilliós beruházást szeretne végrehaj­tani. Félmilliós hitelt vesz fel egy bankban, ennek a kamat­terheit fele részben magára vállalja az alap, miközben ad egy másfél milliós kamatmen­tes támogatást. — Tételezzük fel, hogy az új vállalkozó a tanyáján megter­vez egy beruházást, de a mű­ködtetéséhez nincs megfelelő út, villanyhálózat, esetleg víz. — A fejlesztési alapnak ép­pen az a másik nagy jelentősé­ge, hogy a kiegészítő infra­strukturális beruházásokat is támogatja, ráadásul még ked­vezőbb módon, mint az alap- beruházást, mert itt vissza nem térítendő állami támogatást le­het igényelni negyven száza­lékos mértékben. Erre egy külön pályázatot kell összeál­lítani egyidejűleg a főpályá­zattal. — Milyen összeghatárokat jelöl meg a kiírás? — A fejlesztés összköltsé­gének el kell érnie minimum az egymillió forintot, s a hat­vanmilliót nem haladhatja meg. Érdemes még néhány feltételt tisztán látni: csak új eszközök megvásárlását, új technológiák beszerzését és új épületek létrehozását vagy zetéses vásárlás is. Jó hír a lakással rendelkezőknek, hogy a Hargita Plusz Kft. a régi ingatlanokat megvásárol­ja, és aki a gazdasági társaság­nál vásárol lakást, ott a vétel­árba beszámítják. A régi lakás értékesítéséről a kft. gondos­kodik. A nagyobb pénzű ve­vők is megtalálhatják számí­tásukat itt Orosházán is, és a Békéscsabán épülő lakások vásárlásakor is. Külön kérésre az otthonokat kulcsra készen adják át és a leendő tulajdonos egyedi igényei szerint fejezik be. Kis árréssel dolgoznak, amely tisztességes haszonhoz juttatja a kft.-t, de a kispénzű embereknek és a vagyonosab­baknak is ki tudják elégíteni az igényeiket. Papp János épületátalakítást támogat az alap. A pályázónak rendelkez­nie kell az építéshez szükséges területtel, építési engedéllyel, gépvásárlási árajánlattal és egy költségvetési kimutatás­sal. — A hitelek visszafizetésé­nek mi a határideje? — Négyéves időtartamú a támogatás, ami azt jelenti, hogy a pályázat megvalósítá­sát négy hónapon belül el kell kezdeni és a gép megvásárlá­sát, illetve az építkezés befeje­zését követő évtől kell négy év alatt egyenlő részletekben visszafizetni a kamatmentes támogatást. Az infrastrukturá­lis beruházások megvalósítása után a számla alapján vissza­igényelhető a fejlesztési költ­ség negyven százaléka. — A pályázatokat a Békés Megyei Földművelésügyi Hi­vatalhoz kell benyújtani? — Igen, 25 milliónál kisebb fejlesztés esetén október végé­ig, annál nagyobb beruházá­soknál pedig szeptember utol­só napjáig. Az elbírálások he­lye a Földművelésügyi Mi­nisztérium külön erre a célra létrehozott pályázati irodája. A pályázni szándékozók elő­zetesen is megkereshetnek bennünket, szívesen adunk in­formációkat a pályázati felté­telekről. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy megyénk me­zőgazdaságának fejlesztése jelentősen növekedhet, mert a pályázat meghirdetésétől el­telt két hónap alatt a miniszté­riumhoz beérkezett pályáza­tok felét a Békés megyeiek tették ki. —I- Köszönöm a tájékozta­tást. Lenthár Márta Kevés pénzzel nagy beruházás Mezőgazdasági fejlesztések támogatása Olvasóink írják ............................... — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Visszhang „Osztozom sértődöttségében!” Tisztelt Béres István Úr! A Gyulai Hírlap legutóbbi számában megjelent írására: hogy cikkét nem közölte a megyei lap talán kivételes eset? Pedig nem ez a profiljuk, hanem közlik a témát, megindokolják (velem történt tavaly) vagy több időt is várni kell esetleg. De ha mégis semmibe vették levelét, efeletti bosszanko- dásában vagy sértődöttségében engedje meg, hogy osztozzam, csak én nem a megyei hírlap miatt. Egy évvel ezelőtt megemlékeztem a volt Gyulai Polgári Fiúis­kola 1932-ben végzett diákjainak 60 éves évfordulójáról. A megyei lap kérésemet teljesítette. A téma kimondottan gyulai volt (akárcsak az Öné) a gyulai újság elutasította. Őshonos gyulai lévén nem örültem, hogy ez a lap nem képviseli a várost. Öt hét után érdeklődésemre közölte velem a főszerkesztő, a cikk szép, tartalmas, lírai hangvételű, ilyet ritkán közölnek lapjukban és meg kell várnom, míg hasonlóval jelentkezik valaki (én azóta meg csak hozzá hasonlót sem láttam ebben a lapban). A második ok: mivel már megjelent a megyei lapban, így végleg elállnak a közzétételtől. Aztán még megpróbáltam olyan személynél köz­benjárni, aki hivatalosan is kötődik a laphoz, csak egy szava kellett volna, de arra sem érdemesített, hogy válaszoljon. Ilyen pofont kaptam. Ezt a hátralévő életembe nem felejtem. Kedves Béres Úr! Ön még reménykedjen cikkének megjelené­sében, idézem a gyulai lap szerkesztőségének megjegyzését „ugyanakkor bízunk abban, hogy a címzett Békés Megyei Hírlap is előbb-utóbb megjelenteti azt”. Nekem ez volt a vesztem egy évvel ezelőtt. Micsoda kritikán aluli színjáték, most már ők reménykednek, hogy Csabán is megjelenik, nekem meg halálos bűn volt. Én is örülnék, ha cikke megjelenne. Üdvözlettel: id. Barát András Gyula Béres István válaszlevele — a Gyulai Hírlap állításával ellentétben — megjelent a Békés Megyei Hírlapban. Ponto­san két nappal korábban, mint ahogy ott a városi lap lehozta. A gyulai szerkesztő nem akart, vagy nem tudott „utánanyúl­ni” lapjának, hogy alaptalan állítását — miszerint a megyei lap nem hajlandó lehozni a városi osztályvezető' válaszát — kihúzza belőle, nem tudjuk. Ha Barát András nem ír levelet, nagyvonalúan elsiklunk a városi lap „bakija” felett, hiszen az olvasó úgyis tudja mi az igazság. Szerkesztőség Egy petíció margójára „Nem valami paraszti konokság" Szép gyűjteménye lehet különböző petíciókból az országgyűlés elnökének. Átadóik talán nem is tudják később, melyik ,,Illeté­kes” ütötte ráaz,,adacta” bélyegzőt. Azapetíció, amelyet június 21-én nyújtottak át Szabad Györgynek, nem egy a sok között. A szövetkezetek mintegy hárommillió mellőzött polgára tiltakozik képviseletük útján az újabb szövetkezetellenes törvény meghoza­tala ellen. A parlament napirendjére vette a szövetkezeti törvény újabb módosítását. A termelőszövetkezetek felszámolása céljával ho­zott tucatnyi törvény sorában az utolsó, győző csapásnak szánják az előterjesztő képviselő urak. Ha következményeiben nem lenne tragikus az ország lakosságának nagy többsége számára, gúnyos keserűséggel nevetségesnek is tekinthetnénk. Tucatnyi, egymást ,,továbbfejlesztő” törvény ereje, három év demagóg szövetkezet­ellenes propagandája nem volt elegendő ahhoz, hogy kikénysze- rítsék a szövetkezetekből a tagok nagy többségét. Az új és újabb megszorítások, csábos ígéretek, súlyos fenyegetések és megalázó megkülönböztetések sem tudták rábírni a tagság nagyobb részét, hogy megváljon a szövetkezettől. Nem valami paraszti konokság- gal, nem „csak azért se" dacból ragaszkodnak ennyire a szövet­kezethez. A földet művelő tisztességes paraszt józanságával látják, hogy parlagon marad a határ nagy része, benne sokuk pár hektárnyi részaránytulajdona is, ha elvész a szövetkezet. Tudják, hogy a pár hektár „kapott” föld nem nyújt megélhetést, állandó kereset nélkül sokáig meg sem maradhat, előbb-utóbb be kell cserélni kenyérre, esetleg orvosságra. Nem akarják, hogy vissza­térjen a „Hét krajcár” falusi szegénysége. Kapaszkodnak hát a szövetkezetbe, mint fuldokló a föléje hajló ágba. A törvényhozók szerint Magyarországon nincs jövőjük a ter­melőszövetkezeteknek. Szét kell verni bármily módon a még talpon maradiakat is, mert útját állják a farmergazdaságok létrehozásának. Az újabb törvénymódosítás kiagyalói azt remé­lik, hogy ezt a csapást már nem élik túl a szövetkezetek. A szövetkezeti tagok meg abban bíznak, hogy a szövetkezetek élik túl ezeket a törvényhozókat. Ez is benne van a petícióban. Zalai György, Telekgerendás

Next

/
Thumbnails
Contents