Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
1 1993. június 24., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP _______________________________________sí % MÉS MEGYEI HÍRLAP Lakás elérhető közelségben Orosházán a Gárdonyi-lakótelepen 28 új lakást épít a Hargita Plusz Kft. A szerkezetkész lakások egy csoportja a lakótelepen Alkotótábor a falusi turizmus jegyében Befejezte munkáját az a nemzetközi alkotótábor, amely egyben nyitánya is volt az 1996-os világkiállítás alkalmából rendezendő „Falusi-tanyai üdülés a képző-, a népi és az iparművészetekben” tematikájú nagyszabású nemzetközi találkozónak. A fafaragások, szobrok, festmények viszonylag nagy számában megmutatkozó termékeny tíz nap tapasztalatait összegző csalapusztai megbeszélésen részt vett Csáky Csaba, a Közép-Kelet-Európai Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke is. Bejelentette: a szövetség a magyarországi expóhoz kapcsolódóan nemzetközi konferenciára készül 1996-ban, „Falusi turizmus a XXI. században” címmel. A tanácskozásnak az a település lesz a helyszíne, amely — egy nemzetközi zsűri megítélése szerint — a legtöbbet teszi a falusi-tanyai vendégfogadás helyi feltételeinek kiépítéséért. Partnerközvetítő' rendszer A Kereskedelmi Bank Rt.-nél a napokban avatták fel az Európai Közösség támogatásával működő új BC-NET üzleti partnerközvetítő rendszert. A Kereskedelmi Bank Rt. már korábban megállapodást kötött egy nyugat-európai bankok által működtetett, hasonló szolgáltatást nyújtó adatbankkal, a Business Datenbanken GmbH-val. Ez a rendszer olyan partnerek közvetítését teszi lehetővé, amelyek mögött ismert és jelentős európai bankok állnak. A Közös Piac által támogatott BC-NET partnerközvetítő hálózat viszont kis- és közepes vállalatok együttműködését segíti elő. A rendszer szolgáltatásait a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjainál tudják igénybe venni a hazai vállalkozók. Ember, Környezet, Egészség Magyarországon évente 20 ezer ember halálát bizonyítottan a dohányzás okozza. A nemdohányzók védelmében készített törvénytervezetet az egészségügyi tárca már 1989- ben elkészítette, de azóta sem került az Országgyűlés elé. Az ODE munkatársa a dohányzás ellenes propaganda fontosságáról, rászokás megelőzéséről a nemdohányzók védelméről beszélt hangsúlyozva, a dohányzás egészségügyi, gazdasági, társadalmi károsságát. Az ODE ingyenes írásos propaganda anyagokkal, könyvekkel és orvosi segítséggel támogatja azokat, akik meg akarnak szabadulni ettől a szenvedélytől. A dohányzás veszélyei mellett aggasztóan csökkenő népesedési helyzetünk egyéb okaira mutatott rá a Józan Elet Szövetség elnöke, Gergely Mihály író. Az alkoholisták számát 500—600 ezerre becsülik, a betegállományt igénybe vevők nagyobbik fele közülük kerül ki. Nem kell külön ecsetelni, hogy a fiatal házasoknak a mai körülmények között milyen nehéz az önálló otthon megteremtése. A nyomott piaci viszonyok ellenére még mindig nem elég alacsony a lakások négyzetméterenkénti ára ahhoz, hogy a kispénzű fiatalok ehhez hozzájuthassanak. Orosházán az önkormányzat, az OTP és a békéscsabai székhelyű Hargita Plusz Kft. együttműködése könnyíthet a nehézségeken. Molnár László, a kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy az arborétum melletti Gárdonyi-lakótelepen a 28 lakásból nyolc azonnal eladó és megvásárolható. A lakások átlagosan 70 Az újra földhöz jutott gazdák egyik legnagyobb gondja, hogy nincs pénzük korszerű gépek vásárlására. Úgy tűnik azonban, hogy a létrehozott Mezőgazdasági Fejlesztési Alap a kispénzűek részére is lehetővé teszi az elindulást. A pályázati kiírásról Németh Tibortól, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal főelőadójától kértünk tájékoztatást. — A fejlesztési alap lényege elsősorban az, hogy mindenféle mezőgazdasági fejlesztéshez ad támogatást, legyen az növénytermesztés, állattenyésztés vagy erdőgazdálkodás. — Kaphat támogatást egy mezőgazdasági kisüzemet létrehozni szándékozó is? — Megfelelő feltételek esetén igen. Tegyük fel, hogy valaki egy sajtkészítő kisüzemet szeretne létrehozni, akkor annak egyetlen kritériuma van: a saját állományában megtermelt terméket kell feldolgoznia, s nem a felvásárolt tejet. —- Több ember is pályázhat együtt? — Igen, nyugodtan megtehetik, abban az esetben, ha a beruházni szándékozóknak külön-külön nincs elég pénzük. így létrehozhatnak például egy olyan kisszövetkezetet, amely a saját tagjai termékeit forgalmazza. — A fejlesztési alap különböző formában támogatja a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló beruházást, a beruházásokhoz szükséges infrastruktúrát és a megvalósításukhoz felvett banki hitelek kamatterheit. Kérem, beszéljen először a beruházások támogatásának feltételeiről! — Amennyiben a beruházó négyzetméteresek, melyet a gazdasági társaság szerkezetkészen ad át. Ez annyit jelent, hogy állnak a főfalak, megvan a tetőszerkezet és a födém. A további munkákat a vevőnek kell elvégeznie. A szerkezeti ár 740 ezer forint. A közművesített telekért 1200 forintot kell fizetni négyzetméterenként. A lakásban általában a földszinten szoba, konyha, fürdőszoba található, a tetőtérben három félszoba, és fürdőszoba van. A telkek 110 négyzetméteresek és némi zöldövezettel is rendelkeznek. Az önkormányzati támogatás és a szociálpolitikai kedvezmény a fiatal házasok esetében igénybe vehető. Most áll kidolgozás alatt a részletfirendelkezik a szükséges összeg felével, akkor a másik felét kamatmentes hitelből megpályázhatja. A mai pénzügyi rendszerben ez elég jelentős támogatás. A szükséges összeggel nem kell készpénz formájában rendelkeznie a gazdálkodónak, lehet annak egy része banki hitel is, ebben az esetben még a hitel kamatterheinek mérséklését is kérheti. Mondok egy konkrét példát: valakinek van egymillió forintja, de egy hárommilliós beruházást szeretne végrehajtani. Félmilliós hitelt vesz fel egy bankban, ennek a kamatterheit fele részben magára vállalja az alap, miközben ad egy másfél milliós kamatmentes támogatást. — Tételezzük fel, hogy az új vállalkozó a tanyáján megtervez egy beruházást, de a működtetéséhez nincs megfelelő út, villanyhálózat, esetleg víz. — A fejlesztési alapnak éppen az a másik nagy jelentősége, hogy a kiegészítő infrastrukturális beruházásokat is támogatja, ráadásul még kedvezőbb módon, mint az alap- beruházást, mert itt vissza nem térítendő állami támogatást lehet igényelni negyven százalékos mértékben. Erre egy külön pályázatot kell összeállítani egyidejűleg a főpályázattal. — Milyen összeghatárokat jelöl meg a kiírás? — A fejlesztés összköltségének el kell érnie minimum az egymillió forintot, s a hatvanmilliót nem haladhatja meg. Érdemes még néhány feltételt tisztán látni: csak új eszközök megvásárlását, új technológiák beszerzését és új épületek létrehozását vagy zetéses vásárlás is. Jó hír a lakással rendelkezőknek, hogy a Hargita Plusz Kft. a régi ingatlanokat megvásárolja, és aki a gazdasági társaságnál vásárol lakást, ott a vételárba beszámítják. A régi lakás értékesítéséről a kft. gondoskodik. A nagyobb pénzű vevők is megtalálhatják számításukat itt Orosházán is, és a Békéscsabán épülő lakások vásárlásakor is. Külön kérésre az otthonokat kulcsra készen adják át és a leendő tulajdonos egyedi igényei szerint fejezik be. Kis árréssel dolgoznak, amely tisztességes haszonhoz juttatja a kft.-t, de a kispénzű embereknek és a vagyonosabbaknak is ki tudják elégíteni az igényeiket. Papp János épületátalakítást támogat az alap. A pályázónak rendelkeznie kell az építéshez szükséges területtel, építési engedéllyel, gépvásárlási árajánlattal és egy költségvetési kimutatással. — A hitelek visszafizetésének mi a határideje? — Négyéves időtartamú a támogatás, ami azt jelenti, hogy a pályázat megvalósítását négy hónapon belül el kell kezdeni és a gép megvásárlását, illetve az építkezés befejezését követő évtől kell négy év alatt egyenlő részletekben visszafizetni a kamatmentes támogatást. Az infrastrukturális beruházások megvalósítása után a számla alapján visszaigényelhető a fejlesztési költség negyven százaléka. — A pályázatokat a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani? — Igen, 25 milliónál kisebb fejlesztés esetén október végéig, annál nagyobb beruházásoknál pedig szeptember utolsó napjáig. Az elbírálások helye a Földművelésügyi Minisztérium külön erre a célra létrehozott pályázati irodája. A pályázni szándékozók előzetesen is megkereshetnek bennünket, szívesen adunk információkat a pályázati feltételekről. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy megyénk mezőgazdaságának fejlesztése jelentősen növekedhet, mert a pályázat meghirdetésétől eltelt két hónap alatt a minisztériumhoz beérkezett pályázatok felét a Békés megyeiek tették ki. —I- Köszönöm a tájékoztatást. Lenthár Márta Kevés pénzzel nagy beruházás Mezőgazdasági fejlesztések támogatása Olvasóink írják ............................... — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang „Osztozom sértődöttségében!” Tisztelt Béres István Úr! A Gyulai Hírlap legutóbbi számában megjelent írására: hogy cikkét nem közölte a megyei lap talán kivételes eset? Pedig nem ez a profiljuk, hanem közlik a témát, megindokolják (velem történt tavaly) vagy több időt is várni kell esetleg. De ha mégis semmibe vették levelét, efeletti bosszanko- dásában vagy sértődöttségében engedje meg, hogy osztozzam, csak én nem a megyei hírlap miatt. Egy évvel ezelőtt megemlékeztem a volt Gyulai Polgári Fiúiskola 1932-ben végzett diákjainak 60 éves évfordulójáról. A megyei lap kérésemet teljesítette. A téma kimondottan gyulai volt (akárcsak az Öné) a gyulai újság elutasította. Őshonos gyulai lévén nem örültem, hogy ez a lap nem képviseli a várost. Öt hét után érdeklődésemre közölte velem a főszerkesztő, a cikk szép, tartalmas, lírai hangvételű, ilyet ritkán közölnek lapjukban és meg kell várnom, míg hasonlóval jelentkezik valaki (én azóta meg csak hozzá hasonlót sem láttam ebben a lapban). A második ok: mivel már megjelent a megyei lapban, így végleg elállnak a közzétételtől. Aztán még megpróbáltam olyan személynél közbenjárni, aki hivatalosan is kötődik a laphoz, csak egy szava kellett volna, de arra sem érdemesített, hogy válaszoljon. Ilyen pofont kaptam. Ezt a hátralévő életembe nem felejtem. Kedves Béres Úr! Ön még reménykedjen cikkének megjelenésében, idézem a gyulai lap szerkesztőségének megjegyzését „ugyanakkor bízunk abban, hogy a címzett Békés Megyei Hírlap is előbb-utóbb megjelenteti azt”. Nekem ez volt a vesztem egy évvel ezelőtt. Micsoda kritikán aluli színjáték, most már ők reménykednek, hogy Csabán is megjelenik, nekem meg halálos bűn volt. Én is örülnék, ha cikke megjelenne. Üdvözlettel: id. Barát András Gyula Béres István válaszlevele — a Gyulai Hírlap állításával ellentétben — megjelent a Békés Megyei Hírlapban. Pontosan két nappal korábban, mint ahogy ott a városi lap lehozta. A gyulai szerkesztő nem akart, vagy nem tudott „utánanyúlni” lapjának, hogy alaptalan állítását — miszerint a megyei lap nem hajlandó lehozni a városi osztályvezető' válaszát — kihúzza belőle, nem tudjuk. Ha Barát András nem ír levelet, nagyvonalúan elsiklunk a városi lap „bakija” felett, hiszen az olvasó úgyis tudja mi az igazság. Szerkesztőség Egy petíció margójára „Nem valami paraszti konokság" Szép gyűjteménye lehet különböző petíciókból az országgyűlés elnökének. Átadóik talán nem is tudják később, melyik ,,Illetékes” ütötte ráaz,,adacta” bélyegzőt. Azapetíció, amelyet június 21-én nyújtottak át Szabad Györgynek, nem egy a sok között. A szövetkezetek mintegy hárommillió mellőzött polgára tiltakozik képviseletük útján az újabb szövetkezetellenes törvény meghozatala ellen. A parlament napirendjére vette a szövetkezeti törvény újabb módosítását. A termelőszövetkezetek felszámolása céljával hozott tucatnyi törvény sorában az utolsó, győző csapásnak szánják az előterjesztő képviselő urak. Ha következményeiben nem lenne tragikus az ország lakosságának nagy többsége számára, gúnyos keserűséggel nevetségesnek is tekinthetnénk. Tucatnyi, egymást ,,továbbfejlesztő” törvény ereje, három év demagóg szövetkezetellenes propagandája nem volt elegendő ahhoz, hogy kikénysze- rítsék a szövetkezetekből a tagok nagy többségét. Az új és újabb megszorítások, csábos ígéretek, súlyos fenyegetések és megalázó megkülönböztetések sem tudták rábírni a tagság nagyobb részét, hogy megváljon a szövetkezettől. Nem valami paraszti konokság- gal, nem „csak azért se" dacból ragaszkodnak ennyire a szövetkezethez. A földet művelő tisztességes paraszt józanságával látják, hogy parlagon marad a határ nagy része, benne sokuk pár hektárnyi részaránytulajdona is, ha elvész a szövetkezet. Tudják, hogy a pár hektár „kapott” föld nem nyújt megélhetést, állandó kereset nélkül sokáig meg sem maradhat, előbb-utóbb be kell cserélni kenyérre, esetleg orvosságra. Nem akarják, hogy visszatérjen a „Hét krajcár” falusi szegénysége. Kapaszkodnak hát a szövetkezetbe, mint fuldokló a föléje hajló ágba. A törvényhozók szerint Magyarországon nincs jövőjük a termelőszövetkezeteknek. Szét kell verni bármily módon a még talpon maradiakat is, mert útját állják a farmergazdaságok létrehozásának. Az újabb törvénymódosítás kiagyalói azt remélik, hogy ezt a csapást már nem élik túl a szövetkezetek. A szövetkezeti tagok meg abban bíznak, hogy a szövetkezetek élik túl ezeket a törvényhozókat. Ez is benne van a petícióban. Zalai György, Telekgerendás