Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

KÖRKÉP 1993. június 21„ hétfő O Elhunyt Balogh Ferentz Balogh Ferentz fotóművész, irodalomtörténész, a megyei könyvtár nyugalmazott osztály- vezetője a hét végén súlyos be­tegségben elhunyt. Temetésé­ről később intézkednek. Cigány tanulók tábora A megyei önkormányzat nem­zeti és etnikai kisebbségi bizott­sága az idén is megszervezte az általános iskolás korú cigány ta­nulók életmódtáborát. A hátrá­nyos helyzetű gyermekek egy­hetes táborozására a héten (júni­us 21. és 26. között) kerül sor a Battonyai Állami Nevelőott­honban. A tábort egy sokéves tapasztalattal rendelkező peda­gógus, Mahler József vezeti. Fejleszteni kell a csabai piacot Számtalan lakossági panaszügy és fórum kapcsán foglalkozott a békéscsabai polgármesteri hi­vatal a piac környékének tartha­tatlan helyzetével. A kulturál­tabb szolgáltatások érdekében igénybe kell venni a vállalkozói tőkét. Az vitathatatlan, hogy a piacot bővíteni, fejleszteni kell. Ehhez a városnak legalább 120 millió forint hitelt fel kell ven­nie. / Éjjel-nappal őrizték az expót — A szervezők és a biztonsági szolgálat egy hullámhosszon dolgozott az első Csaba Expón — mondta kérdésünkre szom­baton dr. Prekop Ottó, a Trezor vagyonbiztonsági szervezet tu­lajdonos-vezetője. Először for­dult elő a hazai kiállítások törté­netében (ahol magáncégek vol­tak jelen), hogy videokamerá­val pásztázták a standokat, a közönséget. A felvételeket ar­chiválják, és azok bármikor rep­rodukálhatók.-— „Esemény” nem volt — folytatta Prekop Ottó. — A bűn- megelőzés előkészítése, szer­vezése, a rendőrséggel való jó együttműködés kizárta a bűn- cselekmény elkövetésének le­hetőségét. Nappal nagyon sok civil ruhás teljesített szolgála­tot, éjszaka fegyverrel, kutyával őrzött terep volt az expo. Éjsza­ka három alkalommal érkeztek hívatlan látogatók. Még a kerí­tés tetején ültek, amikor meg­kérdeztük: Miben segíthetünk? Fiatalok voltak, nem bűnözők, batyu nélkül érkeztek. Úgy lát­szik, éjszaka is megpróbálták felfedezni az expót... Sz.M. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása sze­rint a 24. játékhéten a lottó fogadási díj 93 476 305 schilling. A lottó nye­reményösszeg első' nyeró'osztályban 14 021 445 schilling. A lottószámok: 8,12,13,18,24,30. A pótszám 23. A joker fogadási díj 21 363 351 schilling. A joker nyereményösszeg első' nyerőosztályban 4 272 670 schilling. A jokerszám: 236 919. * A Lottó Unió Kft. tájékoztatása sze­rint kisorsoltak egy Mazda MX5 cabrio típusú gépkocsit, amely vala­mennyi, a 23. illetve a 24. játékhéten leadott Joker „igen” közül történt. A sorsoláson a következő szelvény­szám nyert: 4 550 127 218. A 300 000 schilling értékű autót készpénzre is lehet váltani. A Lottó Unió Kft. kéri a nyertest, hogy jelent­kezzen a kft. ügyfélszolgálatán, a 202-3991-es telefonszámon. A vizsgafeladat: divatbemutató A manökenhallgatók egy csoportja a divatbemutató szünetében fotó: kovács Erzsébet Június 19-én, szombaton este húsz manökenjelölt vizsgázott a békéscsabai ifjúsági házban. Valamennyien a T. T. Divatstú­dió három és fél hónapos mo- delltanfolyamán tanulták a ma­nökenszakma legfontosabb tudni­valóit: a sminkelést, a „hajszob- rászatot” és a mozgást. A vizs­gafeladat egy divatbemutatón való sikeres részvétel volt. A minősítést egy héttagú szakmai zsűri végezte, amelynek elnök­asszonya Medgyessy Ildikó, az „Ez a Divat” című magyar di­vatlap főszerkesztője volt. Bár a jelöltek mindegyike sikeresen szerepelt a bemuta­tón, a zsűri hat manökenhall­gatót emelt ki, különböző cí­meket odaítélve azoknak. Eszerint a csoportból a legjobb manökenlány címet a 21 éves Nemes Márta kapta, aki Bé­késről érkezett a tanfolyamra. A fiúk közül ugyanezt a címet a 19 éves békéscsabai Chis Krisztiánnak ítélték. A leg­szebb arcú manökennek a 17 esztendős Csendes Krisztinát találta a zsűri, míg a legfotogé­nebb fiúnak az ugyancsak 17 esztendős Kovács Mihályt. Ok valamennyien lehetőséget kaptak az Ez a Divat című lap­ban egy szeptemberi bemutat­kozásra is. A jövő reménysé­gei a 14 éves Krizsán Mária és a 15 éves Kenéz Csaba lettek. S hogy a zsűri döntése mennyi­re megegyezett a közönség megítélésével, az is bizonyít­ja, hogy a két közönségdíjas, Nemes Márta és Kovács Mi­hály is a díjazottak köréből került ki. A díjak és a címek persze csak azt jelzik, hogy ezen a bemutatón ők szerepel­tek a legsikeresebben. Hogy az életben ki mit tud majd kezde­ni a manöken-oklevéllel, az már kitartás, szorgalom és sze­rencse kérdése. M.M. A taps Erkel Ferencnek szólt (Folytatás az 1. oldalról) A Dózsa György fegyvertán­cában már pregnánsabban je­lezték a bokázó, verbunkos hangulatot. Szünet után a Bánk bánból hangzott el két ária; Melinda dalában a viola d’amour adott finomabb ka­paszkodót, Bánk és Melinda kettősében a szólisták mintha nem Erkel anyanyelvén éne­keltek volna. A Szózat és a Himnusz zenekari átdolgozá­sában — mely Liszt Ferenc nevéhez fűződik — a cselló­szólam volt a legegységesebb. Az ünnepi estet a Hazám, ha­zám néven ismert ária koronáz­ta a távozni nem akaró közön­séggel, ismétlésekkel, átforró­sodott koncerthangulattal, mely ezen a tarhosi nyitányon Erkel Ferenc zenéjét köszöntötte. F. P. Zs. / Székházat avatott az Ujkígyósi Gazdakör / Újra fénylik a régi gyémánt? Újkígyóson 1949-ig működött a Keresztény Polgári Olvasó­kör abban a házban, melyet a jogutód szervezet, az Újkígyó- si Gazdakör szombaton este ünnepélyesen birtokba vett. Az épületből az elmúlt év őszén költözött ki a rendőrség. A felújítás során nagytermet alakítottak ki, s ha minden igaz, nemsokára korszerűen felszerelt, számítógépes iro­dával is gyarapodik a paraszt­ság helyi szervezete. Csonka Péter, a gazdakör el­nöke többek között elmondta, hogy az elmúlt év januárjában alakult kör összejöveteleit ed­dig, s a jövőben is arról szeret­nék tájékoztatni: hol lehet ol­csón gépet venni, milyen állatot érdemes tartani, növényt ter­meszteni, hol lehet eladni? Az információ a gazdának is nagy kincs. Házszentelő beszédében Szigeti Antal plébános Isten ál­dását kérte a földművelők mun­kájára. A Gazdakörök Országos Elnökségének elnökhelyettese, Kovács Lajos a közösségi ház­ról, mint jelképről szólt: segít­sen megtartani a fiatalokat, hogy jól érezzék magukat a fa­lusi életben. A családoknak — mint egykor — gyerekeikkel, unokáikkal mezőgazdasági tu­lajdonon alapuló, szabad élete lehessen. Az országos szervezet —egyelőre—álmai közé tarto­zik, hogy a parasztság ne legyen kiszolgáltatott termelő, építsen feldolgozóüzemet, kapcsolód­jon be a kereskedelembe, ezzel is növelve munkája hasznát. Békés megyében jelenleg 26 gazdakör működik, hat születő­ben van. Az országban és a me­gyében gombamódra szaporo­dó körök jelzik, a falusiak a szövetkezést, mint régi gyé­mántot újracsiszolják — mond­ta dr. Kulcsár lsh’án megyei elnök. Bánfi János, a helyi gaz­dakör alelnöke az olvasókörre emlékezett, majd Bozó Imre polgármester az önkormányzat nevében visszaadta az épületet arra a célra, amiért az elődök létrehozták. (Szőke) A falusi turizmusról Biharugrán Az 1991 decemberében Pé­csett alakult „Egyesület a falu­si turizmusért” szervezet so­ron következő választmányi ülését a biharugrai Vadász panzióban tartotta a hét végén. Ezt az alkalmat kihasználva a megyei művelődési központ egy kis eszmecserére hívta meg a megye polgármestereit, hogy a falusi vendégfogadás­ról, annak sikeres Baranya me­gyei beindításáról kapjanak tájékoztatást az egyesület ve­zetőitől. Hosszúhetény pol­gármester asszonya, Nádor Rudolfné, aki egyben az egyesület elnöke is, bevezető­jében arra utalt, hogy egy spontán, alulról jövő kezde­ményezésről van szó. Szabó Géza titkár elmondta, a falusi vendéglátás fő vonzereje a ter­mészet, a hagyományok be­mutatása és a közvetlen embe­ri kapcsolatok kialakítása. Ez egyben az erre vállalkozó te­lepülések számára megtartó erő is lehet, esetleg elősegíthe­ti a kistérségi gondolkodást is. Az egyesület nem közvetít vendégeket, csak módszere­ket, ismereteket nyújt tagjai­nak. Nagyon fontos, hogy a vendégfogadásra vállalkozók adottságaikhoz mérjék a vár­ható vendégkörüket, igyekez­zenek valami speciális, egyedi ötlettel odacsalogatni őket. A szervezők nevében Po- csainé Fábián Magdolna el­mondta, a helyszín megvá­lasztása nem a véletlen műve. Amennyiben a térségben van érdeklődés a falusi turizmus iránt, ők az egyesületre tá­maszkodva egy feltáró munka után ilyen képzéssel is szíve­sen jönnének Biharugra kör­nyékére. GILA Szarvasról az arzén megszökött Víz, víz, tiszta víz? (Folytatás az 1. oldalról) A dolog érdekessége, hogy Szarvasról az arzén később „megszökött”, eltűnt. Geológi­ai ok játszott közre, vagyis azon a helyen kevés volt és elfogyott. Viszont Szarvassal indult el a lavina. — S pontosan mi lett a vég­eredmény? — Az országos felmérés szerint 6 megyében összesen 68 településen haladta meg a szabványt az arzéntartalom. S így 450 ezer minősült köz­egészségügyileg veszélyezte­tettnek. Ebből Békés megyére 31 település 270 ezer lakosa jutott. Az arzén a bélből jól felszívódik, lerakódik és fel­halmozódik a májban, vesé­ben és a bőrben, illetve az utóbbinak a szaruképződmé­nyeiben. Több szempontból és hosszan lehetne beszélni az ár­talmakról, de inkább azt eme­lem ki, hogy kormányszintű döntés született, amely a ve­szélyeztetettség mértékétől függően rangsorolta a felada­tokat településenként. — Az élen nyilván Békés­csaba állt... — Igen, Békéssel és Bucsá- val együtt került az első ütem­be, s összesen 135 ezer ember sorsát érintette. Most már a harmadik ütem végrehajtása folyik, s 9 településről van szó, közel 100 ezer lakossal. — Milyen megoldással? — Az arzénmentesítésnek két útját járta a megye eddig is. Az egyik: új ivóvízbázis feltá­rása. Éz valósult meg a Maros­hordalékkúpra épített közép­békési regionális rendszerrel. A másik út az új víztisztító technológiák bevezetése, de ez jóval gazdaságtalanabb az előbbi megoldásnál. Jelenleg kettő működik, a bucsai és az ecsegfalvi, s ebben az évben lesz kész a szeghalmi. S előre­láthatólag még három épül. — Hol tartanak most? — Gyula problémájáról tár­gyalunk, s lehet hogy tisztító­mű nélkül is megoldható. Orosházán és Újkígyóson nagy valószínűséggel egy-egy olyan tisztítótelep épül, ahol az arzénen kívül a vas és a mangán is eltávolítható. Füzesgyarmaton, Szeghalom­ban és Körösújfaluban, továb­bá Gyula és Orosháza kórhá­zaiban még tasakos vizet kap­nak a terhesek és a 14 éven aluli gyermekek. Okány már megkapta a vizet a regionális vízhálózatból, Köröstarcsán az építés folyamatban van. A teljes arzénmentesítési prog­ram 1994—95-ben fejeződik be. Vass Márta Festik az utakat! Mezőkovácsházán és körzeté­ben nagy a sürgés-forgás. Az okairól kérdeztük Lakner Pál vezetőtől, az orosházi közút- igazgatóság üzemmérnökségén. — Részben az önkormány­zatok kérésére, másrészt a köz­lekedésbiztonság fokozására burkolatjelfestést végeztünk Orosháza, Mezőkovácsháza, Battonya térségében. Emellett felújító festést kapnak a Mező­hegyes és Pitvaros közötti utak is. Teljesen új útburkolatjel fes­tését tervezzük a kunágotai el­ágazáshoz. A tapasztalat szerint a battonyai, kunágotai és kasza­peri csomópontoknál történt (és történik) a legtöbb baleset, így ide a „Stop” táblák kiegészíté­seként úgynevezett optikai csí­kokat is festünk. — Mi a helyzet az utak, hi­dak esetében? — Mezőkovácsháza, Batto­nya és Mezőhegyes térségében a Szárazér miatt több kishíd van, melynek karbantartásáról kell gondoskodni. Útüzemelte­tési munkákat jelenleg csak annyit tudtunk elvégezni, ameny- nyit a pénzünk enged. Legutóbb Kunágota és Mezőkovácsháza térségében végeztünk lokális javításokat a legrosszabb szaka­szokon. Az útjavítás költsége e hónapra ütemezve 2 millió fo­rint, a festési munkálatok a 3 város területén 2—3 millió fo­rintot igényelnek. Ősszel még szeretnénk a tervezett battonyai határátkelőhely munkálataira visszatérni a térségbe. H.M. „NEM ÉREZ, AKI ÉREZ SZAVAKKAL MONDHA- TOT. (Vörösmarty Mihály) Sarokba szorítva Apák napja Miért ne ?! Bár a rómaiak joga szerint csak az anya személye biztos, azért az is biztosnak látszik, hogy minden gyereknek van szülőatyja. Az anyáink iránt érzett megkülönböztetett szeretet kifejezésére szerencsére már régen megtaláltuk azt a napot, amikor emlékezhetünk és emlékeztethetünk a termé­szet legcsodálatosabb kapcsolatára. Forduljunk most az apákhoz keresetlenül. (Ha muszáj, apasági keresettel is.) Még nyugatabbra, amint ahová ácsin­gózunk, bevett szokás június 21-én megünnepelni az apákat. Mindazon értékeikért, melyek többek a nemekhez nem kötött szülői szeretetnél. Ok azok, akiknek ebben a feje tetejére állított világban azt kell megtanulniuk: nem sírunk, mert férfiak vagyunk. Ok azok, akiktől a haza — olykor csak néhány szenilis kardcsörtető—elvárja, hogy lelkesen vago- nírozzanak be a vágóhídra. Mindegy, mit gondolnak a dolog felől. Tőlük remélik a család biztonságát, s elvárják, hogy beletörődjenek: 10 évvel korábban halnak. Most mit csináljunk? Ha virágot vinnénk, talán hülyén adná ki magát. Marad a köszönet, a kézszorítás, s a bizonyos­ság, hogy amit apáinktól kaptunk, továbbadjuk gyermeke­inknek. Sarokba szorítva próbálom szavakba önteni a csak belül érezhetőt. Lehet, hogy sokan meg is mosolyognak ünnepte­remtő erőlködésemért. Am ha ráéreznek szándékaimra, jövő­re—éljen az egyenjogúság!—ez ügyben talán még vezércikk megírására is adhatom a fejem. Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents