Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

IC KÖRKÉP 1993. június 16., szerda Szarvas: a béke szigete Közúti információ Békéscsaba belterületén a 44. számú Kecskemét—Gyula I. rendű főúton a sportcsarnok­nál tegnaptól június 20-áig a Csaba Expo megrendezése miatt a szélső sávokban szabá­lyosan parkoló gépjárművekre kell számítani. A gépjárművek parkolását parkoló őrök fogják biztosítani és irányítani. A gépjárművezetőknek az Expo ideje alatt fokozott keresztirá­nyú gyalogosforgalomra kell számítani. A föld nemzeti kincs A Kereszténydemokrata Nép­párt szerint a termőföld nem­zeti kincs, és alapvető érdek, hogy magyar kézben marad­jon — jelentette ki a KDNP frakcióvezető-helyettese ked­den, az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. A keresz­ténydemokraták a T. Ház elé terjesztett, a földtörvény mó­dosítására vonatkozó indítvá­nyukkal azt kívánják elérni, hogy a termőföldtulajdonhoz adásvétel révén csak magyar állampolgárok juthassanak hozzá, a földek haszonbérlet­be adásának idejét külföldiek esetében 25 évre korlátozzák. Emlékplakett Nagy Imre emlékplakettet ado­mányozott 18 személynek Göncz Árpád a plakett kuratóriumának javaslata alapján. A kitüntetettek kedden a Parlament Nándorfehér­vári termében vették át a plakettet. Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc hagyományait ápoló, em­lékét megörökítő, történetét feltá­ró kutatók, írók, költők, tanárok, művészek és más szakemberek részesültek az elismerésben. Nagyobb hatalmat a megyéknek » A megyéket vissza kell állítani az őket megillető szerepkörbe, a magyar viszonyoknak megfele­lő, a mainál erősebb, több hatás­körrel rendelkező megyei ön- kormányzatra van szükség — hangoztatta Boross Péter ked­den Kaposváron, az önkor­mányzatok jövőbeni helyéről és szerepéről rendezett konferen­cián. A belügyminiszter el­mondta: nem ért egyet azzal a nézettel, amely megkérdőjelezi a megyék szerepét, s helyettük a megyei jogú városok hatáskörét kívánja bővíteni. Kedd délelőtt Szarvason tar­totta kihelyezett ülését Békés megye képviselő-testületének nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága. Az ülésen tájékoz­tatás hangzott el a városban élő szlovák nemzetiség anya- nyelv-használatáról, oktatásá­nak és közművelődésének helyzetéről. A Kepenyes And­rás, helyi szlovák nemzetiségű ombudsman koordinálta napi­rend további részében a helyi és a városkörnyéki szlovák nyelvű oktatási intézmények, Bár csak 1994. szeptember 20—24-e között rendezik meg Békéscsabán a II. Kelet- és Közép-Európai Kulturális Ta­lálkozót, az Oriens ’94-et, de a szervező munka már elkezdő­dött — hallottuk tegnap á bé­késcsabai ifjúsági házban tar­tott sajtótájékoztatón Szente Bélától és Herczeg Tamástól, a szervezőbizottság elnökétől, illetve titkárától. Megtudtuk azt is, hogy Göncz Árpád köz- társasági elnök a rendezvény fővédnökségét elvállalta. Á fesztivál időpontját azért tet­ték szeptemberre, mert jövő tavasszal a választások miatt a politikára összpontosul a fi­gyelem, és ez a rendezvény politikai behatásoktól, felhan­goktól mentes kíván lenni. A találkozó „két lábon áll” A görögkeleti egyház forrásai alapján 1779-ben Sarkadke- resztúron 30 görögkeleti vallá- sú, románok által lakott porta létezett. Már ekkor egy fatemp­lommal rendelkeztek. Az első papjuk Procopie Popovici volt. A második fatemplomot 1830- ban építették, majd 1943-ban, amikor a templom életveszé­lyessé vált, lebontották. Helyet­te egy kápolnát rendeztek be a görögkeleti szertartású isten­tiszteletek számára, amelyben még napjainkban is miséket tar­tanak. À mintegy 2000 lakosú településen az asszimilációs fo­lyamat igen erőteljes, s az 1900- as évtől az egyház nem töltötte be a nyelv- és identitásmegőrző szerepét. Sarkadkeresztúr azon te­egyházközösségek és kulturá­lis csoportok vezetői adtak számot munkájukról. A tanácskozás egészéből ki­tűnt, hogy az itt élő szlovák gyökerekkel is rendelkező la­kosság büszke ősei eredetére és mindent megtesz annak ér­dekében, hogy megőrizze nemzeti identitását. Mint azt Kepenyes András egy beveze­tő gondolatában elmondta, a török idők utáni betelepülés­kor az ide érkező szelíd szlo­vákok duhaj magyarokat talál­majd, a művészeti fesztiváljel­leg mellett kulturális, tudomá­nyos tanácskozás jellege is lesz. Utóbbinál két szakmai té­mára esik a fő hangsúly, a kul­túra új ösvényeire és a kelet- közép-európai civil szféra le­hetőségeire, esélyeire. A mű­vészeti részben Public ’94 né­ven a nyilvánosság csatornáit, formáit bemutató kiállításokat szerveznek többek között filmfotótárlat, a székelyföldi civil szervezetek történetét be­mutató kiállítás, dzsesszkaszi- nó, színházi előadások, Új Lé­pés néven táncműhely-találko­zó is szerepel a programban. A tájékoztatón elhangzott: lehetőség nyílik arra is, hogy ötletekkel, társrendezvények­kel mások is „beszálljanak”. Ny. L. lepülések közé tartozik, ahol még nem folytattak román nemzetiségi néprajzi-történeti gyűjtéseket, így nem véletlen, hogy a Békés Megyei Múzeu­mok Igazgatósága és a Ma­gyarországi Románok Szövet­sége az idén nyáron Keresz­túron szervez román nemzeti­ségi kutatótábort. A kéthetes tábort június 25-én délután nyitják meg a község általános iskolájában. A résztvevők kö­zött ott találjuk a szegedi Ju­hász Gyula Főiskola román szakos hallgatóit, a gyulai ro­mán gimnázium tanulóit, a megyei múzeumi szervezet munkatársait, a múzeológuso- kat, a restaurátort, a gyűjte­ménykezelőt és a fényképészt.----RIA t ak, ám az azt követő évszáza­dok során Szarvason nem tör­téntek nemzetiségi pogromok. Ezt a véleményt az ülés szünetében Mótyán Tibor, a Szarvasi Szlovákok Kulturális Körének elnöke megerősítet­te: Szarvas a nemzetiségi béke szigete, ahol hosszú idők óta békében élnek egymással a különböző eredetű családok. Ezért példaértékű az intézmé­nyek, iskolák és magánszemé­lyek közötti együttműködés. (szenes) Polgármesteri dicséret Dr. Pocsay Gábor gyulai pol­gármester elmondta, hogy a gyulai tűzoltó csillagtúra a vá­ros számára komoly haszonnal járt. A közreműködő televízi­ós szakemberekre hivatkozva úgy értékelte, hogy az ese­mény az országos sajtó na­gyobb érdeklődését érdemelte volna. A polgármester a nyil­vánosság előtt is köszönetét kívánt mondani a szervezés­ben és a lebonyolításban köz­reműködőknek, mindenek­előtt a gyulai tűzoltóknak és hozzátartozóiknak. — Néhány napig Gyulán a márka és a schilling volt a fize­tőeszköz — jellemezte a pol­gármester a város csillagtúra alatti napjait. — Megjelent a városban a polgári társada­lomnak az a momentuma, hogy „a tűzoltóság a mi tűzol­tóságunk”. Dr. Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtit­kárral arról is tárgyaltam, hogy a gyulai rendőrség bővítését a belügyi tárca is támogassa. Szóba került a határátkelőhely bővítése is. K.A.J. Lopják A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. 1993-ra szerződést kötött a román vízügyi szervekkel ipa­ri és öntözővíz vásárlására. A szerződésre alapozva a ménes­birtok megközelítően 70 mil­lió forint értékű öntözésfej­lesztési beruházást hajtott végre. A román fél a Száraz­éren keresztül juttatja el a vizet Mezőhegyesre. Azaz, csak jut­tatná, mert a lekötött víz- mennyiség egy része már Bat- tonyán hasznosul. Irányadó az árutőzsdei ár (Folytatás az 1. oldalról) 1 milliárd forint felvásárlásra szánt pénzhez további 600 millió forintot teszünk, így az Agrimill Rt. legalább 1,6 milli­árd forintot szán gabonavétel­re, ami gyakorlatban azt jelen­ti, hogy minden felkínált gabo­nát megveszünk. — Tudják-e tartani a meg­alakuláskor vállalt 8 napos fi­zetési határidőt? — Természetesen igen, nyolc banki munkanapon belül átutalással vagy kész­pénzzel fizetünk, a kompenzá­ciós felárra jogosult termelők­nél a minősítést követően azonnal. Egyébként június 23- án délelőtt 10 órakor Békés­csabán, a Fiume Szálloda téli­kertjében a kis- és a nagyter­melőknek ismertetni fogjuk a gabonafelvásárlással kapcso­latos további részleteket is. Lovász „A SZÍNÉSZ A KOZEPSO SZEME ANNAK A LÁNCNAK, AMELY A SZERZŐT A NÉZŐVEL ÖSSZEKÖTI.” (Platón) Békési nyár ’93 Két lábon álló Oriens Nemzetiségi tábor nyílik Sarkadkeresztúron Pótvizsgázik a pótköltségvetés? Az Országgyűlés kedden meg­kezdte a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Szabó Iván miniszteri ex­pozéjában kiemelte: az 1993. évi költségvetés módosítását az indokolja, hogy a kormány a megnövekedett hiány finan­szírozására forrásokat tudjon teremteni, illetve a pénzügyi mérleget a valóságos helyzet­hez igazítsa. A 30 milliárd fo­rinttal nagyobb deficithez a kormány állampapírok kibo­csátásával tervezi előteremte­ni a szükséges pénzt. Ehhez azonban szükség van a Parla­ment felhatalmazására. Ugyancsak lényeges a parla­menti döntés az IMF-fel hama­rosan aláírásra kerülő megál­lapodás szempontjából is. A Nemzetközi Valutaalappal létrejövő megállapodás, köz­vetve új forrásokat biztosít majd a magyar gazdaság szá­mára. A bizottsági előadók után az egyes frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket. A vezérszónokok által elmon­dottakból kiderült, a kormány 1993. évi pótköltségvetési ja­vaslatát az MDF frakciója tá­mogatja, a szabaddemokratá­ké semmiképpen nem tudja, a szocialistáké pedig képtelen elfogadni. A Fidesz nem tudja támogatni, a KDNP még nem határozott, hogy tudja-e támo­gatni. Palotás János (aki a füg­getlenek vezérszónoka volt) kijelentette: nem szabad támo­gatni, mert rossz. Az interpellációk után az Országgyűlés határozatot foga­dott el a Ganz Acélszerkezeti Vállalat pénzügyi, gazdasági stabilitásának megteremtéséhez szükséges intézkedésekről. Kádár Péter: Keresztények, ne hátráljatok meg! Kádár Péter (KDNP) az elmúlt napokban „terítékre került” keresztyének közéleti szerepvállalásáról szólt a napiren­dek vitája előtt. A gyulai politikus-lelkész megütközött azon, milyen könnyen minősítették néhányan ezt az állam és az egyház összefonódásának, keresztény kurzusnak. Felszólította a hívőket: ne hátráljanak meg semmiféle ijesztéstől, a kereszténymentes társadalom propagandistá­itól, harcolják ki jogaikat, merjenek eljárni politikai nagy­gyűlésekekre, fejtsék ki nézeteiket, vegyenek részt a társa­dalmi szervezetek, a pártok munkájában! Kádár Péter végezetül elmondta: az ideológiai görcsöktől mentes jövő érdekében érdemes lenne az együttműködés nehéz mester­ségét megtanulni. A mai nehéz helyzetben ugyanis — tette hozzá a honatya — a nemzet építő erőinek össze kell adniuk tudásukat, tehetségüket. Ebben az erőösszpontosí­tásban pedig mindenkinek helyet kell adni, aki nem kire­keszt, hanem összekapcsol, legyen bár katolikus, protes­táns, zsidó vagy világi humanista. a vizet Battonyán! „Tudomásunkra jutott, hogy a Battonya város köz- igazgatási területén is áthala­dó csatornából magánszemé­lyek és gazdálkodó szerveze­tek is öntöznek, illetve a jövő­ben öntözni kívánnak” — írja a polgármesternek címzett le­velében dr. Megyeri Zsolt ve­zérigazgató. Majd így folytat­ja: „Miután a Ménesbirtok Rt. fizet a vízért, ezt a vizet a tulajdonunknak tekintjük. Ezen álláspontunkat az ü­gyészség is alátámasztotta, így a csatornából vizet ki­venni csak engedélyünkkel szabad.” A levél befejező részében az áll, hogy a jövőben a Mé­nesbirtok Rt. a Száraz-ér teljes nyomvonalán ellenőrzést vé­gez, és az engedély nélküli vízfelhasználók ellen (bűncse­lekmény elkövetése miatt!) rendőrségi eljárást kezdemé­nyez. M.Gy. Sarokba szorítva A Sárkány hölgy bosszúja Oszkár nevű ismerősömmel gyakran mesélünk filmeket egymásnak. „Nem láttad A Sárkányhölgy bosszúját!?” — kérdeztem tőle, s alig vártam, hogy ismét nemet intsen a fejével. ,Na akkor elmondom” — jelentettem be, s nagy levegőt vettem, hogy belefogjak a több mint másfél órás sztoriba. Mint utólag rájöttem, ahhoz a három mondathoz, amellyel felvázoltam a film cselekményét, kevesebb levegő is elég lett volna. Merthogy a történetről nem lehetett ennél többet mondani. Akkor hát mi a csudát izgultam én majd­nem két órán át?—töprengtem magamban később. Újra és újra átgondoltam a filmet, és lassanként rájöt­tem, nem láttam mást, csak egy 10 perces sztorit, amelyet másfél órás verekedéssel hígított fel a rendező. Jó, jó, nem akárki verekedett a filmben, hiszen a főszereplő Cynthia Rothrock ötszörös karatevilágbajnok volt, de mindez nem változtat a tényen, hogy végül is egy filmnek álcázott karate-továbbképzés miatt rágtam le mind a tíz körmöm a televízió előtt. Zseniális! Egy ilyen filmmel meg lehet spórolni egy forgatókönyvírót, a rendező fejét sem veti szét a gond, hiszen nem szükséges apró részleteken agyalnia, a karate­világbajnoknak meg úgyis azr a dolga, hogy verekedjék, hát most kiverekedheti magát. És végül a néző is megkapja a magáét, hiszen különösebb cselekménykövetés nélkül re­mekül felborzolódik az idegrendszere! [y] M.

Next

/
Thumbnails
Contents