Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
Országos Díjugrató Bajnokság: Mezőhegyes, 1993. június 17—20. Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A Telefon, telefax: Battonya, 310. Pusztatízes Június 17. és 20. között rendezik meg Mezőhegyesen az idei Országos Díjugrató Bajnokságot. Az elő- és a középdöntőkre csütörtökön és pénteken kerül sor, szombaton rendezik az egyéni és a csapatversenyt. A kezdő lovak bajnoksága, a junior és a felnőtt bajnokság vasárnap zajlik. Természetesen lesz csikósbemutató, sőt a jelenlévők megcsodálhatják Szabó Gábor pusztatízesét is. Hamarosan végeznek Tegnap, június 14-én megkezdődtek a szakmunkásképzőben a gyakorlati és a szóbeli vizsgák. A szakmunkásavatóra, a végzősök okleveleinek ünnepélyes átadására június 25-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor. Testületi ülés A város képviselő-testülete június 22-én 16 órai kezdettel tartja soron következő ülését a Centrál emeleti dísztermében. Napirenden szerepel az önkormányzat második félévi munkatervének elfogadása, valamint tájékoztatók meghallgatása a Mezőcukor és a Ménesbirtok Rt létrejöttéről, a két nagyvállalat vezetőségének terveiről. Gyalogh László vezeti Az ÁMK az Amatőr Néptánccsoportok Békés Megyei Szövetsége védnökségével ismét megrendezi hagyományos néptánctáborát június 21. és 25. között. A táborba általános iskolás korú gyermekeket várnak, részvételi díj 2500 Ft. A szervezők a tábor szakmai vezetésére Gyalogh Lászlót, a gyulai Körös Néptáncegyüttes vezetőjét kérték fel. Növendékhangverseny Csaknem 30 gyermek részvételével tartották meg június 10-én az ÁMK-ban a battonyai zeneiskola kihelyezett tagozatának növendékhangversenyét. A közönség zongorán, furulyán, klarinéton, gitáron és trombitán előadott klasszikus zeneművekben és népdalokban gyönyörködhetett. A tanulókat De- mény Lajosné, Lovász Mihály, Molnár Kornélia és Szabó Mihály készítette fel. Mizujs? Az ÁMK 10 éves jubileuma alkalmából ismét megjelent az általános iskolások lapja, a „Mizujs?”. A nyolcoldalas diákújságban több szellemes írás, sok jó rajz és ötletes karikatúra található, szó esik az iskola szépeiről, szépségápolásról, divatról, kutyatartásról, no és természetesen: a tanáMEZŐHEGYES 1993. június 15., kedd Kit ne érdekelnének a víz- és a telefonügyek!? Két hét múlva: közmeghallgatás! Mezőhegyes önkormányzatának képviselő-testülete június 29-én 18 órai kezdettel tartja soron következő közmeghallgatását a József Attila Általános Művelődési Központban. — Mik szerepelnek a közmeghallgatás napirendjén? — kérdeztük Kassai Béla polgár- mestertől. — Mindenekelőtt szeretnénk tájékoztatni a választó- polgárokat az ivóvízzel kapcsolatos kérdésekről. így többek között szó lesz arról, hogy miért maradtunk a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Rt.- ben, és miért nem csatlakoztunk a mezőkovácsházi székhellyel működő kistérségi társuláshoz. —Csakugyan: miért nem? — A képviselő-testületnek feltett szándéka volt és maradt ivóvizünk minőségének javítása. Úgy éreztük, hogy ehhez Mezőhegyesnek elsősorban a részvénytársaság képes megfelelő támogatást nyújtani. Tisztáztuk egymás között a feladatokat: a rekonstrukció az rt.-re tartozik, a fejlesztés finanszírozása pedig a városra. Nos, a vízminőség javulását eredményező rekonstrukciót illetően előrehaladott tárgyalások folynak, sőt bizonyos munkák már el is kezdődtek. Ezekről kívánjuk tájékoztatni a tisztelt választókat, számítva az észrevételekre, véleményekre, javaslatokra és — természetesen — a kritikára is. Tisztázó vitában szeretnénk a víz minőségével kapcsolatos felelőtlen megnyilatkozásoknak véget vetni. A fórumra meghívjuk körzetünk tiszti főorvosát is, akinek szintén lehet majd kérdéseket feltenni. És végezetül: szeretnénk részleteiben ismertetni városunk 55 millió forintos vízminőség-javító programját és azt, hogy ennek mikorra várható a befejezése. — A vízen kívül a telefon is hosszú ideje borzolja a helybeliek kedélyét. Ez is egy szakállas téma. Amikor ’90-ben elkezdtük a telefonhálózat önerős fejlesztését, többször felhívtuk a lakosság figyelmét: csatlakozzanak minél többen! Ha akkor annyian beszállnak, mint amennyi a mostani igénylő, akkor nem hozta volna ide a posta ezt a korszerűtlen ezres központot. Biztos vagyok benne, hogy ha akkor jobban hallgatott volna ránk a lakosság, ma sokkal előrébb lennénk. Persze így is keressük a megoldást, éppen ezért a telefonra várókat is arra kérjük, jelenjenek meg a június 29-ei közmeghallgatáson. voltam. Mikor Dombiratosról beköltöztünk Mezőkovácshá- zára, édesapám kivitt minden lóversenyre. Kovácsházán kezdtem el lovagolni az Új Alkotmány Mgtsz-ben Herczeg- falvi Tibor keze alatt. Nagyon sokat köszönhetek a téesznek is, és Tibornak is. Két évi lovaglás után elkövetkezett életem első nagy versenye, nagyon jól sikerült, megnyertem a kezdő lovasok megyei bajnokságát. A következő évben az Úttörő Olimpián díjlovaglásból szereztem bajnoki címet. Ezek után militaryztam, kerettag lettem az ifjúsági válogatottban. Sajnos az Eb-re nem sikerült kijutnom, némi kárpótlást jelentett viszont, hogy 1992-ben Kelet-Magyar- ország területi bajnoka lettem. — Az eddigi sikereit mező- kovácsházi színekben érte el. Hogyan került Mezőhegyesre? — A szakmunkásképző elvégzése után nem tudtam elhelyezkedni. Az egyik versenyen a jelenlegi edzőm, Sovák Péter ajánlotta ezt az állást. Nagyon megörültem neki, Mezőhegyesen hosszú távon biztosítva látom a jövőmet. Terveim? Szeptemberben szeretnék kijutni Írországba, az Eb-re. De előtte még a lovammal együtt minősülnöm kell a rádiházi magyar bajnokságon... Szerencsésnek tartom magam, mert itt, Mezőhegyesen megkapok mindent, Sovák Péter edző nap mint nap figyelemmel kíséri és segíti a tevékenységemet. Úgy képzelem, hogy a katonaság után is itt folytatom, ameddig csak lehet. Szarvas Szilárd tanult szakmája műbútorasztalos, 1993- ban végzett Orosházán. A 18 éves fiatalember azonban sokkal jobban vonzódik egy másik „szakmához”. — A Ménesbirtok Rt. alkalmazottja vagyok, a beosztásom: csikóbelovagló — mondja. — Jelenleg négy csikóm van és egy idősebb lovam, Dórika. Égyik csikóm már szerepel a területi versenyeken, ha minden összejön, messzire eljuthat, híres ló válhat belőle. —Hogyan, mikor kötött barátságot a lovakkal? — Nagyon fiatalon, négyéves koromban már „lóbolond” Szarvas Szilárd: „A katonaság után is szeretnék visszakerülni Mezőhegyesre” Szilárd, a csikóbelovagló Nincs az anyakönyvben Járdaépítés összefogással „Önöknek építjük!” Június elején az úgynevezett „szegényház” környékén jókora tábla hirdette, hogy az itt készülő járdát a szakmunkás- képző diákjai építik. —A járdaépítés gondolata a közelmúltban vetődött fel az egyik képviselő-testületi ülésen —mondj a Csanádi István, a középiskola igazgatója. — Felajánlottam intézményünk segítségét, így az önkormányzatnak csak az építőanyagokat kellett beszereznie. Á „szegényház” előtt 170, a víztorony környékén pedig 100 méter hosszú járdát építünk. —Teljesen ingyen? — Természetesen. Ennyivel tartozunk a városnak és az itt lakó idős embereknek. A munkát első- és másodéves kőműves tanulóink végzik Molnár János szakmunkás vezetésével. Naponta öt-hat diák dolgozik a keze alá, hozzáteszem, lelkiismeretesen és nagyon-nagyon nagy lelkesedéssel. Mióta megszűnt Mezőhegyesen a szülőotthon, évente csak egy-két csecsemő születik a városban. ~(A többi újszülött más városok kórházaiban látja meg a napvilágot.) A házasságkötések száma évente 40- 45; kis számban bár, de előfordul, hogy vidéki párok is itt mondják ki a boldogító igent. A településen és az utókezelő kórházban történt halálesetek száma az utóbbi időben megközelíti a 300-at, a helybeliek közül évente ötven-hatvanan haláloznak el. Szóbeszéd helyett... Mint köztudott, a képviselő-testületi ülések nyilvánosak, időpontjukat a legtöbb településen jó előre közlik: bemondja a „hangos" , a kábeltévé, kiplakátolják, s ahol van helyi újság, ott abban is megjelentetik. Ennek ellenére a választópolgároknak fenntartott széksorok gyakran teljesen üresek. Az ülésekről készült jegyzőkönyveket nem szokás lakat alatt őrizni: elolvashatok a polgármesteri hivatalokban, sőt majd mindenütt a helyi könyvtárban is fellelhetők. Könyvtárosoktól tudom, hogy ezek a dokumentumok — nagyon finoman fogalmazva! — nem tartoznak a legnépszerűbb olvasmányok közé. Ugyanakkor gyakran hallani, hogy a „nép" is szeretné tudni, mit mondott, hogyan foglalt állást egyik vagy másik helyi képviselőegy-egy konkrét ügyben. „Miért nem ezt írja meg az újság?” —kérdezik többen. Hát... „érdekes” újság lenne az ilyen, annyi szent! Akkor mégis hogyan juthat hiteles információhoz a választó? Ezzel akartam kezdeni. Bizony, olykor-olykor „illene" elmennie képviselő-testületi ülésre, közmeghallgatásra, „illene” egy-két jegyzőkönyvet átbogarásznia. Vagyis: a jólinformáltsághoz nem elegendő a szóbeszédre hagyatkoznunk. A hangulatkeltőkre pedig még kevésbé! Céljuk: visszahódítani a közönséget Lesznyák Katalin a Színművészeti Főiskola utolsó éves hallgatója, az idén végez operettmusical szakon. Édesanyja ma is Mezőhegyesen él, így érthető, hogy örömmel vállalt fellépést május 31 -én, a József Attila Általános Művelődési Központ tízéves jubileumán. — Abban a szerencsében van részem, hogy augusztus l-jétől a Fővárosi Operettszínház színésznője leszek — mondta boldogan. — Azt hiszem, ma Magyarországon a „magasabb körökben” nem becsülik eléggé az operettet Talán mi, fiatalok visszahódíthatjuk a közönséget. —Most hányán végeznek? — Velem együtt tizenegyen. Ez a szak arról híres, hogy csak négy évente indul. Annak idején szerencsém volt: egyből felvettek. Tanáraim Varsányi Ida és Kazán István. Rajtuk kívül nagyon sokat dolgoztam Szine- tár Miklós tanár úrral is, aki hamarosan az igazgatóm lesz a Fővárosi Operettnél. Az osztálytársaim egytől egyig kiváló tehetségek. Mindössze ketten mennek vidékre, ők sem azért, mert Pesten nem volna szükség rájuk, hanem azért, mert a vidéki színházak egyelőre nagyobb lehetőségeket nyújtanak a kezdő színészeknek, mint a fővárosiak. — Óriási sikert aratott ma este Kálmán Imre és Lehár Ferenc áriáival, belépőivel, dalaival. Milyen szerepek állnak legközelebb a szívéhez ? — Ha kicsit idősebb leszek, a primadonna lesz a szerepköröm: a nagyasszonyt, a mindig szerelmes nőt fogom játszani. —Úgy tudom, nem tősgyökeres mezőhegyesi. Fogyatkozó építkezők Mezőhegyesen 1991-ben 36 építési engedélyt adtak ki, tavaly ez a szám 22-re csökkent. 1992-ben használatbavételi engedélyt is kevesebben kértek, mint az előző évben. Az idei tapasztalatok alapján sem várható az építési kedv gyors fellendülése a városban. A Mezóliegyes írja A napokban jelenik meg a városi önkormányzat lapjának júniusi száma. Az újságban folytatódik a vita a város ivóvizének minőségéről, ezúttal a vízszolgáltató vállalat szakembere és a lap egyik szerkesztője között. Valószínűleg nagy érdeklődésre tarthat számot a „Mezőhegyesi Csernobil” című írás is. Vállalkoznak A városban 1990-ben 121 helyi lakosnak volt vállalkozói engedélye. A vállalkozók száma 1991-ben 196-ra, 1992-ben pedig 251-re emelkedett. Az idén március 31-én már 281 személy tartozott a fenti kategóriába. A legtöbben (negyvenketten) 1992- ben adták vissza iparengedélyüket. Lesznyák Katalin a nagyasszonyt, a mindig szerelmes nőt fogja játszani — Érettségi után kerültem ide, mert édesapám itt vállalt munkát. Mindössze egy évet töltöttem Mezőhegyesen, itt készültem a felvételire, innen jártam be Szegedre a Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskolába Berdár Valéria tanárnőhöz. Közben megjártam Franciaországot is, és kántorkodtam a helyi templomban. Ide mindig hazajövök. Édesanyámon kívül szoros kapcsolat fűz sok mezőhegyesihez, így Dóra tanár nénihez, azaz dr. Sás Menyhértnéhez is. Neki köszönhetem a mai meghívást. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy itt ma egy kis örömet szerezhettem ismerőseimnek.
