Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

Jólét üzletház A Jóléti Szolgálat Alapítvány gondozásában holnap délelőtt 10 órakor nyílik Gyulán, Tö­rökzugban (Nürnberg u. 1/B)a Jólét üzletház, mely nevéhez illően a családi költségvetést igyekszik a maga eszközeivel javítani. Kinevezések Békés város önkormányzati testületé döntött a pályázaton kiírt és meghirdetett intéz­ményvezetői és igazgatói ki­nevezésekről. A testület figye­lembe vette a tantestületek és szakemberek véleményét is a pályázatok elbírálásakor. Az 1. számú óvodai egység veze­tője Horváth Mihály né, az 1. számú általános iskola igazga­tója Dávid Mátyás, a zeneisko­la igazgatója Fejes Antal, a városi könyvtár igazgatója Úti Éva. Valamennyi kinevezés meghatározott időre — öt évre — szól. Ma: Jancsi és Juliska A Jókai Színház a következő évadban két mesedarabbal kedveskedik gyermekközön­ségének: Szilágyi Dezső— Hajdú Sándor Jancsi és Juliska című mesejátékát és Csukás István—Bergendy István Bő­rönd Ödön mesemusicaljét mutatják be. A Jancsi és Julis­ka előbemutatóját ma délután 3 órakor már láthatják a gyere­kek Békéscsabán, a színház­ban. Megjelent a Szarvasi Krónika A közelmúltban a Szarvasi Krónika egy központi témá­nak szentelte a lapot: Bolza gróf életének. A most megje­lent 7. szám Múltunk és életünk a Holt-Körös címmel a mindenki által szeretett és fél­tett Körös-holtág bemutatásá­val foglalkozik. Kárpótlási fórum Június 11-én, pénteken este hét órakor a mezőberényi Pe­tőfi Művelődési Házban kár­pótlási fórumot rendeznek. Az est vendége lesz dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, dr. Szerdahelyi Tibor, az FM államtitkára és dr. Pásztor Gyula országgyűlési képvise­lő. Betörő a Halászban A békéscsabai Halászcsárdát szemelte ki június 7-én éjsza­ka C. L., közismert helybéli betörő. Az udvar felőli ablakot befeszítette, s az étterembe jutva kutatáshoz fogott. A gép­kocsizó járőrök azonban felfi­gyeltek arra, hogy szokatlan zaj hallatszik ki a csárdából. Nem is tévedtek, hiszen hősünk éppen az ital- és do­hányraktár felfeszítésén mun­kálkodott. A zsákmányhoz már nem jutott, mert ahol ő bement az étterembe, megtet­ték azt a rendőrök is, és egy elegáns mozdulattal megbilin­cselték régi ismerősüket, aki Békéscsabán még jó néhány betöréses lopás elkövetésével gyanúsítható. „AMI SZÉP, AZ KED­VES ÖRÖKKÉ.” (Euripidész) KÖRKÉP 1993. június 9„ szerda o Az öntözés élteti a növényt Árad az éltető víz... / A Magyar Ut mozgalom mellett párt is alakul Csurka István: „Nem távoztam, kirúgtak” (Folytatás az 1. oldalról) szárazság miatt — földadó­mentes volt. Ha az idén is meg­kapják ezt, az a téeszeknek kedvező ugyan, de az igazi problémát, az aszály okozta veszteséget nem pótolja — mondta végül. __ A Szarvasi Állami Tangaz­daság 2357 hektár területet mű­vel. Ebből nem öntöznek 898 hektárt, amely olyan terület, melyet technikailag lehetetlen locsolni. Szirony György kor­mánybiztostól megtudtuk, hogy 1459 hektár öntözött területen szinte mindenféle me­zőgazdasági növény megtalál­ható. így őszi búzát 180 hektá­ron, kukoricát 404, csemegeku­koricát 358, cukorrépát 146, napraforgót 40 és rizst 331 hek­táron termelnek és öntöznek. Tavaly a terület ennél jóval na­gyobb volt, de a kárpótlással kapcsolatos igények felmérése­kor több területet öntözőberen­dezéssel együtt kárpótlásra jo­gosultak használatába adtak. Kérésünkre a kormánybiztos el­mondta, hogy a termelés így költségesebb és a növényter­mesztés kiadásai jelentősebbek az aszály miatt, mint tavaly, de bíznak abban, hogy a kormány az előző év gyakorlatának meg­felelően az idén is kompenzálja valamilyen módon az aszály sújtotta területek gazdáit és mű­velőit. A Szeghalmi Állami Gaz­daságban szinte folyamato­san öntöznek. A részletekről Tárnok Sándor tájékoztatott bennünket: — Három nagy teljesítmé­nyű Valmont Linear 6000 típu­sú öntözőberendezésünk van, melyekkel összesen 820 hektár területet tudunk öntözni. Ez a berendezés egy 1200 méter hosszú gép, amelyik 3000 méte­res pályán képes mozogni. Álta­lában éjszaka öntözünk, de ese­tenként nappal működtetjük a gépet. Kukoricát és étkezési borsót öntözünk a Körösből vett vízzel. Ez jelentős költséggel jár, de információink szerint ha­marosan állami segítség is vár­ható a vízdíj ügyében. A Magyar Út megmarad moz­galomnak, de egy másik jogi személyként vagy ezen a néven, vagy sem, párt is megalakul — mondta tegnap este Békéscsa­bán, az ifjúsági ház előcsarno­kában Csurka István egy rög­tönzött sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy ez mikorra vár­ható, csak annyit válaszolt: a közeljövőben. Nemcsak a Ma­gyar Út mozgalom révén szer­veződik a párt, hanem más moz­galmakat is be kívánunk vonni — folytatta. Csurka szólt arról is, hogy bár ő a mozgalmat fon­tosabbnak tartja, de annyian kérdezték, unszolták, hogy a párt létrehozását nem lehet ki­kerülni. Azt a válságot azonban el akarják kerülni, ami az MDF- ben történt, és nem szeretnének soha arra kényszerülni, ami a demokrata fórum mozgalom­párt viszonyában végbement. A balatonföldvári MDF vá­lasztmányi ülésről kifejtette, hogy kutya módra összekever­ték a jogi formulákat, és a meg­hozott határozat egyik szavával üti a másikat. Arra a kérdésre, hogy Für Lajossal — akihez köztudottan jó kapcsolat fűzte — felvette-e a kapcsolatot, azt mondta: „Nem rejtem véka alá, hogy tárgyaltunk, de a honvé­delmi miniszter kitart az MDF- ben, és ez érthető.” Az ifjúsági ház nagytermé­ben a képviselő a köszöntés után ezzel kezdte előadását: „Csak a nagy hőség miatt vettem le a zakómat és a nyakkendőmet, és ez nem azt jelenti, hogy miután távoztam az MDF-ből, már nem viselek zakót és nyakkendőt.” Következő mondatában azon­ban mindjárt helyesbítette el­szólását: „Nem távoztam, ki­rúgtak, ezt én nem így akar­tam.” Majd azt elemezte, hogy tavaly tavasszal az MDF képvi­selőcsoportjának balatonkene­sei értekezletén vált számára nyilvánvalóvá, hogy a párt ve­zetése letért a lakitelki útról. Akkor kezdett gondolkozni, ho­gyan tudna változtatni és végül is utolsó lehetőségként vezetett ez a Magyar Út mozgalom meg­alapításához. (Csurka Istvánról szóló háttéranyagunk a 8. olda­lon olvasható.) Nyemcsok László A zseb alapján döntöttek (Folytatás az 1. oldalról) már az őszi vetéseknél elfo­gadható feltételeket teremt partnereinknek. A részvény- társaság korrekt partnere lesz mindenkinek, amelyet joggal elvárnak tőlünk a Békés me­gyei termelők. A sajtótájékoztatón feltett kérdésekre válaszolva többek között elhangzott, hogy az Ag- rimillnek még nincs termelte­tési és felvásárlási szerződése senkivel, de napokon belül megváltozhat a helyzet. Tár­gyalnak a mezőgazdasági ter­melők érdekképviseletével, valamint a Mezőbankkal, a ke­reskedelmi bankkal, mert e két pénzintézetnek együttesen több mint 700 millió forint jel­záloga van bejegyezve külön­böző Békés megyei termelők aratáskor várható terményei­re. Az Agrimill ezeket megfe­lelő feltételekkel átvállalná. Az új vezérigazgató így fejez­te ki magát: „Biztos vagyok abban, hogy felvásárolhatunk annyi terményt, amennyi az Agrimill működéséhez feltét­lenül szükséges. Az árajánla­tunkról nem kívánok beszélni, de az biztos, hogy mi az áru átvételétől számított nyolc na­pon belül kifizetjük a vétel­árat.” Dr. Bacsa Vendel korábban a Békéscsabai Állami Gazda­ság vezérigazgatója volt, rá­adásul sikeres vezetője, aki mí­nusz 60 millió forinttal vette át a gazdaságot és plusz 130 mil­lió forintos nyereséggel volt kénytelen távozni — többek szerint dr. Zsíros Géza erőtel­jes közreműködésének hatásá­ra. Persze, hogy megkérdezte valaki: — Igaz-e, hogy dr. Zsí­ros Géza és dr. Bacsa Vendel között valamiféle torzsalko­dás van és most a kisgazdapárt prominense visszakapja dr. Bacsa Vendeltől a „kölcsönt”. Vermes András, az Agrimill elnöke válaszolt: — Magánvállalkozás va­gyunk, a vezérigazgatói poszt­ra több pályázat érkezett, ezek közül Bacsa úr dolgozata volt a legjobb. Mi a zsebünk alap­ján döntöttünk, bárki mond is ilyen badarságot, ezek a kérdé­sek egyszerűen senkit sem foglalkoztatnak. Lovász Sándor Kábeltévé 18 milliós hitellel Tegnap kora délutántól késő estig tanácskozott Gyomaend- rőd város képviselő-testülete a város lakosságának egész­ségügyi helyzetéről, majd a ta­valyi költségvetés végrehajtá­sáról tárgyalt. Ezekről a város­oldalon részletesen szólunk majd. Hosszasan vitatkoztak a vá­rosatyák arról, hogy a szolno­ki Tele-Coop Kft. segítségére siessenek-e azzal, hogy a ká­beltelevízió szereléséhez szükséges hitelhez készfizető kezességet vállaljanak-e vagy sem. Az írosos előterjesztés­ben mintegy 13 millió 500 ezer forint tőkét jelölt meg a kivitelező ahhoz, hogy Gyo- maendrőd várost kábelteleví­ziós rendszerhez juttassa. En­nek járulékos költségeivel együtt 18 millió forint az az összeg, amelyre igényt tart a szolnoki cég. Kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz és a testülethez, hogy vállaljon készfizető kezességet ennek visszafizetésére. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy meggyőződnek a Tele-Coop Kft. gazdasági pozíciójáról, betekintenek a tavalyi mér­legadatokba, és a legközeleb­bi ülésen, július 6-án döntenek majd arról, hogy vállalható-e a készfizető kezesség vagy sem. Lapzártakor a testületi ülés még tartott. p , Múzsák találkozása a kiállításon Ficsor Philip hegedűjátéka után Lakatos István költő nyitotta meg „A megyei könyvtár kiállításai” sorozatának 75. tárlataként tegnap délután Békéscsabán Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész kiállítását. Az Európán túl is kiállító alkotó naiv művészet hatását tükrözőfestményei június 30-áig láthatók a megyei könyvtárban fotó-. fazekas ferenc Lesz-e hosszú, forró nyár a gyulai határnál? Az Országgyűlés tegnapi ülésén Kádár Péter keresz­ténydemokrata képviselő a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez intézett kérdést: „A délszláv háború miatt sajnos már kitapasztalható for­galomnagyság, illetve jármű­mozgás hosszú forró nyarat vetít előre a gyulai átkelőhe­lyen. A Nyugat-Európából a Balkánra vagy a Balkánon át érkező tranzitforgalom (gaz­dasági, turista- és hivatásfor­galom, mint például a szabad­ságolásra hazautazó török vendégmunkások) előrelátha­tólag július-augusztus hónap­ra az ünnepek előtti csúcsot állandósítják. A nyári hőség tovább szok- szorozza azokat a megpróbál­tatásokat, amelyeket az átuta­zóknak, lakosoknak és fuvaro­zóknak, valamint a határőrize­ti és vámszervek szolgálatosa­inak ki kell állniuk. Ugyanak­kor a határtelepülés, Gyula la­kosai is számtalan többletter­het viselnek (zsúfoltság, kipu­fogógáz, zaj, közlekedési tor­lódások, szemét, közbiztonság hiánya, fertőzésveszély stb.). Mindezeket a terheket alapve­tően a majd 1995-ben meg­épülő 44-es út elkerülő szaka­sza fogja levenni a helyben lakók, útrakelők és a hatósá­gok válláról. Az áldatlan állapoton azon­ban jelentősen könnyíthet a határátkelőhely bővítése. Mi­niszter úr, lát-e lehetőséget ar­ra, hogy az év során amúgy is elvégzendő munkák a nyári forgalmi csúcs beállta előtt el­készüljenek?” Válaszában Rajkai Zsolt közlekedési államtitkár hang­súlyozta: két fél szándékán múlik a bővítés, s nem a ma­gyar, hanem a román oldalon mutatkozik szűknek a kapaci­tás. Rajkai szerint célszerű lé­pés lenne különválasztani a személy- és a kamionforgal­mat. A kamionterminál kiépí­tése azonban 300 millió forin­tot igényel, s pénzhiány miatt erre csak jövőre kerülhet sor. Idén enyhíthet a helyzeten a tervezett két új határátkelő há­rom hónapon belüli megnyitá­sa. Erre egyébként ígéretet tett a román külügyminiszter. A MÁV pedig autószállító vo­natszerelvényekkel igyekszik a közutakról részben a vasútra átterelni a forgalmat. Sarakba szorítva ✓ Újfajta árukapcsolás Minden vasárnap a postaládámban találom a megyei hirdetési újságot. Nem volt ez másként az elmúlt hét végén sem, de most más is volt a lapban. Egy csekkel egybekötött felhívás a Magyar Út támogatására. Na már most nekem megvan a véleményem mindenféle utakról, amelyek nem vezetnek értelmes célokhoz, de az az én dolgom. Égy másik ügy, hogy kérés nélkül kapom a hirdetési lapot, amelyet ha akarok, akár el is olvashatok. Am az, hogy egy reklámújság engem politikai propagandával traktáljon, azt nem szere­tem. Más kérdés, hogy a lap nyilván nem szívességből teszi, mert ez állítólag nem profilja. Vagyis két lehetőség van. Az egyik, hogy a lap merő szívjóságból mégis a többezer példányba ingyen beletette ezt a csekket vagy a Magyar Út fizetett érte. Az első esetben a lap már nemcsak hirdetési újság; a másodiknál csak az a kérdés, honnan van erre pénze egy most szerveződő politikai szervezetnek. Szá­momra egy tanulsága van az esetnek. Ha ezentúl a postalá­dámban megtalálom aT ominózus reklámlapot, kézbevé­telkor kirázom belőle a politikai reklámot, mert az ilyen árukapcsolást rosszul viselem. Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents