Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. május 28., péntek Pestishelyzet Békésben Városi gyermeknap Gyomaendrődön május 30-án a Katona József Művelődési Központ a nagycsaládosok egyesületével közösen városi gyermeknapot rendez. Prog­ram: 9.00 órától a Kner Nyom­daipari Múzeumban városi gyermekrajzpályázat ered­ményhirdetése, díjkiosztása, a pályaművekből készült kiállí­tás megnyitása. 9.15 órától Csodálatos kerekerdő címmel meseműsor. A művelődési központ előtti területen vetél­kedők, versenyek stb. A műve­lődési központban 10.45 óra­kor a Nyulambulam együttes műsora, 15 órától Nagy Feró- koncert. Tét a fesztiválzenekari minősítés Fontos állomásához érkezhet pénteken a szeghalmi ifjúsági fúvószenekar. Az este hét óra­kor a művelődési központban rendezendő minősítő hangver­seny tétje ugyanis nem keve­sebb, mint a legmagasabb mi­nősítési fokozat, a fesztiválze­nekari cím megszerzése. A fel­adat igen nehéz, hiszen a há­romtagú minősítő zsűri elnöke Balázs Árpád Erkel-díjas ze­neszerző, érdemes művész, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke. Kiss Tamás karnagy változatos műsort állított össze, mely remélhetőleg el­nyeri a szigorú ítészek tetszé­sét is. Napirenden a helyi televízió Orosháza képviselő-testületé­nek pénteken 17 órakor kezdő­dik soron következő ülése. A napirenden szerepel általános iskolai igazgatók kinevezése; az önkormányzat 1992. évi költségvetési beszámolója; rendelet Orosházán a pénzbeli és természetben nyújtott szo­ciális ellátásokról; fellebbe­zés, munkanélküliek jövede­lempótló támogatásának meg­szüntetése miatt; fiatal háza­sok és nagycsaládosok lakás- vásárlási támogatása; a városi televízió új felállása. „A HÁLA MINDIG EGY NEME A GYŰ­LÖLETNEK.” (Jókai Mór) (Folytatás az 1. oldalról) romnegyed részét megvizs­gálták és igazolták a vírus- mentességet. Ugyanakkor arra a veszély­re is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kánikulában a túl­súlyos sertések hőgutában, ke­ringési elégtelenségben pusz­tulhatnak el, ami hatalmas kárt okoz a gazdáknak. Többek kö­zött ezért is sürgetővé vált az EK-korlátozás feloldása. A jobb megítélést bizonyára se­gíteni fogja a marhalevél köte­lezővé tétele, amely az állatok eredetét igazolja. Ugyanakkor az illetékes minisztert is kérik, hogy oldja fel a védőkörzetet Békés körül. Az összehangolt megelőző intézkedések első lépése, hogy a határ romániai szakaszán né­met és román nyelvű szóróla­pokon tájékoztatják az utazó­Győzött az Agrimpex — adtuk hírül tegnap. De mi történik az elkövetkezendő napokban — kérdeztük dr. Zsíros Gézát, a gabonaforgalmi vállalat ve­zérigazgatóját, aki a követke­zőkkel kezdte: — Mielőtt erről esnék szó, szeretném elmondani, hogy az Állami Vagyonügynökség ta­nácskozásán rendkívül izgal­mas üzleti tárgyalást folytat­tunk, amelyet Rácz Ernő, az ÁVÜ egyik vezetője profi mó­don vezényelt le. Példa volt arra, hogy a vagyonügynökség kőkeményen védi az állam va­gyonát. No de hogyan tovább? Az ingóságaink nem szerepeltek az adásvételben, ezeket is fel kell értékelnünk, leltároz­nunk. Ha az Agrimpexnek nem kellenek, akkor valami­lyen más módon hasznosítjuk őket. Az el nem adott vagyon­tárgyaink legalább 400 millió forintos értéket jelentenek. A GMV nem szűnik meg, június 30-áig kell átalakulnunk, majd a privatizációt kell végigcsi­nálnunk. — Megpályázza-e az Ag­rimpex által meghirdetett ve­zérigazgatói széket? — Természetesen nem, a következő év a politikáé lesz. —Többször elmondta, hogy példaértékű privatizációt sze­retne végrehajtani a gabona­forgalmi vállalatnál. Sikerült? — A magammal szemben állított kötelezettségem telje­kat, hogy nyers hús és nyers húskészítmények behozatala Magyarországra tilos. Ezt szi­gorúan ellenőrizni fogják a ha­tárállomásokon működő vám­szervek és az állategészség­ügyi szolgálat, ahogyan a „zöld határt” is, amelyen ke­resztül gyakran jutnak be élő állatok és nyers húsok. Az álla­tegészségügyi állomás belföl­dön is tájékoztatja a lakossá­got a sajtó útján, hogy a megye sertésállományának újrafertő- ződésének elkerülésére ne vá­sároljanak ismeretlen eredetű húst és húskészítményeket, mert ezek fertőzöttsége nem kizárható. — Az ellenőrzést fokozzák és összehangolják a piacokon is —jelentette be Klavács An­tal, a vám- és pénzügyőrség nyomozó hivatalától. Viszont minden együttes törekvés csak sítésében a pénzügyminiszter döntése — amikor nem tette le a szükséges 300 millió forintos garanciát — nagyon szűk ke­retek közé korlátozott. A vál­lalat alkalmazottai sokat ve­rejtékeztek azért, hogy a cég piacképes legyen, megszaba­duljon a bénító hiteleitől. S kelendő lett a menyasszony! Számomra azonban fájó, hogy nem adatott meg a lehetőség, hogy decentralizáltan, egysé­genként vezényeljük le a pri­vatizációt. A gabonaforgalmi ezért az értékén alul talált gaz­dára. De ez nem feltétlenül rossz. A termelők és a dolgo­zók ezen az alacsonyabb érté­akkor lehet sikeres, ha az ál­lampolgárok is segítik ezt a tervszerű, megelőző munkát, amelyet néhány hiányzó tör­vény, jogszabály megalkotása tehetne teljessé. — A rendőrség is összehan­golt ellenőrzéseket tervez, munkájukat 150 állatorvos se­gíti és a már említett, egymás­sal együttműködő szervek — jelentette be Karakas Ferenc, a megyei rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályveze­tője. — Ugyanakkor — folytatta — az állampolgárok segítő­készsége nélkül munkájuk nem lehet sikeres. Ezért kéri a lakosságot, hogy minden is­meretlen eredetű húst, élő álla­tot potenciálisan fertőzöttnek tekintsen, és ne vásárolja meg! B. Sajti Emese ken lehetnek 49 százalékig tu­lajdonosai az új részvénytársa­ságnak! —A szakszervezet örömmel fogadta az Agrimpex győzel­mét, a dolgozók megnyugod­tak, de Ón nem felhőtlenül bol­dog. — A tiszta lappal való indu­lás már önmagában eredmény­nek számít manapság. Én mindvégig szem előtt tartot­tam a munkavállalók érdekeit, amikor a döntéseket meghoz­tam. Mindenkinek kívánóm, hogy majd néhány év múlva is megelégedéssel gondoljon vissza a privatizációra. Lovász Sándor Tiltakozás! A Békéscsaba és Környéke Agráripari Kereskedőház Részvénytársaság részvényesei és igazgatótanácsa tiltakozik a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat megyétől idegen érdekeltségbe való adása ellen. Részvénytársaságunk mögött mezőgazdasági termelő' üzemek állnak, illet­ve azok a tulajdonosok, és tulajdoni résszel képviseli magát a békéscsabai hűtó'ipar is. A részvénytársaságnak és a termelő' üzemeknek érdeke lett volna és ma is érdeke a Békés megyei GMV körzetenkénti — részenkénti — értékesítése. Az értékesítés egészben történt, ahol is a megyétől idegen érdekszféra irányítása alá kerül most még elsősorban csak Békés megye gabonavertikuma. A gabonaágazat a mezőgazdaság azon speciális ágazata, mely meghatároz­za elsődlegesen a takarmányárakat is. Ezzel áttételesen a megye takarmányá­rainak kialakulása is helyi érdekektől eltérő gazdasági célokat szolgálhat. Amennyiben a megvásárolt gabonaforgalmi vállalat működtetésére társa­ság alakul, úgy részvénytársaságunk, de valószínű, a megye többi termelője is minimálisan 51 százalékos részesedéssel kíván benne lenni. Részvénytársasá­gunk közgyűlése felhatalmazza az igazgatóságot, hogy ennek érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. Tiltakozásunkat eljuttatjuk a sajtó részére is, illetve az üggyel kapcsolat­ban érintett szervekhez. Békéscsaba, 1993. május 27. Agráripari Egyesülés igazgatósága Nem adatott meg a lehetőség Zsíros Gézának Zárják ki a pártütőket! Az MDF megyei választmánya hitet tett a párt egysége mellett Oktatási intézményvezetőket nevezett ki a képviselő-testület Létszámcsökkentés a csabai kórházban Ismét elképesztő mennyiségű határozat meghozatalára vál­lalkozott a határozatképesség­gel birkózó békéscsabai kép­viselő-testület tegnap. Az ok­tatási ügyek napirend alatt döntöttek néhány oktatási in­tézmény vezetői megbízásá­ról. így a Szt. László Utcai Általános iskola igazgatója Galló Katalin lett, a 10-es Szá­mú Általános Iskola igazgató­ja Pádi Zoltán, a 635-ös Szak­munkásképző Iskola vezetője Nagy Sándor, a Középfokú Is­kolai Diákotthon igazgatójá­nak, Angyal Jánosnak újabb öt évre meghosszabbították a megbízatását és a Jókai Mór Középiskolai Kollégium igaz­gatója Földesi Pétemé lett. A testület több oktatási innová­ciós kérdésben döntött pozití­van. A Réthy Pál kórház ügyét ismét tárgyalták. A válságme­nedzseléssel megbízott Citi Fund Kft. kérte a testületet, hogy néhány szükséges kér­désben döntsön. így elfogad­ták a 100 főt érintő létszám- csökkentés tervének kidolgo­zását, amelyre azért volt szük­ség, mert e nélkül újabb 60 millióval gyarapodna a kórház adóssága. A végkielégítésre a testület 5 millió forintot szava­zott meg. A szociális ügyeket lapzárta után tárgyalta a testület, a dön­tésről később beszámolunk. B.S.E. Tekintettel az MDF-en belül kialakult „testvérháborúra”, tegnap este Békéscsabán rend­kívüli ülést tartott az MDF me­gyei választmánya a helyi szervezetek elnökeinek rész­vételével. Álláspontjukat nyi­latkozatban rögzítették. Eszerint az MDF megyei választmánya hitet tesz a párt egysége mellett, és hang­súlyozza, hogy a nemzeti li­beralizmust, a népi nemzeti gondolatot és a keresztény esz­meiséget mint értékrendet ma­gáénak vallja. Támogatják Antall Józsefet, az MDF elnö­két és az ország miniszterelnö­két felelősségteljes munkájá­ban. Ugyanakkor a megyei vá­lasztmány felszólítja a szem­benálló feleket, hogy a június 5-ei országos választmányi ülésen vessenek véget az ál­datlan testvérháborúnak és rendezzék a nézetkülönbsége­ket. Az MDF-re, mint kor­mányzó pártra, történelmi fe­lelősség hárul, ezért nem az értelmetlen belső harcra, ha­nem az ország előtt álló prob­lémákra kell fordítani minden energiánkat. Meggyőző­désünk, az MDF nem létezhet Csoóri Sándor, Für Lajos, Le- zsák Sándor és Csurka István szellemisége nélkül. Ezzel szemben a súlytalan pártütők, Elek István és Deb- reczeni József hagyják el a pártot. A megyei választmány úgy döntött, ha 5-én nem sikerül a pártegységet megteremteni, kezdeményezi az országos gyűlés összehívását. B. Sajti Emese Kényszerpályán a baleset-megelőzés (Folytatás az 1. oldalról) közlekedők az utakon, amely­nek eredményeként 14 száza­lékkal csökkent a balesetek száma. Bizonyosan nemcsak a rendőrség munkájának kö­szönhető a mostani kedvező, de nagyon labilis helyzet; a KRESZ-módosítás, a felfoko­zott propagandamunka, illetve a megye iskoláiban folyó köz­lekedési nevelési kísérlet is ja­vít a statisztikán, nem beszél­ve a drasztikusan megemelt büntetési tételek „visszatartó erejéről”. Balta János elmond­ta, szigorúan büntetik az ittas vezetőket, a gyorshajtókat, a vasúti kereszteződésekben szabálytalankodókat, a tilos jelzésen áthaladókat, a bizton­sági öv használatát elmulasz­tókat és a kivilágítatlan kerék­párral közlekedőket. Jelentős teher nehezedik a megye útvo­nalaira a megnövekedett tran­zitforgalom miatt, s egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a nagy­laki határátkelő lezárása mi­lyen feszültségeket okoz majd a közlekedésben. Arra is tö­rekszenek, hogy a propagan­dába újabb és újabb, hatásos elemeket építsenek be. Dr. Szeberényi Andor a képzésről, vizsgáztatásról szólva kiemelte, a baleset­megelőzés olyannyira fontos téma, hogy indokolt kényszer- pályára helyezni. Az embere­ket a születésüktől fogva ne­velni kell a helyes közlekedés­re, s miután ez eddig nem tör­tént meg, egy generációnak is fel kell nőnie, hogy érezhető változás történjen. — Ismeretes, hogy a me­gyei úthálózatnak csak egy ré­szét kezeli a közúti igazgató­ság — mondta Szeberényi An­dor. — A többi az önkormány­zatok kezében van. Amíg azonban az előbbi fenntartásá­ra szakemberek, felszerelé­sek, gépek állnak a rendelke­zésre, az önkormányzatoknál mindez hiányzik. A közleke­dők érdekében szükség lenne az egységes feltételek és szemlélet kialakítására. Vantara Gyula a megye közlekedéséből néhány kriti­kus pontot emelt ki. Mint mondta, a balesetek háromne­gyed része az úgynevezett át­kelési szakaszokon — lakott területen belül — történik, különösen Békéscsaba, Oros­háza és Gyula említhető e kör­ben. A helyzet javítására jól haladnak az előkészületi mun­kálatokkal. A járda- és kerék- párút-programban sikerült elérni, hogy 72 sikeres pályá­zatból 8 Békés megyei, ily’ módon az idén 16,6 kilométer kerékpárutat építenek 80 mil­liós beruházásból. Ezzel me­gyénk kerékpárút-hálózata meghaladja a 100 kilométert, amely eléri a nagy kerékpáros kultúrával rendelkező nyugati országok szintjét. Az igazga­tóságnak ezen kívül 1993-ban feladata lesz a meglévő forgal­mi jelzések, táblák, burkolati jelek karbantartása. Békéscsa­bán a Szarvasi úti beruházás várhatóan a jövő év tavaszára fejeződik be — akkorra terve­zik a jelzőlámpák beállítását —, amelyhez az illetékes tár­cától várnak segítséget. L. E. Segítsen újságot készíteni! Lap-nap Szeghalmon Ma délután fél öttől Szegha­lom vendége lesz lapunk fő- szerkesztője, dr. Árpási Zol­tán, aki helyi tudósítónk, Gila Károly társaságában várja az érdeklődőket az ifjúsági ház nagytermébe. Kérdezzen azoktól, akik Önt informálják a helyi eseményekről és a me­gye dolgairól! Kérdéseiket előre is feltehetik ma délelőtt a 371-139-es telefonszámon. Észrevételeivel segítsen olyan lapot szerkeszteni, amely az. Ön tetszését is megnyeri! A fórum után a Sárréti Pik­nikről már ismert és kedvelt Staféta együttes itt és most mutatja be először új kazettá­ját. Ezen a hatvanas évek nagy slágereit énekelték el újra. Ér­dekes színfolt lesz, hogy a régi sikerszámokra a Tini-Dance fog táncolni. Sarokba szorítva Régióközpont?! Evek óta járom a Szeghalom környéki településeket és érdekes változást tapasztalok beszélgetőpartnereimnél, amikor a térség legnagyobb települése kerül szóba. Ko­rábban sokáig az volt a jellemző, hogy nem szerették Szeghalmot és irigyek voltak rá. Az indulat félig-meddig érthető volt, hiszen jó néhány — bár nem túl sok — fejlesztés a „kicsik” rovására történt. Mostanában egyre kevesebben szidják Szeghalmot és ez látszólag rendben is lenne, csakhogy... A helyzet azért változott meg, mert egyre többen úgy ítélik meg, hogy a város nem képes betölteni régióközpont szerepét, ugyanakkor a térség ed­dig magukat elnyomva érzett települései igényt formálnak erre a szerepre. Talán az jellemzi leginkább a helyzetet, ha azt is elmondom, milyen érzésekkel van sok falu lakója Szeghalommal szemben. Ez a „lesajnálás", vagyis szinte szánakozva mondják, hogy a régió szellemi központjaként lassacskán megszűnik funkcionálni. Az okok elemzésére talán érdemes lesz egyszer visszatérni, én csak kettőt emelek ki. Nincs térségben gondolkodó vezetése a város­nak és az értelmiség szinte teljesen passzív. Ha a tendencia nem változik, a térség „kis tigrisei" fejére nőnek az egykori, de most tehetetlen oroszlánnak. Gila Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents