Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

| 1993. május 28., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZA T aJ feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Demonstrációra készülnek Tüntetés lesz június 1-jén 15 órakor Budapesten a Roosevelt téren a közalkalmazotti bér­rendszer esetleges későbbi be­vezetése miatt. A Szakszerve­zetek Együttműködési Fórumá­nak Szövetségi Tanácsa össze­fogásra kéri fel a közalkalma­zottakat és javasolja, hogy min­den költségvetési dolgozó — aki egyetért a több tagszerveze­te által kezdeményezett tünte­téssel — vegyen részt a de­monstráción - mondotta Szabó Endre, a SZÉF soros elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A több mint 550 ezer költségveté­si munkavállalót képviselő SZÉF és szakszervezetei elfo­gadhatatlannak tartják azt, hogy a közalkalmazotti bérrendszert 1994. január 1. helyett 1995. január 1 -tői vezessék be. A Pesti Szalon újdonságai Széppróza, verses-, esszé-és ta­nulmánykötet egyaránt szere­pel a Pesti Szalon Kiadó könyv­heti kínálatában. Az újdonságo­kat tegnap mutatták be az And- rássy úti írók boltjában. Molnár Ferenc: Az éhes város és Kóbor Tamás: Budapest című regénye a kiadó most induló korrajz- sorozatában jelent meg. „A mi tüzünk, a mi kárunk” Megint helyi hatáskörben a tűzoltás Magyarországon 1936-ban hoztak először törvényt a tűz­védelemről. Eszerint a tűz el­leni védekezés elsősorban a te­lepülések feladata. —Nem is volt mindezzel baj 1948-ig — magyarázta dr. Grósz Sándor, a Tűz- és Ka­tasztrófavédelmi Karitatív Tár­saság egyik tagja a tegnap meg­tartott gyulai tanácskozásukon. — Emlékszem, gyerekkorom­ban az aratás idején mindig tű- zőrséget álltunk a szülőfalum egyik dombján, aztán, ha tűz ütött ki valahol, együttes erővel oltottuk, mert az a mi tüzünk, a mi kárunk volt. Ugyanebben a faluban nemrégen porig égett egy ház, mert senki sem tudta, hogyan kell kinyitni a helybéli tűzcsapot, és mire 50 kilométer­ről kijöttek ezt megmutatni az állami tűzoltók, már csak a ha­mu maradt (1948 óta ugyanis a tűzoltás állami feladat) Jövő év január 1-jétől azon­ban a tűzvédelem ismét vissza­kerül természetes helyére, az önkormányzatokhoz. Mivel ez­Küzdelem a lángokkal zel kapcsolatban jó néhány kér­dés tisztázatlan még, a karitatív társaság tegnap egységes állás­pontot igyekezett kialakítani a tanácskozáson megjelent pol­gármesterekkel. A tűzvédelmi társaság szerint például nem­csak a tűzoltó parancsnokok ki­nevezését és beszámoltatását kellene az önkormányzati jog­körben biztosítani, hanem az egyéb munkáltatói jogokat is ide kellene helyezni. A társaság szerint a tervezett állami nor­matívát csak a tűzoltóságok fenntartására és működtetésére kellene fordítani, fejlesztésekre egy plusz alapot lenne szüksé­(ARCHÍV FELVÉTEL) ges elkülöníteni, amelyre pá­lyázni lehetne. Mivel mind a hivatásos állomány, mind az önkéntes tűzoltó egységek ön- kormányzati hatáskörbe kerül­nének, fontos volna egy „ki­egyenlítő” alap létrehozása is, mert szakadéknyi különbségek vannak az egyes tűzoltóságok felszereltsége (ez alapján lehe­tőségei) között. Az önkormány­zati hatáskörnek természetesen nem szabad „rátelepedőnek” lenni, vagyis a karitatív szerve­zet úgy véli, a tűzoltóságoknak önállóan gazdálkodó intézmé­nyekként kellene működniük. M.M. Június 28-ától új műsorrend Kié a Magyar Televízió (és kiért vannak a műsorok)? Kié a Magyar Televízió? — ezzel a címmel invitálta talál­kozóra a sajtó képviselőit Nah- lik Gábor, az MTV alelnöke csütörtök délutánra. A sajtótá­jékoztató tulajdonképpeni cél­ja Kocsis L. Mihály műsor- igazgató szerint az volt, hogy tájékoztassák a közvéleményt, az utóbbi hónapok strukturális változásai miért nem jelentek meg mind ez idáig a műsorok­ban. Bár a címben feltett kérdés­re a tájékoztató házigazdái nem tudtak egyértelmű vá­laszt adni, az mindenesetre biztos, hogy a Magyar Televí­ziójúnius 28-tól új műsorrend szerint sugároz. A struktúra legfontosabb elemeit Feledy Péter hírigazgató ismertette. Eszerint megszűnik A reggel című műsor, helyét 6.30 és 7.30 óra között 1 órás hírblokk veszi át, ezután pedig a Nap­közijelentkezik. A TV-híradó a jövőben ismét 7 óra 30 perc­től jelentkezik majd, A Hét szintén a korábbi években megszokott 19 órakor kezdi adását. Megszűnik az Aktuá­lis és a Napzárta, helyüket egy 24 óra című politikai műsor veszi át. A tervek szerint a Szószóló, az Átmenet és a Tényképek ilyen címen meg­szűnnek, a leendő Kor kép cí­mű műsor veszi át szerepüket a TV2-n késő délután. Feledy Péter arról is beszámolt, a jö­vőben az ország két fő közjogi méltósága a köztársasági el­nök és a miniszterelnök rend­szeresen szót kap majd min­den alkalommal ugyanabban az időben hétfő esténként. A külpolitikai műsorok két új­donsággal is szolgálnak majd: beindul egy közép-európai magazin és egy, a környező országok magyarságáról szó­ló műsor. Szeptembertől újra indul a Parabola, a Panoráma a szokásos rendben jelentkezik majd. Régi-új igazgató Szegeden A Szegedi Szabadtéri Játékok jelenlegi igazgatójának, Niko- lényi Istvánnak a pályázatát fogadta el a szegedi közgyűlés tegnapi ülésén kétharmados többséggel, s szeptember 1 -tői 1996 szeptemberéig a régi ve­zető kapta meg az igazgatói kinevezést. Az önkormányzat által kiírt pályázatra négyen adtak be pá­lyamunkát. Nikolényi István mellett jelentkezett Pál Tamás szegedi karmester, Jóni Gá­bor, a Szegedi Nemzeti Szín­ház marketing-menedzsere, továbbá Horváth Mihály, a Bartók Béla Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese, aki korábban évekig vezette a já­tékokat. A pályamunkákat szakértő zsűri bírálta el, első helyen Nikolényi Istvánt, má­sodik helyen pedig Pál Tamást javasolta igazgatónak. A köz­gyűlés Nikolényire voksolt. Für Lajos lemondólevele Mint tegnap röviden hírül ad- nöki tisztéről. Lépését az alábbi tűk, Für lajos szerdán este az —Herényi Károly sajtószóvivő MDF elnökségi ülésén bejelen- által az újságírók rendelkezésé­tette lemondását ügyvezető el- re bocsátott—levéllel indokolta: „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országos Elnökség! A Magyar Demokrata Fórum és az általunk vállalt sorsfordító ügyek, legfőképpen is a magyarság megmaradása, talpraállítása iránti felelősségtől áthatva, a közelmúltban — több alkalommal megismételt—javaslattal álltam elő, hogy a nyílt színen zajló és tarthatatlan „testvérháborút’' rendezzük, lezárjuk. (A javaslat lényege: 1. zártkörű tárgyaláson, kölcsönös engedmények árán rendezni a nézetkülönbségeket; 2. sajátos szervezeti struktúrá­ban, pártként és mozgalomként működtetni tovább az MDF-et; 3./ ha egyik út sem járható, akkor megegyezve és kulturáltan szétválni, külön-külön pályán haladva küzdőtársi viszonyban maradni.) Ez a hármas megoldási formula azonban — egy-egy erőtlen és bizonytalan visszhangtól eltekintve — határozott támogatást senkitől és sehonnan nem kapott. Alkatomnál és helyzetemnélfogva kiegyenlítő szerepet tudtam és akartam—tudatosan!—vállalni a veszélybe sodródott egybe- tartozás, egyben-maradás megőrzése ügyében. Ezt célozta volna említett javaslatom is. Erőfeszítéseim azonban — a beismerés önmagában véve is megrázó — eredménytelenek maradtak. Utolsó kísérletem keserű kudarca világossá tette előttem: a kiegyenlítő szerepkör fölött átlépett az idő. Vagyis a kiegyenlítő, az egyensúlyozó szerepe véget ért. A dráma végkifejlete már más alkatot, más belátást kíván. Éppen ezért megköszönve Elnök Úr és az Országos Elnökség tagjainak bizalmát, ügyvezető elnöki megbízatásomat ezennel és tisztelettel visszaadom, tisztségemről lemondok. Nem szívesen török pálcát társaim, önmagunk fölött. E torok­szorító helyzetben és a csüggesztő reménytelenségben most mégis ki kell mondanom: semmivel sem indokolható, egyenesen történelmi léptékű bűnöket követtek el azok {mindenekelőtt a liberálisnak mondott, Debreczeni József nevével és a népi­nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoporto­sulások), akik az MDF belháborúját, bomlasztását elvakultság- ból, gonosz, vagy jószándékkal, kisszerűén önös szereplési és hatalmi vágyaktól sarkallva, a politikusi méltóság elemi normáit felrúgva ország-világ előtt elindították ésfolytatták. De ugyanezt kell mondanom azokról is, akik az esztelen és megbocsáthatatlan önpusztítást bévé gzik. És nemigen lehet mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták, nem voltak képesek megállítani, a végzetes balsorsot jobbra fordítani. Az Isten legyen irgalmas mihozzánk! Hozzánk, szegény ma­gyarokhoz. Budapest, 1993. május 26. Tisztelettel: A Körös-Maros Nemzeti Parkért Ismeretlen motorost keres a rendőrség Békéscsabán, az Ilosvai ut­ca—Felső Körös sor kereszte­ződésében történt baleset má­jus 26-án 16 óra 10 perckor. Egy ismeretlen férfi ismeret­len típusú segédmotorkerék­párral közlekedett a Felső Kö­rös sor gyalogjárdáján. Az Ilosvai úti kereszteződésben szabálytalanul felhajtott az út­testre, nem adta meg az el­sőbbséget egy személygépko­csinak és összeütköztek. A motoros ezután megállás nélkül tovább hajtott az Árpád sor irányába. Személyi sérülés nem történt, a személygépko­csiban 10 ezer forint kár kelet­kezett. A segédmotoikerékpáros személyleírása: 165—170 cen­timéter magas, szőke hajú, 80— 90 kilogramm súlyú férfi, alma­zöld pólót, fekete nadrágot, sö­tétzöld baseball sapkát viselL A segédmotorkerékpár fekete szí­nű, a lámpájában elöl nem volt üveg. Aki a balesettel kapcso­latban bármilyen felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a Békés­csabai Rendőrkapitányság köz­lekedési osztályán. Az országgyűlési képviselők­höz fordul segítségért a Kö­rös—Maros Nemzeti Park mi­előbbi létrehozása érdekében a tervezett környezetvédelmi intézmény megszületésének támogatására szerveződött Gyomaendiódre érkezett május 26-án dr. Torgyán József, az FKGP országos elnöke. A Déryné Művelődési Ház nagy­terme az este 7-re meghirdetett nagygyűlés kezdete előtt már fél órával zsúfolásig megtelt A mintegy 300, utcán kintrekedt ember hangszórókon keresztül követhette az eseményeket. A rendezvényen Hanyecz Margit, az FKGP helyi szervezetének elnöke köszöntötte dr. Torgyán Józsefet valamint a kíséretében megjelent dr. Győriványi Sán­dor országgyűlési képviselőt, a párt parlamenti csoportjának vezetőjét és dr. Pallag Lászlót, az FKGP Békés megyei elnö­két Dr. Torgyán József beszé­egyesület — jelentették be tegnap Gyomaendrődön, a Körös—Maros Nemzeti Par­kért Egyesület kibővített el­nökségi ülésén. A számos önkormányzatból és intézményből, valamint dében keményen bírálta a kor­mány politikáját Mint elmond­ta, a mai posztkommunista tár­sadalmi rendben a pártokban — s ez alól a kisgazdapárt sem kivétel — egyre-másra tűnnek fel a múlt rendszer vezetői, akik pozíciójukat önös érdeke­ik érvényesítésére használják fel. Kiemelte: pártjuk prog­ramja a mezőgazdaságra épül. Sajnálatosnak tartotta, hogy nem valósulhatott meg a repri­vatizáció. A jelenlegi igen las­sú és költséges eljárás — amellett, hogy visszaélésre ad­hat alkalmat — lehetővé teszi a kárpótlási jegyek, majd föl­dek tömeges felvásárlását, s így egy új földbirtokos osztály magánszemélyekből álló egyesület elnöke, Sipos And­rás — a szarvasi arborétum igazgatója — beszámolt a Szolnok és Csongrád megyét is érintő, a Biharugrától a Ma­kó melletti Landori erdőig hú­zódó térség természeti kincse­it összefogó park kialakításá­nak nehézségeiről. létrejöttét vetíti előre. Rámu­tatott: a kisgazda vállalkozói réteg erőtlen marad mindad­dig, míg nem kapa kormánytól kellő segítséget. A politiku­soktól komoly érdekképvise­letet várnának. Aláhúzta: párt­ja a jelenlegi Budapest köz­pontúságot elvetve program­jában egy vidékcentrikus poli­tikát hirdetett meg. Szólt a ke­leti országrész elmaradottsá­gáról is. Régiónk felzárkózá­sához, a mezőgazdasági ter­melés megindításához főként beruházások telepítésében, s a kezdő vállalkozások kedvező hiteltámogatásában látná a megoldást. Csath Róza „Helyzetbe hozni a magyar népet” Torgyán József Gyomaendrődön Lapunk múlt év október 23-ai számában megemlékezést közöltünk Gáli József, gyu­lai születésű József Attila-díjas íróról. Öz­vegye, Káldor Vera idézte fel 1956 utáni meghurcoltatásának és halálra ítélésének történetét, majd a jogerős ítélet 15 évi bör­tönbüntetésre változtatását. Gáli Józsefet ugyan 1961-ben egyéni kegyelemmel kien­gedték, de a szabadságot nem élvezhette sokáig—1981-ben, ötvenegy éves korában elhunyt. Hagyatékát Káldor Vera őrzi. Eb­ből közlünk folyamatosan három mesét. Szappan: Gáli József: Címszavak egy életrajzi lexikonból Egy kék törpe és egy' sárga nyúl. Anyád, szegény, nem is sejti, hogy ő ajándékoz meg életed első dilemmájával. — Nézd milyen kedvesek — mondja —-, az egyikkel mosa­kodj meg —- és vidáman ke­zedbe nyomja a két szappanfi- gurát, azután kisuhan a fürdő­szobából. Te pedig ülsz a kád­ban, nagy fiú vagy, ötéves, ma­gad is meg tudsz fürödni már. Természetesen a furcsa kis tör­pét választod. Kék, hegyes az orra, és sejtelmesen kancsalít. Nyulad van, kócból meg fából is, olyan zsinegen húzható. Fo­god hát a törpét és a szivacshoz dörzsölöd. Es akkor szörnyű dolgot látsz: a törpe vonásai elmosódnak, hegyes orra tom­pára kopik. Nem. Ez így nem jó, ez csak ne fogyjon el, ez csak maradjon meg neked. Jöj­jön a nyúl. De akkor — isme­retlen, nyugtalanító rossz ér­zés fog el — nem azzal mosak- szol, amelyikkel akarsz. Ha pedig mégis a törpét választod, habbá lesz, legfeljebb egy-egy kis massza marad belőle a kád peremén, és nincs tovább. Ülsz a kádban, a könnyed hullik, egyik kezedben törpe, a má­sikban nyúl, és haragosan, har­sányan zokogni kezdesz. Anyád ijedten beront. Melyik­kel, melyikkel — kérded ful­dokolva. O azt hiszi, hogy megért, és megnyugodva vála­szol: mindegy, amelyikkel akarsz. Ha a törpét szereted, hát azzal, és nevetve kimegy. Mit tudja ő, hogy mi megy végbe benned. Már nem sírsz, fogod a két szappant és kido­bod — a törpét is meg a nyulat is — a kádból. Ott fekszenek némán, ellenségesen a kövön. A törpe kancsalít. A nyúl vi­gyorog. Győztek. Megúszták mind a ketten. Mind a ketten megúszták. Hát nem — és ki- ugrasz a kádból, elcsúszol a síkos kövön, de már fogod, már markolod őket. Még bent sem vagy a vízben, dörzsölöd, kened magadra. A törpét és a nyulat is. Dögölj meg, dögölj meg — zokogod. És sikálod, gyömöszölöd velük a bőröd kétségbeesetten, győztesen.

Next

/
Thumbnails
Contents