Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
| 1993. május 28., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZA T aJ feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Demonstrációra készülnek Tüntetés lesz június 1-jén 15 órakor Budapesten a Roosevelt téren a közalkalmazotti bérrendszer esetleges későbbi bevezetése miatt. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának Szövetségi Tanácsa összefogásra kéri fel a közalkalmazottakat és javasolja, hogy minden költségvetési dolgozó — aki egyetért a több tagszervezete által kezdeményezett tüntetéssel — vegyen részt a demonstráción - mondotta Szabó Endre, a SZÉF soros elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A több mint 550 ezer költségvetési munkavállalót képviselő SZÉF és szakszervezetei elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a közalkalmazotti bérrendszert 1994. január 1. helyett 1995. január 1 -tői vezessék be. A Pesti Szalon újdonságai Széppróza, verses-, esszé-és tanulmánykötet egyaránt szerepel a Pesti Szalon Kiadó könyvheti kínálatában. Az újdonságokat tegnap mutatták be az And- rássy úti írók boltjában. Molnár Ferenc: Az éhes város és Kóbor Tamás: Budapest című regénye a kiadó most induló korrajz- sorozatában jelent meg. „A mi tüzünk, a mi kárunk” Megint helyi hatáskörben a tűzoltás Magyarországon 1936-ban hoztak először törvényt a tűzvédelemről. Eszerint a tűz elleni védekezés elsősorban a települések feladata. —Nem is volt mindezzel baj 1948-ig — magyarázta dr. Grósz Sándor, a Tűz- és Katasztrófavédelmi Karitatív Társaság egyik tagja a tegnap megtartott gyulai tanácskozásukon. — Emlékszem, gyerekkoromban az aratás idején mindig tű- zőrséget álltunk a szülőfalum egyik dombján, aztán, ha tűz ütött ki valahol, együttes erővel oltottuk, mert az a mi tüzünk, a mi kárunk volt. Ugyanebben a faluban nemrégen porig égett egy ház, mert senki sem tudta, hogyan kell kinyitni a helybéli tűzcsapot, és mire 50 kilométerről kijöttek ezt megmutatni az állami tűzoltók, már csak a hamu maradt (1948 óta ugyanis a tűzoltás állami feladat) Jövő év január 1-jétől azonban a tűzvédelem ismét visszakerül természetes helyére, az önkormányzatokhoz. Mivel ezKüzdelem a lángokkal zel kapcsolatban jó néhány kérdés tisztázatlan még, a karitatív társaság tegnap egységes álláspontot igyekezett kialakítani a tanácskozáson megjelent polgármesterekkel. A tűzvédelmi társaság szerint például nemcsak a tűzoltó parancsnokok kinevezését és beszámoltatását kellene az önkormányzati jogkörben biztosítani, hanem az egyéb munkáltatói jogokat is ide kellene helyezni. A társaság szerint a tervezett állami normatívát csak a tűzoltóságok fenntartására és működtetésére kellene fordítani, fejlesztésekre egy plusz alapot lenne szüksé(ARCHÍV FELVÉTEL) ges elkülöníteni, amelyre pályázni lehetne. Mivel mind a hivatásos állomány, mind az önkéntes tűzoltó egységek ön- kormányzati hatáskörbe kerülnének, fontos volna egy „kiegyenlítő” alap létrehozása is, mert szakadéknyi különbségek vannak az egyes tűzoltóságok felszereltsége (ez alapján lehetőségei) között. Az önkormányzati hatáskörnek természetesen nem szabad „rátelepedőnek” lenni, vagyis a karitatív szervezet úgy véli, a tűzoltóságoknak önállóan gazdálkodó intézményekként kellene működniük. M.M. Június 28-ától új műsorrend Kié a Magyar Televízió (és kiért vannak a műsorok)? Kié a Magyar Televízió? — ezzel a címmel invitálta találkozóra a sajtó képviselőit Nah- lik Gábor, az MTV alelnöke csütörtök délutánra. A sajtótájékoztató tulajdonképpeni célja Kocsis L. Mihály műsor- igazgató szerint az volt, hogy tájékoztassák a közvéleményt, az utóbbi hónapok strukturális változásai miért nem jelentek meg mind ez idáig a műsorokban. Bár a címben feltett kérdésre a tájékoztató házigazdái nem tudtak egyértelmű választ adni, az mindenesetre biztos, hogy a Magyar Televíziójúnius 28-tól új műsorrend szerint sugároz. A struktúra legfontosabb elemeit Feledy Péter hírigazgató ismertette. Eszerint megszűnik A reggel című műsor, helyét 6.30 és 7.30 óra között 1 órás hírblokk veszi át, ezután pedig a Napközijelentkezik. A TV-híradó a jövőben ismét 7 óra 30 perctől jelentkezik majd, A Hét szintén a korábbi években megszokott 19 órakor kezdi adását. Megszűnik az Aktuális és a Napzárta, helyüket egy 24 óra című politikai műsor veszi át. A tervek szerint a Szószóló, az Átmenet és a Tényképek ilyen címen megszűnnek, a leendő Kor kép című műsor veszi át szerepüket a TV2-n késő délután. Feledy Péter arról is beszámolt, a jövőben az ország két fő közjogi méltósága a köztársasági elnök és a miniszterelnök rendszeresen szót kap majd minden alkalommal ugyanabban az időben hétfő esténként. A külpolitikai műsorok két újdonsággal is szolgálnak majd: beindul egy közép-európai magazin és egy, a környező országok magyarságáról szóló műsor. Szeptembertől újra indul a Parabola, a Panoráma a szokásos rendben jelentkezik majd. Régi-új igazgató Szegeden A Szegedi Szabadtéri Játékok jelenlegi igazgatójának, Niko- lényi Istvánnak a pályázatát fogadta el a szegedi közgyűlés tegnapi ülésén kétharmados többséggel, s szeptember 1 -tői 1996 szeptemberéig a régi vezető kapta meg az igazgatói kinevezést. Az önkormányzat által kiírt pályázatra négyen adtak be pályamunkát. Nikolényi István mellett jelentkezett Pál Tamás szegedi karmester, Jóni Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház marketing-menedzsere, továbbá Horváth Mihály, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatóhelyettese, aki korábban évekig vezette a játékokat. A pályamunkákat szakértő zsűri bírálta el, első helyen Nikolényi Istvánt, második helyen pedig Pál Tamást javasolta igazgatónak. A közgyűlés Nikolényire voksolt. Für Lajos lemondólevele Mint tegnap röviden hírül ad- nöki tisztéről. Lépését az alábbi tűk, Für lajos szerdán este az —Herényi Károly sajtószóvivő MDF elnökségi ülésén bejelen- által az újságírók rendelkezésétette lemondását ügyvezető el- re bocsátott—levéllel indokolta: „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országos Elnökség! A Magyar Demokrata Fórum és az általunk vállalt sorsfordító ügyek, legfőképpen is a magyarság megmaradása, talpraállítása iránti felelősségtől áthatva, a közelmúltban — több alkalommal megismételt—javaslattal álltam elő, hogy a nyílt színen zajló és tarthatatlan „testvérháborút’' rendezzük, lezárjuk. (A javaslat lényege: 1. zártkörű tárgyaláson, kölcsönös engedmények árán rendezni a nézetkülönbségeket; 2. sajátos szervezeti struktúrában, pártként és mozgalomként működtetni tovább az MDF-et; 3./ ha egyik út sem járható, akkor megegyezve és kulturáltan szétválni, külön-külön pályán haladva küzdőtársi viszonyban maradni.) Ez a hármas megoldási formula azonban — egy-egy erőtlen és bizonytalan visszhangtól eltekintve — határozott támogatást senkitől és sehonnan nem kapott. Alkatomnál és helyzetemnélfogva kiegyenlítő szerepet tudtam és akartam—tudatosan!—vállalni a veszélybe sodródott egybe- tartozás, egyben-maradás megőrzése ügyében. Ezt célozta volna említett javaslatom is. Erőfeszítéseim azonban — a beismerés önmagában véve is megrázó — eredménytelenek maradtak. Utolsó kísérletem keserű kudarca világossá tette előttem: a kiegyenlítő szerepkör fölött átlépett az idő. Vagyis a kiegyenlítő, az egyensúlyozó szerepe véget ért. A dráma végkifejlete már más alkatot, más belátást kíván. Éppen ezért megköszönve Elnök Úr és az Országos Elnökség tagjainak bizalmát, ügyvezető elnöki megbízatásomat ezennel és tisztelettel visszaadom, tisztségemről lemondok. Nem szívesen török pálcát társaim, önmagunk fölött. E torokszorító helyzetben és a csüggesztő reménytelenségben most mégis ki kell mondanom: semmivel sem indokolható, egyenesen történelmi léptékű bűnöket követtek el azok {mindenekelőtt a liberálisnak mondott, Debreczeni József nevével és a népinemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások), akik az MDF belháborúját, bomlasztását elvakultság- ból, gonosz, vagy jószándékkal, kisszerűén önös szereplési és hatalmi vágyaktól sarkallva, a politikusi méltóság elemi normáit felrúgva ország-világ előtt elindították ésfolytatták. De ugyanezt kell mondanom azokról is, akik az esztelen és megbocsáthatatlan önpusztítást bévé gzik. És nemigen lehet mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták, nem voltak képesek megállítani, a végzetes balsorsot jobbra fordítani. Az Isten legyen irgalmas mihozzánk! Hozzánk, szegény magyarokhoz. Budapest, 1993. május 26. Tisztelettel: A Körös-Maros Nemzeti Parkért Ismeretlen motorost keres a rendőrség Békéscsabán, az Ilosvai utca—Felső Körös sor kereszteződésében történt baleset május 26-án 16 óra 10 perckor. Egy ismeretlen férfi ismeretlen típusú segédmotorkerékpárral közlekedett a Felső Körös sor gyalogjárdáján. Az Ilosvai úti kereszteződésben szabálytalanul felhajtott az úttestre, nem adta meg az elsőbbséget egy személygépkocsinak és összeütköztek. A motoros ezután megállás nélkül tovább hajtott az Árpád sor irányába. Személyi sérülés nem történt, a személygépkocsiban 10 ezer forint kár keletkezett. A segédmotoikerékpáros személyleírása: 165—170 centiméter magas, szőke hajú, 80— 90 kilogramm súlyú férfi, almazöld pólót, fekete nadrágot, sötétzöld baseball sapkát viselL A segédmotorkerékpár fekete színű, a lámpájában elöl nem volt üveg. Aki a balesettel kapcsolatban bármilyen felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a Békéscsabai Rendőrkapitányság közlekedési osztályán. Az országgyűlési képviselőkhöz fordul segítségért a Körös—Maros Nemzeti Park mielőbbi létrehozása érdekében a tervezett környezetvédelmi intézmény megszületésének támogatására szerveződött Gyomaendiódre érkezett május 26-án dr. Torgyán József, az FKGP országos elnöke. A Déryné Művelődési Ház nagyterme az este 7-re meghirdetett nagygyűlés kezdete előtt már fél órával zsúfolásig megtelt A mintegy 300, utcán kintrekedt ember hangszórókon keresztül követhette az eseményeket. A rendezvényen Hanyecz Margit, az FKGP helyi szervezetének elnöke köszöntötte dr. Torgyán Józsefet valamint a kíséretében megjelent dr. Győriványi Sándor országgyűlési képviselőt, a párt parlamenti csoportjának vezetőjét és dr. Pallag Lászlót, az FKGP Békés megyei elnökét Dr. Torgyán József beszéegyesület — jelentették be tegnap Gyomaendrődön, a Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület kibővített elnökségi ülésén. A számos önkormányzatból és intézményből, valamint dében keményen bírálta a kormány politikáját Mint elmondta, a mai posztkommunista társadalmi rendben a pártokban — s ez alól a kisgazdapárt sem kivétel — egyre-másra tűnnek fel a múlt rendszer vezetői, akik pozíciójukat önös érdekeik érvényesítésére használják fel. Kiemelte: pártjuk programja a mezőgazdaságra épül. Sajnálatosnak tartotta, hogy nem valósulhatott meg a reprivatizáció. A jelenlegi igen lassú és költséges eljárás — amellett, hogy visszaélésre adhat alkalmat — lehetővé teszi a kárpótlási jegyek, majd földek tömeges felvásárlását, s így egy új földbirtokos osztály magánszemélyekből álló egyesület elnöke, Sipos András — a szarvasi arborétum igazgatója — beszámolt a Szolnok és Csongrád megyét is érintő, a Biharugrától a Makó melletti Landori erdőig húzódó térség természeti kincseit összefogó park kialakításának nehézségeiről. létrejöttét vetíti előre. Rámutatott: a kisgazda vállalkozói réteg erőtlen marad mindaddig, míg nem kapa kormánytól kellő segítséget. A politikusoktól komoly érdekképviseletet várnának. Aláhúzta: pártja a jelenlegi Budapest központúságot elvetve programjában egy vidékcentrikus politikát hirdetett meg. Szólt a keleti országrész elmaradottságáról is. Régiónk felzárkózásához, a mezőgazdasági termelés megindításához főként beruházások telepítésében, s a kezdő vállalkozások kedvező hiteltámogatásában látná a megoldást. Csath Róza „Helyzetbe hozni a magyar népet” Torgyán József Gyomaendrődön Lapunk múlt év október 23-ai számában megemlékezést közöltünk Gáli József, gyulai születésű József Attila-díjas íróról. Özvegye, Káldor Vera idézte fel 1956 utáni meghurcoltatásának és halálra ítélésének történetét, majd a jogerős ítélet 15 évi börtönbüntetésre változtatását. Gáli Józsefet ugyan 1961-ben egyéni kegyelemmel kiengedték, de a szabadságot nem élvezhette sokáig—1981-ben, ötvenegy éves korában elhunyt. Hagyatékát Káldor Vera őrzi. Ebből közlünk folyamatosan három mesét. Szappan: Gáli József: Címszavak egy életrajzi lexikonból Egy kék törpe és egy' sárga nyúl. Anyád, szegény, nem is sejti, hogy ő ajándékoz meg életed első dilemmájával. — Nézd milyen kedvesek — mondja —-, az egyikkel mosakodj meg —- és vidáman kezedbe nyomja a két szappanfi- gurát, azután kisuhan a fürdőszobából. Te pedig ülsz a kádban, nagy fiú vagy, ötéves, magad is meg tudsz fürödni már. Természetesen a furcsa kis törpét választod. Kék, hegyes az orra, és sejtelmesen kancsalít. Nyulad van, kócból meg fából is, olyan zsinegen húzható. Fogod hát a törpét és a szivacshoz dörzsölöd. Es akkor szörnyű dolgot látsz: a törpe vonásai elmosódnak, hegyes orra tompára kopik. Nem. Ez így nem jó, ez csak ne fogyjon el, ez csak maradjon meg neked. Jöjjön a nyúl. De akkor — ismeretlen, nyugtalanító rossz érzés fog el — nem azzal mosak- szol, amelyikkel akarsz. Ha pedig mégis a törpét választod, habbá lesz, legfeljebb egy-egy kis massza marad belőle a kád peremén, és nincs tovább. Ülsz a kádban, a könnyed hullik, egyik kezedben törpe, a másikban nyúl, és haragosan, harsányan zokogni kezdesz. Anyád ijedten beront. Melyikkel, melyikkel — kérded fuldokolva. O azt hiszi, hogy megért, és megnyugodva válaszol: mindegy, amelyikkel akarsz. Ha a törpét szereted, hát azzal, és nevetve kimegy. Mit tudja ő, hogy mi megy végbe benned. Már nem sírsz, fogod a két szappant és kidobod — a törpét is meg a nyulat is — a kádból. Ott fekszenek némán, ellenségesen a kövön. A törpe kancsalít. A nyúl vigyorog. Győztek. Megúszták mind a ketten. Mind a ketten megúszták. Hát nem — és ki- ugrasz a kádból, elcsúszol a síkos kövön, de már fogod, már markolod őket. Még bent sem vagy a vízben, dörzsölöd, kened magadra. A törpét és a nyulat is. Dögölj meg, dögölj meg — zokogod. És sikálod, gyömöszölöd velük a bőröd kétségbeesetten, győztesen.
