Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP ka Többezren látták Székelyudvarhelyen Békéscsaba testvérvárosában, Székelyudvarhelyen az elmúlt héten diákfesztivál zajlott. A békéscsabai Garabonciás Na­pokhoz hasonló rendezvényre meghívták a Dobókocka és a Nyulambulam együtteseket. A két zenekar fellépett a város fő­terén esti koncerten, többezres­re becsült közönség előtt, s a sportpályán, ahová mintegy 3 ezren váltottak jegyet. A Dobó­kocka saját dalait adta elő, míg a Nyulambulam csabai vendég- zenészek közreműködésével LGT-, Illés-, Omega-, Hobo Blues Band-számokat. Kon­certjeik nagy sikert arattak. Egyébként a Nyulambulam úgy jutott el Székelyudvarhelyre, hogy a Dobókocka megosztotta velük az utazásra eredetileg ne­kik adott városi támogatást. Testületi ülés Köröstarcsa önkormányzati képviselő-testülete rrla 13 óra­kor tartja soron következő ülé­sét a községháza házasságkötő termében. A testület ezen az ülésén alkotja meg a szociális törvény helyi végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletét. Sikeres évzáró Medgyesegyházán a hétvégén nagy sikerű évzáró hangver­senyre került sor a művelődési ház nagytermében. A program­ban azok a fiatalok léptek fel, akik Kocsis Klára nyugdíjas ze­nepedagógus közreműködésé­vel a művelődési ház szervezett zeneoktatására jártak. A zeneta­nulás ezzel nem zárult le — mert mint hallottuk —, a nyári szünet után a művelődési ház ismét szeremé meghirdetni az éves oktatási programot. Céltámogatás A mezőkovácsházi önkor­mányzat különböző céltámoga­tásra nyújtott be pályázatokat a szakminisztériumokhoz. Töb­bek között pályáztak a Hunyadi János Gimnázium tanterembő­vítésére, az általános iskola megkezdett 8 tantermének foly­tatására, illetve a meglévő—de jelenleg használaton kívüli — röntgenkészülék elhelyezésére. A beruházásokat sikeres elbírá­lás esetén 1994-ben kezdenék és körülbelül 1—1,5 év múlva fejeznék be. A megvalósításhoz a következő év költségvetésé­ben tervezik a saját erő elfoga­dását. Önkormányzati napirend Kondoros nagyközség önkor­mányzati képviselő-testülete május 27-én, csütörtökön dél­után 2 órától ülést tart, melynek napirendi pontjai a következők: A földrendező és földkiadó bi­zottságok tájékoztatója az ed­dig végzett munkáról; Szakbi­zottság beszámolója az önkor­mányzat pénzügyi helyzetéről; Szociális rendelettervezet és a helyi adórendelet-tervezet első fordulós tárgyalása. Gyermeknap Tarhoson A Tarhosi Nagycsaládosok Egyesülete június 5-én, szom­baton a község sportpályáján egész napos nagyszabású gyer­meknapot rendez, melyhez tá­mogatókat keres az egyesület vezetősége. Az esetleges fel­ajánlásokat az egyesület címére várják: Tarhos, Kossuth u. 62. sz. Méhkeréki akció könnyekkel (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a szisztematikus ellen­őrzésnek volt része a hétfői méhkeréki akció is, ahol a Sar- kadi Rendőrkapitányság, a Határőrség Orosházi Igazga­tósága, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés megyei szervezete 30 jogszerűtlenül munkát vállaló külföldi állam­polgárt szűrt ki a faluban folyó ellenőrzés során. Vavrek And­rás munkaügyi felügyelő ez­zel kapcsolatban a következő­ket mondta el lapunknak: — Nagyon sok a szerencsét­len sorsú, jóhiszemű ember közöttük, akinek otthon való­ban nem akad munkája, vagy ha akad is, nem tud megélni belőle. Érthető tehát, hogy mindent megpróbálnak meg­tenni a jobb megélhetés érde­kében, de ugyanakkor látni kell a másik oldalt is. A fekete­munkaerő alkalmazásával a magyar állam nagyon sok jo­gos bevételtől elesik, nem be­szélve arról, hogy ezáltal mennyi magyar munkaerő szorul ki a piacról. Emiatt született meg a jogszabály ar­ról, hogy annak a munkaadó­nak, aki nem szerzi be alkal­mazottja számára a munkavál­lalási engedélyt, büntetést kell fizetnie. Munkavállalási enge­délyt pedig csak az a külföldi állampolgár kaphat Magyar- országon, akinek a rendőrség ideiglenes tartózkodási enge­délyt ad. De van egy másik megoldás is, amit néhány eset­ben javasoltunk a most meg­hallgatott személyeknek. Éz pedig a menekült státusz meg­szerzése. Természetesen csak akkor, ha ez indokolt. Ebben az esetben még engedélyre sincs szükség a munkaválla­láshoz. Igaz, ez sok tortúrával jár, és hosszú időt vesz igény­be, de munkavállalási szem­pontból mindenképpen elő­nyös. M.M. A védett Expo Az expón hétköznap 18, hétvégeken 50 ember ó'rködik a vagyonbiztonság felett, óriási technikai háttérrel fotó: kovács Erzsébet Nyakunkon a Csaba Expo. Még húsz nap és Békéscsabán — vélhetőleg — százezrek fordulnak majd meg ebből az alkalomból. Lesz dolguk a szervezőknek, rendezőknek, rendőröknek, nem is kevés. — Hetek óta készül a rend­őrség arra, hogy az idelátoga­tók, a kiállítók, a vendégek biztonságban érezzék magu­kat — kezdte sajtótájékoztató­ját Balta János rendőr alezre­des, főtanácsos.—Jó értelem­ben véve kell kiszolgálnunk majd az egy hetes rendez­vényt. Ebben lesz segítőnk a Trezor Vagyonbiztonsági Gm. — Mi pedig pályázat útján nyertük el a jogot, hogy va­gyonvédelmi szempontból csúcstechnikával vegyünk részt a Csaba Expón — veszi át a szót dr. Prekop Ottó, a Trezor cégtulajdonosa. — Szakértő­nek kértük fel Sipos Istvánt, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának főosztályvezetőjét, aki a sevil­lai expo biztonsági főnöke volt. — Gondolom a hatékony munkához óriási technikai bá­zist kell felvonultatniuk... — Magyarország legna­gyobb cégeként — többek kö­zött — mechanikai vagyon­biztonsági eszközök gyártásá­val foglalkozunk, telepítünk vagyonbiztonsági berendezé­seket, fegyveres őrzést látunk el, hogy a legfontosabbakat soroljam. Az expón hétköznap 18, hétvégeken 50 emberünk vigyázza a vagyonbiztonsá­got, amihez óriási technikai bázis áll rendelkezésünkre. Ez az esemény egyfajta megmé­rettetés is lesz, mert fő célunk, hogy részt vegyünk majd azt 1996-os expón. — A rendőrségnek pedig marad a közrend, közbizton­ság? — A bűnmegelőzés, a köz­rendvédelem és a közlekedés- biztonság. De bemutatkozunk a rendőrségi jármű techniká­val, a Police Shopunkkal, s la­zításként tervezünk vetélke­dőket is — fejezte be a tájékoz­tatót Balta János. B. V. Elfogyott a képviselő-testület Immáron nem először fordul elő Szeghalmon, hogy a helyi képviselő-testület döntéskép­telennek minősül. Ez történt hétfő délután is, amikor az ülés kezdetekor már nem volt ti­zenhárom képviselő, amennyi a minősített többséghez szük­séges. Utána mintegy másfél óráig még kettővel többen is voltak, ám ez mindössze há­rom napirendi pont megtár­gyalásához volt elegendő, a szociális törvény helyi végre­hajtásáról szóló rendeletet még tizenöten sem tudták megalkotni. Személyeskedő perpatvarok után csak tizen- ketten voksoltak igennel, ket­ten ellenezték, egy városatya tartózkodott és ez kevés volt az érvényességhez. Ezután fogy­ni kezdett a testület, a Köz- szolgáltató Vállalat hitelfelvé­teléhez szükséges fedezet ügyében még tudtak dönteni, ám a még hátralévő, minősített többséget igénylő ügyeket már nem is tárgyalták. Újból a kép­viselők elé került viszont a piac áthelyezésének ügye, immáron sokadjára. Most írásos bead­vány érkezett a testülethez, kér­ve korábbi döntésük megvál­toztatását, mely alapján az új vásárcsarnok megépítését kö­vetően a régi helyen a piacot megszüntetik. Parázs vita és a beadványt készítők személyes, szenvedélyes érvelése után a képviselők nem változtatták meg előző határozatukat. Az ülés végén Hidi Sándor képviselő kérte Kovács Imre polgármestert, hogy a városi te­le vízió és a képviselők előtt szá­moljon be a szeghalmi delegá­ció hollandiai útjáról, annak eredményéről. A kérésnek Ko­vács Imre eleget tett, sőt azt is megígérte, hogy a helyi vállal­kozókat külön is tájékoztatja a konkrét lehetőségekről. GILA „ELJÁTSZOTTA MÁR KISDED JÁTÉKAIT!” (VÖRÖSMARTY Mihály) „Tarisznyában” volt a Balassi (Folytatás az 1. oldalról) Méhkeréken táncokat tanul­tam Nyisztor Györgytől, és a népszokás átvételében sok se­gítséget kaptam Dúló Györgytől. A táncosok a ro­mán kolindák megszólaltatá­sában, a gyors ritmikájú tán­cok előadásában nagy munkát végeztek. Különösen az ör­dögszerű bábuba bújt Szarka Zsoltnak volt nehéz dolga... A Turka-járás csapatmunka volt, s a szakma érezte, mi van mögötte. Sz. M. 1993. május 25., kedd Meghalt Cseres Tibor Cseres Tibor Kossuth-díjas író, a Szé­chenyi Művészeti és Irodalmi Akadé­mia tagja, a Magyar Irókamara elnöke életének 78. évében, hétfőn váratlanul elhunyt. A Magyar írószövetség gyá­szolja Cseres Tibor személyében a ki­váló írót, közéleti személyiséget — aki 1986—1989 között a szövetség elnöke volt. Temetéséről később intézkednek. Tegnap délután a könyvesboltban megvettem legújabb regé­nyét. Kentaurok és kentaumők a címe, s a fülszöveg szerint közelmúltunk kérdéseiről szól. Jószerével örülni sem volt időm a kötetnek, egy órával később a rádió közölte a fájdalmas hírt. Cseres halott. Utolsó könyvéhez jutottam hozzá. Újabb szellemi teljesítményéért kijáró köszöntés helyett már csak a búcsúszóra telik. Búcsúzunk a döbbenetes erejű Hideg napok szerzőjétől, az írótól, aki nélkül nincs XX. századi magyar irodalom- történet. Búcsúzunk a rendszerváltás előtti álmos évtized szenzációs könyvsikereinek — Parázna szobrok, Foksá- nyi szoros, Vízaknai csaták és más remekművek — írójá­tól. Nem csak az olvasás gyönyörűségét adta meg az embernek, de a könyvhöz—a könyvéhez—való hozzáj u- tás, a megszerzés szépségét is. Egy Kossuth-díj és három József Attila-díj rangja száll vele sírba. Búcsúzunk tőle, lapunk alapító szerkesztőjétől. Bár nem itt született, mindig idavalósinak tekintette magát. Alkotó pályája is innen indult, a harmincas években a Békés Megyei Közlönynél volt munkatárs, majd lapunk jogelődjének, az 1945-ben indított Viharsaroknak első — tehát alapító — felelős szerkesztője. A lapunkhoz kötő szálait soha nem tagadta meg, egy 1985-ben adott interjújában a lapnál és általában a Csabán töltött évekről nagy szeretettel beszélt. Több könyve témáját innen merítette. ** Végül búcsúzunk az embertől, aki közelmúlt évtizedeink változásai közepette is ember tudott maradni. Tisztességes, példaképnek állítható. Egy nehéz időben, közvetlenül a rendszerváltást megelőző években — a hatalom és az írótár­sadalom összecsapásainak időszakában — az írószövetség elnöke volt, csillapító egyensúly a szemben állók között. író, lapszerkesztő és végtelenül tisztességes ember ha­gyott itt bennünket. : . „ ° Arpasi Zoltán „Nem folytattam titkos tárgyalást” Lapunk tegnapi számában Ért­hetetlen a titkos tárgyalás cím­mel jelent meg Engelhardt Fe­renc, a Békés Megyei GMV szakszervezeti bizottsága titká­rának cikke. Ebben többek kö­zött leírja: „Megdöbbenéssel hallgattuk, hogy dr. Zsíros Géza megállapodást írt alá a Kiskun Kft. vezetőjével... a GMV árve­résre meghirdetett ingatlanai­nak megvételére. Megdöbbe­nésünknek oka, hogy dr. Zsíros Géza előzőleg ugyancsak aláírt megállapodást ugyanarról a va­gyonról az Agrimpex Rt. képvi­selőivel, de azt nem titokban...” Tegnap délután Budapestről telefonon megkereste szerkesz­tőségünket dr. Zsíros Géza, a GMV vezérigazgatója, és a kö­vetkezőkben válaszolt az idé­zett cikkre: — Semmiféle titkos tárgya­lást nem folytattam, az érintett cégekkel egyeztetett találko­zókról volt szó. Az más kérdés, hogy az Agrimpex már koráb­ban megjelentette a sajtóban vá­sárlási szándékát, a másik nem kívánt nyilatkozni. Ebből fa­kadt, hogy senki nem érdeklő­dött aziránt, van-e vásárlási szándékkal fellépő más cég. Amit pedig nem kérdeznek, arra nem lehet válaszolni. Ami a megállapodásokat illeti, azokat nem kötöttem, hanem mindkét partnerrel emlékeztetőben rög­zítettük a lényegesebb rendező elveket. —Nem tartotta szükségesnek közölni, hogy más érdeklődő is van, hiszen nem az Agrimpex és a GMV tárgyalása volta kulcskér­dés, hanem maga a privatizáció ? — Publikussá akkor válnak a dolgok, ha megállapodás vagy érvényes szerződés van. Ilyen még fel sem merült, így nem tartottam indokoltnak a közlését. S.F. Safükba szorítva Már az ókori görögök is? Valamikor réges régen, az érettségire készülve egyik tanárunk azt a jó tanácsot adta nekünk, hogy ha semmi nem jut eszünkbe a kihúzott tételről, akkor bátran fejtegessük, hogy már az ókori görögök is foglalkoztak a témával, s majdcsak kisül a dologból valami. Az ötlet ragyogó volt, valóban nagyon sok területen el lehetett sütni. A görögök sokszínűségének ismerete ellenére is meglepett az, amit a napokban olvastam. Négy évszázaddal időszámítá­sunk előtt szinte ugyanazon civilizációs ártalmak ellen léptek fel, mint azok, akik ma az emberiség megmentéséért emelik fel szavukat. Ugyanúgy keresték a lezüllött erkölcsű Hellasz megmentésének módjait, mint a mai zöldek a modern orszá­gokét. Nemcsak a korrupció és a zsarnokság háborította fel őket, de az urbanizáció elterjedése is félelmet keltett bennük, s tiltakozást váltott ki belőlük a technika túlzott(l) elterjedése. Hangoztatták az egészséges életmód (táplálkozás, testedzés) fontosságát, s a lélek ápolásának jelentőségét. Bizony már az ókori görög városállamok, a poliszok világában is aggódva hirdették, hogy a harácsolás, a pénz utáni hajsza, a természetellenes életmód és az erkölcsi züllés egyszer katasztrófába sodorhatja az emberiséget. Lassan háromezer éve hallgatjuk — ha meghalljuk—, de csak hallgatjuk, hallgatjuk... , . M

Next

/
Thumbnails
Contents