Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-24 / 119. szám
»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. május 24., hétfő A városban minden tizedik ember tűzoltó lesz... tt Ot nap, mely megrengeti Gyulát Balról jobbra: Dudaszeg József tűzoltó százados, Fekete Józsefné tűzoltó törzszászlós és Nánási János tűzoltó főhadnagy fotó: kovács Erzsébet Bár a gyulai tűzoltók hosszú ideje lelkesen vállalkoznak különféle, szakmájukhoz kötődő idegenforgalmi események rendezésére, ez a mostani messze meghaladja kötelezettségeiket. A nagy tömegek fogadásában, ellátásában, foglalkoztatásában, színvonalas programok szervezésében szerzett tapasztalataik alapján a hozzáértők számára nyilvánvaló: egy ilyen, párját ritkító, külföldiek ezreit megmozgató, ötnapos rendezvénysorozat ,nyélbe ütése” reális lehetőség számukra. A kevésbé hozzáértők állítása szerint egy ekkora rendezvény létrehozása csak „profikkal” képzelhető el. Ha ez mégis igaz, akkor a gyulai tűzoltók immár két szakmában tekinthetők professzionalistának. Ifjúsági Információs Iroda Ivó Lapenna emlékére Ivó Lapenna emlékére a közelmúltban országos eszperantó kiejtési versenyt rendeztek Kecskeméten, ahol Perei Ildikó, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola IV. D osztályos tanulója negyedik helyezést ért el. A zsűri hangfelvételről hallgatta meg a versenyzők szabadon választott és kö- telelő szövegének elmondását. Az első hat helyezett oklevelet és eszperantó nyelvű könyvet kapott. Békefesztivál lesz Pósteleken Gyulai fiatalok augusztusban rendezték meg az első békefesztivált Pósteleken. A kétnapos fesztiválon több százan vettek részt, sokan az egykori Szegedi Ifjúsági Napokéhoz hasonlították hangulatát. Országos hírű és megyebeli zenekarok léptek fel, közülük például a Tengs-Lengs, a Tűzkerék, a Revival Band az idén is eljön, sőt várják a Hobo Blues Bandoí... Ezt a békefesztivált már, ha alapjaiban nem is, némileg másként képzelik el a szervezők. A blues-, rockzenekarok bemutatkozása mellett tartanak táncházat is, de újdonság lesz például az éjszakai filmvetítés (többek között láthatjuk a világhírű Eper és vér című filmet), valamint a délelőtti előadások, melyek megtartására a felekezetek képviselőit kérik fel. Jelentkeztek nyíregyházi, miskolci, makói zenekarok, de a szervezők szeretnék, ha minél több megyei együttes is bemutatkozna. Részvételi szándékukat Lup- sán Istvánnál jelezzék (Gyula, Rákóczi utca 19.). Sz. M. A tűzoltók május végi vállalkozása a X. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra három- és a Gilde Sörfesztivál kétnapos rendezvényéből áll össze. (Mellesleg az utolsó két napon igen szép gyermeknapi programmal lepik meg a gyulai és a Gyulára látogató gyerekeket.) — Az ötlet még 1987-ben vetődött fel, de igazából 1991- ben döntöttük el, hogy Gyulának kéijük a csillagtúra rendezési jogát — mondja Dudaszeg József százados, gyulai tűzoltó- parancsnok. — Két évvel ezelőtt, a brunecki (Dél-Tirol) csillagtúra alkalmával egyhangúan megszavazták kérésünk teljesítését Bár felettes szerveinktől sok támogatást kapunk — a tíz éve, az ausztriai Krum- pendorfból útjára indult csillagtúra alapszabályzata szerint — ez helyi rendezvény, tehát a munka oroszlánrésze a gyulai tűzoltókra hárul. Göncz Árpád, a rendezvény fővédnöke és Habsburg Ottó társ védnök egyaránt éppen a mozgalom civil szerveződési jellegét találja figyelemre méltónak. Antall József az ország törekvéseivel egybevágónak ítélte a több mint húsz ország tűzoltóinak találkozóját. Gondolataikat az erre az alkalomra május 28-án, magyar és német nyelven megjelenő csillagtúra-újságunkban olvashatják majd. Nánási János főhadnagy a csillagtúra operatív szervezője. Csaknem 200 közvetlen közreműködő irányítása, a két és fél éves előkészítés összehangolása, s megannyi más feladat ellátása fűződik nevéhez. —Ez a néhány nap most is és hosszú távon is jelentős hatással lesz Gyula idegenforgalmára — mondja. — A kereskedők, a vendéglátósok, a szállásadók szép bevételre számíthatnak. Meggyőződésünk, hogy a nagy vendégforgalommal, a város egészét átölelő programokkal, a népkerti 4 ezer személyes sátor működtetésével járó kisebb-na- gyobb kellemetlenségekért ez is, a program is, a csillagtúra után kínált — 48 órás — gyermeknap és sörfesztivál is kárpótolja majd a gyulaiakat. Nem könnyű manapság örömet szerezni az embereknek, de mi hiszünk abban, hogy az öt nap ezt a célját is eléri. Fekete Józsefné törzszászlós elsősorban a gazdasági, technikai feltételek megteremtésén fáradozott. Más kérdés, hogy ebbe például bele kellett férnie a művészek szerződtetésének is, — A szervezők csapata számítógépek sorával, igényes kivitelű nyomdatermékekkel, gazdag program összeállításával igyekezett úgy megvalósítani a csillagtúrát, a sörfesztivált és a gyereknapot, hogy a tőlünk jobb adottságú országokból érkezők is elégedettek lehessenek az előkészületekkel — állapítja meg. — A magunk részéről mindenesetre megtettünk mindent, hogy a nagyvilágból, az ország., a megye más részeiből ideérkezők, a gyulaiak szépnek, eredményesnek és örömtelinek találják majd ezt a május végi öt napot. K.A.J. Közeleg az iskolai nyári szünet, s a fiataloknak ismét gondot jelent szabadidejük tartalmas eltöltése. Ebben kíván segítséget nyújtani Békéscsabán az Ifjúsági Információs Iroda, népszerű nevén a Diáktanya. Itt mindenki tájékozódhat arról, hol lehet olcsó szállást szerezni egy nyaraláshoz, kedvezményesen étkezni vagy éppen elfogadható áron szórakozni. Mély gyászban, kisírt szemekkel keresett meg Nagy Ferenc- né Gyuláról: —Nagy fájdalom érte a csa- • ládunkat, meghalt az édesapánk. Május 11-én felkerestük a plébános urat, hogy megbeszéljük vele a szertartást. Kérdezte a családot, hogy édesapánk hol halt meg, volt-e pap a betegágyánál. Járunk-e templomba? Felelgettünk illően, mígnem utolsóként azt kérdezte, fizetünk-e egyházi adót? Nem volt mit szégyellnem, hát megvallottam, hogy gyereket nevelünk, lakást tartunk fenn, munkanélküli-segélyből alig-alig élünk, nemhogy az egyházi adót fizessük. A plébános úr kiszámolta, hogy mire, mennyit kell fizetnünk. 2000 forintot kért a temetési szertartásra és 600 forintot az egyház fenntartására. Ezek után mentünk, hogy a további szomorú kötelességeinknek tegyünk eleget. Rövid idő után eszembe jutott, nem diktáltuk be, kitől búcsúztassa a szertartást végző pap az édesapánkat. Visszamentünk a plébániára. A plébános úr azzal fogadott: — Ugye-ugye, ha bajban vagyunk visszajövünk? Rosszul esett ez a megjegyzés. A nagy idegességben nem mindenki jutott eszünkbe. Éjszaka elalvás előtt döbbentem rá, hogy pár rokont, ismerőst kihagytam a felsorolásból. Összeírogattam és ezt a cédulát adtam oda a plébános Az információnyújtáson túl konkrét szolgáltatásokkal is rendelkezésére áll a fiataloknak a közkedvelt intézmény. Az irodában beszerezhetők a jegyek a különböző budapesti koncertekre, így a Metallica, a Jethro Tull és a Santana fellépéseire, de az Attila című rockoperára — kellő igénylő esetén — autóbuszt is indítanak. úrnak, hogy ezt sorolja el a templomban. A misén ez meg is történt. A temetésre viszont egy fiatal pap jött ki. Ó semmit nem mondott, csak annyit, hogy kísérjük el az elhunytat utolsó útjára. Majdnem elájultam. Kérdeztem, miért nem búcsúztatja el apánkat a családjától? Azt válaszolta, ő semmiféle ezzel kapcsolatos felkérést nem kapott. Ha van valami bajunk, a plébános úrral beszéljük meg. Elismerem, a temetés után nem éppen úriemberekhez méltóan viselkedtünk a plébánián. Visszakértük a pénz, de ezt a mulasztást már nem lehet jóvátenni. Nem tudjuk elfelejteni, hogy az apánk temetése botrányba fulladt. A plébános úr nem tagadja, az eset megesett. Mulasztás volt, hogy nem szólt a káplánnak, vegye ki azt a kis cetlit és búcsúztassa el az elhunytat a családtól. — Nekem az fáj — mondta az idős pap —, hogy mulasztásunkkal fájdalmat okoztunk a családnak. Azt, hogy ők hogyan sértegettek a temetés után, elfelejtettem, hiszen őket érte a fájdalom. A kérdéseket, amiket sérelmeznek Nagynéék, nekem kötelességem volt feltenni. A búcsúztatás elmaradása miatt a család visszakapta a befizetett pénzt. Hangsúlyozom: nagyon sajnálom az esetet. B. V. Búcsú nélküli temetés „A demokrácia nem tanítható, élni, gyakorolni kell!” Zsófia és heróke Dániában jártak a szarvasiak A Szarvasi Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola oktatói és a diákcsoportja dániai tanulmányúton vett részt. Az utazás célja a dán közoktatási rendszer és a pedagógusképzés tanulmányozása volt. Fyn szigetére, Svendbórg- ba, ebbe a jellegzetesen dán kisvárosba, kétnapos fárasztó, de vidám hangulatú utazás után érkeztünk. Első benyomásaink: Dániában valóban olyan szép, rendezett és emberszabású a világ, ahogyan azt a prospektusok szinte giccsbe hajló idealizmussal ábrázolják. Az emberek olyanok, akár a táj, a város, melyet laknak: derűsek, mosolygósak, segítőkészek és kiegyensúlyozottak. Szakmai programjaink, de valójában mindennapjaink szervezésében is Kovács Katalin, a Közoktatási Intézet munkatársa tevékenykedett nagy hozzáértéssel. így történhetett, hogy a viszonylag rövid ottlét alatt három főiskolánk, több óvodában, iskolában tehettünk látogatást A dán oktatási rendszer államilag finanszírozott, ám az állam tartózkodik attól, hogy bármiben is befolyásolja az iskolák szellemiségét, egyéni arculatát. Ráadásul mi sem könnyebb, mint Dániában új iskolát alapítani: az első évben csupán 12 diákkal kell minimálisan rendelkeznie az intézménynek. Még az sem kötelező, hogy a tanárok képesítéssel rendelkezzenek, elég csupán a működés bejelentése a minisztériumnak, és az iskola már kapja is a támogatást. Létezik ugyan nemzeti alaptanterv, de az iskoláknak igen nagy szabadságuk van abban, hogy mit és hogyan tanítanak. Ahogyan az állam, úgy a politika sem avatkozik be semmilyen formában az iskolák életébe. Szubjektív benyomásaink azok voltak a pedagógusokról, hogy szuverén személyiségek, akik tudják, mit akarnak csinálni, és őszintén bíznak szakmai elveik igazában. Ezek a szavak közhelyek is lehetnének, hanem tennénk hozzá azt, hogy az egyes intézményekben szinte homlokegyenest más pedagógiai elgondolásokkal találkoztunk, és meglepő módon mindegyik használható volt és működött a gyakorlatban, méghozzá nem is akárhogyan. A demokrácia az oktatói testületekben is maradéktalanul érvényesül. Kevés az adminisztráció, minimális a hie- rarchizálódás a tanárok körében. A főiskolákon sincsenek okatói rangok, a munka minősége dönt. Az állami tanárképző egyik tanára mondta: „A demokrácia nem tanítható, élni, gyakorolni kell.” Egy népfőiskolán hallottuk: „Itt és most kell embernek lenni.” Ezek az egyszerű szavak megélt igazságok a dán iskolákban. A három főiskolán (egy szabad főiskola, egy állami tanárképző és egy népfőiskola) igen szívélyes dán vendéglátásban részesültünk. A sokszínű pedagógiai elveket igyekeztünk elfogulatlanul befogadni. Tetszett, hogy a szabad főiskolákon nincsen egyetlen vizsga sem, viszont kötelező az óralátogatás. Tetszett, hogy az állami főiskolák minden tantárgyat vizsgával zárnak, de a hallgatóknak nem kell órára járni. Tetszett a népfőiskola családias hangulata, sokszínű programja. Rokonszenves volt az a valódi emberi, munkatársi, abszolút közvetlen kapcsolat, amit diákok és tanárok között tapasztaltunk. Az óvodák és általános iskolák tárgyi feltételei ugyanolyan irigylésreméltóan ideálisak, mint a főiskoláké. Az óvodai csoportszobák tágasak, de nem olyan túldíszítettek, mint nálunk. Külön szoba áll rendelkezésre a játékra, az alvásra minden gyermekcsoportban. A gyerekeket semmire sem kötelezik az óvodában, szabadabbak, de sokkal önállóbbak is, mint a mieink. Nem féltik őket annyira a pedagógusok, mint nálunk. Érdemes megjegyezni az egyik óvónő mondatát, aki a legfontosabb alapszabályként ezt fogalmazta meg: „Nem kell megijedni a káosztól, előbb-utóbb rendeződik minden.” Az életminőség Dániában a legjobb, ez az ország a legegészségesebb és legkényelmesebb lakóhely a világon. Bárcsak mi is így élhetnénk és dolgozhatnánk Magyarországon! Dr. Kepenyesné Mucha Mária Zsófia-napi csabai szokásokat elevenít fel a Békéscsabai Szlovák Klub május 24-ei, délutáni összejövetelén. A névnaphoz kapcsolódó szokásokat, köszöntőket, anekdotákat a klub tagjai ismerik, illetve gyűjtik. Természetesen nemcsak a Zsófia-napiakat, r hanem valamennyi nevezetes névnapét. Május 27-én első közös összejövetelüket tartják a Gerlai Szlovák Klubbal a csabai nemzetiségi klubházban. Ismerkednek, főznek és kínálják egymást heróke-vel, azaz csörö- gével. A Medgyesegykázi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet 1993. június 3-án 10 órakor gépárverés keretében eladásra felkínálja az alábbiakat: — IFA tehergépkocsik, pótkocsik — MTZ traktorok, Rába erőgép — különböző mezőgazdasági munkagépek, betakarítógépek, adapterek. Megtekinthetők: 1993. június 3-án, 8—10 óráig a szövetkezet géptelepén. A kikiáltási árak az áfát nem tartalmazzák. Érdeklődni lehet: Machnitz Endrénél személyesen vagy Medgyesegyháza 13-as telefonon.
