Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22-23 / 118. szám
1993. május 22-23., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS megyei hírlap Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó A búcsújárás története A csíksomlyó kegytemplom. A főoltár felett áll a XV. századi, hársfából faragott csodatévő Mária-szobor, mellette Szent István és Szent László Hétfőtől marhalevél A helyi polgármesteri hivatalokban hétfőtől szerezhetik be az állattartók az állatok tulajdonjogát és egészségügyi állapotát igazoló marhalevelet. A hatósági bizonyítványként szolgáló marhalevélnek az állatok tartási helyén és a szállítás során is jelen kell lennie. Az okmányt, mely hozzájárul az állatok biztonságos forgalmazásához és a járványok megelőzéséhez, 50-300 forintért állítják ki a hivatalok. Az ebből származó, idén 600- 800 millió forint körüli bevétel a helyi önkormányzatoknál marad. Százmilliós tűzkár Tuzséron Igen jelentős anyagi kárral járó tűz pusztított pénteken a tuzséri TÉKISZ Kft. telepén, ahol három sorban egymásra pakolt gyapotbálák égtek. Lángolt továbbá egy bálákkal megrakott vasúti kocsi is, valamint egy nyitott szín. A telepen dolgozók későn vették észre a tüzet, a tűzoltóságot akkor riasztották már, amikor az egész bálasor égett. A záhonyi, a kisvárdai és a nyíregyházi tűzoltók másfél óra alatt fékezték meg a lángokat, de a hamu alatt izzó bálakötegek kiemelése és lokalizálása még hosszú órákat vett igénybe. Az első becslések szerint az anyagi kár értéke meghaladja a 100 millió forintot. Vámcsalások déligyümölcsimportálóknál Négy budapesti székhelyű dé- ligyümölcs-importáló kft.-nél végzett ellenőrzéseket az utóbbi időben a vám- és pénzügyőrség, és mind a négy cégnél nagy összegű csalásokra bukkantak. A négy kft. közül kettőnél már befejeződött az ellenőrzés, az egyiknél 2,5, a másiknál pedig 6,3 millió forint köztartozás befizetését rendelték el a pénzügyőrök. Az ellenőrök több valótlan számlát fedeztek fel a kft.-knél, sok számlát pedig azért nem fogadhattak el, mivel az eladási országokban kialakult exportátlagártól 25-30 százalékot meghaladó mértékben kisebb ügyleti értékről szóltak. Mindegyik vállalkozás többször is jogtalanul vette igénybe a pre- ferenciális vámkedvezményt. A kedvezmény bizonyos fejlődő országok államilag bejegyzett cégeitől származó vásárlásokra érvényesíthető, azonban a kft.-k okmányaiból egyértelműen megállapítható volt, hogy a közvetlen vásárlás nem ezektől a cégektől történt. Évszázadok óta pünkösd szombatján a Székelyföld minden tájáról Csíksomlyóra (jelenleg Csíkszereda egyik kerülete), a katolikus székely- ség ősi szent helyére özönlik a lakosság. Érkeznek búcsújárók Gyimes, Csík, Kászon fal- vaiból, Erdély legtávolabbi helyeiről és Magyarország közeli és távoli vidékéről. A kéttornyú csíksomlyói templom távoli megpillantása már könnyeket facsar ki az odaérkezők szeméből. Ez a fe- rencrendi kegytemplom az 1400-ban létesült és többször lerombolt gót stílusú helyére épült 1804—1838. év között, késő barokk stílusban. A templom körüli térség énekektől, harangok zúgásától, csengők csilingelésétől, rázásától hangos. Egész délelőtt érkeznek templomi zászlókkal, háromrudas, nagyon nehéz lobogókkal, papjuk vezetésével a hívők. Látni a holdas-csillagos, kék-piros Er- dély-zászlót, melyet haris- nyás, székelyruhás lányok, legények és öregek hoznak Má- ria-énekeket énekelve. A kegyhely eredete belevész a korai középkor történetébe. Annyi bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444. január 2-án teljes búcsút engedélyezett Csíksomlyóra. A búcsú eredetéről tudjuk, hogy János Zsigmond (II. János), Érdély első fejedelme — olasz udvari orvosának hatására — áttért a unitárius vallásra. 1566-ban elhatározta, hogy a hithű Csík-Gyergyó és Kászon széket is a maga vallására kényszeríti. E döntés ellen a gyergyófa- lusi pap vezetésével tiltakozások kezdődtek. A következő évben Háromszék főkapitánya kivégeztetett kilenc unitárius prédikátort, akik az új egyházat szervezték. Erre fel János Zsigmond vallására átállott lakosságból szerveztek bandériumot Homoród és Fehémyikó vidékén, akiket szabad zsákmányozás ígéretével pünkösd ünnepén Csíkbe küldtek. A csíki széki férfiak elébük mentek a támadásra érkezőknek és a Hargita hegységen átvezető Tolvajos-tetői (987 méter magas) Nagyerdőnél az ún. Lónyugtató helyen megsemmisítették a bandériumot. A-győzelmet mindenki a bol- dogságos Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította, és ez időtől kezdetét vette pünkösd szombatján a csíksomlyói búcsú. „Sok bajuk lön annak utánna János királytól a Csíkiaknak.” Végül az 1591. évi gyulafehérvári országgyűlésen rendeződött a csíkiak vallásügye: „maradjanak azon állapotban, a mint akkorig voltak”. A csíksomlyói kegytemplom legnagyobb dísze, értéke, kincse és a székelyföldi katolikus életnek középpontja a főoltár mögött lévő csodatevő Mária-szobor, mellette Szent István és Szent László. A templomot ez tette, teszi híresség. A hársfából faragott, emberfeletti magasságú, 2,27 méter magas szobor a boldog- ságos szüzet ábrázolja, karján a kis Jézussal. A krónikaírók szerint a Mária-szobrot a hívek már a mohácsi vész előtt (1526) nagy tisztelettel vették körül. Most is hosszú sorban várakoznak, hogy zsebkendővel, ruhájuk darabjával, zöld ággal megérintsék Mária lábát, ruháját. A többszáz év óta tartó csíksomlyói búcsújárás az első világháború után korlátozva volt. A második világháború után 1949-től megszűnt. 1990- től pünkösd ünnepén szabadon, zaklatás nélkül újra indulhatott a búcsújárás. A búcsú résztvevői a délelőtti templomi szentmise után a kegytemplom mögötti Kis-Somlyó hegyre vonulnak a kápolnákhoz. Legjelentősebb a hegyen a Salvator kápolna, melyet Hunyadi János építtetett az 1442. évi marosszentimrei győzelem emlékére. Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó—ezt vallják a gyimesi csángó magyarok, kiknek legszebb álma leg-, alább háromszor búcsút nyerni Csíksomlyón. Minden búcsú után meghatóak a válás percei. A hazaindulók a Mária-szobor által „látott”, érintett, megszentelt zöldfaágat visznek az otthon maradottaknak. A csíksomlyói búcsú ma már nemcsak a katolikusság ünnepe, hanem a magyarság egészének egyik hitvallása, lelki szükséglete, felekezeti különbség nélkül, erősíti az együvétartozás érzését is. Résztvevői erőt mentenek a mindennapok nehéz küzdelmeihez. Góg Imre Az válaszol 1. A kárpótlási jegyek befektetési lehetőségei Ügyfélszolgálatunkhoz —amely hétköznap hétfőtől csütörtökig 8.00—16.30-ig, pénteken 8.00—16.00 óráig fogadja az ügyfeleket — számtalan levél érkezik. Az érdeklődők egy jelentős része a kárpótlási jegyek befektetési lehetőségeiről szeretne többet tudni. Erről kérdeztük dr. Kovács Kálmánt, az Á VÜ Portfolió és Menedzsment Igazgatóságának főtanácsosát. — Sokakat érdekel ez a kérdés, hiszen a legtöbben már kézhez kapták vagy hamarosan megkapják a kárpótlási jegyeiket. A kárpótlási jegyek értékpapírok, amelyeknek jellegét az 1991. XXV. törvény (Ktv.) szabályozza: „Ktv. 5. szakasz (2): A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír”. S mint ilyen, a következő felhasználási lehetőségei vannak: 1. Csak a kárpótlásra jogosult veheti igénybe — termőföldtulajdon-szerzésre, — életjáradékra, — lakástulajdon szerzésére. 2. Bármely kárpótlási jegy- tulajdonos igénybe veheti — előprivatizációra (vagyis üzlethelyiség-árverésen) — állami tulajdonú vagyontárgyak megvásárlására, — decentralizált privatizációra, — E-hitel felvételére, — munkavállalói résztulajdonosi programban vagy a dolgozók részére biztosított kedvezményes részvényvásárlás esetén, — részvény- és üzletrészvásárlásra, — befektetési alapoknál. Természetesen a kárpótlási jegy értékesíthető is. —Tájékoztassuk talán elsőként a PILLÉR Befektetési Jegyről, mint a kárpótlási jegyek egyik felhasználási módjáról az érdeklődőket, mivel ezek jegyzése hamarosan lezárul! — Valóban, az egyik felhasználási módja a kárpótlási jegyeknek befektetési értékpapírok vásárlása. Ma sokan érdeklődnek az ilyen és ehhez hasonló, technikailag viszonylag könnyen kivitelezhető tranzakciók iránt. (Folytatjuk) Kormányszóvivői tájékoztató Nem módosítják a személyi jövedelemadó mértékét Elkészült az a menetrend, amelynek alapján a kormány az Országgyűlés elé terjeszti gazdasági csomagtervét —jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter. A kabinet első lépésként a jövő heti ülésén újfent napirendjére tűzi az 1993-as pótköltségvetést, s azt legkésőbb június 2-áig benyújtja a Parlamentnek. A pótköltségvetés kész tényhelyzeteket rögzít, megjeleníti a bevétel-elmaradásokat és azokat a kiadási költségnövekedéseket, amelyek a központi intézmények fenntartásához szükségesek. Június 21-e tájékán várható a Nemzetközi Valutaalappal kötendő szerződés parafálása. A szervezet a szociális kiadások csökkentésére szólította fel a kormányt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jelenlegi állapottól vissza kell lépnünk, hanem azt, hogy a szociális kiadásokat nem lehet tovább növelni. Ez részben az Európai Gazdasági Közösség övön aluli ütéseinek tudható be, hiszen újabb vasfüggönyt épít és csendben fojtogatja a térség volt szocialista országait. Az exportnövelés segítésére mindazonáltal egy hónapon belül kormányintézkedés várható. Az infláció mértéke Szabó Iván szerint 20 százalék körül alakul. Ami pedig az egyensúlyi állapotot illeti: elképzelhetőnek tartotta, hogy önmagában a folyó fizetési mérleg deficites lesz. A tőke- behozatallal összevont mérleg azonban szerinte aktívummal zár. A kétkulcsos ÁFA bevezetését a negyedik negyedévben elképzelhetőnek tartotta Szabó Iván, ám semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal. Közölte azt is, hogy idén év közben nem lesz módosítás a személyi jövedelemadó-táblában. A pedagógusok idei béremelési igényét pedig úgy kommentálta: a kormány nem azt kívánja elérni, hogy ne kapjanak béremelést, hanem más konstrukcióban javasolja azt. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közleménye „Mint ismeretes, a Pedagógusok Szakszervezete tegnapi határozatában demonstrációra hívta fel a pedagógusokat, mert úgy vélte, a közoktatás új törvénytervezete nem veszi figyelembe a közalkalmazotti törvény rendelkezéseit, és az 1994-re esedékes béremeléseket csak 1995. január 1-jétől óhajtja bevezetni, ezáltal hátrányos helyzetbe hozza a pedagógusokat” — tartalmazza az a közlemény. Ebben hangsúlyozza: A Pedagógusok Szakszervezete hibásan értelmezi az új közoktatási törvénytervezet ide vonatkozó paragrafusait. A közoktatási törvény új finanszírozási rendszer bevezetését tűzi ki célul a közoktatásban. Ennek lényege, hogy az eddigi, tanulói alapon számított normatíva helyébe a tényleges feladatellátáshoz szükséges közalkalmazottak illetményét, pótlékait és ezek járulékait kapnák meg a fenntartók. Az új finanszírozási rendre való áttérés azonban hosszabb folyamat, hiszen a megvalósítás intézményrendszerét is létre kell hozni. Éz 1994-től nem lehetséges, mivel a jövő évi költségvetés előkészítése már folyik és a közoktatási törvény hatályba lépésekor már ilyen lényeges változás figyelembe vételére nincs lehetőség — mutat rá a közlemény. Végezetül hangsúlyozza: a közoktatási törvényjavaslat tehát nem a közalkalmazotti béremelések elodázásáról, hanem ennek az új finanszírozási technikának a hatályba lépéséről rendelkezik. VOLVO nyerges vontatók, kamionszerelvények, valamint különféle típusú pótkocsik és félpótkocsik beszerezhetők az Agrostop-nál, Békéscsaba, Szarvasi út 84. sz. alatt. HASZNÁLT ÉS ÚJ GÉPJÁRMŰVEKRE KEDVEZŐ FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉG. Tájékoztató a fenti címen vagy a (66) 442-556-os telefonszámon. BIZTONSÁG + MEGBÍZHATÓSÁG =VOLVO
