Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

A vésztői református temp­lom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Kishírek Kulturális ajánlat Szeghalom. Városi Művelő­dési Központ: május 6-án a Péter András Gimnázium ide­gennyelvi napja, 7-én megyei trombitaverseny, 12-én bemu­tatkozik a 2. sz. általános isko­la. Dévaványa. Művelődési Köz­pont: május 10—17. között Sándor László helyi amatőr festőművész kiállítása. Prózamondók Szeghalom. Áprilisban ren­dezték a könyvtárban a körzeti Kazinczy prózamondó ver­senyt, melyen a környék isko­lásai indultak. A 15 versenyző közül az ötödik-hatodikos kor­csoportban Hollósi Zoltán, a szeghalmi 1. sz. iskola, míg a hetedik-nyolcadikosok között Varga Anita okányi tanuló lett az első. Gyógyszertár Ecsegfalva. Az elmúlt hónap közepén kisegítő gyógyszer- tár nyílt a faluban. Á helyisé­get az önkormányzat biztosí­totta, a gyógyszerész a szom­szédos Dévaványáról jár ki a hét négy napján. Az eddig el­telt fél hónap igazolta a patika létesítését, hiszen naponta 60- 70 vásárlójuk van. Anyák napi műsor Okány. A Szakosított Szociá­lis Otthon lakói május 15-én délelőtt anyák napi műsorral kedveskednek szeretteiknek, hozzátartozóiknak. Tanárok Ausztriában Szeghalom. A Péter András Gimnázium tanárai közül né- hányan április végén az auszt­riai Scheibbs város középisko­lás tanárainak meghívására Scheibbs-ba látogattak. Ez a kirándulás viszonzása volt az ottani nevelők tavalyi szeghal­mi útjának, egyben lehetősé­get adhat a két intézmény kap­csolatainak további elmélyíté­sére is. Útépítés Körösnagyharsány. A Kos­suth utcán 500 méteres szaka­szon új út épül abból az I 196 000 forintos központi támogatásból, amelyet a kö­zelmúltban pályázattal nyer­tek el. Az út teljes költsége 2,9 millió forint, a hiányzó részt az önkormányzat teszi hozzá. Az oldal fotóit Czebe Sándorné készítette SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1993. május 4., kedd A legjobb banda Szeghalmon! Középiskolás fiam barátjától hallottam ezt a kifejezést arra az együttesre, amelyik a kö­zelmúltban két helyen is bizo­nyította, nem túlzás a fenti állí­tás. Ne áruljunk zsákbamacs­kát tovább, a Szeghalmi Péter András Gimnázium zenekará­ról, a PAGSZ Band-ről van szó. A 17 tagú nagy csapatból hatan — ez volt a maximális látszám ebben a kategóriában — a megyei Ki mit tud? győz­tesei lettek és bekerültek az országos döntőbe. A teljes, a nagy csapat pedig épp a napok­ban a gyulai EDÜ-n lett első kategóriájában. A részletekről a Ki mit tud?- os csapat egyetlen hölgytagját, Horváth Csillát kérdezzük. — Legelőször is mi az a PAGSZ Band ? — Egy betűszó, a Péter András Gimnázium Szegha­lom szavakból összerakva, de jól hangzik, ugye? —Hogy jött össze ez a felál­lású csapat? — Már az összeköt bennün­ket, hogy valamennyien a gim­náziumba járunk és Kiss Tamás tanár úmál tanultunk, az ifjúsági fúvószenekarban együtt ját­szottunk. A Ki mit tud-os gárda két trombitából, egy klarinét­ból, egy harsonából, egy tubá­ból és ütőkből áll. Mi főleg dixi­eland-zenét játszottunk a verse­nyen, a legnagyobb sikerszá­munk a Tigris-ragtime volt. Igazságtalan lenne azonban csak hatunkról beszélni, hiszen a többiekkel együtt nyertünk az EDÜ-n. A „nagy” PAGSZ Band már sokkal többféle zenét tud játszani, a Radetzky-induló- tól a dixin át a rock and roll-ig. — Hogy alakul a ,,banda’’ programja? — Reméljük lesz még sok fellépésünk a teljes együttes­sel is, mi hatan most a követke­ző nagy megmérettetésre, a május 10-ei televíziós orszá­gos selejtezőre készülünk, ahol az is eldől, hogy a júniusi Ki mit tud? versenyeken, ame­lyek már a tv képernyőjén zaj­lanak, ott lehetünk-e. Termé­szetesen nagyon szeretnénk ott lenni, de majd meglátjuk. A „nagy PAGSZ Band” tag­jai: a felső sorban: Molnár Ru­dolf, Lovas Róbert, Takács Gergely, Boruzs Tamás, Kiss Tamás tanár úr, Dögé Csaba, Víg Richárd, Vígh Botond, Czirják Csaba, ülnek: Kovács Mária, Horváth Csilla, Kin­cses András, Kovács Kriszti­na, Várdai Zsófia. A legjobb szeghalmi „banda' Ismeretlen nagyjaink Ványai Ambrus Hazánk történelmében ma már egy-két kivételtől elte­kintve neve nem nagyon szere­pel, de régi oklevelekben, Sze- rémi György XVI. századi krónikájában hiteles adatokat, tényeket találunk róla. Születési idejét, helyét nem ismerjük, a feltevések nem igazoltak, hogy a Tiszántúlon született 1470 táján. A len­gyelországi krakkói egyetem matrikulájában (anyakönyvé­ben) kétszer is említik a nevét, 1493-ban és 1501-ben. Ekkor még Ambrosius de Agria, vagyis Egri Ambrus néven szerepel, lévén, hogy az egri püspökség diákjaként tanult ott. Bizonyos, hogy nem „me­zei” képzettségű, hanem tu­dós, egyetemet végzett pap volt. Később 1504-ben már mint Ványai Ambrus paro- chust, azaz plébánost emlege­tik. A Dózsa György-féle fel­keléskor ő Székely Dózsa György cancellárja, mai szó- használattal élve irodavezető­je. Ó is a sereggel tartott Mező­túrtól egészen Temesvárig. Neki tulajdonítják Dózsa be­szédeinek, hadba hívásainak megszövegezését, amelyek a történelmi hiedelmekkel el­lentétben nem szóban, hanem írásban történtek. Községünk lakói ma is büszkék arra, hogy a falu írás­tudó papja tudása mellett éle­tét is adta népéért. Emlékét 1972. óta a könyvtár falán márványtábla örökíti meg. Dr. Pallaghy Sándorné A kalotaszentkirályi erődtemplom Körösladányi delegáció Kalotaszentkirályon A már korábban kialakult jó barátság további ápolására áp­rilisban kilenc tagú delegáció látogatott el a romániai faluba. A csoportnak tagja volt két ön- kormányzati képviselő, Jónás János és Földi János is, akik Kalotaszentkirály polgármes­terével, Kisjancsi Józseffel a további lehetőségekről is szót váltottak. Szóba került a két falu szé­pen alakuló kapcsolatának hi­vatalossá tétele, ám ezt a jelen­legi romániai jogszabályok nem igazán ösztönzik. Kisjan­csi József felvetette annak gondolatát, hogy a két tájegy­ség, Kalotaszeg és a Sárrét is kontaktust teremtsen egymás­sal. A delegáció tagjai kirán­dulást tettek a környéken, megismerték az itteni embe­rek gondját-baját. A kétnapos látogatás lehetőséget adott a meglévő barátságok erősítésé­re, újak kialakulására. Kié az ország, a hatalom... Gyerekkorom egyik imádsága így végződött: „... mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mind­örökké”. Azután ahogy teltek az évek, azt hallottam egyre-másra: ,,Tiédaz ország, magadnak építed." Ezt jónéhányan komolyan is gondolták, mármint az első felét, vagyis hogy tiéd az ország, ennek megfelelően igye­keztek maguknak minél nagyobb falatot szerezni a közös­ből. Volt kis hazánk a gyerekek országa, egymás közti beszélgetés közben a pártkáderek országa, majd jött a nagy fordulat. Először meghirdették, hogy mi a vállalko­zók országa leszünk, ám ez sem lett igaz. Ámbár ha azt a sok ügyeskedőt vállakozónak nevezhetjük, akik napjainkban síbolnak össze egy-két nap alatt annyi pénzt, amit egy munkanélküli tíz év alatt se kap, akkor talán mégis igaz. Mondják, hogy lassan már külföldi befektetőké az ország, de ez sem igaz. Még nem igaz, de ki tudja, ha a privatizáci­ónak nevezett szabadrablás tovább így folytatódik, lehet esély rá. Nem könnyebb nyomon követni a hatalom kérdését sem. Volt ugye, hogy,,minden hatalom a dolgozó népé”, miköz­ben ,,szemenszedett” emberkék döntöttek a legfontosabb ügyekben. Most legalább tisztább a kép, hiszen akinél a pénz, annál a hatalom. Nem is értem, miért haragszanak a kormánypártokra az ellenzékiek, amikor a meglévő hatal­mukat igyekeznek pénzzé anyagiasítani, hiszen a jövő évi választási kampányhoz nem árt előre megfelelő pénzügyi hátteret biztosítani. Szóval nem könnyű megmondani, kié az ország, a hata­lom, nem is beszélve a dicsőségről. Lényegesen egyszerűb­bé válik a dolog, ha azt kell meghatározni, kié nem. Nem érzi magáénak sem az országot, még kevésbé a hatalmat a lassan elnyomorodó nyugdíjas, a pályáját munkanélküli­ként kezdő fiatal, a valószínű bukásba belekényszerített, agyonadöztatott becsületes vállalkozó, az erőszakkal szét­vert tsz-t hiányoló parasztember, a mindennapos megélhe­tési gondokkal küzdő, a munkahelyét féltő polgár. Mégis itt él, mert mást nem tehet és mert bízik benne, hogy egyszer [isíroíL valóban eljön az o országa is. Vendégeket var a Vidratanya Szeghalom felől Vésztő irá­nyába haladva, a Sebes-Körös és az egyik holtága, a Csendes mellett, szép környezetben ta­lálható a Vidratanya. Az épület tulajdonlásáért jelenleg a vésztői önkormányzat és a megye természetjárói perle­kednek. A természetjárók, akik néhány éve sok társadal­mi munkával újították fel az épületet, most új bérlőnek, a szeghalmi Bakondi Istvánnak adták ki Vidratanyát. Őt kértük meg, ismertesse elkép­zeléseit. — A Vidratanya egyrészt nagyon kedvező szálláslehe­tőséget biztosít mintegy negy­ven-negyvenöt embernek, ez szükség esetén a szomszédos vízügyesekkel együtt száz fő is lehet, akiket 2-4-6 ágyas szo­bákban tudunk elhelyezni. A földszinti nagyterem kiválóan alkalmas rendezvények, ünne­pi események megtartására, de májusban például bálát is ter­vezek ide. Van saját konyhája, ahol kérésre minden étkezést biztosítani tudunk. A legvon­zóbb azonban talán a környe­zet lehet, hiszen a holtágban A Vidratanya bérlője Ba­kondi István várja a vendé­geket horgászni, kajakozni lehet majd a nyáron. Gyalog elérhe­tő a várhelyi szabadstrand épp­úgy, mint a Csolt-monostori emlékhely. A Vidratanyát nemcsak a természetet kedve­lőknek ajánlhatom, de gyere­kek nyári táborozására is al­kalmas, hiszen a környéken tartalmas szabadidős progra­mokat lehet szervezni. Nem kelt el a régi iskolaépület A szeghalmi Kossuth téri régi iskolaépület sorsával már több ízben foglalkoztunk. A régóta használaton kívüli, eléggé el­hanyagolt épület lebontását a Műemlékfelügyelőség nem engedte, mivel műemléki kör­nyezetben van. A helyi önkor­mányzatnak arra nincs pénze, hogy megfelelően felújítsa az épületet, ezért áprilisi testületi ülésén úgy döntöttek, hogy pá­lyázat útján értékesítik. Ä pá­lyázónak vállalnia kellett, hogy a Műemlékfelügyelőség előírásai alapján helyreállítja a létesítményt, majd bizonyos feltételekkel hasznosíthatja azt. Nos, a határidő lejárt és mint Tóth Gyulától, a polgármeste­ri hivatal illetékesétől megtud­tuk, egyenlőre nincs döntés. Mindössze egyetlen pályázó volt, ám az ő vételi ajánlata lényegesen alacsonyabb volt, mint az ingatlanbecslés össze­ge. így az ügy újból a képvise­lők elé kerül, akik vagy elfo­gadják az egyetlen ajánlatot, vagy új feltételeket határoz­nak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents