Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
mS MEGYEI HÍRLAP CSALÁD-IFJÚSÁG 1993. május 12., szerda Egészségünk és a gyógyszerek Mindenki áhítja az egészséget és ha elvesztette, arra törekszik, hogy mielőbb helyreállítsa. Nem csoda hát, ha a vegyészet nagyon rövid idő alatt szokatlanul nagy jelentőségre tett szert a gyógyászatban. Segítségével a szenvedők panaszai gyorsan enyhíthetők. A tabletták korát éljük. Versenyt futunk a vágtató másodpercekkel, s közben hol a fejünkre, hol a gyomrunkra, hol a vibráló idegeinkre panaszkodunk. A bajok orvoslásánál mi sem egyszerűbb, lenyelünk egy-egy tablettát — vérnyomáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót, nyugtatót — és rohanunk tovább. Előfordul az is, hogy barátaink, ismerőseink tanácsára szedünk gyógyszereket. Ez sajnos azt is eredményezi, hogy az orvosi javaslat nélkül szedett gyógyszerek mennyisége is nő. A gyógyszer „különleges áru”, mely a gyógyítást szolgálja. De valóban egészséggel ajándékoz-e meg bennünket? Ez a kérdés egyre gyakrabban hangzik el és a válasz csak ritka esetben egyértelműen igen. Dr. Szilágyi Erzsébet MEGYEI TISZTIGYÓGYSZERÉSZ Ahogyan gyermekeink látják Egy rajzkiállítás díjnyertese Hogy minden gyermek mosolyogjon ránk! melynek célja az „Egészséged testben, lélekben” egészségnevelési csomagmodul felhasználásával az Orosházán élő gyermekeket megfelelő önismeretre, tűrőképességre, a problémák alkohol és drog nélküli megoldására nevelni. Mindaz, ami a lelki egészségvédelem feladatát szolgálja és átsegíti a gyermeket a felnövekedés mentén megjelenő krízisen és buktatókon és hozzásegíti a harmonikus fejlődéshez, egyúttal meg is védi a kábítószer-élvezet veszélyétől. Ez a program kitűnő módszer és technikai segítség a pedagógusoknak, hogy tanítványaikat könnyed és játékos módon önmaguk és mások szeretetére és megbecsülésére, az egészség és az élet kiemelt értékelésére megtanítsák. Kezdeményezésünkre máraz 1991—92-es tanévben városunk csaknem minden óvodájában, több általános iskolában és középiskolában is bevezették a programot, óvodai foglalkozásokon, osztály- főnöki órákon és szakkör keretében. Szeretnénk elérni, hogy minél több gyermek kapcsolódjon be a programba. Ezt a célt szolgálja pályázati felhívásunk is, melyet a város valamennyi óvodájába és általános iskolájába eljuttattunk. Erőss Antalné EGÉSZSÉGÜGYI FŐMUNKATÁRS, A KURATÓRIUM ELNÖKE A nyugat-európai országokban és az USÁ-ban végzett epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a civilizációs fejlődéssel párhuzamosan a gyermek- és serdülőkorban a lelki egészség veszélyeztetettsége is növekszik. A normális pszichés fejlődés előfeltétele az egészséges központi idegrendszer és a megfelelő szomatikus fejlettség. Minden olyan ártalom, amely az idegrendszer fejlődésének késését vagy károsodását okozza, csökkenti a pszichikai ellenálló képességet és szűkíti az egyén alkalmazkodását a változó körülményekhez. Ma már fenn áll a veszélye a kábítószer-kereskedelem térnyerésének országunkban és az elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat veszélyezteti. A magyar hatóságok többé-ke- vésbé felkészületlenül állnak a tényekkel szemben. Hazánk tranzitországból időközben az egyik célországává vált a nemzetközi kábítószer-kereskedelemnek. A szakemberek 160—170 ezerre becsülik a veszélyeztetett kiskorúak számát. A Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia felmérése szerint mintegy ötezer intézmény 85%-a jelezte, hogy a felsősök, valamint a középiskolások jelentős része alkalomszerűen vagy rendszeresen dohányzik. Az intézmények 62%-ban tudnak arról, hogy a tanulók Hogy a világon minden gyermek mosolyogjon... alkoholt fogyasztanak. Különböző kábítószeres problémával az intézmények 10%- a küszködik, kábítószert 1 %-a fedezett fel. Zaklatott világunkban egyre sürgetőbb tennivalóink vannak a szenvedélybetegségek megelőzésében és ennek hatékony módja lehet az iskolai egészségnevelés kiszélesítése, a megelőző programok megvalósítása. Ebből a felismerésből kiindulva „Pro vita sana” néven egy alapítványt hoztunk létre, Érettségi kicsinyeknek (Részlet az előadásból) A gyermekek testi fejlettségét regisztrálják archív kép Az általános iskolák első osztályos tanulói tanévvesztésének leggyakoribb oka az iskolaéretlenség. Hazánkban 1964-ben rendelték el a beiskolázás előtti orvosi vizsgálatokat. Szakszerű iskolába bocsátás esetén minden gyermek — még a fogyatékosok is — számára a legmegfelelőbb iskolatípust ajánlhatjuk. így az esetleges tanév vesztéssel járó kudarcélményt elkerülve biztosíthatjuk a gyermek személyiségének harmonikus fejlődését. Modem szemlélet szerint az iskolaérettség fogalmába a biológiai és intellektuális beérés mellett az életkornak megfelelő munka- és szociális beilleszkedési készség is beletartozik. Az Orosházán szervezett beiskolázási bizottság minden tanköteles korba lépő gyermekkel egyénileg foglalkozott. A pedagógiai anamnesis figyelembe vétele mellett a biometrikai és pszichikai fejlettséget is regisztráltuk. 1973-tól módszerünk: feladatlapot használtunk, melyet a gyermekek az óvodában töltenek ki. A kitöltött feladatlap képet ad a gyermek tájékozottságáról, megfigyelőképességéről. A mennyiségélményt az ötös számfogalmon belül vizsgáltuk, a több-kevesebb felismerésen kívül az összeadás-kivonási készséget is megköveteltük. Fontos még a kauzális gondolkodás, a rajzkészség és a konstruktív gondolkodás elemzése. A gyermekek teljesítményét számszerűen is értékeltük. Maximálisan 60 pontot adtunk. Kontrollvizs- gálataink is bizonyítják, hogy a vizsgálatok és a későbbi tanulmányi eredmények között összefüggés van: 40—60 pontot elért tanulók jó képességűek, 30—40 pont még elfogadható teljesítmény. Ha beiskolázáskor a vizsgálat pontszáma 25 alatt van, részletes vizsgálat, IQ is indokolt. Az iskolai kontroll vizsgálatánál a képességek mellett a környezeti tényezőket is figyelembe kell vennünk (családi légkör, szülői támogatás, pedagógus személyiségformáló szerepe). Az évenként 3—4 százalék értelmi fogyatékos gyógypedagógiai oktatásban részesül. Ezzel elértük azt, hogy az első osztályosoknak csak 1 százaléka maradt le. Ismeretes a környezet hatása a gyermek tanulására, munkájára. Az elvált szülők és a rendezetlen családi körülmények között élők gyermekei veszélyeztetettek: a kedvezőtlen szociális körülmények hátrányosan befolyásolják még a jó képességű gyermekeket is. Relatíve iskolaéretlen lehet: — aki alig töltötte be a 6. életévét, — éretlenek azok a retardáltán fejlődő gyermekek, akik ismételten vagy tartósan betegek — ez fejlődé1 ük ritmusát kóros irányban befolyásolhatja, — a pszichológiai fejlődést hátráltatja az ingerszegény környezet (szociális retardáció), — az agyonkényeztetett gyermekek éretlensége rendszerint figyelmetlenségben, gyakran a közös munka rovására történő jótékonyságban, bohóckodásban nyilvánul meg. Fontos: a teljesítőképesség vizsgálata — az önálló munkára való alkalmasság elbírálása, — a magatartás (fegyelmezettség), a közösségbe való illeszkedés mértékének mérése, — a testi, lelki, szellemi és környezeti adottságok összefüggéseinek ismerete, — és minden egyéb olyan tényező feltárása, mely a személyiség fejlődését zavarja, illetve elősegíti. Az iskolaérettség megállapítása tehát komplex vizsgálati folyamat eredménye: — a gyermek anamnaesise — a szociális helyzete — a szomatikus és pszichoszomatikus fejlettsége ismeretében állapítható meg a megismerő tevékenységének — a mozgás, a cselek vés, a különböző személyiségvonásoknak az állapota. Az iskolaéretlen gyermek kiemelése a kudarcélmények kivédésével lehetőség a társadalomba való beilleszkedés zavarainak elkerülésére. Dr. Patai Klára OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS, ÁNTSZ Az igazi-fejlettségi szintet a tanító néni méri le
