Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
1993. május 12., szerda CSALÁD - IFJÚSÁG-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Iskola-egészségügy és mentálhigiénia // Őszintén - a dacról A kisgyermek az alkotó játéban éli ki magát. Ilyenkor kevésbé tapasztalhatók a dackitörések (Részletek az előadásból) A szülő és a bölcsődés korú kisgyermek életében, kettőjük kapcsolatában vannak könnyebb, nehezebb periódusok. Kezdetben a szülő részéről a túlzott féltés, aggodalom jelenthet problémát, később a kisgyermek részéről az akarat érvényesítése, önállósodási vágya okozhat nehézségeket. Ezt az időszakot szokták dackorszaknak nevezni. Maga az elnevezés is vitatható, különbözőek a vélemények az okot kutatva. A dac megjelenése belső indíttatású-e, vagyis a kisgyermek elképzelése és képességei közötti szakadékból eredő feszültségét vezeti le tombolásával vagy a környezete tiltására reagál ellenállásával. A legtöbb kisgyermek betölti második életévét, amikor a szülő sorozatos ellenszegülésbe ütközik gyermekénél. Az eddig oly könnyen kezelhető, bájos kisbabából mindenre nemmel válaszoló, egyből dühbe jövő, kompromisszumra nehezen hajló, makacs ördögfióka lesz. A szülő kétségbe esik. Miért lett ilyen a gyermeke, mi a teendő, hogyan viszonyuljon dacos gyermekéhez? Ebben a korban a kisgyermek már sok mindent tud, és meg is csinál, és még többet szeretne megismerni, kipróbálni, feszíti a vágy. Mozgásfejlődésének következtében a hirtelen mindent megismerni és kipróbálni vágyó kisgyermeket környezete tilalmakkal halmozza el. Hiszen nem szabad az ablakba felállni és kihajolni, az úttesten csipegető verebeket megkergetni. A buszon kapaszkodni kell, az üvegezett ajtót nem kocogtathatja a fakockával, a konnektort nem piszkálhatja, a gáztűzhely gombjait sem csavargathatja. Ugyanakkor a falat sem festheti ki a zsírkrétájával, a tévét sem kapcsolgathatja kedvére. A padlószőnyeget sem lehet megöntözni úgy, mint a füvet, és a virág földjével sem engedik játszani. Jogosak-e ezek a tilalmak? Természetesen igen. Hiszen tiltásaink egy részét éppen a kisgyermek testi épségének megóvása érdekében tesszük. Nem tapasztalhatja meg, hogy milyen veszélyes a törött üveg vagy mivel jár a konnektorba belenyúlni. A kisgyermek belső feszültségét a játékban vezeti le, tartsuk tiszteletben játékát. Engedjük, hogy szorongásaitól, félelmeitől, feszültségétől megszabaduljon, kijátszhassa magából azokat. Utánozza a kutyát, hangosan ugat, morog, fogait mutogatja, mert fél a kutyától. Megveri a maciját, babáját, vagy kiabál játékaira, mert feszült, mert esetleg ővele is kiabáltak. Tehát nevelői attitűdünkkel, hozzáállásunkkal jelentősen enyhíthetjük, csökkenthetjük a kisgyermek dacreakcióit. Érdemes ezen elgondolkozni, megelégszünk a pillanatnyi sikerrel vagy a holnap számára nevelünk úgy, hogy a felnövő gyermek megtanuljon mérlegelni és önálló döntéshozatalra képes felnőtté válni. Bogár Éva MÓDSZERTANI MUNKATÁRS, Békéscsaba, 3-as számú BÖLCSŐDE Az iskoláskorúak testi-lelki fejlődését állandóan figyelemmel kell kísérni (Részletek) „Sok a problémás gyerek” — panaszkodnak a pedagógusok és a problémás jelző itt gyűjtő- fogalom, mely magába foglalja a nyugtalan, figyelmetlen, fegyelmezetlen, nehezen irányítható, ideges, egyszóval a rosszul alkalmazkodó tanulókat. A gyerek magatartását kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között a leggyakoribb a szülők helytelen nevelési módszere, a családtagok kifogásolható életmódja. A család légköre, a szülők minden megnyilvánulása közvetlenül vagy közvetve alakítja a gyerek személyiségét. A kiegyensúlyozatlan, szorongó, lelkileg rossz közérzetű gyermek általában rosszul alkalmazkodik másokhoz, nehezen irányítható. Ebből gyakran adódnak konfliktusai. Egy iskolai „rosszalkodás” után a nevelő a gyereket megbünteti, elmarasztalja, ami már önmagában is egy feszültséggel járó élmény és ez a konfliktus otthon folytatódik a szülők által kirótt büntetéssel. Ebből a helyzetből a gyermek saját erejéből nehezen tud kijutni. Ha nem segítenek neki a felnőttek, akkor nap mint nap kellemetlen élmények között őrlődik és lassan maga is azt hiszi, hogy ő olyan gyerek, akivel mindig baj van. Ez a tudat további rossz lelki közérzettel jár, ami már komolyabb következményekkel, például idegrendszeri működési zavarral, egészségkárosodással társulhat. Ennek kialakulását meg kell akadályozni. Lehet-e ez ellen tenni valamit az iskolában? A nevelés eredményessége általában attól függ, mennyire pontosan ismerjük a gyereket, melyek azok a tulajdonságok, jellemzők, melyeket „magával hozott”. Ezeket kezdettől fogva tiszteletben kell tartani. Csak így tudjuk fejleszteni, formálni azokat a viselkedésformákat, amelyek konfliktusforrások lehetnek. Ezeknek az alapvető személyiségvonásoknak a megismerése érdekében végeztem felmérést iskolánkban, alsó és felső tagozatban egyaránt. Nagyon fontos, hogy a gyerek érezze a szeretetet. Akit szeretnek, az igyekszik megtenni azt is, ami nehezére esik is, csakhogy ne veszítse el a számára fontos személy szere - tetét. De akinek nincs mit veszítenie, az nem fárad azért, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tegyen. Úgy kell nevelni a gyermeket, úgy kell vele foglalkozni, hogy meleg, gazdag, pozitív érzelmi életet éljen, hogy érezze, megértik őt. Az iskola-egészségügyben a pedagógus mellett az iskolavédőnő lehetőségei szinte határtalanok. Nap mint nap találkozik a gyerekekkel és ha elnyeri bizalmukat, szere- tetüket, nagy esély van arra, hogy szakmai ismereteivel, jó empátiás készségével a család, a pedagógusok, de leginkább a gyerekek segítségére legyen a kisebb-nagyobb konfliktushelyzetek megoldásában. TóthnéHricsovinyi Ibolya ISKOLA VÉDŐNŐ, Békéscsaba / „Erezd jól magad” „A fogfájásnál véget ér a filozófia” (Schopenhauer) Az élet megfogan, elkezdődik a csoda. Mostanában egyre gyakrabban használják a szót a gyermekét váró nőre: várandós. Ez a szó magában hordozza a készülődés, készülés fogalmát is. Valakit várni — munkával, odafigyeléssel jár. így van ez vagy legalábbis szükség lenne erre az odafigyelésre a gyermekét váró anya esetében is. A magzati élet időszakától kezdve az édesanyának különösen nagy a felelőssége születendő gyermeke egészséges kifejlődéséért. Dr. Kovács Eszter városi tiszti főorvos és dr. Nádor Gyöngyvér fogszakorvos előadása a gyermekek fogainak egészséges fejlődéséről szól. Tanulmányukra a későbbiekben visszatérünk. Fiatalok! Játsszatok velünk! Mit tudsz az AIDS-ról? 1. Veszélyes dolog átölelni egy AIDS-beteget igaz hamis 2. Attól is elkaphatja az ember az AIDS-vírust, ha ráül egy WC-ülőkére igaz hamis 3. Biztonsággal együtt lehetünk az osztályban egy olyan tanárral is, akinek AIDS-e van? igaz hamis 4. Csak a homoszexuálisoknak kell igazán aggódniuk az AIDS miatt igaz hamis 5. Az intravénás drogokat használóknak nem szabad másokkal egy injekcióstűt használniuk igaz hamis 6. Attól nem kapja el az ember az AIDS (HÍV) vírust, hogy beleharap egy AlDS-beteg szendvicsébe vagy iszik a poharából igaz hamis 7. Az egy alkalomból álló szexuális kapcsolat során is elkaphatjuk az AIDS-vírust igaz hamis 8. Ha valaki az iskolában megsérül és vérzik, akkor jó, ha kezünkkel próbáljuk elállítani a vérzést igaz hamis 9. Ha egy fertőzött ránk tüsszent vagy köhög, akkor megkaphatjuk az AIDS-vírust igaz hamis 10. Jó, ha az iskolában beszélhetünk olyasmiről is, mint a szex, a drogok és az alkohol igaz hamis 11. Az AIDS-t egy vírus okozza igaz hamis 12. A pozitív AIDS-teszteredmény azt jelenti, hogy az embernek AIDS-e van igaz hamis 13. Az AIDS a vörösvérsejteket támadja meg igaz hamis 14. Az AIDS-t bármilyen testnedvvel megkaphatjuk igaz hamis 15. Az orális szex alatt is óvszert kell viselnünk, hogy megakadályozzuk az AIDS-fertőzést igaz hamis 16. Az AIDS-tesztek általában pontosak igaz hamis 17. Három módja van az AIDS-fertőzés terjedésének: szexuális érintkezés, együtt használt tű és vérrel való érintkezés hamis igaz 18. A kondom megfelelő használata nagyban megakadályozza az AIDS-vírus terjedését igaz hamis 19. Az AIDS sok tünete megegyezik más betegségek tüneteivel igaz hamis 20. Azért is veszélyes, mert évek telnek el, amíg az első tünetek megjelennek igaz hamis Igaz vagy haifiis? Várjuk a válaszokat! ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya, Békéscsaba A család—ifjúság mellékletet szerkesztette Bede Zsóka
