Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
1993. április., 26. hétfó' MFGYFI KÖRKFP 1 fr--------------------------------------------------------------------------------------------------iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kiket támogatnak? A dombegyházi képviselő- testület összesen 370 ezer forint támogatásban részesítette az alábbi társadalmi szervezeteket, illetve egyesületeket: sportegyesület (150 ezer), Parabola Egyesület (140 ezer), Góliát FC Diáksport Egyesület (50 ezer), Vöröskereszt (20 ezer), Aeroca- ritas (10 ezer). A képviselők további 50 ezer forintot különítettek el a társadalmi temetések költségeinek fedezésére. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Végelszámolás Beton Építőanyag Előállító Kft., Orosháza; M + M Kereskedelmi Bt., Mezőhegyes. Méltányosságból Békésszentandráson a szociális és népjóléti bizottság 12 személynek adott méltányosság címén közgyógyellátási igazolványt. A kiadott okmányok után a polgármesteri hivatal igazolványonként 3200 forintot, vagyis a társadalom- biztosítási igazgatóságnak összesen 38 ezer 400 forintot fizet. A jó ivóvízért Békésszentandrás nagyközség képviselő-testülete az ön- kormányzat korábbi állásfoglalása szerint csatlakozott a Körös—Maros hordalékkúp feltárásában létrehozott ivóvízrendszerhez. A jó minőségű vízzel sikerül majd a jelenlegi arzénes ivóvizet kiváltani. A Regionális Ivóvíz Vízügyi Alap támogatja a települések ivóvízrendszerhez történő csatlakozását. Megkopasztott libások (Folytatás az 1. oldalról) Koltai Zoltán a kezeit mossa. O sem kapja meg a Hungaro-Ca- nardtól a pénzt, ezért nem tudja kifizetni a termelőket. —Egy ideig nem volt szerződés a termelők és a Canard között. Én megmondtam Homor Pétereknek, hogy eladom másnak a libákat, ha nem kötik meg a szerződést. Erre azonnal leküldték. beszéljek a másik szervezővel, Laurinyecz Istvánnal. Hívom az úr autótelefonját, mérges lesz a témától és kiabálva közli, hogy az ügyhöz semmi köze, a libaügy teljes egészében Koltai Zoltánra tartozik. Ennyi! Koltai Zoltán tulajdonképpen igazat ad a termelőknek... — Jogos, hogy kérik a pénzüket. Ha Homomak velem lett. Higgye el, hogy tiszta a lelkiismeretem. Koltai szerint Fésű Pál, a Pannonliver alkalmazottja is szolgálhat felvilágosítással. — Nem értem mi a probléma — kezdi Fésű Pál. — Az 500 liba árát, amire Homorék hivatkoznak, ők kapták meg. Nem is Koltai Zoli kommen- dálta, hanem a termelők kerestek meg, hogy a PannonliverKideríthetetlen, vajon ki kinek tartozik a libák árával? Az biztos: vesztesek a termelők — Ón akár leadta az 500 libát, akár nem, nem tartozik a termelőkre. Miért nem fizeti ki őket? — Miből? Nekem is tartoznak... Homor Péter, a Hungaro-Ca- nard Kft. direktora nagyon mérges. Éppen, hogy hajlandó pár szót szólni az ügyről. Koltai Zoltán visszaélt a szerződéssel —dohogja —, eladott 500 libát, amivel nem hajlandó elszámolni. Neki kell a termelőket kifizetni. Jogviszonyuk ugyanis csak Koltai Zoltánnal van. O pedig több százezer forinttal tartozik. Koltai Zoltán arra kér, hogy van baja, pereljen be, de fizesse ki a termelőket. — Állítólag magánál van a termelők pénze. — Ez nem igaz, ahogy már említettem, a Hungaro Canard nekem is tartozik közel 300 ezer forinttal. — Homor Péter azt állítja, hogy csak Önnel áll jogviszonyban. — Ez nevetséges, hiszen a szerződéseken ott az aláírása. — Azt mondja, hogy Ön visszaélt ezzel és fénymásoltatta a szerződéseket. — Hát persze. De az eredeti szerződésen Homor Péter saját kezű aláírása áll. Természetes, hogy a többit fénymásolni kelnek felajánlják. Úgy érezték ez a biztos pénz, amit tőlünk kapnak. Szerintem rá akarják kenni a balhét Koltaira, mert nem tudnak fizetni. Nem ez az első eset. ¥¥¥ Tetszenek érteni? Mert én egyre kevésbé. Hatan várnak a 320 ezer forintjukra, amit a Hunga- ro-Canard nem akar kifizetni. Pedig nyomozásom során megtudtam, hogy az 500 liba árát valóban Laurinyecz István vette fel. O pedig a Hungaro-Ca- nard szervezője. De a termelőket ez nem érdekli! A Hungaro- Canard intézze az ügyét szervezőivel ahogy akarja. Csak fizessen már végre! Béla Vali Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Még egyszer az óvodákról A keddi egyeztető fórum legnagyobb vihart kavart napirendi pontja volt az önkormányzat óvodafinanszírozási elképzeléseit összefoglaló javaslat vitája. A fórumon az érdekvédelmi szerezetek mellett a szülők is kifejthették véleményüket a koncepcióról, amelynek lényege, hogy meghatározott feltételek mellett vállalkozási formában üzemelnének ezek az intézmények. A kulturális bizottság képviselője a tárgyalások közepébe bekapcsolódva tájékoztatta a megjelenteket, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot. Az estébe nyúló egyeztetés után Sió László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a következőket mondta el. — Tény, hogy a központi normatíva nem elegendő az intézmények működtetésére. De valóban szükséges más források bevonása, például alapítványi formában. Jelen pillanatban azonban csak gondolkodni érdemes ezen, hiszen sem a jogi, sem a finanszírozási háttér nem tisztázott. Nincs még új oktatási törvény s nem tudni a közalkalmazotti törvény életbe lépése nyomán, ki biztosítja majd a megnövekedett kiadások fedezetét. Ha szülők részéről igény merül fel más fenntartó által működtetett intézmény létrehozására (magán-, egyházi vágy alapítványi óvoda, iskola), akkor meg kell vizsgáim milyen módon kivitelezhető az. Jelen pillanatban azonban mi a PDSZ-ben úgy látjuk, nem beszélhetünk olyan mérvű igényről, amely indokolná az óvodák jelenlegi finanszírozási rendjének megváltoztatását. Ma egy ilyen döntés bizonytalan és így hátrányos helyzetbe hozná mind a pedagógusokat, mind a gyerekeket és szüleiket. Amit mai helyzetben meg lehet, s valószínűleg meg is kell tenni: lehetővé kell tenni az intézmények önálló gazdálkodását. Ez a konstrukció a tapasztalatok szerint hatékonyabb, olcsóbb működést eredményez. A további együttgondolkodást tehát feltétlenül szükségesnek tartom, s örülök, hogy itt Békéscsabán létezik egy ilyen fórum, aminek keretében ez megvalósulhat. A PDSZ szakértői ebben a munkában örömmel vesznek i észt. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Visszhang „Elnézést kérünk a kellemetlenségért” A Békés Megyei Hírlap 1993. április 16-ai számában, „Ez aztán a hivatal!” olvasói levélre az alábbiakról szeretnénk tájékoztatni az olvasókat. A levélíró március végén, a felszólítás kézhezvétele után szóban tájékoztatta az irodát tévedésünkről, amikor megígértük neki, hogy ügyében körültekintőbb kivizsgálást folytatunk. Az április 7-én kelt levelünkben a helyreállítási kötelezettségét visszavontuk, mivel megállapítást nyert, hogy a Békés Megyei Vízművek Rt. békéscsabai üzem- mérnöksége végezte az útfelbontást, üzemzavar-elhárítás címén. A közmű-üzemeltetőknek, így az üzemmérnökségnek is a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7H992. (I. 30.) önkormányzati rendelete szerint üzemzavar-elhárítás miatti közterületi bontáskor bejelentési kötelezettsége van irodánk felé. Ezt a kötelezettségét mulasztotta el a vállalat, amelyet elismert és a közterület helyreállítását szakkivitelezőnél megrendelte. A mezőmegyeri területről egyesített közműtérkép nem áll az iroda rendelkezésére, így ott sem tudtuk pontosítani a bontás helyét. Irodánkhoz évi több mint 500 bontási bejelentés és kérelem érkezik, amelynek irodai munkáit és a helyreállítás helyszíni ellenőrzését is el kell végezni. Tevékenységünkből kifolyólag a levélíró kellemetlenségeiért a felszólítást visszavonó levelünkben és jelen levelünkben is elnézést kérünk. Az elmúlt évi és idei évi várható nagy számú bontások ellenére igyekszünk ezeket az ügyeket a legkörültekintőbben intézni, és ígérjük, hogy tévedésünk esetén az ügyfél szóbeli bejelentéséle az ügy újabb elbírálását elvégezzük. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési irodá Egységre törekszik a cigányság Vetómagigénylés A Békés Megyei Gazdák Kft.- jének mezőkovácsházi gazdaköre azok számára, akik ez évben kukoricát szeretnének vetni a kárpótlás során visszakapott földjeikbe, fémzárolt vetőmagot biztosít. Az igényeket szeretnék még a napokban feltérképezni, hogy megfelelő mennyiségű mag álljon rendelkezésre. Ez ügy- bpn jelentkezni lehet Bélák Lukácsnál, a földrendező bizottság elnökénél, illetve Kovács András, gazdaköri tagnál. Utcai kutak létesülnek Kardos község pályázatot nyújtott be közkifolyó építésére, amely jó minőségű ivóvízzel látja majd el a külterületi lakosokat. A beruházás költsége 4 millió 280 ezer forint, amelyből 10 százalékot tud önerőből előteremteni az ön- kormányzat. A többit állami támogatásból szeretnék elnyerni. ■Doboz, Gyomaendrőd, Mező- berény, Békés, Kevermes, Orosháza, Szeghalom, Tótkomlós és Vésztő cigányszervezeteinek vezetői, képviselői tartottak a héten nézetegyeztető megbeszélést a megyeházán. A találkozót kezdeményező Békés Megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság titkára, Hevesi József a cigányság szervezeti helyzetét így jellemezte: van is országos szervezetük, meg nincs is, mert néha úgy tűnik, bőséggel akad és mégsincs olyan, amely összefogná őket. A cél az lenne, hogy mindenütt helyi szervezetet hozzon létre a cigányság, „alulról” építse fel az országos szervezetet. Békés megyében, ahol az adatok szerint mintegy 10 ezer cigány él, javában tart az építkező folyamat. Az elmúlt évben megalakult a Békés Megyei Cigányla- kosok Egyesülete. Kezdeményezésükre a megye 25 cigánylakta településéből 16 helyen már működik helyi egyesület. Zsigmond Károly, a megyei egyesület elnöke elmondta: a 16 szervezet létszáma 7—800 tagot jelent. így alapszabályukat módosítva a küldöttközgyűlés létrehozása mellett döntöttek. Már megkezdődött a küldöttek választása. Az egyesület szeretné elérni, hogy Békés megyében, ahol más országos szervezeteknek is vannak csoportjai, rendezett kapcsolatok alakuljanak ki. A helyi szervezetek képviselői változatos példákat soroltak a cigánysághoz való hozzáállásról. Dobozon például az ön- kormányzat földhöz juttatta őket, melyen a családok gazdálkodhatnak. Orosházán viszont az önkormányzat nem tekinti partnernek a közösségért fellépő szervezetet. Maga a cigányság sem egységes — tűnt ki az olykor személyeskedésbe hajló vita során. Mindenesetre az közös álláspontnak látszik, hogy igyekeznek a kisebbség élet- körülményein javítani, egységüket kulturális rendezvényekkel megteremteni. (szőke) lüdós hallgatók Az országos Tudományos Diákköri Konferencián a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola hallgatói társadalom- tudományi területen, az adott tematikus szekciókban más főiskolák, egyetemek diákjaival mérkőzve rangos helyezéseket értek el. Első díjat nyert Kerekes Ibolya végzett hallgató, Domonkos nővérek Magyarországon (az 1200-as évektől napjainkig) című dolgozatával. Felkészítő tanára dr. Köteles Lajos főigazgató volt. Második díjat nyert Németh Éva harmadéves hallgató az Erdélyi diákok pe- regrinációja a középkortól a XIX. század közepéig című munkájával. Kertes Mónika végzett hallgató 3. helyezést ért el: az utóneveket vizsgálta Gyulán az 1890-es és az 1990-es évben, valamint a gyulai 3. Számú Általános Iskolában. Mind- kettejük felkészítő tanára dr. Vi- rágné Horváth Erzsébet főiskolai docens. Ugyanebben az időben a debreceni főiskolán anyanyelvi tanítási verseny zajlott a tanítók között. Első helyezést ért el Koczi- ha Ildikó harmadéves hallgató. Felkészítő tanára Povázsay Mi- hályné volt. Sz. M. Divatgála Békéscsabán A Békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola múlt heti kétnapos rendezvénysorozata pénteken este egy nagyszabású divatbemutatóval ért véget, ahol nemcsak a vendéglátó iskola növendékei mutatták be saját készítésű modelljeiket, hanem a rendezvényre meghívott testvériskolák (Bécs, Trencsén, Székelyudvarhely és Bátorterenye) hallgatói is. A nemzetközi divatgálát az iskolák hagyománnyá kívánják tenni, amelyet minden évben más helyszínen rendeznének meg FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER