Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

1993. április., 26. hétfó' MFGYFI KÖRKFP 1 fr--------------------------------------------------------------------------------------------------­iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kiket támogatnak? A dombegyházi képviselő- testület összesen 370 ezer forint támogatásban részesítette az alábbi társadalmi szervezete­ket, illetve egyesületeket: sport­egyesület (150 ezer), Parabola Egyesület (140 ezer), Góliát FC Diáksport Egyesület (50 ezer), Vöröskereszt (20 ezer), Aeroca- ritas (10 ezer). A képviselők további 50 ezer forintot különí­tettek el a társadalmi temetések költségeinek fedezésére. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszá­molási eljárás folyik ellenük. Végelszámolás Beton Építőanyag Előállító Kft., Orosháza; M + M Keres­kedelmi Bt., Mezőhegyes. Méltányosságból Békésszentandráson a szociá­lis és népjóléti bizottság 12 személynek adott méltányos­ság címén közgyógyellátási igazolványt. A kiadott okmá­nyok után a polgármesteri hi­vatal igazolványonként 3200 forintot, vagyis a társadalom- biztosítási igazgatóságnak összesen 38 ezer 400 forintot fizet. A jó ivóvízért Békésszentandrás nagyköz­ség képviselő-testülete az ön- kormányzat korábbi állásfog­lalása szerint csatlakozott a Körös—Maros hordalékkúp feltárásában létrehozott ivó­vízrendszerhez. A jó minősé­gű vízzel sikerül majd a jelen­legi arzénes ivóvizet kiválta­ni. A Regionális Ivóvíz Vízü­gyi Alap támogatja a települé­sek ivóvízrendszerhez történő csatlakozását. Megkopasztott libások (Folytatás az 1. oldalról) Koltai Zoltán a kezeit mossa. O sem kapja meg a Hungaro-Ca- nardtól a pénzt, ezért nem tudja kifizetni a termelőket. —Egy ideig nem volt szerződés a termelők és a Canard között. Én megmondtam Homor Péte­reknek, hogy eladom másnak a libákat, ha nem kötik meg a szerződést. Erre azonnal leküldték. beszéljek a másik szervezővel, Laurinyecz Istvánnal. Hívom az úr autótelefonját, mérges lesz a témától és kiabálva köz­li, hogy az ügyhöz semmi kö­ze, a libaügy teljes egészében Koltai Zoltánra tartozik. Ennyi! Koltai Zoltán tulajdonkép­pen igazat ad a termelőknek... — Jogos, hogy kérik a pénzüket. Ha Homomak velem lett. Higgye el, hogy tiszta a lelkiismeretem. Koltai szerint Fésű Pál, a Pannonliver alkalmazottja is szolgálhat felvilágosítással. — Nem értem mi a prob­léma — kezdi Fésű Pál. — Az 500 liba árát, amire Homorék hivatkoznak, ők kapták meg. Nem is Koltai Zoli kommen- dálta, hanem a termelők keres­tek meg, hogy a Pannonliver­Kideríthetetlen, vajon ki kinek tartozik a libák árával? Az biztos: vesztesek a termelők — Ón akár leadta az 500 libát, akár nem, nem tartozik a termelőkre. Miért nem fizeti ki őket? — Miből? Nekem is tartoz­nak... Homor Péter, a Hungaro-Ca- nard Kft. direktora nagyon mér­ges. Éppen, hogy hajlandó pár szót szólni az ügyről. Koltai Zoltán visszaélt a szerződéssel —dohogja —, eladott 500 libát, amivel nem hajlandó elszámol­ni. Neki kell a termelőket kifi­zetni. Jogviszonyuk ugyanis csak Koltai Zoltánnal van. O pedig több százezer forinttal tartozik. Koltai Zoltán arra kér, hogy van baja, pereljen be, de fizesse ki a termelőket. — Állítólag magánál van a termelők pénze. — Ez nem igaz, ahogy már említettem, a Hungaro Canard nekem is tartozik közel 300 ezer forinttal. — Homor Péter azt állítja, hogy csak Önnel áll jogvi­szonyban. — Ez nevetséges, hiszen a szerződéseken ott az aláírása. — Azt mondja, hogy Ön visszaélt ezzel és fénymásoltatta a szerződéseket. — Hát persze. De az eredeti szerződésen Homor Péter saját kezű aláírása áll. Természetes, hogy a többit fénymásolni kel­nek felajánlják. Úgy érezték ez a biztos pénz, amit tőlünk kapnak. Szerintem rá akarják kenni a balhét Koltaira, mert nem tudnak fizetni. Nem ez az első eset. ¥¥¥ Tetszenek érteni? Mert én egyre kevésbé. Hatan várnak a 320 ezer forintjukra, amit a Hunga- ro-Canard nem akar kifizetni. Pedig nyomozásom során meg­tudtam, hogy az 500 liba árát valóban Laurinyecz István vet­te fel. O pedig a Hungaro-Ca- nard szervezője. De a termelő­ket ez nem érdekli! A Hungaro- Canard intézze az ügyét szerve­zőivel ahogy akarja. Csak fizes­sen már végre! Béla Vali Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Még egyszer az óvodákról A keddi egyeztető fórum legnagyobb vihart kavart napirendi pontja volt az önkormányzat óvodafinanszírozási elképzeléseit összefoglaló javaslat vitája. A fórumon az érdekvédelmi szerezetek mellett a szülők is kifejthették véleményüket a koncepcióról, amelynek lényege, hogy meghatározott feltételek mellett vállalkozási formában üzemelnének ezek az intézmények. A kulturális bizottság képviselője a tárgyalások közepébe bekapcsolódva tájékoztatta a megjelenteket, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot. Az estébe nyúló egyeztetés után Sió László, a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének ügyvivője a következőket mondta el. — Tény, hogy a központi normatíva nem elegendő az intézmények működtetésére. De valóban szükséges más források bevonása, például alapítványi formában. Jelen pillanatban azonban csak gondolkodni érdemes ezen, hiszen sem a jogi, sem a finanszírozási háttér nem tisztázott. Nincs még új oktatási törvény s nem tudni a közalkalmazotti törvény életbe lépése nyomán, ki biztosítja majd a megnövekedett kiadások fedezetét. Ha szülők részéről igény merül fel más fenntartó által működtetett intézmény létrehozására (magán-, egyházi vágy alapítványi óvoda, iskola), akkor meg kell vizsgáim milyen módon kivitelezhető az. Jelen pillanatban azonban mi a PDSZ-ben úgy látjuk, nem beszélhetünk olyan mérvű igényről, amely indokolná az óvodák jelenlegi finanszírozási rendjének megváltoztatását. Ma egy ilyen döntés bizonytalan és így hátrányos helyzetbe hozná mind a pedagógu­sokat, mind a gyerekeket és szüleiket. Amit mai helyzetben meg lehet, s valószínűleg meg is kell tenni: lehetővé kell tenni az intézmények önálló gazdálkodását. Ez a konstrukció a tapasztalatok szerint hatékonyabb, olcsóbb működést eredményez. A további együttgondolkodást tehát feltétlenül szükségesnek tartom, s örülök, hogy itt Békéscsabán létezik egy ilyen fórum, aminek kereté­ben ez megvalósulhat. A PDSZ szakértői ebben a munkában örömmel vesznek i észt. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Visszhang „Elnézést kérünk a kellemetlenségért” A Békés Megyei Hírlap 1993. április 16-ai számában, „Ez aztán a hivatal!” olvasói levélre az alábbiakról szeretnénk tájékoztatni az olvasókat. A levélíró március végén, a felszólítás kézhezvétele után szóban tájékoztatta az irodát tévedésünkről, amikor megígértük neki, hogy ügyében körültekintőbb kivizsgálást folytatunk. Az április 7-én kelt levelünkben a helyreállítási kötelezettségét visszavontuk, mivel megál­lapítást nyert, hogy a Békés Megyei Vízművek Rt. békéscsabai üzem- mérnöksége végezte az útfelbontást, üzemzavar-elhárítás címén. A közmű-üzemeltetőknek, így az üzemmérnökségnek is a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7H992. (I. 30.) önkormányzati rendelete szerint üzemzavar-elhárítás miatti közterületi bontáskor bejelentési kötelezettsége van irodánk felé. Ezt a kötelezettségét mu­lasztotta el a vállalat, amelyet elismert és a közterület helyreállítását szakkivitelezőnél megrendelte. A mezőmegyeri területről egyesített közműtérkép nem áll az iroda rendelkezésére, így ott sem tudtuk pontosítani a bontás helyét. Irodánkhoz évi több mint 500 bontási bejelentés és kérelem érkezik, amelynek irodai munkáit és a helyreállí­tás helyszíni ellenőrzését is el kell végezni. Tevékenységünkből kifolyólag a levélíró kellemetlenségeiért a fel­szólítást visszavonó levelünkben és jelen levelünkben is elnézést kérünk. Az elmúlt évi és idei évi várható nagy számú bontások ellenére igyekszünk ezeket az ügyeket a legkörültekintőbben intézni, és ígérjük, hogy tévedésünk esetén az ügyfél szóbeli bejelentéséle az ügy újabb elbírálását elvégezzük. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési irodá Egységre törekszik a cigányság Vetómagigénylés A Békés Megyei Gazdák Kft.- jének mezőkovácsházi gazda­köre azok számára, akik ez évben kukoricát szeretnének vetni a kárpótlás során vissza­kapott földjeikbe, fémzárolt vetőmagot biztosít. Az igé­nyeket szeretnék még a na­pokban feltérképezni, hogy megfelelő mennyiségű mag álljon rendelkezésre. Ez ügy- bpn jelentkezni lehet Bélák Lukácsnál, a földrendező bi­zottság elnökénél, illetve Ko­vács András, gazdaköri tag­nál. Utcai kutak létesülnek Kardos község pályázatot nyújtott be közkifolyó építésé­re, amely jó minőségű ivóvíz­zel látja majd el a külterületi lakosokat. A beruházás költsé­ge 4 millió 280 ezer forint, amelyből 10 százalékot tud önerőből előteremteni az ön- kormányzat. A többit állami támogatásból szeretnék el­nyerni. ■Doboz, Gyomaendrőd, Mező- berény, Békés, Kevermes, Orosháza, Szeghalom, Tót­komlós és Vésztő cigányszer­vezeteinek vezetői, képviselői tartottak a héten nézetegyezte­tő megbeszélést a megyehá­zán. A találkozót kezdemé­nyező Békés Megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizott­ság titkára, Hevesi József a cigányság szervezeti helyzetét így jellemezte: van is országos szervezetük, meg nincs is, mert néha úgy tűnik, bőséggel akad és mégsincs olyan, amely összefogná őket. A cél az len­ne, hogy mindenütt helyi szer­vezetet hozzon létre a cigány­ság, „alulról” építse fel az or­szágos szervezetet. Békés me­gyében, ahol az adatok szerint mintegy 10 ezer cigány él, ja­vában tart az építkező folya­mat. Az elmúlt évben megala­kult a Békés Megyei Cigányla- kosok Egyesülete. Kezdemé­nyezésükre a megye 25 ci­gánylakta településéből 16 he­lyen már működik helyi egyesület. Zsigmond Károly, a megyei egyesület elnöke el­mondta: a 16 szervezet létszá­ma 7—800 tagot jelent. így alapszabályukat módosítva a küldöttközgyűlés létrehozása mellett döntöttek. Már meg­kezdődött a küldöttek válasz­tása. Az egyesület szeretné elér­ni, hogy Békés megyében, ahol más országos szervezeteknek is vannak csoportjai, rendezett kapcsolatok alakuljanak ki. A helyi szervezetek képvise­lői változatos példákat soroltak a cigánysághoz való hozzáál­lásról. Dobozon például az ön- kormányzat földhöz juttatta őket, melyen a családok gazdál­kodhatnak. Orosházán viszont az önkormányzat nem tekinti partnernek a közösségért fellé­pő szervezetet. Maga a cigány­ság sem egységes — tűnt ki az olykor személyeskedésbe hajló vita során. Mindenesetre az kö­zös álláspontnak látszik, hogy igyekeznek a kisebbség élet- körülményein javítani, egy­ségüket kulturális rendezvé­nyekkel megteremteni. (szőke) lüdós hallgatók Az országos Tudományos Di­ákköri Konferencián a békés­csabai Körösi Csorna Sándor Főiskola hallgatói társadalom- tudományi területen, az adott tematikus szekciókban más fő­iskolák, egyetemek diákjaival mérkőzve rangos helyezéseket értek el. Első díjat nyert Kerekes Ibolya végzett hallgató, Do­monkos nővérek Magyarorszá­gon (az 1200-as évektől napja­inkig) című dolgozatával. Fel­készítő tanára dr. Köteles Lajos főigazgató volt. Második díjat nyert Németh Éva harmadéves hallgató az Erdélyi diákok pe- regrinációja a középkortól a XIX. század közepéig című munkájával. Kertes Mónika végzett hallgató 3. helyezést ért el: az utóneveket vizsgálta Gyu­lán az 1890-es és az 1990-es évben, valamint a gyulai 3. Szá­mú Általános Iskolában. Mind- kettejük felkészítő tanára dr. Vi- rágné Horváth Erzsébet főiskolai docens. Ugyanebben az időben a debreceni főiskolán anyanyelvi tanítási verseny zajlott a tanítók között. Első helyezést ért el Koczi- ha Ildikó harmadéves hallgató. Felkészítő tanára Povázsay Mi- hályné volt. Sz. M. Divatgála Békéscsabán A Békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola múlt heti kétna­pos rendezvénysorozata pénteken este egy nagyszabású di­vatbemutatóval ért véget, ahol nemcsak a vendéglátó iskola növendékei mutatták be saját készítésű modelljeiket, hanem a rendezvényre meghívott testvériskolák (Bécs, Trencsén, Székelyudvarhely és Bátorterenye) hallgatói is. A nemzetkö­zi divatgálát az iskolák hagyománnyá kívánják tenni, ame­lyet minden évben más helyszínen rendeznének meg FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents