Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24-25 / 95. szám
1993. április 24-25., szombat-vasárnap ] CSALÁD - OTTHON áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a írékésmegyeihírlap -ban 29/a Tél végi, tavasz eleji nagytakarítás Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés A házinyúl szaporítása Jó utódokat csak egészséges, fertőző és parazitás betegségektől mentes, fejlődési rendellenességeket nem örökítő te- nyésznyulaktól várhatunk. Amikor „letettük a voksot” valamelyik fajta mellett, ezután következik a tenyészegyedek kiválogatása. a) Tenyészállatot lehetőleg ismert, megbízható tenyésztőtől vásároljunk. b) A származási hely adottságai (tartás, takarmányozás) minél jobban hasonlítsanak a miénkhez. c) Lehetőség szerint nézzük meg az állat származását, az a jó, ha törzskönyvi adatok vannak erre. d) Lehetőség szerint nézzük meg a kiválasztott tenyész- anyag testvéreinek teljesítményét. e) Nézzük meg a küllemet: fajtára jellemző alak, szín, életkorának megfelelő fejlettség, 8, ép csecsbimbó. f) A bakokat is minősíteni kell! A tenyésznyúl külleménél sokkal fontosabbak azok a belső, nem látható tulajdonságok, az úgynevezett értékmérő tulajdonságok, melyek termelését meghatározzák: termékenység; szaporaság; alomkiegyenlítettség; tejelékenység; nevelőképesség; hasznos élettartalom; takarmányhasznosítás; növekedési erély; vágóérték. Ezekről — ha lehetőségünk lesz rá — egy más alkalommal beszélünk. Itt csak annyit: bizonyos belső tulajdonságokra a küllemből ugyan következtethetünk (például a szervezeti szilárdságra, életképességre, egészségi állapotra), de jobban járunk, ha a küllemet, a származást, az ivadékok és alomtestvérek teljesítményét együttesen vesszük figyelembe. Mikor pároztassunk? Az anyának szánt növendékeket 3—4 hónapos korukban a többiektől szedjük külön, mert ekkorra válnak ivaréretté, s társaikkal zaklatják egymást. Pá- roztatni azonban csak akkor szabad, ha az állat már tenyész- érett, vagyis a kifejlett korai testtömegének 80 százalékát elérte, ekkor a mai húsnyúlfaj- ták 5—6 hónaposak. Az ennél korábban tenyésztésbe vettek szaporulatában megnő az élet- képtelen és halva született fiókák száma, gyakran kevés a tej, gyakoribbak a rossz szokások (magzatevés, fiókák szétszórása stb.). A nyúl abban is különbözik a többi állatfajtól, hogy a nőstény petefészkéről a petesejtek a párzást követően válnak le, s mintegy 4 óra kell ahhoz, hogy a levált petesejtek az ondósejtekkel találkozzanak, vagyis megtörténjen a termékenyülés. Ez az időeltérés lehetőséget ad utó- pároztatásra, ami a szaporasá- got növeli. Célszerű tehát a bakot az első pároztatás után mintegy 6 óra múlva újra ugratni. A nőstényt vigyük a bakhoz és ne fordítva! Egyébként a fajtatiszta tenyésztésnél 1 bakra 6—10 anyát, vágónyúl-előállí- tásnál 1 bakra 12—15 anyát számítsunk! A nyulak ivari élete folyamatos, de a tél végi, kora tavaszi hónapokban élénkebb, mint nyáron. Az ivari élet folyamatossága teszi lehetővé, hogy a pároztatás időpontját illetően több változat lehetséges. a) Élettani szempontból legkedvezőbb a kisnyulak elválasztása utáni 4—6. nap közti termékenyítés. b) Ott, ahol megvannak a szakosított nyúltelepekhez hasonló feltételek, a 2—3. fialás után úgynevezett sűrített szaporítást is alkalmazhatunk. Ez arra a biológiai tulajdonságra épül, hogy a nyúl már a fialás napján eredményesen pároztatható. Ha az anya keveset fialt és a dajká- sítás megoldható, párosíthatjuk már a fialás napján, egy nappal később vagy 3—4 nappal ellés után is. Gyakoribb a fialás után két héttel történő párosítás, ezzel az évenkénti fialások számát 4,5-ről 5,5-re tudjuk emelni. Vigyázzunk, mert a sűrített szaporítás együtt járhat az anyák hasznos élettartamának és a fiókák biológiai értékének csökkenésével, illetve romlásával. Ha már a hasznos élettartamot említettük: kistenyészetek- ben régebben az anyákat 4—5 évig is tenyésztésben tartották. Ma vannak, akik 5—6 fialás után selejteznek, mások csak 10—12 fialás után, 2 éves életkorban. (Folytatjuk) Kis növényvédelem Csonthéjas fáink moníliás megbetegedései A csonthéjasok monüiás megbetegedését előidéző kórokozók (Monília laxa és Monília fructigena) a legtöbb csonthéjas gyümölcsfajon előfordulnak, de a legsúlyosabb károkat az utóbbi években is a megy- gyen és a kajszin okozták. A két rokon kórokozó körül a Monília fructigena csak az érett gyümölcsöt fertőzi, míg a Monília laxa a gyümölcsön kívül a virágot, majd azon keresztül a hajtást is károsítja. Ez a betegség okozza a meggyfák virágzás utáni kora nyári ágel- száradását. A kórokozó az üzemi és házikerti ültetvényekben egyaránt előfordul és károsít. A betegség tünetei: a fertőzött gallyakban és a micéliu- mokkal átszőtt „gyümölcsmúmiákban” kialakult konidiu- mok már bimbós stádiumban fertőzhetnek, de főként a virágzás időszakában, a virágok bibéjére jutva okoznak súlyos megbetegedést. A fertőzött virágok gyorsan elbarnulnak, elszáradnak és azok a virágzás után is a fán maradnak. A hajtások a csúcsuktól kezdődően hervadnak, leveleik elszáradnak. A fertőzött és az egészséges hajtásrészt éles határvonal választja el egymástól. A fertőzés helye körül a legtöbb fajtán mézgakiválás figyelhető meg. A kórokozó a virágokból és a hajtásokból az idősebb, fás részekbe is behatol, amely a termőnyárs, illetve a későbbiekben az ágak száradásához, súlyos esetben a fa pusztulásához vezethet. A monília a gyümölcsön Tavasszal különös gondot kell fordítani a gyümölcsfák védelmére lágyrothadást okoz, a gyümölcs kellemetlen, kesernyés ízű lesz. Az összezsugorodó termésen hamuszürke, apró penészpárnák jelennek meg, majd a gyümölcs „múmiává” aszalódik, mely a következő évi fertőzés egyik kiinduló forrása lehet. A fertőzést befolyásoló tényezők közül a fajta érzékenysége mellett az időjárási tényezők szerepe döntő jelentőségű. A virágzás időszakában uralkodó párás-ködös viszonyok, valamint az alacsony (8—12 °C) hőmérséklet ideális feltételeket biztosítanak a gomba számára. A moníliás megbetegedés elleni védekezés alapja az elsődleges fertőzési források (gyümölcsmúmiák, fertőzött növényi részek, maradványok) eltávolítása, megsemmisítése. A kémiai védekezéseket rügypattanáskor (vagy közvetlen előtte) kezdjük el! Ebben az időszakban elsősorban a réztartalmú (Bordói lé FW, Chamipon 50 WP), illetve a kaptán-hatóanyagú (Bu- vicid K, Orthocid) készítmények jöhetnek számításba. Rügyfakadás után és a virágzás időszakában, valamint a későbbi permezetéseknél a tiofanát-metil, a fenarimol, a vinklorozin stb. hatóanyagú készítmények mellett a triform hatóanyagú Sápról alkalmazható jó eredménnyel. Különösen fontos a hűvös, párás, úgynevezett „ködvágó” időben a kémiai védekezés. A készítmény a védekezés szempontjából legfontosabb időszakban, a virágzás periódusában is kijuttatható, mert a mé- hekre veszélytelen. Elhúzódó virágzás esetén ismételt permetezés válhat szükségessé. A Sápról a környezetvédelmi szempontokból „zöld” szer kategóriába tartozik és a csonthéjasokon kívül az almában és szőlőben előforduló va- rasodás és lisztharmat ellen is védelmet biztosít. Nemcsak a tavaszi nagytakarításban, de a lakás napi, heti tisztántartásában is nagy segítséget jelentenek a jó minőségű porszívók A télnek immár vége, s készülünk a tavaszra. Az ablak- párkányt megviselte a ráfolyt hóié, az ajtón meglátszik, hogy ráesett az eső. A fából készült nyílászárókat magunk is megvédhetjük a tönkremenéstől. Ehhez az szükséges, hogy miután eltávolítottuk róluk a szennyeződést, padlóviasszal vagy más, zsíros anyagból készült krémmel bekenjük. Ezzel óvjuk a lakkot és a pácot. A faszerkezet pedig víztaszító és vízálló lesz. A használattól vagy az állástól elsötétült ezüst étkészletet citromlével is megtisztíthatjuk. Az erősen elszíneződött réztárgyakhoz ammóniákoldatot használjunk! Ez rendkívül hatékony, s így csak rövid időbe kerül. Az ételnyomokról árulkodó főzőlapokat és tűzhelyt, valamint az elektromos kávéfőzőket szintén nem csak környezet- romboló anyagokkal lehet tisztára súrolni. A gombóccá gyűrt alufólia szintúgy alkalmas tisztítóeszköz. A vízcsapon lerakódó mész- réteg bosszantó jelenség. Szerencsére könnyen eltávolítható: tekerjük be a vízcsapot ecetesszenciába itatott ronggyal! Ez általában már egy óra múlva feloldja a makacs lerakódást és lehetővé teszi a szennyeződés eltüntetését. A rozsdálló, régi vasalókat megtisztíthatjuk, ha használat előtt vajból és finom sóból álló pasztával kenjük be, majd ezt egy ideig rajta hagyjuk. Utána durvább ronggyal dörzsöljük le róla a lerakódást. A porrongyok és toliseprűk kedvelt takarítási eszközök. Egy dolog nem könnyű velük: eltávolítani az általuk felszívott port. Gyakorlott háziasszonyok azt javasolják, húzzunk rá a rongyra egy nagyobb nylonzsákot, szemeteszsákot —, majd ebbe rázzuk bele a törlőeszköz porszerű tartalmát. A zsák száját természetesen használat előtt szorosan kössük be! Cipőinket is készítsük fel a tavaszra! A nyersbőrből készült lábbeliket, táskákat és kesztyűket langyos, enyhe, folyékony mosószerből készült lével tisztítsuk, majd újságpapírral itassuk le róla a nedvességet. Ha megszáradt, megfelelő kefével dörzsöljük át! Séta a Vénuszdombon A tenyér hüvelykujj alatti, az életvonal által határolt részét, a Vénuszdombot a szakemberek a legerősebb ösztön, a faj- fenntartás, az érzékiség, a nemi vágy terepének tartják. Méretéből, a rajta található jelekből kiolvasható a szexuális hajlamok, képességek és adottságok szinte minden lényeges eleme és jellemzője... A lapos, szűk, kis területű Vénuszdomb általában a testiség, a szerelmi élet iránti igénytelenséget tükrözi; gyakran egyenesen a frigiditás, a nemi örömöktől való idegenkedés és az érzelmi magányosság jele. A normálisan fejlett tenyérpáma tulajdonosa meleg szívű, jó ízlésű, tetterős ember. A szokványosnál duz- zadtabb, erőteljesen fejlett Hogyan válnak mérgezővé a halak? Előfordul, hogy vacsora közben a vendég bőre hirtelen kipirosodik, és fejfájásról kezd panaszkodni. Később hasmenés, szívdobogás, hányinger vesz rajta erőt. Ezek a panaszok órákig eltartanak, és néha halállal végződnek. A diagnózis: halmérgezés. Amerikai kutatók most megtalálták a mérgezés okát, a hisztamint, tehát halmérgezés esetén antihisztaminnal lehet megszüntetni a panaszokat. A frissen kifogott tonhalban, makrélában nincsen hisz- tamin. Hűtés nélkül tárolva azonban lassacskán összegyűlik bennük ez a szövethormon, amelynek az allergiában is szerepe van. Halmérgezéses betegek vizeletében a hiszta- min mennyisége 9—20-szoro- sa volt a normálisnak, és az anyagcsere-lebomlás termékkoncentrációja is 15—29-sze- resére nőtt. Vénuszdomb fölfokozott érzékiségről, mohó élvezetvágyról, s ugyanakkor bizonyos fokú tohonyaságról, lustaságról árulkodik. Sokféle információval szolgálnak e tenyérzóna vonalai, a kisebb-nagyobb barázdák és egyéb rajzolatok. A kígyózva haladó vonalkák a kicsapongó életmódra, ledérségre, a szexuális túlzások iránti fogékonyságra utalnak, míg a kis háromszöget formázó jelek a józanság, a kívánatos önmérséklet ismérvéi. A Vénuszdombon föllelhető, négyzetre emlékeztető kisebb-nagyobb ábrákból a szerelmi életben előadódó kellemetlenségekre, rossz időszakokra lehet következtetni. (Ilyen jelek fedezhetők fel az önmegtartóztatást, zárdái életmódot választók tenyerén is.) Nem árt az óvatosság azokkal szemben, akiknek sok hullámos, kacskaringós vonal szabdalja át a Vénuszdombját; ezek a „térképjelek” tudniillik a fecsegő, állhatatlan, hazudo- zó, egyszersmind fölöttébb érzéki partnereket jellemzik. Még komolyabb figyelmeztetésnek számít a kis gyűrűjel, tulajdonosa alighanem valamilyen fertőző nemi betegségben szenved. Gyakoriak a Vénuszdombon a rácsozatok, az egymást keresztező vonalkák. Az alig kivehető finom háló a visszafogott érzékiség, a gátlásosság, az erőteljesebb rácsozat részint a viharos múlt, a sok szerelmi élmény, részint a kicsapongó életmódra való hajlam tenyérbeli lenyomata. FEB fír % % A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság mtjnkatársakat keres befektetési és vállalkozási osztályvezető és projekt menedzsment munkakörök betöltésére. Feladatuk: az ügyvezető igazgató közvetlen irányítása mellett a társaság kockázati, tőkebefektetési tevékenységének szervezése, a társaság befektetői döntéseinek döntéselőkészítése. Pályázati feltétel: — közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség vagy — mérnök-közgazdászi diploma és beruházási, illetve banki befektetési hitelezői területen szerzett szakmai gyakorlat. Pályázati határidő: 1993. április 30. A pályázatokat írásban az alábbi címre kérjük beküldeni: 5601 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Dél-Alföldi Regionális, Fejlesztési Társaság ügyvezető igazgató. megyei állatorvos volt. Az idei esztendóTien is folytatódik vasárnap délutánonként a Tv2-n a gazdaképző sorozat új témákkal, tanácsokkal.
