Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
Ulte MEM HÍRIAPKÖRKÉP 1993. április 23., péntek o Hétvégi lovaglás, pusztakocsikázás Egésznapos kirándulásra készül szombaton a békéscsabai Lencsési Közösségi Ház Tini Klubja a gyulai Tanya Múzeumhoz, de bármely korosztály tagjának csatlakozását szívesen veszik csapatukhoz. Reggel fél tízkor busszal indulnak Gyulára. A kirándulás feltételeiről a 339-425-ös telefonszámon kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők. A cigányság érdekében Tegnap délután a megyeházán nézetegyeztető megbeszélésre hívta a megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság a cigánylakosság szerveződő csoportjainak vezetőit, képviselőit. A talákozó célja az együttműködés kialakítása volt. A részletekről a későbbiekben számolunk be. MDF-fórum A Magyar Demokrata Fórum Békéscsabai Szervezete lakossági fórumot tart április 24- én, szombaton este 5 órai kezdettel Békéscsabán, a Nagy Imre téri székházában. A fórum vendége dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára. Az úgy kezdődött... A gyulai Tölgyfa étterem vezetőjének kérésére közöljük, hogy lapunk április 14-ei számának Huszárroham karddal című cikkében leírt — később vad kardozássá fajult -— vita nem az ő éttermében, hanem egy közeli másik vendéglőben zajlott le. Elismerés orosházi tűzoltóknak Orosházán megjutalmazták a március 29-ei emlékezetes malomtűz oltásában bátorságukkal és eredményességükkel kitűnt tűzoltókat. Nekik is köszönhető, hogy a hasonló malomtüzektől eltérően az orosházi Tóth-malomnak nem a teljes megsemmisülés lett a sorsa, sőt a malom lelkét jelentő épületszint előtt sikerült megfékezni a lángokat. A közelmúltban a belügyminiszter 4650 forintos pénzjutalmát adták át Pavlo István zászlósnak. A Békés megyei tűzoltóparancsnok 30 ezer forint pénzjutalmat adományozott Kiss József alezredesnek, 18 ezer 182 forintot Tóth György főtörzsőrmesternek. Az orosházi tűzoltóparancsnok soronk kívül előléptette főhadnaggyá Madarász Géza hadnagyot, törzszászlóssá Barátit János és Jankó Zoltán zászlósokat, főtörzsőrmesterré Antali Sándor és Koszt Károly törzsőrmestereket, törzs- őrmesterré Kiss Tibor szakaszvezetőt. Többekét — ugyancsak az orosházi tűzoltóparancsnok — pénzjutalomban részesített: Csongrádi Pál százados és Csordás Ferenc százados 20—20 ezer forintot, Bagdi Sándor törzszászlós, Olasz Sándor főtörzsőrmester, Vági László főtörzsőrmester 17—17 ezer forintot kapott. „NE CSODÁLKOZZ SEMMIN!”! Horatius) Megörökített tanári kar Grafikai kiállítás a diákok munkáiból FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER (Folytatás az 1. oldalról) Három ízlésesen berendezett teremben — Szentesi Já- nosné, Hovanyecz Józsefné és Lakatos Istvánné munkáját dicséri — mutatták be a művészeti és gobelin, valamint a tűzzománc szakkörök munkáit. A divatrajzok közül a tren- cséni diákok fantáziadús munkái emelkedtek ki, de a vendéglátó iskola néhány tanulója is ígéretes alkotásokkal jelentkezett. A diákok elképesztő mennyiségű szőttest és kézimunkát kutattak fel Békés megyéből, így a legbámulatbaej- tőbb kiállítás ott látható. A Pesti Éva és a megyei népművészeti egyesület segítségével összeállított kiállítást érdemes lenne nagyközönség elé vinni. Délelőtt a diákok korongoz- tak, s megörökítették rajzaikkal tanáraikat. Az ifjúsági házban három végzős iparművész — Práda Judit, Szűcs Edit és Stampf Katalin—munkáit bemutató kiállítást nyitott meg délután Molnár György alpolgármester. Közben a Belvárosi Iskola parkolójában műsort adtak az iskola diákjai, valamint volt a taekwon-do, kickbox bemutató, a majorettek is felléptek és Hevesi Imre előadóművész. A nap egy kiadós bulival zárult, amin már részt vettek a később érkezett bátorterenyei- ek is. A mai nap csúcspontja a divatbemutató lesz. B. S. E. Gondolkodjunk együtt Közalkalmazotti tanácsokat is választanak A hétvégén III. kongresszusát tartó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos vezetői közül Sió László ügyvivő tartott tájékoztatást Békéscsabán április 22-én a közalkalmazotti tanácsi választásokkal kapcsolatban a megye intézményeiből a jelölteknek és a választási bizottság tagjainak. Magára a választásra a tb választások után, de legkésőbb 1993. május 28- áig kerül sor. Az értekezleten először is arról volt szó, hogy: mi a tétje a tanácsi választásoknak? A válasz rá: a reprezentatív szak- szervezet, vagyishogy a választás meghatározza azon szakszervezetek körét, amelyek jogosultak lesznek intézményi, önkormányzati és országos szinten az érdekegyeztetési folyamatokban részt venni. Ehhez az érvényes szavazatok legkevesebb 10 százalékát meg kell szerezni. A tanácsok jogosítványában a véleményezés is benne van, például a szociális és jóléti ösze- gek szétosztását illetően. Ugyancsak vonatkozik a beleszólás a különböző képzési programokba való bekapcsolódás, azok tandíjai és utazási költségei ügyében. És még több kérdésben köteles a munkáltató döntése előtt a tanács véleményét kikérni. A közalkalmazotti tanács működéséhez szükséges feltételekről a munkáltatónak kell gondoskodnia, az ügyrendjét maga a tanács alakítja ki, és a gyakorlati munka során igen fontos a szakszervezetekkel az együttműködés. A fenti címen invitálta csütörtökön este 18 órára Szarvason a DATE Egyetemi Karára az immár jól bevált „Szabaddemokrata esték” sorozatban az SZDSZ megyei és helyi ügyvivő' testületé a témában leginkább érintett pedagógusokat és az érdeklődőket. Bretter Zoltán országgyűlési képviselő' emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ a „kék könyvben” már 1989 óta rendelkezik határozott oktatáspolitikai programmal. Ez a program világosan megfogalmazta, hogy az iskola nem az államé, hanem az adófizetőké. Lefektette a szabad iskolaalapítást, a pedagógusok önállóságát, tisztességes bérét, a vizsgamódszereket, a tantervek és tankönyvek szabad piacát, a lelkiismereti szabadság biztosítását, s azt is, hogy az önkormányzatok ne csak kötelességekkel, joggal és pénzzel is bírjanak. Mint elmondta, programjuk azóta nem sokat változott. A pedagógus bérekkel kapcsolatban aggályait fejezte ki, mivel jövőre 40 milliárd forintra lenne szükség az ez évihez képest a pedagógusok béremeléséhez. Sz.J. Trencséniek Békéscsabán Negyven tagú trencséni delegáció érkezett Békéscsabára. Tegnap este a helyi Szlovák Pávakör és a Mezőmegyeri Asszonykórus vendégei voltak a Békési Úti Közösségi Házban FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Eltemették Havasi Istvánt Több százan gyűltek össze tegnap délután a gyulai Sarkadi úti görög-keleti temetőben, hogy végső búcsút vegyenek Havasi Istvántól, a Gyulai Várszínház igazgatójától. A család, a rokonok és a közeli barátok nevében Rácz Gábor búcsúztatta a férjet, aki több évtizeden át volt hűséges társ, az Embert, aki hosszú éveken át szolgált igaz hittel és szeretettel Thália templomában. A színházi szakma nevében Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója szólt. Elmondta, hogy Havasi István olyan színházat épített fel itt, a határmenti régióban, ami szellemében a nemzet színházát képviselte azokban az időkben is, amikor a művészet a hatalom kiszolgáltatottja volt. Az utolsó szó joga Sík Ferencet, az elmaradhatatlan munkatársat, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjét illette. El-elcsukló hangon, őszinte fájdalommal vett búcsút a régi baráttól, ígéretet téve arra, hogy a színház megőrzi eddigi értékteremtő és hagyományőrző szellemi egységét országhatártól függetlenül. " M.K. A határátkelőhely összeköt (Folytatás az 1. oldalról) hosszú távon lesz jótékony hatással megyénk helyzetére” — hangsúlyozta. A települési képviselők közül elsőnek Gerendeli György kért szót. Dombegyház ezernyi gondjának-bajá- nak végső oka Trianon—talán így summázható felszólalása. Ha a kedvezőtlen folyamatok tovább tartanak, a falu helyét felszánthatják, és bevethetik... sóval — mondotta némi túlzással. Isztin Béláné arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy Dombegyháznak két nagy kincse van: az ivóvíz- készlete és a termőföldje. Miért ne lehetne a vizet az elszennyeződéstől megmenteni, és miért ne lehetne a térséget búzatermelő övezetté nyilvánítani? — kérdezte. Dr. Abra- hám Béla a Dombegyház és Kisvarjas közötti határátkelő- hely megnyitását sürgette, kiemelve, hogy rokoni szálak fűzik össze a helybelieket a szomszédos romániai falvak lakóival. Schamschula György beszédét így zárta: „Ha a magyar nép ad még négy évet nekünk, 1998-ban európai színvonalú infrastruktúrát fogunk átadni a következő kormánynak... Nehéz lesz, kemény lesz, de meg fogjuk csinálni.” Ménesi György Rendre vágynak Dobozon Dobozon a közbiztonság és Szanazug helyzetéről, jövőjéről nem lehet külön-külön beszélni, gondolkodni. Legalábbis ez derült ki a tegnapi képviselő- testületi ülésen elhangzottakból, amikor előbb Sütő István, a helyi körzeti megbízotti hivatal vezetője beszélt a rendőrök tapasztalatairól, ám az észrevételek, a hozzászólások sorozatosan érintették Szanazug rendjének, vagyonvédelmének kérdéseit is. Többen felvetették a rendőrök és a helyi önvédelmi csoport támogatását — utóbbiak részére az önkormányzat legutóbb 200 ezer forintot utalt ki —, a legfontosabb a benzinköltségek fedezése lenne. Szatmári János polgármester — a megyei rendőr-főkapitánnyal folytatott beszélgetése alapján — megerősítette azt a korábbi hírt, hogy Dobozon 1995-ben nyűik lehetőség rendőrőrs létesítésére. Az üdülési szezonban várhatóan megerősített rendőri és polgárőri szolgálatot tartanak majd, s ha netán olyan súlyos rendbontás is előfordulna, mint tavaly, akár a kommandók bevetésére is sor kerülhet—hangzott el az ülésen. Szanazug fejlesztése, szépítése érdekében fontossági sorrendet is meghatározott a testület, ily’ módon szükségesnek látják egy parkolóhely kialakítását, az üdülő területére vezető út rendbehozatalát, a kemping befejezését — erre 100 ezer forint kamatmentes hitelt szavaztak meg Kovarszki Pál vállalkozó részére 1994—95-ös visszafizetéssel —, foglalkoztatni szeretnének egy rendfelügyelőt, kialakítanak egy központi WC-t, a jobb parton egy szabadstrandot, és megerősítik a közvilágítást, rendbe hozzák a lámpatesteket. L. E. Sarokba szárítva Kárt ne okozzunk! Már szinte megszokottá válik, hogy hazánk és Románia között a viszony nem mondható felhőtlennek. Tegnapelőtt a román külügyminiszter újabb tiltakozást intézett a kormányhoz és Jeszenszky Gézához, s azzal vádolta politikusainkat, hogy rossz színben tüntetik fel a romániai belpolitikát és kedvezőtlen képet festenek a nemzeti kisebbségek sorsáról. A fenti hírnek próbáltam tegnap utánanézni, amikor az RMDF egyik nagyváradi vezetőjével veséztük ki azt, hogy milyennek látják ők a magyarság ottani helyzetét és kormányuk politikáját. Egészen más a véleménye egy ott élő magyarnak—fejtette ki a politikus, és óva intene bennünket attól, hogy kívülállóként megítéljük helyzetüket. Ná- luknál jobban senki sem érzi, mit kap a magyarság azért, mert felelőtlen magyarországi politikai erők ostorozzák a román kormány intézkedéseit. Ez nekünk nem segítség! — mondta az RMDF-es vezető. Beszélgetésünk során többször hozott példát arra, hogy a felületes nyilatkozatok, a határon túlra való átmutogatások és átkiabálások milyen intézkedéssorozatot vonnak maga után. Legalább kárt ne okozzunk—érvelt nagyváradi beszélgetőpartnerem—, ha már segíteni nem tudunk. Nekik a legnagyobb segítség az lenne, ha az ottani fiatalokat magyar nyelvű könyvekhez, oktatási eszközökhöz juttatnánk, így erősítenénk bennük a magyarságtudatot. Megszívlelendő gondolatok, amelyet talán a hazai igazságtevők is magukévá tesznek. Papp János
