Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
«BüÉlitS MEGYEI HÍRÜP O Ami a tudósításokból kimaradt Mielőtt dr. Pocsay Gábor polgármester leleplezte Bay Zoltán emlékművét, Nagy László esperes emlékezett meg a nagy fizikusról A sorok szűkössége okán megkísérelni sem lehetett ama szép gondolatok sokaságának visszaadását, melyek Bay Zoltán hazatérésének napján hangzottak el. Kocsis Elemér püspök említette, hogy „Olyan emberről emlékezünk meg, akiről az igék fényesen visszaverődnek ránk.” Csoóri Sándor szerint „Bay Zoltán természettudósként is költő volt, a személyiség fölötti mozgékony világok költője”. Marx György meg azt remélte, hogy az égitestet először „megérintő” tudósról egykor hegyet neveznek el a Holdon. Pungor Ernő arra emlékeztetett: „ A legtöbb, amit egy tudós megkaphat: az, hogy tanítványaiban tovább él”. S az sem elvetendő dolog, ha — miként ez Bay Zoltán sírjánál történt — a pöttömnyi dédunokák saját (ez esetben angolul íródott) verssel búcsúznak el az embertől... Simon Imre pedig -— ne vegyék szentségtörésnek, alighanem éppen ennek ellenkezője lehetett a szándéka vele — arra biztatta a Bay Zoltán nevét felvett középiskola diákjait: nyugodtan játszadozzanak el a a tudós tanár nevével—ez által emberibb lesz a hozzá fűződő viszonyuk, hiszen a humor humanizál. Hej, ha ezt mindenki megértené, kevesebb lenne a baj — s jóval több a Bay... A helyi érték törvénye Névtelen levelet nem tesz közzé az ember. A nevek azonban — ha megadják -bevonulhatnak az újságíró titkainak birodalmába. (A sajtótörvény tervezete változtatna ezen, ugyanis a kormányzatot gutaütés kerülgeti hétpecsétes titkainak napvilágra kerülése miatt.) Háború dúl Gyulán a ,,KGST-piac” kiűzetése miatt. A névtelenségbe burkolózók lényegében azt üzenik a képviselő-testület tagjainak: nem azért választották meg őket, hogy megkérdezésük nélkül döntsenek ilyen fontos kérdésekben. Tény, hogy a vállalkozók egylete csikarta ki a kockázatos döntést. Az is tény, hogy a zugpiac nem fizet adót, többnyire vámot meg egyéb sarcokat sem, rontja a közbiztonságot és a városképet. Más kérdés, hogy ezrével élnek gyulaiak, akik számára egyedül az itt kialakult árak fizethetők meg. A külföldi csórókra persze a zsibin is rátelepednek a hazai hiénák — könnyen lehet, hogy a vállalkozók egyletének főként velük van bajuk. Mindenkinek igaza van. A „városfalon" túlra kiebru- dalt piacon me gforduló vásárlók többségének keze a jövőben sem koptatja majd átlátszóvá a butikok rézkilincseit. Inkább az a kérdés: egy magára valamit is adó város képes-e emberhez — eladóhoz és vásárlóhoz — méltó körülményeket teremteni, mégha „csupán” a város legelesettebbjeinek érdekeiről van is szó? Tisztaságra, rendre, szabályozottságra volna szükség. Olyan ez, akár a közélet. S természetesen mindenkifizesse meg a helypénzt a piacon és a butikban egyaránt — a helyi értgjc törvénye szerint. Egy ilyen döntés talán elvinne a kiegyezéshez is. ^ | V-v~ A. Aj--—7 Kolbász Lökösházán GYULA ES KORNYÉKÉ 1993. április 21., szerda Az oldalt írta és szerkesztette: Kiss A. János. A fotókat Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450 Hírverés Gyulának Gyula. — A gyulai polgár- mesteri hivatal a Gyulai Nyár, az Erkel Emlékév, a várszínház és a Várexpo idei programfüzeteit Gyula valamennyi partnervárosába, a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, továbbá az írott és elektronikus sajtó jelentősebb képviselőihez eljuttatta. Ezzel is igyekeztek megalapozni a város sikeres idegenforgalmi idényét. Rés a határon Elek.—Április 18-án és 19-én reggel 7-től este 7-ig megnyitották a határt Eleknél. Az ele- ki és az ottlakai polgármester kis ünnepség keretében „húzta fel a sorompókat”. Ezen az átjárón érkezett a településre a borossebesiek küldöttsége is —egy kis együttműködésre. A román kérésre megnyitott határon már az első napon 1200- an keltek át kerékpárral, autóval. Várható, hogy május elején, majd azt követően máskor is átjárható lesz az eleki határ. (A határ megnyitása nem került pénzébe a helyi önkormányzatnak.) Tábor Dobogókon Gyula. — A közelmúltban lépéseket tettek a város dobogókői táborának hasznosítása érdekében. Miután a helyszíni bejárás megtörtént, Nemes Roland megbízást kapott a tervek elkészítésére. Város lesz Elek? Elek. — A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a település várossá nyilvánítása érdekében készítsen el egy pályázatot. A polgár- mester megtudta, hogy a legközelebbi leadási határidő április utolsó napja lenne. Ahhoz azonban, hogy eséllyel pályázzanak, alapos tanulmánynak kell készülnie. így várható, hogy a testület a pályázat októberi leadása mellett dönt majd. • Csecsemők új helyen Gyula. — A város képviselői március végén megbeszélést folytattak egy kialakítandó anyás csecsemőotthon szakmai elképzeléseiről, illetve a jelenleg a kastélyban működő megyei csecsemőotthon jövendő elhelyezéséről. A megyei egészségügyi bizottság várhatóan arra kéri majd Gyula városát, hogy a csecsemő- otthon átköltözhessen a Munkácsy utcába. Erre megfelelő megállapodások megkötése után kerülhetne sor. A lakosságnak a kiflitől a színes televízióig történő ellátására vállalkozó lökösházi főutcai bolt kedvelt célpontja az éjszakai betörőknek. A tolvajok különös „megbecsülésként” főleg jeles napok éjszakáin teszik tiszteletüket a kis áruházban. így volt ez szilveszter éjjelén, s így alakult a húsvéthétfői sötétedés után is. — Kedden reggel vettük észre a behatolást — mondta A szeretet az Univerzum összetartó ereje — hirdeti a gyulai Univerzum Klüb tagsági igazolványa. A reiki módszerét alkalmazzák, ha egyáltalán begyömöszölhető e japán elnevezés a „módszer” fogalmába. A „reiki” a kozmikusnak vagy egyetemesnek mondott energia, továbbá az ennek hirdetett alkalmazásával folytatott gyógymód, személyiségfejlesztésjelölésére egyaránt használatos. Azt mondják a tagok, hogy a reiki a szeretet energiája is, mely képes megváltoztatni bennünket. — Alkalmassá tesszük az embereket, hogy ismerői bármikor felfogják ezt az energiát, s akár gyógyítsanak is vele — mondja egyikük. — Akár önmagunkat is gyógyíthatjuk. — Hogyan? — buggyan ki belőlem a tolakodó kérdés. Még március utolsó napján történt, de hiba volna megfeledkezni róla: A Gyulai 5-ös Számú Általános Iskolában fordított napot tartottak — április elseje tiszteletére. Az előző nap délutánján Kozma Antal igazgató egy napra átadta az iskola kulcsát Paróczi Péternek, a diákönkormányzat vezetőjének. A diákönkormányzat többi tagja pedig átvette az osztályfőnöki hatalmat. Mi több, a fordított napon az órákat is a gyerekek László Lászlóné, az üzlet vezetője. —Ruhákat, cipőket, élelmiszert vittek el a kirakat üve1 gén át „közlekedő” betörők. A sorozatosan előforduló betörések azzal járnak, hogy a vevőknek az 1-2 napos leltározások miatt bosszankodniuk kell, nekünk forgalomkiesésünk keletkezik. Most még 200 kilogramm kenyér is ránk száradt, s 80 liter tejünk meg- savanyodott. Ez a leltár 30 em— Titok — „avatnak be” a részletekbe. Rátérünk a gyakorlatra. A „behangolás” zenés relaxáció. Sajnos, közben kikapcsolják a Mogyoróssy könyvtárban a villanyt — alighanem megfeledkeztek esti programunkról. Zene nélkül próbáljuk elérni, hogy fejtetőnkön rejtélyes energiák zúduljanak belénk. Néhányun- kat kiültetnek a többiek elé. Rám kerül a sor, azt mondják, most valamennyien nekem küldenek az imént beszivattyúzott energiájukból. Azt sem titkolják, nagy szükségem van rá. Igaz, ami igaz: jót tesz az ellazulás. Nem udvariaskodnak: szerintük úgy hörpintem a szeretet energiáját, mint egy lemerült akkumulátor. Aztán rákérdeznek: milyen volt? (Mint kedvesek egymástól egy kiadós szeretkezés után...) Idétlenkedem: tartották meg. Ha valaki általános Iinkeskedést gyanítana, súlyosan csalatkoznia kell: itt bizony komoly munka folyt. Paróczi Péter még az igazgatói irodába is beköltözött. Más kérdés, hogy ezen a napon a szünetekben zene áradt az iskolai hangszórókból (vajon miért csak ekkor?), nem kellett kimenni az udvarra (rossz döntésre nem csak felnőttek juthatnak). A nagy nap végén értékelték a tapasztalaber három napi munkáját veszi igénybe. De rövidesen igen hatékony tolvajfogó, betörőriasztó berendezést szerelnek fel nálunk is. S akkor már csak rossz viccnek tűnik majd az a látvány, mely az ominózus éjszakán esetleg a Lökösházára lepillantó ufók elé tárulkozhatott volna: ugyanis az áruval meglépett tolvajok nem csak utcaszerte szórták el a különféle kolbászokat, jutott belőle még a községháza portájára is. ez meg az én titkom, s végtére is az a dolgom, leírjam, nem pedig, hogy beszéljek róla. Most éppen 24-en vannak a gyulaiak. Az igazi bázis: Orosháza. A klub vezetője Tokár Ferencné mestertanár, rajta kívül ilyen címe Gyulán egyelőre csak Fürjesi Józsefnek van. Elmondják, hogy az ősi reikit Mikao Usui, egy keresztény egyetemen végzett japán papprofesszor fedezte fel — újra— , még századunk elején. Kijövet az autó belső tükrében megnézem: eltűntek-e szememből a reggel, borotválkozás közben felfedezett vérerek? El bizony. Felismerésemet gyorsan megosztom valamely bizalmasommal. Reggel irány a tükör! A vérerek -— illa berek, nádak, erek—nincsenek sehol. Egészen addig, míg meg nem mosom a hajam. A délutáni „vizitre” ismét eltűnnek. Jó lenne okosnak lenni. Vagy legalább hinni a reikiben. tokát. Átadták a „Legdiákabb tanár” címet Szabadosné Bécsi Katalinnak, „Ellenőrzős tanár” — rá fogadták Lékó Ilona tanárnőt, aki — komolyan gondolva a fordítottságot — ragaszkodott a saját ellenőrző füzethez. Volt azután a testi és a szellemi ügyességet próbára tevő verseny, vidámság, kacaj, csak egy nem volt: bohóckodás, durvaság. Külön elemzést érdemelne, hogy e napon vajon a tanárok kerültek-e közelebb a diákokhoz, vagy fordítva. Persze, egy fordított napon minden nézőpont kérdése... Lemondott képviselői jövedelméről Tóth Kálmán, a gyulai 9. számú egyéni választókerület képviselője a testületi tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről folytatott vitában bejelentette: teljes képviselői jövedelmét felajánlja egy alapítványnak. Azóta döntésre jutott: a jelenleg évi 196 ezer forintot kitevő tiszteletdíját és költségtérítését a „Gyula Közbiztonságáért” Alapítvány számlájára kívánja befizetni. Ezzel is eleget kíván tenni választási ígéretei egyikének: képviselői munkájáért egyetlen fillért sem fogad el. Nem egy hegedűs, s nem is a háztetőn „temette” a munkát, hanem valamely vidám építőmunkás a gyulai buszpályaudvar melletti építkezésen. Az ott dolgozók könnyen viccelnek, hiszen van munkájuk. Ha azonban Gyulára is „beHiimimmr A lökösházi tejeskocsi túszdrámájából okulva a tejfelvásárló cégek egyöntetűen úgy határoztak, hogy a jövőben az adott hónapban leadandó tej vételárát egy összegben, kamatmentesen megelőlegezik a gazdáknak. „Nem tartanak-e attól, hogy a termelők—zsebükben a pénzzel—elmulasztják majd a tej megállapodás szerinti határidőre történő leszállítását?" — kérdeztük. Megnyugtató választ kaptunk: ,Az ilyesmi tisztességtelen lenne és azt jelentené, hogy a gazdák visszaélnek monopolhelyzetükkel. Ha az eset mégis előfordulna, az illető termelőt túszul ejtenénk, s addig nem engednénk útjára, míg meg nem ígérné, hogy fölösen le nem tejel”. gyűrűzik” az országos vagy megyei átlagnak megfelelő munkanélküliségi arány, akkor e kis „kompozíció” — könnyen lehet—nem csupán a munka, hanem a munka- nélküliség szomorú mementó- ja is lesz. Az „elhantoltat”—biztonság kedvéért—üveg alatt tartják... Kóstoló a szeretetből Fejre állt világ a lila iskolában Temetném a munkát?
