Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

1993. április 19., hétfő KÖRKÉP Három nemzedék? Az 1867-es kiegyezéssel megjelent a citoyen és a bourgois, és politizálni kez­dett. Nenicskürty István szemléletes szóhasználatá­val a kőszívű ember fiait fel­váltották a kőszívű ember unokái, és a millenniumig kezükbe vették az ipart, a kereskedelmet, majd Ady korára a kultúrát: — ez kez­dett halódni Trianonnal. Horthy kormányzósága alatt a kiegyezés utáni idők­ben múlhatatlan érdemeket szerzett — javarészt zsidó — polgárságot a tekintetes karok és rendek silány epi- gonjai visszanyomták az élet második vonalába, ké­sőbb a németek jó részüket füst képében az égbe küldöt­tek; az alulról jött („a népi”) írókat sorozatos pörökkcl zaklatták... ám a kor kultu­rális életének ezer színű pa­lettáján ott ragyogott — így visszatekintve — a József Attila neve. 1945-ben megjelentek az új kőszívűek, politizálni kezdtek; az ű fiaik-leánvaik cgyikc-másika éppen most orvos és mérnök és közgaz­da. A fiak-leánvok e részé­nek annyira nincs köze a kommunizmus lila (és vér­vörös) gőzeihez, mint amennyire a kőszívű ember fiainak nem volt a kőszívű emberhez. Csakhogy: az unokák lehetnek-é festők, költők, zenészek, építészek? Vagy megtörik „nép-nem- zetileg” a gerincüket, bele­fojtják őket „a patakvérbe” vagy az egyre ellehetet- lenülőbb világban valahol, talán éppen közülük egy készül is már a nemzet prí­ma klasszisának jövendő megnyilatkozására? Adná a Jósors, hogy ne várjon e föld reá még három nemzedéknyit! Kovács György Für Lajos honvédelmi miniszter derűlátó „Otthon alvó” hadsereg? A múlt héten fogadta el az országgyűlés — ráadásul egy- hagúlag — a honvédelmi alap­elvekről szóló törvényt. Ebből az alkalomból kerestük meg Für Lajos honvédelmi minisz­tert, akit katonapolitikai kér­désekről kérdeztünk. — Amióta megszabadul­tunk a Varsói Szerzó'dés kötött­ségeitől, a magyar katonai ve­zetés a világ számos olyan or­szágának katonqpolitikusai- val találkozott, akikkel koráb­ban nem, vagy csak igen ala­csony szintű kapcsolataink voltak. A kapcsolatépítés egyik újabb állomása volt a Volker Rühe német védelmi miniszterrel folytatott megbe­szélés. Miniszter Úr! Nem sérti egyes szomszédaink érzékeny­ségét a magyar—német kato­nai közeledés? — Kétségtelen, hogy szom­szédaink érzékenyek erre a kö­zeledésre. Jól példázza ezt a korábbi szerb álláspont, amely szerint a horvát—szerb ellen­téteket á magyar és a német „imperializmus” szította, s a konfliktust voltaképp egyik eszközeként tüntették fel a né­met terjeszkedésnek, mi pedig a hídfőállás szerepét töltöttük be. Hasonlóan érzékenyek a szlovákok, az ukránok, az oro­szok, a lengyelek is. Ennek ellenére: Németországon át vezet az utunk Európába! Nyugat-Európában legjobban ők értik — saját tapasztalata­ikból — mit jelent az átmenet, amit mi most megélünk. Für Lajos: „Olyan katonasá­got szeretnénk, ahová nem félve, viszolyogva vonulnak be a fiatalok” FOTÓ: FAZEKAS FERENC — Most, hogy a parlament elfogadta az új honvédelmi alapelvekről szóló törvényt so­kan azt várják, hogy „ember- közelibbé" válik a katonaság. Valóban ebbe az irányba hala­dunk? — Az alapelvekre épül majd az új honvédelmi, illetve a katonák jogállást szabályozó törvény, amely nélkül aligha képzelhető el a mainál korsze­rűbb honvédség. Olyan kato­naságot szeretnénk, ahová nem félve, viszolyogva vonul­nak be a fiatalok, hanem a kö­telességtudás motiválja őket. Ennek része az is, hogy igyekszünk kit-kit a lakóhe­lyéhez legközelebbi alakulat­hoz behívni, minél több sza­badidőt biztosítani a katonák­nak, hogy a lehető legkevésbé szakadjanak el a polgári élet­től. Az „otthon alvó” katona­ságtól azonban még nagyon messze vagyunk. A profi had­seregtől is. Jó, ha a legmoder­nebb technika mellé sikerül szerződéses katonákat állítani, akikből szerencsére egyre töb­ben szolgálnak az alakulatok­nál. — A minisztérium vezetése ,,civilesedett". Nem okoz ez súrlódásokat a honvédség pa­rancsnoki karával? Kezdetben okozott, mára azonban megváltozott a hely­zet. Még ma is vannak a mi­nisztérium vezetői posztjain katonák, bizonyos területeken szükség is van a szaktudásuk­ra, de ahol ez nem elengedhe­tetlen, igyekszünk váltani. A honvédség vezetésével na­gyon jó az együttműködés. A szakmai bizalmatlanságból fakadt kezdeti gondokon túlju­tottunk. Szerintem azonban a kormányzat irányító szerepét egyértelműbbé kell tenni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezérkart meg kellene szüntetni vagy be kellene épí­teni a minisztériumi vezetés­be. A miniszternek hivatali elöljárónak — nem főparancs­noknak — kell lennie, ugyan­akkor meg kell őrizni a szak­mai vezetés önállóságát is, a parlamenti felügyeletet is. Ez nem hatalmi, hanem szerveze­ti kérdés. Somfai Péter Ferenczy Europress Felkészítő érettségizőknek, felvételizőknek II. rész A történelemvizsgáról Sár- közy Istvánt, a Kecskeméti Református Kollégium Gim­náziuma tanárát kérdezzük. Mire kell nagyobb hangsúlyt fektetni a felkészülés során: az összefüggések megértésére, vagy az adatok betanulására? Természetesen az összefüg­gések megértése, a gondol- kodtatás, a történelmi szemlé­letmód kialakítása a legfonto­sabb, a megfelelő adatállo­mány bevonásával. Sajnos a felvételi vizsga sok esetben el­lent mond ennek. Az adatkér­dezés elterjedése arra vezethe­tő vissza, hogy az esszéket ne­héz objektiven értékelni. így a diák nem tehet mást, mint megtanulja az adatokat akár lényegesnek tartja, akár nem. A történelemben a forráse­lemzés nagyon fontos, mert fejleszti a kritikai érzéket. Fel­vételin is mindig kérdeznek valamit, egyik vagy másik for­rással kapcsolatban. Ez a kér­déstípus a legveszélyesebb. Ezen lehet a leginkább el­csúszni. Hasonlóan veszélyes terület lehet az 1945 utáni kor­szak. Történelmi teszt 1. ) Mikor került sor az ókori történelem alábbi eseményei­re: — szalamiszi csata — kivonulás a Szent Hegy­re — Konstantin türelmi ren­deleté. 2. ) Állítsd időrendi sorba az Arpád-kor alábbi uralkodóit: — III. András — III. Béla — I. László — I. István — Könyves Kálmán. 3.) Kösd össze az e gybe tar­tozókat: Deák Sopron megye Kossuth Zemplén megye Kölcsey Zala megye Széchenyi Szatmár megye. Melyik miniszterelnök ne­véhez fűződnek az alábbi törté­nések? — Nemzeti Munkaterv — győri program — első zsidótörvény — hadbalépés a Szovjet­unió ellen — kiugrási kísérlet 5) Melyek voltak a reformá­ció főbb irányzatai? Játékfeltételek A tesztfeladatok beküldési ha­tárideje egy hét. A sorsoláson való részvétel feltétele legalább egy forduló feladatainak hibát­lan kitöltése és beküldése a kö­vetkező címre: Nemzeti Tan- könyvkiadó Kommunikációs Iroda, 1135 Budapest, XIII. Béke u. 26. A borítékra írják rá: „Érettségi”. Az országos sorso­lás ideje: 1993. május 7. Ajánlott szakirodalom a fel­készüléshez: Töripuska 263 Ft Felvételi felsőfokon 85 Ft Az ajánlott könyvek a Pon- tus Könyvesbolttól postai szállítással levélben megren­delhetők (Pontus Könyves­bolt, 1095 Budapest, Gát u. 25.). A könyvesbolt — kérésre — valamennyi tantárgyat érintő részletes szakirodalom­jegyzéket küld. HIRDETÉS • /elmúlt évben a Westelnél minden fejlődött. Folytatódott a szolgáltatási terület kiterjesztése, 7 új készüléket vontunk be a forgalmazásba, előfizetőink száma 25őoo-re emelkedett, bővült a készülékhez jutás különböző pénzügyi módozatainak száma is. Mindeközben csak egyvalami nem változott: az áraink. Mert a Westel - az ország szolgáltató vállalatai közül szinte egyetlenként - tavaly április óta nem emelte szolgáltatási tarifáit. ((«))))) Békéscsaba: 5600 Gyóni Géza u. 21. Tel:. (66) 443-120 Rádiótelefon : (06) 60-84000,84001,84002 Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9917,227-3777 Rádiótelefon: (06)60-27087, (06)60-27088 mmnint WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. r-S; 1 i í .VÆ 0 Z G A S BAN AZ Cl Z L E LU T z 1 . 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents