Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
GAZDASÁG 1993. április 19., hétfő 7. Kié lesz a vevő? Vállalkozási ismeretek a középiskolákban? A Vállalkozást Oktató Tanárok Országos Egyesületét 1992 júniusában Gyöngyösön alakították meg 39 pedagógus részvételével. Az elnökség tagjává választották Nádházi István gyulai tanárt, az egyesület Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyei koordinátorát, aki a következőkkel kezdi a történetüket: Két éve a SEED Alapítvány tanfolyamokat szervezett, ahol a Durham University Business School (Anglia) módszerét sajátíthatták el a magyar pedagógusok. Köztük voltam én is. A tanfolyam elvégzését igazoló oklevél kézhezvétele után kezdhettük tanítani Magyarországon a „Vállalkozni jó” című tantárgyat a középiskolásoknak. — Van ilyen a magyar gimÁprilis 9-én tartotta rendes évi közgyűlését a Kevermesi Ke- ve-Coop Részvénytársaság. Első napirendi pontként Farkas Béla elnök-vezérigazgató számolt be az almúlt évi gazdálkodásról. — Az 1992-es évet 352 millió forintos bevétellel zártuk. Sajnos a költségeink ezt 15 millió forinttal meghaladták — kezdte beszámolóját Farkas Béla. — A növényermesztés árbevétele 97, az állattenyésztésé 66 millió forint volt. A bevétel többi része egyéb tevékenységekből, szolgáltatásokból származik. Nagyobbak lettek volna a bevételeink, ha nincs az az iszonáziumokban, szakközépiskolákban? — Még nincs, ezért nem külön, hanem meglévő tárgyak keretében oktathatjuk a vállalkozási ismereteket. Ugyanakkor reméljük, hogy az új oktatási törvény lehetővé teszi a vállalkozási ismeretek külön tantárgyként kezelését. Ehhez persze kellene egy Magyarországra szabott tankönyv is. A napokban a SEED újabb továbbképzést szervezett, hogy kidolgozzuk azt a Magyarországra szabott anyagot, amely alapja lehet a középiskolás tankönyvnek. Ebből először 12 tanárt képeznek ki, többek között angliai felkészítéssel. Persze szeretném, ha bekerülnék a csapatba. — Hány tanár végezte el a nyatos szárazság. A földművelésügyi hivatal 39 millió forintos aszálykárt állapított meg. Ezen kívül acsaknem 40 milliós kamatteher is igen kedvezőtlenül befolyásolta a mérleg eredményét. Év közén azért volt szükség újabb és újabb hitelek felvételére, mert az rt. termékeiért több partner egyáltalán nem, vagy csak késve fizetett. Óriási veszteségeket okozott a cégnek a tönkrement Békéscsabai Konzervgyár és a Miskolci Húsipari Vállalat: az előbbi a paradicsom és a csemegekukorica, az utóbbi pedig a hízott sertések árával maradt adós több tízmillió fotanfolyamot, illetve hány tagja van az önök egyesületének? — A diplomát tucatnyian vehették át, de az egyesületben ennél kevesebben vagyunk. Bármely érdeklődőt szívesen látunk, jelentkezni nálam lehet a gyulai Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakkö-zépiskolában (telefon: 362-022). — Az oktatáson túl van-e más kapcsolatuk a vállalkozókkal? — Természetesen igen, Gyulán például a helyi vállalkozói kamarával szeretnénk szoros kapcsolatot kiépíteni, hiszen ez kölcsönösen hasznos lehet mindkét fél számára. —Lát-e esélyt arra, hogy már szeptembertől valamelyik gyulai középiskolában önálló tantárgy lehet a vállalkozási ismeretek? rintnyi értékben. Mindezt még tetézte a sertéspestis: ennek esett áldozatául a kevermesi sertéstelep. A Keve—Coop a kiirtott állományért 25 millió forint helyett csak 15-öt kapott, fellebbezésre, jogorvoslatra gyakorlatilag nincs lehetőség. — Normális körülmények között 30—40 millió forint nyereséget realizálhattunk volna. Nem rajtunk, kevermesi embereken múlott, hogy nem sikerült. Ezt követően Nagy Pál, a felügyelő bizottság elnöke ismertette a könyvvizsgáló jelentését. —1991 -ben 47 millió volt az — Mindenesetre nagyon jó lenne. — A felnőttoktatásba nem tervezik bevonni a vállalkozási ismereteket? — Itt is nagyon hasznos lenne, különösen a munka- nélküliek átképzésében. —Amikor a mostani beszélgetésünk időpontját egyeztettük, akkor említette, hogy van egy álma. Mi ez? — Létre kellene hozni egy speciális oktatási intézményt, iskolát, ahol vállalkozók, vállalkozásba kezdők felkészülhetnének az üzleti világra, és szembesülnének saját maguk képességeivel. A tananyag elsajátítása után a résztvevők saját maguk dönthetnék el, hogy alkalmasak-e a feladatra vagy sem. Lovász Sándor rt. vesztesége, most „csak” 15. Örömre mégsincs okunk, hiszen egy szerény nyereség mindenképpen indokolt lett volna. Az idei üzemtervet ismertetve Farkas Béla elmondta: a növénytermesztés árbevételét 165, az állattenyésztését 62 millió forintra tervezték. Egyéb tevékenységekből, szolgáltatásokból 10 millió forintra számítanak. Az összes tervezett bevétel tehát 237 millió forint, s ez megegyezik az it. 1993-ra tervezett kiadásainak összegével. „De a mezőgazdaság jelenlegi állapotában egy ilyen tervért senki sem tud garanciát vállalni, hiszen a gazdálkodás feltételei napról napra változnak, leggyakrabban kedvezőtlenebbül” — tette hozzá, ménesi György Ha már eljutott egy vállalat abba a helyzetbe, hogy átalakult gazdasági társasággá, következhet a tényleges privatizáció, vagyis az értékesítés. Ennek is megvan a maga szigorú eljárása. Kezdve attól, hogy a vállalatról cégbemutató füzetetet szokás készíteni, pályázatot kell kiírni, az ajánlatokat értékelni kell, és ha minden jól megy, végül is sikerül eladni a céget. A tapasztalatok szerint egy ilyen ügylet átlagosan három-öt per lehetőségét rejti magában. Szigorú szabályai vannak például a pályázati hirdetésnek, amelyet könnyű megsérteni, és máris van támpont a perre, ha valaki—rendszerint egy vesztes pályázó — utólag meg akarja óvni a döntést. A legnehezebb feladat mégis az igazi vevő megtalálása, illetve annak mérlegelése, hogy melyik ajánlat a legjobb, melyik a legalkalmasabb arra, hogy a vállalat biztos jövőjét garantálja. Jó ideje világossá vált már, hogy a vállalatok iránti fizetőképes kereslet csökkent, ugyanakkor változatlanul erős a nyomás a privatizáció gyorsítása iránt. Ezért a kormányzat különböző módokon igyekezett a keresletet növelni, és olyan privatizációs módszereket bevezetni, amely kispénzű emberek számára is reális esélyt ad a tulajdonszerzésre, így került sor az Egzisztenciahitel (E-hitel) bevezetésére, majd feltételeinek enyhítésére, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megindítására, és nem utolsó sorban a kárpótlási jegyek fizető- eszközként való elfogadására. Néhány kísérlet történt már a privatizációs lízing alkalmazására, és szó van újabb technikák kidolgozásáról is. Sokat foglalkozott a sajtó a hiteljegyek, továbbá a részletfizetésre történő vásárlás bevezetésével is. Miközben ezek a lehetőségek módot adnak a tulajdonosi kör szélesítésére, sok fejtörést is okoznak a privatizálandó vállalatok sorsáról döntő szakértőknek. Mert a dolgok logikája folytán sokan úgy gondolkodnak: ha valamit kárpótlási jegyért is megkaphatok, miért adjak érte készpénzt? Ha kedvezményes feltételekkel, E- hitelben is meg lehet venni, miért adjak érte kárpótlási jegyet? És miért vegyek igénybe egyáltalán hitelt, ha még kedvezőbb feltételeket is kilátásba helyeztek? Mivel elég sokféle változat jöhet szóba a fizetésnél, nagyon átgondoltan kell mérlegelni, hogy melyik ajánlatot célszerű elfogadni. Feltéve, hogy több ajánlat is érkezik a felkínált vállalatra. Az eddigi tapasztalatok alapján azt is megfigyelték, hogy a magyar befektetők — a dolgozók vagy a vállalat vezetői — sokszor nagyon is szemérmesek. A külföldi befektetők — a piac értékítéletére hivatkozva — könnyedén mondanak ki olyan alacsony árakat, amekkorát a vállalat saját emberei ki sem mernének ejteni a szájukon. HIRDETÉS Veszteséggel zárt a Keve-Coop Pályázati felhívás! Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) kuratóriuma pályázatot hirdet munkahelymegőrző támogatás biztosítására. Pályázat célja: a munkanélkülivé válás megelőzése Pályázhat: 1. Minden olyan, a munkáltatóval munkaviszonyban álló csoport, melynek a munkaadója: — csődeljárás alatt áll vagy várhatóan csődöt jelent és adósságállománya könyv szerinti vagyonának 50%-át meghaladja, — vagy felszámolási eljárás alatt áll, illetve felszámolása előreláthatólag nem kerülhető el és adósságállománya a könyv szerinti vagyonának 50%-át meghaladja, és a fenti csoport új vállalkozás keretében kívánja megoldani a saját foglalkoztatását. 2. Minden olyan rftunkaadó, mely csődeljárás, fel- számolási eljárás alatt álló munkáltatótól kivásárlással üzletrészhez jutott és abban biztosítja az eredetileg ott dolgozók egy részének foglalkoztatását. Mindkét esetben akkor, ha az új munkaadó (vállalkozói csoport) olyan tevékenység folytatására (továbbfolytatására) vállalkozik, amely megfelelően kidolgozott üzleti terv szerint jövedelmezőnek minősül és az előállított termékek piaci értékesítése biztosított. A pályázat elbírálása szempontjából közömbös, hogy a munkaadó (vállalkozói csoport) milyen szervezeti formában működik. Ipari tevékenység esetén előnyt élveznek azok a tevékenységek, amelyen úgynevezett húzóágazatnak tekintendők. Előnyt jelent továbbá a saját tőke nagyobb mértéke, más forrásból származó támogatás vagy kedvezményes hitel (például mezőgazdaságban reorganizációs hitel) ígérvénye. A támogatás általában valamilyen bankhitelhez kapcsolódik. Ezért alapvető követemény, hogy a banki hitelképesség-vizsgálat pozitív legyen. A támogatás formája, ideje és mértéke: Elsősorban átmeneti időre (legfeljebb 1 évre) történő csökkenő hitelkamat-átvállalás vagy meghatározott időtartamra (maximum 12 hónapra) biztosított bértámogatás folyósítása. Egy munkáltatónak nyújtható támogatás maximális értéke 10 millió forint. A kuratórium ettől eltérhet. A pályázat benyújtásának feltétele: a munkáltató (vállalkozói csoport) az országos munkanélküliségi rátát meghaladó munkanélküliségi rátával rendelkező munkaügyi kirendeltség területén vagy területéről valósítja meg a foglalal- koztatást. A pályázathoz mellékelni kell: — a vezető menedzser szakmai életrajzát, — hitelkamat-átvállalás esetén az igazolást a banki vizsgálat utáni hitelígérvényről, — a megyei munkaügyi tanács vagy a munkaügyi központ javaslatát (nemleges véleményét is). A pályázatnak tartalmaznia kell: — a munkáltatónál a gazdálkodás és foglalkoztatás adatait, jellemzőit, — az üzleti tervet és az új szervezet alakulására vonatkozó koncepciót, — a megrendelések igazolását (szerződések másolatát), illetve más olyan dokumentumokat, amelyek az üzleti tervben foglaltakat alátámasztják, — támogatás esetén a vállalt foglalkoztatásra vonatkozó adatokat (létszám, időtartam), — a kért támogatás fajlagos mértékét Ft/fő/hó-ban. A pályázatokat az OFA kuratóriuma bírálja el, mely döntéséről legkésőbb a pályázat beérkezését követő 2 hónapon belül értesíti a pályázót. Pályázati adatlap és a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás a munkaügyi központtól kérhető. A pályázatokat 1993. október 30-áig folyamatosan be lehet nyújtani a Békés Megyei Munkaügyi Központhoz (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/b). A központ havonta küldi el a pályázatokat Budapestre, ezért az első ütemben történő elbíráláshoz kérjük 1993. április 30-áig eljuttatni a pályázatokat 4 példányban.
