Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03-04 / 78. szám
Hétfői lapunkban Békésről és környékéről tudósítunk az 5. oldalon 1A HAZA MINDEN ELŐTT! MES MEGYEI HÍRLAP 1993. ÁPRILIS 3-4., SZOMBAT-VASARNAP Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 78. SZÁM Zsíros Géza nem járt a miniszterelnöknél A MfeHmiHtiTtf hétvégi magazinja 5-12. oldal A Horthy fiú nekrológja Miklós — ifjúkori sportbalesetei következtében — alkalmatlan volt a katonai szolgálatra. Hazatérése után azonban ennek ellenére jelentkezett a magyar honvédség kötelékébe, remélvén, hogy képzettségét valamikor a jövőben felhasználhatja a németek ellen. (2. oldal) Marhalevél A napokban a Magyar Közlönyben hivatalosan is megjelent az állattartó gazdák biztonsága érdekében éslegnagyobb örömére az új állatkísérő lap, melynek neve „marhalevél”. Korábban — bizonyára sokan tudják — járlatnak hívták a települések közigazgatásának aláírásával hitelesített, négylábúakra vonatkozó „útlevelet”. (3. oldal) Hétfőtől: A piros napló titka Lapunké a közlés joga Tegnapelőtt megszereztük annak a naplónak a közlési jogát, amelyet egy eltűnt asszony vezetett. A napló szerint férje két hónappal korábban a Körösbe fulladt. A máig homályos ügy hátterére választ ad a minden kétséget kizáróan az eltűnt asszonytól származó piros fedelű napló. Arra is feleletet kapunk belőle, miért tartotta az asszonyt a környezete különösnek, feltűnően zárkózottnak, s hogy voltak-e földön kívüli kapcsolatai? Tegnapelőtt a napló közlését felajánló fiatalembertől megszereztük a közlési jogot, így hétfőtől folytatásokban olvashatják az eltűnt asszony feljegyzéseit A piros napló titka címmel. Az eredeti naplót biztonsági okokból továbbra is páncélszekrény mélye őrzi. Szerkesztőségünk másolatból készíti elő a szöveg közlését. Felhívtuk Zsíros Géza ország- gyűlési képviselőt, a parlament mezőgazdasági bizottsága elnökét, mert azt az információt kaptuk, hogy valamilyen minőségében fogadta őt Antall József miniszterelnök. — Na, ez már megint olyan álhír, amivel nem először „tisztelnek meg” — válaszolt Zsíros Géza. — Persze alapos oka is van. Komoly, nem kis tétet jelentő program kidolgozását végzi a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdasági bizottsággal. Az 1992-es 1- es törvényt érintő szövetkezet- politikai váltás stratégiáját dolgoztuk ki A szövetkezeti átalakulással és működéssel kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok munkacím alatt. A téma horderejét A képviselő-testületi és bizottsági tagok költségtérítését, valamint a bizottsági elnökök tiszteletdíját 50 százalékkal emelték meg. (Krész Ferenc képviselő 25 százalékos emelést javasolt, de leszavazták.) A gyulai képviselőket ma havi 3600 forint költségtérítés illeti meg. A polgármester és a főállású alpolgármester havi 12 ezer, a társadalmi megbízatású alpolgármester pedig 9 ezer forint költségtérítést kap testületi tevékenységéért — a Békés megyében felmerült költségeik fedezésére. A testületi tagok költségtérítését esetenként megvonhatják, ha — a betegségen kívül bármiazzal szeretném alátámasztani, hogy a kárpótlás 100 milliárd forintos tételével szemben ez 600 milliárdos vagyont érint. — Említette, hogy valami alapja van a hírnek... — Valószínű az, hogy Horn Gyula a miniszterelnöknél tett látogatása után említette, megkérte az elnök urat, hogy ez ügyben beszéljen velem, mert őt aggasztja ez az új stratégia. De ez nem a miniszterelnök és Zsíros Géza személyes ügye, ez annál nagyobb horderejű, több százezer embert érint. Horn Gyula nyilván a szocialista típusú tulajdon érdekében szól, én pedig azt mondom: örülök, hogy ő észrevette, hogy én észrevettem, a tulajdonátalakítás gyakorlati lyen okból — többször távol maradnak az ülésekről. A bizottsági elnökök további 5400, a bizottsági tagok 3600 forint költségtérítést kapnak minden hónapban. A tisztségviselők természetesen munkabérben is részesülnek. A polgármester bérét most havi 70 ezerről 107 640 forintra, a főállású alpolgármesterét 65 ezerről 100 420 forintra, a társadalmi megbízatású alpolgármesterét 25 ezerről 33 638 forintra emelték. (Dr. Kästner István indítványára a képviselők elálltak attól a javaslattól, hogy a tisztségviselők — a mindenkori miniszteri alapfimegvalósítása nem történt meg. Néhány száz szövetkezeti vezető szeretné megkaparintani a vagyont, amit nem lehet engedni. —A kárpótlással sincs minden rendben. Csak Békés megyében majd kilencezer jogosult maradt ki a kárpótlásból, az igény érvényesítésének határideje pedig lejárt. — Akkor tudják meg önök elsőnek, hogy szándékunkban áll azoknak, akik valami okból kimaradtak a kárpótlásból, meghosszabbítani a kárigény bejelentésénék határidejét. Egy hátrányuk lehet, nem ott jutnak majd földhöz, ahol azt igényelnék, vagy esetleg nem is jut számukra föld. zetés meghatározott százalékában— automatikus béremelésre legyenek jogosultak.) A testület az addig premizált munkakörben foglalkoztatott, kinevezett vezetők munkabérét — prémiumkiírás helyett — magasabb összegben határozta meg. E szerint dr. Bagosi Attila havi munkabére 85 ezer (eddig 45 ezer forint volt), Bagyinszki Zoltáné 59 ezer (54 300), Da- róczi Lászlóé 73 ezer (54 500), Havas Péteré 58 ezer (48 800), Helm Lászlóé 64 ezer (56 840), Kneifel Ferencé 95 ezer (50 ezer), Pankucsi Jánosnéé 66 ezer (35 ezer) forint lett. A testület 1992. novemberi felhatalmazása alapján a tisztségviselők a premizált vezetőknek egyszeri juttatásként az alábbi összegeket fizettették ki: dr. Bagosi Attila 432 ezer, Bagyinszki Zoltán 115 ezer, Daróczi László 370 ezer, Helm László 113 ezer, Kneifel Ferenc 480 ezer, Pankucsi Jánosné 336 ezer, Havas Péter 213 ezer forint. K.A.J. B.S.E. Bérek, díjak, térítések és prémiumok a gyulai önkormányzatnál Persze, hogy nem titok Szóvá tették a gyulaiak, hogy nem közöltük a legutóbbi képviselő-testületi ülés azon határozatait, melyek a tagok, a tisztségviselők, s néhány intézményvezető bérére, költségtérítésére, bérjellegű juttatásaira vonatkoztak. Az adatok természetesen nem titkosak, mi több, a demokrácia ,játékszabályai” szerint kívánatos is, hogy a választott testületek tagjai, vezetői, valamint a magasabb beosztású közalkalmazottak javadalmazása nyilvános legyen. Ezért magunk sem idegenkedünk attól, hogy —ha ezt annak lehet tekinteni — mulasztásunkat pótoljuk. Szép új világ Lapunk csütörtöki számában hírt adtam arról, hogy „újságírói körzetemben” egy kormánypárti képviselő részvénytársasági elnökké avanzsált. Annak ellenére, hogy sem név, sem monogram nem szerepelt e néhány soros tudósítás alatt, egyik olvasónk pontosan tudta, hogy kit kell (kit lehet) telefonon, bemutatkozás nélkül megfedd- nie. „Hát ide figyeljen! — mennydörögte. — Elfogadtam lapjuktól a sétálóutcát, a japán gumigyárat, a kutyák - macskák lemezre énekeltetését... Magának viszont sikerült a legidétlenebb áprilisi tréfát kiagyalnia! Szégyellje magát!” Hát..., megállt a telefonkagyló a levegőben. Az eset kapcsán eszembe jutottak „egy örök ellenzéki” ismerősöm szavai: „A választások előtt ezek éppúgy átmentik magukat, mint azok. S akkor mi változott!?” Meggyőződésem, ha jól választottunk: egy világ. S ebben a világban igenis busásan meg kell fizetni a (kiválasztottjainkat. Különben a második, a harmadik és a sokadik vonalbeliek ülik körül azt a bizonyos húsosfazekat. S ha valakikre, rájuk igazán illik a mondás: „Evés közben jön meg az étvágy.” Ménesi György „Nem emberi, ha az idő nem morzsolja az indulatokat” A sarkádi lakosságnak egy esti fórum keretében nem régen módjában állt „össztűz” alá venni dr. Boross Pétert, Magyarország belügyminiszterét. Boross Péter—hogy megelőzze az esetleges provokáló hozzászólásokat — még a fórum elején tisztázta, ő a Magyar Demokrata Fórum tagja, s ez az „állapot” válaszait, véleményalkotását kétségtelenül befolyásolja. Ezek után röviden felvázolta Magyarország jelenlegi helyzetképét úgy, ahogyan az egy MDF-es politikus „szemüvegén” keresztül látszik. Mint mondta, rendszert váltani nem kis dolog, főleg úgy, hogy abban a parlament is és a helyi köz- igazgatás is működőképes maradjon. Nem kis dolog rendszert váltani abban az esetben sem, ha erre nincs megfelelő anyagi fedezet. „Sokan reménykedtek az égből hulló »Marshall-segélyben«—folytatta aztán —, ám lassanként világossá vált, hogy a magunk erején kívül senkire és semmire nem számíthatunk. A parlament és a helyi közigazgatás mégis működik, nem is akárhogy, hiszen tudjuk, például Kelet-Németországban sokkal rosszabb a helyzet, pedig ott mellettük állt a gazdag nyugati rpsz.” (Folytatása 4. oldaton) A királynő angolul tanul AZsannanevet—a Johanna franciás alakváltozatát—keresztanyámtól kaptam fotó: kovács Erzsébet — Milyen érzés királynőnek lenni? — tettük fel az elkerülhetetlen banális kérdést Pardy Zsannának, a Miss Universe Hungary 1993-as versenye győztesének Békéscsabán a Fiume Hotelban, ahol Fási Adám, a verseny nemzeti igazgatója látta őt vendégül. — Csodálatos, ennél szebb vége nem lehetett volna számomra a versenynek. —A civil életben mivel foglalkozik? — Két évvel ezelőtt érettségiztem német tagozatos gimnáziumban, s mivel az idegen nyelvek mindig érdekeltek, az angol tanulásába fogtam. Ba- latonfüreden lakom, nálunk fokozottabban előnyös a nyugati nyelvek ismerete. — Milyen feladatokkal kell a közeljövőben szembenéznie? — Egy négyhetes felkészülés vár rám itthon, majd április végén indulunk Mexico Citybe, a világversenyre. — Mi a véleménye a Magyarországon megtartott versenyről? — kérdeztük Gail Rosenblum-tói, a Miss Universe Világrendező Bizottságának gazdasági igazgatójától, aki elkísérte Békéscsabára a magyar szépségkirálynőt. — Első osztályú munkát végzett Fási úr, nagyon elégedettek vagyunk a szervezéssel. A lányok gyönyörűek, fel- készültségükkel bárhol megállnák a helyüket. L. M. ASTRA Már 1 099 000 Ft-tól megrendelhető! Haszongépjárművek kedvező áron! OPEL RUPESKY Márkakereskedés. Szeged, Fonógyári út 2—6. Telefon: 24-800.
