Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

1993. március 29., hétfő HAZAI TÜKÖR Megelőzik az ipari alkalmazást Egymilliós ajándékcsomag Egyelőre az oktatók ismerkednek az új elektropneumatikai oktató berendezésekkel FOTÓ: FAZEKAS FERENC Kazettakiadási ünnepség A napokban megjelent a béké­si Rőzsetűz Roma Folklór Együttes és Színkör első, mindjárt két, hatvanperces műsoros kazettája. Ez alka­lomból a város vezetői szom­baton az együttes próbatermé­ben ünnepség keretében kö­szöntötték az együttes tagjait, s részükre elismerő oklevelet és emléklapot nyújtottak át. Az ünnepségen élőben muta­tták be a hangszalag zenei anyagát, melynek érdekessé­ge, hogy ebben a műfajban ez az első magyar—cigány­kazetta. Vendégvárók közgyűlése A Gyulai Idegenforgalmi Kamara ma 16 órakor köz­gyűlést tart az Erkel Műve­lődési és Közösségi Ház­ban. A tervek szerint a ta­nácskozáson felszólal az országos idegenforgalmi kamara főtitkára is, aki a kamarai törvény tervezeté­ről és más időszerű kérdé­sekről mondja el a vélemé­nyét. Beszámolnak az óvodák Ma 16 órai kezdettel tartja so­ros ülését Tótkomlós önkor­mányzatának képviselőtestü­lete. A napirenden szerepel az 1992. évi költségvetés zárszá­madása, az óvodák vezetőjé­nek beszámolója is. Névcsere A mezőkovácsházi földkiadó bizottság munkájáról — amely március 23-áig fogad­ta a részarány-tulajdonosokat földigényeik bejelentésére — szerdai lapunkban adtunk tá­jékoztatást. A híranyagban egy téves elírás folytán sajná­latos névcsere történt, ame­lyért elnézést kérünk. S ezút­tal, helyesen írva a mezőko­vácsházi földkiadó bizottság elnökét Bojtos Péternek hív­ják. Fásítási program Örménykúton közel 30 ezer forint értékű díszfákat és -cserjéket vásárolt az önkor­mányzat. Elkezdődött a fásí­tási program és az utcákon az ott lakók társadalmi munká­ban, az intézmények előtt az önkormányzat emberei tele­pítenek. Értesítjük tisztelt partnereinket, hogy a Gála Kereskedelmi Rt. ruházati nagykereskedelmi részlege új helyre költözik. * Címünk: 5600 Békéscsaba, Baross u. 34. (Volt PIÉRT nagykereskedelmi lerakat, Kner Nyomdával szemben.) Telefonszámunk: 06 (66) 323-038. Nyitás az új helyen 1993. április 5-én. Minden iskolának, a szakmun­kásképzőknek különösen nagy gond a pénztelenség, hiszen a jövő iparosait korszerűtlen gé­peken nem lehet felkészíteni minőségi, versenyképes mun­kavégzésre. Békéscsabán a 611. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanárai, oktatói minden pályázati lehetőséget megragadnak, hogy előte-, remtsék az oktatás tárgyi felté­teleit. Jelentős nap volt márci­us 24-e az életükben, amikor is átvehették egyik pályázatuk eredményét, az egymillió fo­rintot érő, két elektropneuma­tikai oktató berendezést. — A németországi GTB (szakmai képző egyesület) bu­dapesti telephelye írt ki egy pályázatot az iskolák részére, Régi nóta, hogy az átlagostól eltérő gyerekekkel a közokta­tás nem nagyon tud mit kezde­ni. Sokszor lustaságnak, ha­nyagságnak fogják fel a peda­gógusok, ha valaki sehogyan sem képes megtanulni számol­ni, írni vagy olvasni. Elve­temültségnek azt, ha „kezel­hetetlenül” viselkedik. Holott mindenkihez vezet valami­lyen út, csak ezeknek az utak­nak a létezéséről tudni kell. Az átlagostól pozitív irány­ban eltérőekkel, tehát a tehet­ségekkel már felkészültebben tudnak foglalkozni. Persze ők vannak kevesebben. Ezért fontos a fejlesztő pedagógia, amelyről most szólunk. Ugyan a gyógypedagógiai főiskola főigazgatója, Illyés Sándor szerint minden pedagógiának fejlesztőnek kell(ene) lenni, de ő is tudja, a gyakorlat nem ezt mutatja. Az ötlet a békéscsabai Jókai Utcai Általános Iskola és spe­ciális szakiskola szakemberei­A mezőhegyesi bölcsődében 1992 augusztusa óta emelke­dik a gyermeklétszám, ennek egyik oka az, hogy a közel­múltban bezárták az ómezőhe- gyesi óvodát, ahol korábban 2- 3 éves korú kisgyermekeket is elláttak. A bölcsődei felvételről Me­zőhegyesen az önkormányzat képviselő-testületének népjó­léti bizottsága dönt; eddig még egyetlen kérelmet sem utasí­tott el. Az intézményben jelenleg 10 dolgozó 28 kisgyermeket melyen 34-en vettünk részt, s öten részesülhettünk végül ki- sebb-nagyobb támogatásban — kezdte beszámolóját Mar­ton József igazgató. — Szeren­csére az öt nyertes közül is azok közé tartozhattunk, akik a legértékesebb ajándékcso­magokat hozhattuk el. A GTB-t a német kormány támo­gatásával a német ipari és ke­reskedelmi kamara, valamint a Kolping hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa a leg­korszerűbb technikára való át­képzést, továbbképzést., —Mit tesznek lehetővé az új oktatóberendezések? — Teljes automatizálást le­het velük megvalósítani nem­csak az új, hanem a régi gépe­ken is. Általuk elértük azt, tői származott. A megvalósí­táshoz a békéscsabai önkor­mányzat adja a fedezetet, a szakmai program kidolgozá­sában pedig a Körösi Csorna Sándor Főiskola és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola vesz részt. „Az átlagostól eltérő fej­lődésmenetű gyermekek spe­ciális szükségletei” című, 120 órás intenzív tanfolyam tema­tikája a gyógypedagógiai főis­kola docense, dr. Torda Ágnes munkájára épül. A 26 részt vevő pedagógus azt tanulja meg, hogy az átlag alatti gyerekekkel hogyan kell foglalkozni, viselkedési és egyéb zavaraikat hogyan kell eredményesen kezelni a közok­tatás keretein belül. A speciális át- és továbbképzést nyújtó tan­folyam májusig tart, majd a résztvevők szeptember végén záródolgozattal fejezik be ta­nulmányaikat, amelyről minő­sítő bizonyítványt kapnak. gondoz. 1991-ben egy gyer­mek ellátása 215 ezer 500 Fi­ba került, 1992-ben „csak” 171 ezer 830-ba. Mivel a rend­szerváltást követően meg­szüntették a bölcsődék állami támogatását, a fenntartás több mint hárommillió forintos költségeit a helyi önkormány­zatnak kell viselnie. A népjó­léti bizottság véleménye sze­rint az önkormányzatnak en­nek ellenére „a bölcsőde meg­tartása mellett kell kardoskod­nia.” M.Gy. hogy előtte járhatunk az ipar­nak, s a legkorszerűbb ismere­teket nyújthatjuk át tanulóink­nak. Ugyanakkor tanfolyamo­kat is szervezhetünk azoknak a villamosipari és elektrotech­nikai cégeknek, amelyek még nem rendelkeznek ezekkel a berendezésekkel. — Mely szakmák tanulói profitálhatnak az ajándékcso­mag nyújtotta lehetőségek­ből? — Az elektroműszerészek, az ipari elektrotechnikával fog­lalkozó technikusok, a villa­mosipari szakmunkások, de még a gépészek is. Az ajándék- csomaghoz hozzátartozik az oktatók ingyenes felkészítése is a berendezések alkalmazására. Lenthár Márta „Vigyázat, csalok!” „Vigyázat, csalok!” címmel Rodolfo hagyatékaiból nyit­nak meg kiállítást a sarkadi helytörténeti gyűjteményben március 30-án, 15 óra 30-kor. A kiállítás rendezője dr. Kris- ton Vizi József, a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum igazgatója. A megnyitón köz­reműködik Cáro, azaz Csong­rádi Béla bűvész. Felszámolás még nincs, de lehet Részközgyűlést tartott a na­pokban a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ kötegyáni tagsága, ahol Krasznai István, a Ké- tegyházi Takarékszövetkezet elnöke a mezőgazdasági kis­termelőknek adható kedvező hitelek feltételeiről beszélt. Első ízben találkozott Molnár László, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a kötegyáni részközgyűlés résztvevőivel. Molnár László tájékoztatta a tagságot a szövetkezet jelenle­gi gazdasági helyzetéről, amely — mint mondta — katasztrofális. Felszámolás ugyan még nem folyik el­lenük, de ez csak annak kö­szönhető, hogy a hitelezőik egyelőre türelmesek. Kérdés persze, hogy meddig? Köte- gyánban két üzlet, a vegyes­bolt és az étterem vawjelzálog alatt, azaz ezek az egységek nem idegeníthetők el. A köte­gyáni tagság kérte az elnököt: tegyen meg mindent azért, hogy derüljön napfény az igaz­ságra, vagyis arra, hogy kik a felelősök a szövetkezet „le­csúszásáért”. Minden pedagógia fejlesztő B.S.E. Szükség van rá! Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A hallássérüliek köszönik Azoknak az embereknek szeretnék köszönetét mondani, akik önzetlenül, első szóra segítséget nyújtottak leendő alapítvá­nyunk létrehozásához. A Békés Megyei Hírlap februárban közölt egy cikket Szőke Margit írásában „Csak a csend?” címmel. Ezen írás jóvoltából olyan emberekkel kerültünk kapcsolatba, akik ügyünk mellé álltak, s támogatásukról biztosítottak minket. A békéscsabai Betű Bt. vezetője, Kell Mihály igazi úriemberhez méltóan, gyorsan s nagy segítséget nyújtott. Fischer Edit a Kner Nyomda támogatá­sát biztosította számunkra. A gyulai Idesüss pékség vezetősége, Zsarnóczay úr szintén egész éves támogatásáról biztosított min­ket. Köszönöm még a gyulai élelmiszer-kereskedelmi vállalat raktáráruház dolgozóinak humánus segítségét. Faragó Ágota fazekas termékeit ajánlotta fel nekünk. Nagy vállalatok, mint a Fa-fém, Bubiv, tejporgyár, a várfürdő, a Dürer Nyomda s a harisnya gyár szintén támogatóink közé tartozik. Sajnos olyan emberek, vállalkozók, orvosok nem jöttek el meghívásunkra, akik igazán tudtak volna segíteni, s életük még valamilyen kapcsolatban is áll a hallássérült emberekkel. Legfá­jóbb pont, hogy a polgármester úr, aki igazán tudott volna segíteni, nem jelent meg, s ki sem mentette magát. De én továbbra is szeretném felvenni velük a kapcsolatot. Remélem, nem utasíta­nak el, hiszen adni jó... Amiért csak most mondok köszönetét, az, hogy március 12-én nőnapi ünnepséget rendeztünk. A gyulai kertészeti kft. igazgatónője, Pankucsi Jánosné sietett segít­ségünkre, hogy néhány szál virággal kedveskedni tudjunk hölgy- tagjainknak. Az áfész cukrászüzem vezetője abban segített, hogy ne üres asztal fogadja az érkezőket. Utoljára hagytam azt az embert, kinek a legtöbb erkölcsi támogatást, segítséget köszön­hetjük. Dr. Merjeczki János ügyvéd úr s felesége rengeteg tanáccsal, ötlettel látott el minket. Nélkülük talán bele sem fogtunk volna az alapítvány létrehozásába. Kernné Fitor Margit, A GYULAI HALLÁSSÉRÜLTEK SZÖVETSÉGE TITKÁRA Mi lesz veletek tsz-tagok? Március közepén tartotta 1992. évi zárszámadó közgyűlését a Kétsopronyi Rákóczi Tsz. Érdemes ennek kapcsán néhány dol­gon elgondolkozni. A vezetőség beszámolója elemezte a közösség helyzetét, a jövő kilátásait. Nincsennek könnyű helyzetben. Ez akkor is igaz, ha az átalakulás során az547 tagból mindössze 56- an léptek ki. Ez is békés megegyezéssel történt. Nem is csaptak magasra az indulatok a faluban. Kitűnt a beszámolóból az a bizakodás, hogy ha a gazdaságot nem érik újabb csapások (természeti és politikai), akkor talpon tudnak maradni. Csak hát a hatalom törekvései más irányba mutatnak. Erre mondta az egyik tag a szünetben: ha már annyit papolnak a demokráciáról, miért nem hagyják, hogy mindenki maga döntse el, hogyan alakítja saját sorsát. Ha a hatalom képviselői elvegyültek volna a szünetben a tagság között, nem lennének annyira büszkék a „művükre”, amit elértek a mezőgazdaságban. Hallhatták volna, hogy minden állítás ellenére ez a szövetkezet 1968 óta már nem sztálinista képződmény. Szóvá tették, hogy lehetetlen a jövőt biztonsággal megtervezni. Nem tudja a kormányzat, hogy mit akar— vélte az egyik, nagyon jól tudja — kontrázta a másik. Tényleg. Az egyik évben azértfizettek, hogy vágják ki a tejelő marhát, a másik évben azért, hogy állítsanak be újat. ' Egyszerűen nem értik: miért akarja más meggyőzni őket arról, hogy nekik mi a jó? Miért nem hagyják őket végre békében dolgozni? Nem a múlthoz ragaszkodnak ők mindenáron, de a biztosnak véltél nem adják fel a bizonytalanért. Mindössze erről van szó. Mit mondhat erre egy kívülálló? Nagyságos uraim! Csak rajta, rohamozzanak bátran tovább, mint Zsukov 1945-ben Berlin alatt. A megrendítő csapások után már csak egy végső megsem­misítő csapásra van szükség, és a nagy mű be lesz fejezve. Földönfutóvá válnak a téesztagok tízezrei, biztosítva lesz az alakulgató új földesúri birtokok munkaerő-szükséglete. Kell a napszámos, a cseléd! Ha a téesz tagságának hangulatát akarnám jellemezni, Radnótit kell segítségül hívnom: ....mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más— a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.” Metlicsák István, Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents