Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-29 / 73. szám
àREKES MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 29., hétfő A templom belsejét (az elkövetkező időkben a külsejét is) a középkori reformációnak megfelelő egyszerűséggel fehérre festették (festik). A felújításokon túl — mint a lelkész házaspár elmondta — a templom elektromos berendezéseit kellene megjavítani, amelyek életveszélyes állapotban vannak Hogyan lesz számítógépből fatelep? Az INTEL COMP egymillió forintot kapott a szociális válságkezelő irodától arra, hogy azt valamilyen módon „forgassa vissza” Sarkadon szociális célokra. így például az már biztos, hogy1 a fatelep hulladékait ingy enesen fogják szétosztani a sarkadi szegények között Sarkad. — A budapesti székhelyű INTEL COMP Alapítvány számítógép-kereskedelemmel foglalkozik, ám az innen származó nyereségüket szociális célokra fordítják. Tavaly az alapítvány számítógépes felszerelést ajándékozott a sarkadi családsegítő központnak. ahol szociális kérdések is szóba kerültek. Ekkor határozta el a két szerv, hogy egy faipari kisüzem keretében megpróbálnak munkahelyet teremteni Sarkadon. Az alapítvány megvásárolta a helyi mezőgazdasági szövetkezettől a már egy éve nem működő Anti úti fatelepet, amelyet régi vezetőjével, Fazekas Gáborral újraindítottak. A főként épületfákat gyártó kisüzem egyelőre nyolc munkanélkülinek biztosított munkát, ám a tervek szerint a kétműszakosra fejlesztett üzemben negyvenen dolgoznak majd. Együtt könnyebb Sarkad. — A sarkadi rendőr- kapitányság április 5-én együttműködési megállapodást ír alá a város polgárvédelmi egyesületével. Saját rendőr Geszt. — Fél évig a mezőgyá- ni rendőr teljesített szolgálatot Geszten, ám mint megtudtuk, hamarosan ismét saját rendőre lesz a falunak. ß Énekes vendégek Sarkad.—Április 3-án 20 órától Kovács Kati és Aradszky László táncdalénekesek vendégszerepelnek a sarkadi Bartók Béla Művelődési Házban. Aki 200 esztendőt örökölt — Amikor idejöttünk, a templom falai gyöngyöztek a nedvességtől — emlékezett vissza a kezdetekre a lelkipásztor. — Hamarosan vásároltunk egy Aquapol nevű szárító berendezést, amellyel egy év alatt jelentős eredményeket értünk el. A belső felújításhoz, anyagvásárláshoz többek között a megyei önkormányzattól is kaptunk pénzt, a konkrét munkálatokat pedig a helyi önkormányzat házibrigádja vállalta magára. Nemrégen eladták nekünk a volt moziszékeket is, amelyeket a régi, szúette padok helyére állíthatunk. Terveink szerint az idén hozzákezdünk a templom külső felújításához is, amennyiben pénzt tudunk szerezni a közigazgatástól és a gyülekezettől. A köte- gyáni hívek eddig 120 ezer forintot, a Tiszántúli Református Egyházkerület pedig 100 ezer forintot adományozott a templom felújítására. A községi hitoktatásról a lelkész felesége beszélt: „A legidősebb fiam, László Ausztriában lelkész” — Másfél száz kötegyáni iskolás gyermek közül 50-en iratkoztak be hozzánk hitoktatásra. Ez nem rossz arány. Igyekeztünk elteijeszteni, hogy nemcsak megkeresztelt fiatalok vehetnek részt a foglalkozásainkon. A keresztel- kedésről valaki dönthet felnőtt korában is, hisz az erőltetés semmit sem oldana meg. Kötegyán. — Foglalkozása lelkipásztor. Gyermekeinek száma öt, közülük kettő szintén lelkész. Felesége teológiát végzett hitoktató, 41 éve házasok. Gúthy Gábor nyugalmazott református lelkipásztor négy esztendeje él Kötegyánban. Lénye egyszerre mindennapi és nem mindennapi. Mindennapi, mert úgy él, mint az átlag tisztességes polgár, és nem mindennapi, mert nyugdíjas létére hatalmas terhet vállalt magára. Nem mást, mint a 200 esztendős kötegyáni református templom teljes felújítását. Sarkad, Kossuth-emlékmű Az OLDALT ÍRTA És szerkesztette: Magyar Mária Telefon: (66) 450-450. A fotókat Fazekas Ferenc készítette Névadó: a Gabonaistennő Mezőgyán—Sarkad. — A két település nem régen létrehozta a Ceres (Gabonaistennő az ókori Rómában) Alapítványt. Az alapítvány a Népjóléti Minisztérium által is támogatott szociális földprogram segítő szerve. A földprogram lényege, hogy a településeken a szociálisan rászorult, de még munkaképes lakosságot egy szerény földterülethez juttassa, amelyen a családok konyhakerti termelést folytathatnak. Ez a földprogram tulajdonképpen egy kísérlet, amely segély helyett lehetőséget kínál az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülteknek. Az alapítvány kuratóriumának elnökéül Petii Gábor mezőgyáni képviselő-testületi tagot választották. Az alapítvány nyitott, a kísérlethez bármelyik település csatlakozhat. Egyelőre Geszt és Sarkadkeresztúr „kacsintgat” a programifelé. Szűcs Judit a cukorgyárban Sarkad. — A cukorgyár volt művelődési házában (ma Sweet Night Klub) április 10- én Szűcs Judit, 17-én pedig Szulák Andrea vendégszerepei. Összesen 600 ezer Geszt. — A község a szociális válságkezelő program keretében az idén 300 ezer forintot kapott a Népjóléti Minisztériumtól a leromlott lakások felújítására, és ugyancsak 300 ezret 10-15 közhasznú munkás alkalmazására. Fórum köszönettel Sarkad. — A közelmúltban fórumot tartott Sarkadon az Állampolgári Jogvédő Liga helyi szervezete, ahová a liga országos vezetőit is meghívták. A budapesti vendégek a fórum előtt találkoztak Tóth Imre polgármesterrel. Szilágyi Károlyné népjóléti osztályvezetővel, valamint Karácsony Sándomé és Nagy Sándor képviselő-testületi tagokkal. A liga helyi szervezete ezúton is köszöni a felsorolt személyeknek a segítőkész hozzáállásukat. Béhr Attilának. a Pelikán Rt. igazgatójának a meghívott vendégek fogadásához nyújtott támogatást, és a 2-es iskolának a helyiség biztosítását. Élpárt az Érv-párt! Nem azért írom, hogy dicsekedjek, de én még soha egyetlen pártnak sem voltam tagja. A természetemből fakadóan azonban mégiscsak tagja vagyok egynek, egy olyan pártnak, ami még nem alakult meg (erősen gyanítom egyébként, hogy nem is fog), de azért többen vagyunk, akik beléptünk (belépnénk) ide. Ez a párt az ÉRV-PÁRT. Hazudik az az ember, aki azt mondja, ősenkivel szemben sem elfogult, és előítéletei sincsenek. Az érv-párti ember sem különleges. Zúgolódik, morgolódik, elégedetlenkedik, mint mindenki, csakhogy...! Ha logikus érvelést hallnem tesz úgy, mintha nem hallaná meg, nem szégyellj bevallani, hogy az érvet elfogadja, vagy hogy azt nem tudja „túllicitálni”. Az érv-párti ember meggyőzhető, s ezért vitaképes. Az érv-párti ember meghallja az érveket akkor is, ha azokat MDF-es politikus mondja, és akkor is, ha MSZMP-s állítja, Szerencsére a legtöbb iskolázatlan, ám „józan paraszti ésszel” gondolkodó egyszerű ember is érv-párti. Tapasztalhattam ezt az MDF-es Boross Péter belügyminiszter sarkadi lakossági fórumán is. A miniszter már csak posztjánál fogva sem tartozik a legnépszerűbb magyar politikusok közé. Azt hiszem, sokan jöttek be ezzel az előítélettel a fórumra. Am előítélet ide vagy oda, minden logikus vagy logikusnak tűnő érvet tapssal jutalmaztak az emberek. Nem az MDF-esek. Az érv-pártiak. OuUxc „Nem lincselni akarunk!” Kötegyán. — Az elmúlt hónapokban bizony nem lehetett elmondani Kötegyánról, hogy ott csendesen teltek az éjszakák. Csak a főtéri vendéglőbe ötször törtek be három hónap alatt — mesélte találkozásunkkor Hajdú János, a községben nemrégen megalakult polgárőr szövetség vezetője. — Látva az eseményeket, az önkormányzat közrendi bizottsága úgy döntött, nincs mese, meg kell alakítani a folyamatosan szolgálatot telje- > sítő községi polgárőrséget — folytatta aztán. — Az önkormányzat havi 20 ezer forinttal támogatja a szervezetünket. Egyelőre 19-en vagyunk, többnyire vállalkozók vagy tsz-tagok, de legalább ugyan- ennyien jelezték, hogy szívesen csatlakoznának hozzánk. Hajdú János elmondta, hogy szeretnék mielőbb felvenni a kapcsolatot a sarkadi polgárőrséggel és aláírni az együttműködési megállapodást a sarkadi rendőrkapitánysággal, hiszen „rajtacsípés” esetén nem a „meglincselés” a „Hogy technikát teremtsünk magunknak, pályázatokat is nyújtunk be...” cél, hanem a rendőri szervek mielőbbi értesítése. — Persze a gyors felderítéshez és kézrekerítéshez nélkülözhetetlen volna a rádiós kapcsolattartás — hangoztatta Hajdú János —, ehhez pedig pénz kellene. Ezért úgy gondoltuk, nyitni fogunk egy számlaszámot, ahová bárki, aki segíteni szeretne nekünk, pénzt helyezhet el. Emberből vagyunk Mezőgyán. — Sorozatunkban egyetlen kérdésen keresztül próbálunk meg emberközelbe hozni Sarkad térségében jól ismert személyiségeket. Az előre megfontolt szándékkal kiszemelt „áldozat” ezúttal Forró Ilona. Mezőgyán jegyzőnője volt. Azt kértük tőle, képzelje bele magát a következő képtelen szituációba: Harminc fokos kánikulában autóbusszal utazik Mezőgyánból Békéscsabára. Megérkezvén leszáll az autóbuszról, s ahogy halad az utcán a belváros felé, csupa téliesen öltözött embert lát maga körül. Télikabátok, sálak, csizmák... és perzselő hőség. Mire gondol? íme a válasz: — Mi van? Nyári Mikulás? Hőgutát kaptam? Csaba felett bedugult az ózonlyuk? Jó ég! Csak nem felejtettem el, hogy tél van!? Lehet, hogy ufonau- tákat látok? Egyáltalán: jó autóbuszra ültem? Esetleg megkérdeznék egy velem szembejövő télikabátost: Történt valami? Ha furcsán nézne rám, örökre megjegyezném, hogy Csabára télikabát nélkül soha többé nem szabad elindulnom. A világért sem szeretnék ugyanis kilógni a sorból! Legfeljebb megkérném a megyei Hírlap szerkesztőségét, hogy ott tárolhassam a kabátomat, így legalább nem jövök zavarba attól a furcsa jelenségtől, hogy nyáron téli embereket látok Békéscsabán...
