Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
1993. március 24., szerda GAZDASÁG Újjászerveződnek a gazdakörök Érdekvédelem, tájékoztatás, értékesítés A kárpótlással földjüket visszakapott gazdák legtöbbje sajnos nincs irigylésre méltó helyzetben. A föld maga kevés a gazdálkodáshoz, ahhoz gépek kellenek, a gépek megvásárlásához tőkére lenne szükség, a pénz előteremtéséhez viszont hitelt nyújtó bankok. Mihez kezdjenek tehát azok az új tulajdonosok, akik csak az első láncszemmel rendelkeznek a sorban? Száz évvel ezelőtt ugyanezekkel a gondokkal bajlódtak a mai földművesek elődei, akiknek ugyanúgy gépek és pénz nélkül kellett megállniok a helyüket a szabadversenyes kapitalizmus piaci csatározásaiban — mondta hétfőn este az MDF Békéscsabai Szervezete székházában megrendezett szakmai fórumon dr. Nagy József, a Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója a gazdakörök múltjáról, jelenéről, jövőjéről megtartott előadásában. Gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére hozták létre 1896-ban a gazdakörök mozgalmát a falvak gazdáinak megsegítésére, melyek — az önálló gazdák székházaiban — a települések egyik központjává váltak. A jól működő közösségek szervezték meg az ezüst- és aranykalászos tanfolyamokat, s a „Hangya Szö- vetkezet”-ekkel önsegélyező szerveződést is létrehoztak. Egészen az ötvenes évek elejéig el is látták vállalt feladataikat, amikor azonban a téesze- sítéssel fölöslegessé váltnak minősítették őket. A gazdasági átalakulással járó nehézségeket látva az MDF 1989-ben kezdeményezte a gazdakörök újjászervezését. A párt eszmei segítsége ellenére az újraindult mozgalom pártoktól független szerveződés, hiszen a gazdálkodást nem lehet négyéves periódusokra osztani. Éppen ezért a gazdakörök segítéséhez szükséges pénzt alapítványokból, vállalkozásokból próbálják biztosítani. Az eltelt három évben létrejött 230 gazdakörnek eddig tizenötezer tagja van, akiket jelenleg körlevelekben tájékoztat az országos .szövetség a megjelenő határozatokról, gépvásárlási lehetőségekről, s más aktuális kérdésekről. Eddig a kárpótlási törvény végrehajtásához adták a legtöbb jogi tanácsot, jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium alakuló szaktanácsadási hálózatával egyeztetve tervezik kiépíteni információs rendszerüket, hiszen a gazdálkodáshoz a tájékozódás elengedhetetlen. Az elkövetkező hetekben megyénként 2-3 fős irodákat hoznak létre, melyekhez a gazdák jogi, pénzügyi és egyéb, a munkájukat segítő kérdésekkel fordulhatnak. A szövetség legnagyobb gondja jelenleg a termeltetés segítése, mert roppant nehéz ma arra a kérdésre válaszolni, hogy mit érddemes termelni, illetve melyik árut mikor és hol lehet értékesíteni. Talán valamennyit segít ezeken a problémákon a gazdaköri boltok létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a gazdák termékeiket közvetlenül a saját hálózatukban értékesítsék. így nem a viszonteladók húzzák majd a folyamatból a legnagyobb hasznot, hanem a termelők megkapják termékükért a megérdemelt árat, ugyanakkor a vevők is olcsóbban juthatnak majd zöldséghez, gyümölcshöz. Az idén harminc bolt létrehozását tervezik vállalkozói formában. A mezőgazdasági gépek beszerzésébe is bekapcsolódik a szövetség, mert nagyon sok gazda ráfizetett már a szavahi- hetetlen kereskedők akcióira, akik csak felvették az előlegeket, de gépet soha senki nem látott tőlük. Ugyanígy tervezik kis élelmiszer-feldolgozó üzemek (keverőüzem, sajtüzem, tejfeldolgozó, vágóhíd és így tovább) létrehozását is. A szövetség oktatási tevékenységéről már benyomást szerezhettek azok, akik figyelemmel kísérik a TV2 gazdaképző sorozatát, melynek anyagai a Magyar Gazdában is megjelennek. (Lapunk szombati számaiban találkozhatnak vele olvasóink.) Ez év őszétől az oktatást és a vizsgáztatási rendszert még szervezettebbé kívánják tenni, hogy azzal a sokoldalú ismeretanyaggal el tudják látni az érdekelteket, amire munkájukhoz szükségük van. A szövetség koordináló, információs, érdekvédő, kulturális szerepének betöltésével többek között azt is szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók visszakapják azt a méltó tekintélyüket, ami a társadalmi ranglétrán megilleti őket. Dr. Nagy József előadását beszélgetés követte, ahol a jelenlévők a gazdálkodással kapcsolatos legégetőbb kérdéseiket vetették fel. Ekkor derült ki az is, hogy Békéscsabán egy héttel ezelőtt alakult meg a gazdakör, melynek tevékenységéről a későbbiekben külön tájékoztatjuk olvasóinkat. Lenthár Márta Mezőgazdasági gépek beszerzését is vállalja a Gazdakörök Országos Szövetsége FOTÓ: FAZEKAS FERENC Pályázati felhívás! Foglalkoztatási alapítvány A Világkiállítási Propagandairoda pályázatot hirdet az 1996. évi Expo kabalafigurájának tervezésére. A pályázat célja: egy olyan marketing célú kabalafigura megteremtése, amely alkalmas az Expo azonosítására, vagyis arra, hogy a világ különböző országaiban élő emberek tudatában könnyen és gyorsan összakap- csolódjon a rendezvénnyel; szemlélőjében érdeklődést, szimpátiát kelt, pozitív érzelmeket ébreszt és ezáltal széles körű népszerűségre tehet szert; utal a rendező Magyar- országra, kifejezi és új motívumokkal gazdagíthatja az ország tekintélyét; hatásosan megjeleníthető térben és síkban a legkülönbözőbb anyagokból, technikákkal és méretekben. A pályázat nyilvános, azon (a programiroda dolgozóin és a munkatársak közvetlen családtagjain kívül) minden magyar állampolgár részt vehet. A terveket háromdimenziós modell és grafikus ábrázolás formájában kell benyújtani. A modellek mérete bármely irányban maximálisan 20 cm lehet, a rajzoké 21x30 cm. A modellhez és a grafikus ábrázoláshoz célszerű a figura felhasználási lehetőségeit szemléltető magyarázó rajzokat is csatolni. Valamennyi tervlapon és modellen fel kell tüntetni az alkotó nevét és pontos címét. Az anyaghoz csatolni kell egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a terv a pályázó saját szellemi alkotása. Egy pályázó több pályamunkát is benyújthat. A pályázatokat személyesen vagy postai úton lehet beadni. Személyesen: 1993. április 26- án és 27-én reggel 9 és délután 5 óra között a Vigadó Galériában (Budapest, V., Vigadó tér 2.). Postán ajánlott küldeményként, olyan időpontban, hogy a pályamunka 1993. április 27-én délután 5 óráig biztonsággal megérkezzen a címzetthez. (Késve érkező küldeményeket a zsűri nem vesz figyelembe.) Postacím: Vigadó Galéria, 1051 Budapest, Vigadó tér 2. A küldeményen fel kell tüntetni: Expo pályázat! A pályázat előzsűrizett anyaga 1993. április 30. és május 7. között kiállításra kerül a Vigadó Galériában, ahol az érdeklődők a tervekről véleményt nyilváníthatnak. A kiállítás lezárása után a pályamunkákat szakértőkből álló bíráló- bizottság értékeli és — â közönség szavazatainak figyelembevételével — dönt a pályázat eredményéről. A zsűri négy azonos értékű díj és egy fődíj odaítéléséről dönt. A díjak összege (egyenként) 50 ezer Ft. A fődíj: 1 000 000 Ft, amely összeg tartalmazza a figuraterv teljes körű felhasználásának jogdíját is. A Munkaügyi Minisztérium 1992 nyarán a Munkaerőpiaci Bizottság hozzájárulásával nyílt alapítványt hozott létre — tudtuk meg Kristóffyné Szász Etelkától, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesétől. — Melyek a foglalkoztatási feszültségek csökkentésére létrehozott Országos Foglalkoztatási Alapínőny legfőbb feladatai? — Először is a foglalkoztatási célú alapítványok támogatása, s közülük is a legnagyobb figyelmet a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű rétegek körülményeinek javítására létrehozottak kapják. Közvetett támogatási forma a Foglalkoztatási Társaságok megalakulásának segítése. Létrehozásuk olyan térségekben indokolt, ahol egy adott munkáltatónál egyidő- ben tömeges létszámleépítést hajtanak végre. — Munkanélküliséget megelőző programokkal is lehet pályázni? — Munkaügyi tárgyú kutatások támogatására is gondoltak az alapítvány létrehozói, különös tekintettel a munka- nélküliség időtartamának csökkentésére, a tartósan munkanélküliek újbóli elhelyezkedésére, valamint új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására. Korszerű aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kísérleti bevezetésének, alkalmazásának támogatása is szerepel a kiírásban. Felhívnám még a figyelmet a munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek (egyesületek, társadalmi szervezetek, civil szerveződések) programjainak a segítésére is. — Melyek a támogatás feltételei? — A pályázónak rendelkeznie kell a program végrehajtásához szükséges alapvető anyagi és tárgyi feltételekkel, s a programját egy-másfél év alatt kell megvalósítania. — Meddig lehet benyújtani a pályázatokat ? — Az alapítvány kuratóriuma, illetve az alapítványi iroda egész évben folyamatosan elfogad pályázatokat, támogatási kérelmeket a következő címen: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7—8. Az alapítványi pályázatok összeállításához, benyújtásához adatlapot, tájékoztatót ugyanezen a címen lehet kérni, vagy a 131-1394- es telefonszámon érdeklődni. L.M. Első áttekintés 1992-ről Nem volt érdemi fellendülés A prognózissal összehasonlítva 1992-ben kedvezőbb lett a külső fizetési mérleg pozíciója, s a vártnak megfelelően mérséklődött az infláció. Nem kezdődött el azonban az érdemi fellendülés a gazdaságban, a vártnál kevésbé nőtt az export, tovább csökkent a hazai kereslet, a termelés, a GDP és a foglalkoztatás jóval alacsonyabb 1991-nélés az állam- háztartás hiánya a GDP 8 százalékára emelkedett —- állapítja meg a Pénzügyminisztérium első részletes áttekintése az 1992. évi gazdasági folyamatokról. A GDP az elmúlt évben 4— 6 százalékkal csökkent, az értéke megközelíti a 2800 milliárd forintot, ami az őszi előrejelzésnél mintegy 130 milliárd forinttal magasabb. Az ipari termelés 10, az élelmiszer- gazdaság termelése 14-16 százalékkal csökkent. Emelkedett viszont az export, igaz még az őszi előrejelzéseknél is kisebb mértékben 1—2 százalékkal. Ennek oka elsősorban a tavalyi aszállyal kapcsolatos mezőgazdasági árualap-kiesés, valamint a kelet-európai piacok továbbra is rohamosan szűkülő fizetőképessége. A fejlett országok felé irányuló export értéke 15 százalékkal haladta meg az előző évit. Eközben az import 8 százalékkal csökkent, többek között ez az oka annak, hogy a folyó fizetési mérlegben 325 millió dolláros aktívum keletkezett, ami több mint 800 millió dollárral haladja meg az eredeti prognózist. Az áremelkedés az elmúlt év során az előzetes prognózisoknak megfelelően alakult. A fogyasztói árak 23, az ipari termelés belföldi értékesítési árai 10, az export forintárak 16 százalékkal voltak magasabbak 1992-ben az 1991. évi árszintnél. A várható inflációhoz az év során a betéti kamatok csökkenése igazodott gyorsabban. A hitelek piaci kamatai 6—9, a betéteké 12— 14 százalékponttal mérséklődtek. Ennek ellenére és azzal együtt, hogy 4—5 százalékkal csökkent az egy főre jutó reál- jövedelem, a lakossági megtakarítások a prognosztizáltnál gyorsabban növekedtek. Eközben a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal csökkent tavaly. Szintén csökkent, mégpedig 6—9 százalékkal a beruházások mennyisége. Az államháztartás együttes hiányát finanszírozták a lakossági megtakarítások. Az állami költségvetés hiánya 197 milliárd, a társadalombiztosítás deficitje pedig 20 milliárd forint lett. A költségvetésnek a tervezettnél nagyobb hiányát állami értékpapírok eladásával fedezték. Munkában a földkiadó bizottság A mezőkovácsházi földkiadó bizottság március 3-a óta várta az ügyfeleket a polgármesteri hivatal földszinti tanácskozó termében, hogy a kárpótlási törvényben előírtak szerint a részarány-tulajdonosok ügyeit határidőre rendezni tudják. Mint azt a 17 tagú bizottság elnöke, Mezei Gábor elmondta a földalap-tulajdonosokkal együt 1800-ra tehető azon állampolgárok száma, akik földtulajdoni igényükkel felkeresték a bizottságot. Munkájukat jelentősen segítette, hogy a helyi termelőszövetkezettől a számítógépes adatfeldolgozás után megkapták a teljes földnyilvántartást, így az érdekelteknek elegendő a személyi számot tudni, amely alapján gyorsan kikereshető a nyilvántartásból a szükséges adat. H. M. FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET
