Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
Kényszerhelyzetben a mezőkovácsházi Mészáros és Balogh Autóbontó és -Javító Kft. Hogyan lett az 50 ezer forintos telekárból közel egymillió? fotó: lehoczky péter Kérdőjelek egy önkormányzati tulajdon körül Mezőkovácsházi „Rózsadomb”? A privatizáció, a tulajdonváltás körül — legyen szó akár állami, önkormányzati, vállalati vagy magántulajdonról — sok még a tisztázatlan kérdés. A tulajdonok adásvétele során törvényszerű, hogy vannak, akik úgymond, jól járnak”, míg másokat esetleg újabb sérelmek érnek. Ez utóbbihoz sorolható a mezőkovácsházi Mészáros és Balogh Kft., akik egy 2313 négyzetméteres önkormányzati földterület bérbevétele után építették fel autóbontó és -javító műhelyüket. A telek ma eladó — ami rendjén is lenne —, de az fölöttébb érdekes, hogy milyen áron? Talán itt lesz a mezó'kovácsházi „Rózsadomb” — mondják ironikusan a tulajdonosok. Csak az időjáráson múlik A kisegítő iskolának lesznek új tantermei A vállalkozók kényszerhelyzetben vannak, amelynek előzményeiről Mészáros József, a kft. vezetője az alábbiakat mondta el: — 1990 elején kerestem meg a tanácsot, hogy szeretnék a településen egy munkahelyteremtő vállalkozást indítani. Körülbelül az ötödik telek volt az a szántóföld (az Áfor-benzinkúttal szemben), amelyre végül 3 millióért megépítettük a műhelyt. Közben az állami területet zárolták, így csak bérleti szerződést tudtunk kötni. Ötvenezer forint volt a vételár, ami akkor reálisának tűnt. Rendbe tettük a területet, fákat irtottunk, tus- kókat szedtünk abban a hi- szemben, hogy később megvehet] ük az ingatlant. Közműve- sítettünk villannyal, gázzal, Valamint saját kutat fúrattunk — emlékezik vissza. — Eltelt egy év. Változtak a törvények és a város személyi vezetése. Végre megvehetem a telket — gondoltam —, amelyre be is adtam egy kérelmet. Megállapítottak 180 ezer forint vételárat. Érdekes módon egy év alatt háromszorosára emelkedett a díj, miközben mi közművesítettük a telket. Talán mondanom se kell: megfellebbeztem. Tudomásomra jutott, hogy más vállalkozók fele pénzért jutottak ön- kormányzati földhöz. Hogy lehet az, hogy például 2 hold bekerített terület kevesebbet ér, mint a nekünk adott szántóföld? De nem ez a legfurcsább! Újabb egy év elteltével az árat még feljebb srófolták, és megállapítottak 300 forintot négyzetméterenként. így lett az 50 ezer forintos telekből 3 év alatt áfával együtt közel egymillió. Tisztában vagyok az inflációval, de azért ez túlzás! Az ön- kormányzatnak üres a kasszája, s jól tudják, hogy az épületet nem vehetjük a hátunkra. Felajánlottam átvételre, de érdemileg nem jutottunk egyezségre. Most itt állunk a kölcsöntartozásainkkal és bele- kényszerítettek a csődbe. Pedig már a bővítést fontolgattuk, hogy helyben megoldható lenne a gépkocsivizsgáztatás. Úgy tűnik azonban, hogy áprilistól be kell zárni a „boltot”, illetve az eladására kényszerülünk — mondta végül. Mint azt utóbb megtudtuk, a vállalkozásnak időközben „felülvizsgálták” a működési* engedélyét, valamint a Köjál ragaszkodik a kút vizének vizsgálatához. — Hirtelen minden nagyon fontos lett — mondta a kft. vezetője. Még egy érdekesség: közvetlen a kft. mellett fekvő telek 80 ezer forintért kelt ei. Az önkormányzati hivatalban Nagy András alpolgármester válaszolt kérdéseinkre. — A testület vállalkozásbarát, de a gyakorlati megvalósításnak határt szabnak a szűkös pénzügyi feltételek. A forint inflálódása, a földtulajdon árainak emelkedése természetszerűen benne van a megállapított telekárakban. Senkinek sem adtunk irreálisan alacsony áron telket. Például a piaci butiksor 700, az Alkotmány utcai butikok 1000, az Afor új telephelye 500, a Béköt 300, a Volán és az ÉVIG 400 forintos négyzetméterenkénti árért kelt el. A bevételekre valóban szükség van, mert az állami finanszírozás a város teljes működésére sem elegendő, nemhogy fejlesztésre. Minden téren egyre nagyobb az igény az önkormányzattal szemben. Kiadást csak akkor lehet teljesíteni, ha a bevételi fedezete biztosított, ellenben jönne a hitelfelvétel, az eladósodás —- mondja az alpolgármester bevezetőként. — A Mészáros és Balogh Kft. által felajánlott épületet nincs szándékában megvásárolni az önkormányzatnak, hisz fedezet hiányában ezt nem tudja megtenni. Pontosan másfél évvel ezelőtt Mészáros úrnak is felajánlottuk kedvező árral a telket, de ő akkor is sokallta az összeget. Pedig még részletfizetési lehetőséget is biztosítottunk a kifizetésre. A mellette levő telek valóban elkelt, mivel a vevő elfogadta a megállapított árat. A lehetőség adott volt. Az építési telkekre egyébként nem kell felszámolni az áfát, nem is tettük volna. A hatósági engedélyekről annyit, hogy minden ipari létesítménynek rendelkeznie kell egy működési engedéllyel, ami az épületre vonatkozik, valamint egy használatbavételi engedéllyel. Megjegyzem a működési engedélyhez különféle szakhatóságok hozzájárulása szükséges, többek között a Köjálé. Sőt, mivel tevékenységükkel levegőszennyezést is okozhatnak, még a környezetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni. Úgy gondolom, a képviselő-testület messzemenően figyelembe vette a kérelmező igényét és többszöri lehetőséget ajánlott a telek megvételéhez. Hogy ezzel Mászáros úr nem élt? Az előírásokat azonban mindenkor be kell tartani. Hogy a tulajdonváltással a telekárak mennyire igazodtak az előírásokhoz és mennyiben befolyásolhatta a helyi megítélés, ezt utólag nehéz eldönteni. Megoldást az ügyben csak újabb egyeztetés hozhat. Halasi Mária Nem is olyan régen képriport jelent meg lapunkban az orosházi kisegítő iskola Szabó Dezső utcai épületéről. Egy szülő jelzésére látogattunk el az intézménybe. Fotózáskor szerettük volna, ha az igazgatónő beszámol iskolájáról, ő azonban azt tanácsolta, majd az alpolgármester úrral történő egyeztetése után. Ekkor kértük meg Szín ...- nét, lehessünk ott azon a megbeszélésen. Kérésünket az igazgatónő tolmácsolta Németh Béla alpolgármesternek, akinél a múlt héten jártunk. — Minden információt — amit iskolánkkal kapcsolatban hallunk — felfokozott érdeklődéssel figyelünk. A város költségvetésének elfogadása óta hol ilyen, hol olyan hírek jutnak el hozzánk — kezdte mondandóját, jövetelének célját magyarázva az igazgatónő.—Van egy terv a birtokunkban, amiben az áll, hogy az idén megépül az a négy tantermet, két vizesblokkot és zárt folyosórendszert tartalmazó rész, amivel kiválthatjuk a Szabó Dezső utcán lévő iskolát. Azóta azt is mondták nekünk, hogy a bővítés első üteme sem olyan lesz, mint a terv, mert a legújabb kalkuláció szerint 15 millióba kerülne. Öntől szeretnénk hallani alpolgármester úr, mi épül meg? — A padlástér kivételével az első lépcsőben tervezett beruházás az idén meglesz. Ne legyenek aggályaik! — mondta Németh Béla. — 10 éve küszködünk, szeretnénk végre egyenesbe hozni a dolgokat, de sok a kétely... — Miért szelektálja a véle„Meghívtak a Magyar Rádió irodalmi osztályvezetőjének. Meg se melegedett alattam a szék, már csaholva rám szabadult a jobboldali sajtó egy része. Mi keresnivalója van egy hazafiatlan, kozmopolita — s titokban nyilván szabadkőműves —, fiatal közgazdásznak, ismeretlennek olyan érzékeny, mert nagy hatású őrhelyen, mint a Rádió irodalmi osztálya? (Ha ismeretlen, honnan tudhatták, hogy hányféle nemzetromboló, földalatti ményeket? — kérdezett vissza az alpolgármester. — Aki sokat csalódott, az már nehezen hisz — válaszolta az igazgatónő. Borsi Vincéné megyei pedagógiai szakértő — aki 20 éve az iskola pedagógusa is — ekkor az alábbiakkal támasztotta alá kolléganője szavait: — Az utóbbi időben a megyei intézmények (kisegítő iskolák) csodálatos fejlődésnek indultak, nem lehet róluk meghatottság nélkül beszélni. Mindig az volt az érzésem, úgy megyek el erről a pályáról, hogy meg se érem, hogy Orosházán igazán méltó körülmények között dolgozhassak, olyan helyen, ami a fogyatékos gyerekeket megilleti. A közvélemény abból is ítél, amit kívülről lát. Összehasonlít bennünket más iskolákkal és felmerül benne: milyen szakmai munka folyhat ilyen falak mögött. És igaza van: a feltételek hiánya miatt sok dolgot nem lehet megvalósítani. Nekünk évtizedek óta nincsenek meg az alapfunkciókhoz szükséges feltételeink, meg lehet kérdőjelezni egész nevelőmunkánk értelmét. Ennek ellenére próbálkozunk és szakmai programokat dolgozunk itt ki, de nem hiszem, hogy a szülők és bárkik előtt hitelesek tudnánk ilyen ledöbbentő körülmények között lenni. A beszélgetés végén megkerestük Gombkötő Dezső pénzügyi osztályvezetőt, akinél arra kerestük a választ, van-e, lesz-e pénz az idén az iskolai beruházás beindítására. — Az idei költségvetésben szervezet beépített bérence vagyok!) X. Y. képviselő parlamenti felszólalásában firtatta az aggasztó őrségváltást egy »keresztény nemzeti intézményiben.” (Cs. Szabó László visszaemlékezése 1935 derekára.) ¥ „Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek szerepel a kisegítő iskola tanterembővítése, amit 2 forrásból oldunk meg. Az életveszélyes iskola kiváltása címén beadott pályázattól 4,5 millió forintot várunk, ugyanennyi az önerőnk. Ha az országgyűlés nem hoz kedvező döntést, akkor a város más forrásból, de kénytelen lesz hozzátenni a kiviteli költségekhez szükséges külön- bözetet. Előzetes számítások szerint 9 milliós beruházást valósítunk meg az idén, ami teljesen biztos, mert a képviselő- testületnek van egy határozata, hogy az életveszélyes iskola helyett a központi épület mellett egy négytantermes részt építünk. Ami a bizonytalanságot kiváltotta, hogy a tervező egy exkluzív tervet dolgozott ki! Ahogy az idő engedi, megkezdődhet a bontás, szeptemberben pedig az átadást tervezzük. Csak az időjáráson múlik, hogy lesz-e csúszás vagy sem. Csete Ilona Megjegyzés: Azt már az újságíró teszi hozzá, hogy bizony sokakat elbizonytalanít a sok innen-onnan kapott, hozott vagy fél füllel hallott információ. A bizonytalanság, a bizalmatlanság szinte rátelepedett az emberekre, de ezt nem szabad(na) kizárólag az ű hibájuknak felróni. S hogy az újságíró már megint mit ok- vetetlenkedik a téma körül? Ez dolga. És ha csak annyit ért el cikkével, hogy az egyik vagy a másik „bizalmatlant” megnyugtatta vagy a tárgyalófelek álláspontját közelítette egymáshoz, már megérte. (A szerző) érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát.” (A Grósz Károly vezette MSZMP KB állásfoglalás-tervezete, 1989. február 10—11.) Összeállította: Simonffy Ágnes Orosházán a zsidótemplom szomszédságában szerényen húzódik meg a kisegítő iskola központi épülete fotó: szűcs László Mikor írtak?
