Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
a 1993. március 3., szerda GAZDASAG DmGK Kamarai hírek Könyvek, kiadványok A D. P. Kontakt hongkongi tapasztalatai Kistigris-idomárok kerestetnek! A Dél-magyarországi Gazdasági Kamaránál (Szeged, Tisza I. krt. 2—4.) az alábbi könyvek és kiadványok vásárolhatók, illetve rendelhetők: Kereskedelmi partnerünk Ausztria; Vállalkozzék Ausztriában! (A vállalkozás jogi, gazdasági és pénzügyi feltételei Ausztriában); Kereskedelmi partnerünk Németország; Hogyan exportáljunk az NSZK-ba? 1. kötet: Mire kell ügyelni az exportszerződések elkészítésénél? 2. kötet: A kapcsolatfelvételtől a szerződéskötésig. 3. kötet: Németország külgazdasági feltétel- rendszere, különös tekintettel az importra; Kereskedelmi —- Litván kereskedő cég több kis- és nagykereskedelmi üzlettel rendelkezik. Termelőtevékenységet is folytat, üvegárut (tükrök, lakberendezési tárgyakhoz táblaüvegek) és üveg karácsonyfadíszeket gyárt. Keresi magyar kereskedő cégekkel a kapcsolatot. — Ukrán részvénytársaság kész segíteni magyar cégeknek partnerkeresésben, vegyes vállalat létrehozásában Ukrajnában és a zaporozsei körzetben (Ukrajna egyik legfejlettebb körzete, második helyen áll az egy főre eső GDP alapján) az információszerzésben és a tanácsadásban. Készek képviselni azon vállalatok érdekeit, amelyek érdekeltek az ukrán piacra való bejutásban és akik közvetítőként működnének az ukrán és a külföldi üzletemberek között. Ilyen terület lehet például mezőgazdasági termékek feldolgozása, építkezési eszközök gyártása, marketingszolgálat Ukrajnában, üzleti központ partnerünk Olaszország; Kereskedelem Oroszországgal, illetve Romániával — gyakorlati tanácsok vállalkozóknak; Hogyan kössünk üzletet, alapítsunk vegyes vállalatot Ukrajnában?; Külkereskedelem alfától ómegáig; Kereskedelmi vámtarifa 1992—1994; Külkereskedelmi termékjegyzék (számsorrendes, betűrendes); Tájékoztató az Európai Közösségek és Magyarország társulásáról. 1. kötet: EUR 1. és EUR 2. szállítási bizonyítvány. 2. kötet: Vámtarifajegyzék; Controlling. 1. kötet: Alapok és tervezés. 2. kötet: Terv/ tény összehasonlítás; Hitel- konstrukciók Magyarországon. építése Zaporozsében, együttműködés magas szintű technológiákban és ércforgalmazásban. — Grúz cég 40 tételt tartalmazó ajánlatából néhány: fémek (réz, vasérc, mangán), ritkafémek (Itrium-oxid, egy- kristályos wolfram, vanádi- um, arzénnal szennyezett fém stb.), márványtömbök, műmárvány, bazalt, gránit, SU— 25 repülő, gyümölcsök (alma, mandarin), italok (konyak, fehér- és vörösbor, pezsgő stb.), dió, földimogyoró, babérlevél, feketebors, teafüvek, tőzeg, talajjavító granulátum. — Ukrán vállalkozói központ jelentős számú üzleti ajánlatokat tartalmazó adatbankkal rendelkezik. Kész magyar cégek képviseletét ellátni Ukrajnában, kész segíteni külkereskedelmi ügyletek bonyolításában, vegyes vállalatok létrehozásában, üzletek nyitásában, kiállítások szervezésében és projektek kidolgozásában. Törvények, rendeletek Ukrajna: befektetési törvény; Románia: Törvény a kereskedelmi társaságokról (31. trv); Törvény a külföldi beruházások rendszeréről (35. trv); Román Nemzeti Bank szabályzata a valutaforgalmazási műveletekre; A külkereskedelem szabályozása Romániában; A román kormány határozata az export és import rendszeréről (215/ 1992. V.); A kér. és idegenforgalmi miniszter rendeleté az export-import engedélyek rendszeréről (62/1992. IV.) Cégkatalógusok Adresár Firiem a Podnikatelov pre Trencín a okolie (Szlovákiai Trencsén és környéke); Telero- man, Bihor, Kolozs megye (Románia) cégkatalógusai; Holland Exports; Florida (USA) International trade and services directory; Cambridgeshire (Nagy-Britannia) direktory; Business Finnland; The German direktofy. Kiállítások, vásárok A Szatmári Kereskedelmi és Ipari Kamara (Románia) 1993. március 31. és április 4-e között „CONSUMEXPO ’93" elnevezéssel közfogyasztási cikkek és élelmiszer-ipari termékek kiállítását rendezi meg Szatmárnémetiben. Az Arad Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara (Románia) ebben az évben nyolc szakkiállítást rendez Aradon. A kiállításokra látogatóként is várják a magyar üzletembereket, kapcsolatteremtés és üzletkötés céljából. Szívesen közreműködnek a kiutazás minél zökkenőmentesebb megszervezésében, a szállásfoglalásban, tolmács biztosításában és széles körű jogi és piaci információk nyújtásában. A kamaránál megtekinthetők a Hungexpo, a Mahir és az Interpress 1993. évi kiállítási programjai, 1994. évi programelőzetesei. A D. P. Kontakt Szervezési és Külkereskedelmi Társaság cégvezetőjével, dr. Dóró Jánossal másfél évvel ezelőtt találkozhattak olvasóink lapunkban, amikor a vállalkozás kezdeti lépéseiről nyilatkozott. Akkor megtudhattuk, hogy a D. P. Kontakt főleg nyugat-európai exporttal, távol-keleti importtal, illetve üzletszervezéssel, menedzseléssel foglalkozik. Dr. Dóró János a napokban érkezett meg Hongkongból, az egyik legdinamikusabban fejlődő „távolkeleti kistigris”-ből. — Saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy személyes kontaktus nélkül gyakorlatilag lehetetlen üzleti kapcsolatokat kiépíteni a Távol-Keleten — mondja. — Rengeteg speciális ismeret kell a sikerhez. Ottani partnerünk vendégeként több tucat tárgyalást folytattunk, amelyek szép reményekre jogosítanak. — Hogyan tárgyal egy hongkongi? — A hongkongi üzletemberben megtalálható a brit racionalitás, az amerikaiak kőkemény tárgyalási stílusa és némi maradék a hagyományos kínai udvariasságból. Nos e három dolog különös egyvelege jellemezte őket. — Konkrétan milyen üzletekről tárgyaltak? — Szó volt kerékpárimportról, kismotor-behozatalról és tradicionális kínai stílbútorokról, amelyeken kézzel festett motívumok vannak. Egyszerűen elképesztően gyönyörű bútordarabokat kínáltak megvételre. De a számunkra három fő termékcsoport mellett több mint félezer üzleti ajánlatot hoztunk magunkkal. Most magyar partnereket keresünk. Természetesen minden segítséget megadunk az üzletkötéshez, személyes tapasztalatokkal segítünk a konkrét tárgyalásoktól a teljes lebonyolításig. — Nem tévedés a félezres szám? — Nem. Meggyőződésünk, hogy ki kell építeni egy olyan magyar üzleti kört, amelynek esélye lehet az ottani ajánlatok valamilyen szintű lefedésére, a folyamatos együttműködésre. Idén ősszel a szervezésünkben hongkongi üzletemberekből álló delegáció érkezik Békéscsabára, Békés megyébe, hogy személyesen találkozhassanak az itteni vállalkozókkal. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk a szükséges politikai támogatást is megkapni a kapcsolatok továbbépítéséhez. — Közismert, hogy Hongkong néhány éven belül visszakerül Kínához. Hogyan viszonyulnak a váltáshoz az üzletemberek? — Az ottani vúlóság kicsit más, mint ami a mi képzeletünkben él a hongkongi tőkéről. A tőke nem menekül eszeveszetten, ahogy Magyarországon egyesek mondják. A következő két év eldönti, hogy maradnak-e vagy sem. A magyar vállalkozóknak mind a két eshetőségre fel kell készüljenek. Bármi történjék, abból nekünk hasznunk lehet, ha megtaláljuk a kapaszkodókat. —Hogyan? — Ha Hongkong Kína felé lép, akkor értelemszerű, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat érdemes fejleszteni. De ha a tőke úgy dönt, hogy elköltözik máshová, akkor Magyarországot alkalmassá kell tenni a hongkongi tőke fogadására. — Igen, igen, egyesek már dollármilliárdokról beszélnek, meg arról, hogy százezerszám jönnek a hongkongiak Magyarországra... — A valóságtól elrugaszkodott képzelgések sohasem vezettek jóra. A nagytőke az Egyesült Államokat célozná meg, Magyarországnak a közép- és kisvállalkozók fogadására lehetne jó esélye. Persze már ez is óriási lehetőségeket rejtene magában. Lovász Sándor Minden kezdet nehéz Az átalakulás a Kamuti Béke Mezőgazdasági Szövetkezetét, valamint annak tagságát is próbára tette. Az átalakulás utáni gondokról, valamint az előrelépés lehetőségeiről Föl- desi István, a szövetkezet igazgatója így nyilatkozott: — A jogszabály szerinti átalakulás után a tényleges változás szövetkezetünk életében most kezdődik. Jelenleg csökkentett létszámmal dolgozunk, mert öt szakembertől — különböző okok miatt — meg kellett válnunk, továbbá 28 közép- és felső vezetőből 12- en maradtak a szövetkezetben. A tagság nagy része munkanélküli-segélyből él, így csak 80 az aktívan foglalkoztatottak száma. — Hogyan alakul a szövetkezet további gazdálkodása? — A kárpótlási földek magántulajdonba kerültek, a részarány-tulajdonosok pedig a napokban megválasztott földkiadó bizottsághoz fordulhatnak kéréseikkel, hogy hol, illetve melyik táblákon kívánják földjeiket kiméretni. Most azon fáradozunk, hogy ezekkel a földtulajdonosokkal felvegyük a kapcsolatot, mert további gazdálkodásunk az ő igényeiktől függ. A kérelmezők három lehetőség közül választhatnak: bérleti szerződést kötnek a szövetkezettel vagy saját művelést alkalmaznak. A harmadik pedig, hogy „háztá- jiszerűen” művelik földjeiket. Ez azt jelenti, hogy a termeszthető növények köréből kiválasztják, hogy mely növényekkel és mekkora területen kívánnak foglalkozni. A további célunk az — mondta végül Földesi István, hogy üzletrész alapon vagyoni közösségeket alakítsunk ki. Ezeknek a kisebb belső egységeknek közvetve és üzletrész alapon kellene szerveződni és működni. Bróda Ibolya Ærékésmegvei hírlap Üzleti ajánlatok A magyar termékek védelme érdekében Látható, hogy Magyarországon főleg az élelmiszeripar területén egyre nagyobb konkurenciát jelentenek az országba szabadon beáramló nyugati termékek. Ez okból is az élelmiszer-ipari vállalatok, például a tejiparok túltermelési válsággal küzdenek. Miközben a tejtermékek fogyasztása részben eltolódik a nyugati desszert tejtermékek irányába, addig a magyar tejiparok ádáz harcot folytatnak a piacért, az alacsonyan feldolgozott friss tejtermékek kategóriájában. Miközben egyre több pénzt kell fizetni a magyar tejtermelőknek, hogy megőrizzék a maradék életet, higgyenek a tejtermelés jövőjében, eközben a tejfeldolgozó iparok elől besöpri a profitot néhány igen gyorsan terjeszkedő német, dán és osztrák mamutcég. Nekik még arra is van pénzük, hogy a Magyar Tejgazdaság lapjában hirdessék a magyar tejiparokat diszkrimináló gyümölcsjoghurtokat és egyéb termékeiket. Nézzük meg például az M3-as áruház élelmiszerkínálatát. Nincs benne magyar termék — legfeljebb üdítőital. A kérdés lényege az, hogy csak a magasan feldolgozott tejtermékek (poharas termékek) jelentenek a magyar tejfeldolgozók számára olyan nyereségszintet, amelyből finanszírozható a termelő és legalább szinten tartható az ipar. Érthető, hogy ezt a termékkört hozzák be a nyugati cégek alapította magyar kft.-k. így azt a vásárlóréteget veszik el a magyar tejiparok elől, amely vásárlóréteg meg tudná fizetni az egyébként hasonló minősé- •gű magyar terméket. Úgy vélem, a hazai tejtermék védelmének elmaradása ténykérdés. Az FM 80%-os védővámot javasolt már tavaly, úgy tudom. Az intézkedés halasztódik lassan egy éve. Az eredetileg választékbővítés céljára (meg hogy lássuk, hogy merre kell haladni) beengedett tejdesszertek, ömlesztett sajtok, tejitalok egyre jobban uralják a boltok polcait. Ami marad: a polytej, féltar- tóstej és trappista sajt — ezen dúl a magyar csata: ez maradt, miközben a profit özönlik ki az országból. Ahelyett, hogy a magyar termelőt és feldolgozót gazdagítaná végre. Az eladósodást is felvállalva például a Szolnoki Tejipari Vállalat beszerezte mintegy 70 millió forintért Magyarországon elsőként azokat a gépeket, amelyekkel ma már bel- tartalmilag különb termékeket gyárt gyümölcsjoghurtban is, mint néhány Magyarországon egyre terjeszkedő nyugati cég. Úgy látszik, ha az agyontámogatott (50—60%) és csak kül- csínben extra nyugati tejtermékek hazai továbbterjesztésének útjába nem állunk, legalább védővámmal, akkor a jövőkép egyre kedvezőtlenebb. A hazai tejtermelők és feldolgozók jelenlegi kiszolgáltatott helyzete e tárgyban példa nélküli Európában. Sokan elmondták, ismétlem én is: az alacsony támogatottságú magyar termékek erősen dotált nyugati tejtermékekkel állnak szemben és ezt a versenyhátrányt magyar részről csak fegyverletétel követheti. Ez az út Éurópába? A csökkenő tejtermékfogyasztás a számokból nyomon követhető, vidéken pedig jól megfigyelhető. A falvakba egyre kevésbé jutnak el az új termékek, egyrészt mert kevés a vásárlóerő, a tejiparok zömének nincs elegendő hűtőkocsija, a boltokban rosszak a hűtőpultok. Majd ide is betörhet a hűtést nem igénylő nyugati tejtermék. Ez lesz a megoldás? Magyarországon egyetlen nagypiac létezik. A koncentrált termékelhelyezés lehetősége vonzza a fővárosba a még mindig értékesítési gondokkal küzdő tejfeldolgozókat. A budapesti nagyvevők pedig leszoríthatják az átadási árakat. Meg is teszik. Utána pedig esetenként ráteszik a 20—25% árrést a fogyasztóknak. Szolnokról nézve tehát úgy tűnik: kormányzati fellépésre lenne szükség a magyar tejtermékek védelme érdekében, és az ezzel összefüggő import tejtermék dömping miatt. Szükséges lenne, hogy a kereskedelem elsőbbséget adjon a magyar tejtermékeknek, korrekt piaci verseny mellett természetesen. Ehhez az is kell, hogy magyar kézben maradjon a döntés lehetősége. Néhány kereskedelmi cég fogyasztói árképzését pedig időnként ellenőrizni kívánatos lenne. Dr. Petri Tibor, a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatója Pénz a bankban Az a bizonyos Akinek akár csak egyetlen forintja is pihen valamelyik bank számláján, tudja, hogy a pénze „dolgozik”: kamatot termel. Egyik számlán magasabb kamatot, a másikon kevesebbet. Ha hitelért folyamodik, jóval többet kell fizetnie, mint amennyit a saját pénze után kasszírozhat a banktól. Sokan méltatlankodnak is ezen, hiszen igazságtalannak tartják, hogy a betétes sokkal „olcsóbban,” kénytelen hitelezni a banknak, mint amennyiért ő vehet fel pénzt ugyanott. Mi ennek az oka? A kamatpiramis. Az egyes bankok kamatlábaikat nem tetszésük szerint határozzák meg, hanem az ország legnagyobb bankja, a Nemzeti Bank által meghatározott alapkamatokból vezetik le. A Nemzeti Bank kamatlábai sem egységesek. Az első csoportba a refinanszírozási hitelek tartoznak, azoknak a pénzeknek a kamatai, amelyek valamely pénzintézet kihelyezéseit „pótolják”, illetve bizonyos költségvetési kiadásokat előlegeznek meg. E hiteleknél általában a jegybanki alapkamatot számítják fel. Ez a piramis egyik legfontosabb sarkköve, „kamatpiramis” hiszen számos hitelfajta, értékpapír kamatlábát ehhez igazítják. De a jegybanki alapkamat sem egy olyan mutató, amelytől lefelé vagy felfelé ne lehetne eltérni. Vannak olyan refinanszírozási hitelek, amelyek bizonyos gazdasági tevékenységeket próbálnak ösztönözni, s ebben az esetben nem egyszer a bank az alapkamat feléért, harmadáért is szívesen hitelez a felhasználóknak. Másik kamatfajta az úgynevezett jegybanki betéti kamat, amelyet a bankok önkéntes betéteiért és a költségvetési intézmények betéteiért fizet az MNB. Ezen a kamatlábon kezelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékait is a központi nagy „páncélszekrényben”. S hogy miként lesz a kereskedelmi bankoknál, a lakossági pénzintézeteknél elhelyezett betétek ára annyi amennyi? Azt a pénzpiacon mozgó forintok mennyisége — a piac törvényei szerint — határozza meg, de közben a bankárok kicsit mindig odakacsintanak az MNB ártáblájára is. Bácskai Tamás, FEB
