Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20-21 / 66. szám

O

t 1993. március 20-21., szombat-vasárnap

CSALÁD OTTHON

f-------------------------------------------------------------------------------------------------UEF.

pESMEGYEI HÍRLAP

Gazdaképzés a ^rékés megyei hIrup -ban 27.

Hallgatni is tudni kell

A gourmanok kedvence a libamáj. Ahhoz, hogy I. osztályú libamájat nyerjünk igazi „fortélyokra” van szükség

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos volt. Az idei esztendőben is folytatódik vasárnap délutánonként a Tv2-n a gazdaképző sorozat új témákkal, tanácsokkal.

A libatömés „fortélyai”

A libamáj-előállítást még a tömők körében is bizonyos sejtelmek veszik körül. Ha ugyanabban a turnusban egyiknek jobb minősítést sikerül elérni, mint a másiknak, az utóbbi tudni véli, hogy a szomszéd valamilyen „csodaszert” használt. Főként kezdő hizlalók megkérdezik, mint állatorvos mit javasolok a takarmányhoz keverni, hogy libájuk mája I. osztályú legyen.

Már az idézőjel is mutatja, itt nem „fortélyokról”, hanem szakmai dolgokról van szó. A májtermelés sikere alapvetően négy dologtól függ:

— a tömőalapanyag minősége: egészséges, korának és típusának megfelelően fejlett legyen! Jó ha a hizlalás előtti két hétben minél több zöldhöz vagy más tömegtakarmányhoz jut, ez a nyelőcső és a begy kitágítása miatt fontos. Alsó súlyhatár: fiatal 3,80 kg/db, egyszer tépett 4,10 kg/db, többször tépett 4,50 kg/db.

— a tömő személye;

— a takarmány minősége;

— a tömés technikája.

A libatömés szakmunka. Öt-hat ember közül egynek van adottsága, rátermettsége ahhoz, hogy jó tömő legyen, de természetesen hozzáértés, gyakorlat is kell hozzá, tehát annak az egynek is tanulnia kell. Különös jelentőségű a

kritikus első hét, a „betörés”, amikor a nyelőcsövet lehetőleg sérülés nélkül kell kitágítani. A rátermettség és szakértelem mellett, bármilyen furcsa, érzelem is kell! Aki nem képes az állattal együttérezni, aki nem érzi, mit „él át” a liba, amíg 100—150 grammos májából annak 5—6-szorosa lesz, abból sohasem válik jó tömő. Egyenként kell megállapítani, mennyi kukoricát bír el az állat, a tömést úgy kell ütemezni, hogy a leadás időpontjára éppen kész legyen.

Adottság, lelkiismeretesség, pontosság, szakértelem, fizikai erő (mert ez is kell), mindez együtt a sikeres tömés feltétele!

Ebből látható, hogy a libatömés „bérbeadása” egyenlő a biztos kudarccal! Ha nincs meg a teljes egyéni érdekeltség, a munkához hozzá se fogjunk!

Takarmány. Szakszerűen tárolt, jó minőségű, penészmentes, előző évi, úgynevezett „ó”-kukorica.

A kukoricát áztatással vagy párolással (ez jobb) készítsük

elő! Az áztatás 12 óráig tartson. Előfordulhat, hogy csak új kukoricánk van, ezt csak közvetlenül a tömés előtt öntsük le vízzel, adjunk hozzá 0,5% konyhasót és 1% zsiradékot, amely lehet bélzsír, hulladékzsír, sőt az elhullott, kényszervágott libák kisütött zsírja is, lényeges azonban, hogy ne legyen avas! Zsír helyett olajat is használhatunk.

A párolás az áztatásnál jobb módszer, hatására könnyebb az emésztés. A kukoricát addig pároljuk, míg a szemeket körömmel könnyedén szét tudjuk tömi. Gyakori módszer, hogy a kukoricát főzött, forró kukoricadarához keverik, így puhul meg.

A 0,5% konyhasó azért kell, mert a kukorica önmagában íztelen, a liba megunja, „megcsömörlik” tőle, de nemcsak ízesít, hanem a gyomomedv sósavjának összetevője, így az emésztésben is szerepe van.

Az 1% zsiradék (többen 2%-ot tesznek) sikamlóssá teszi a kukoricát és növeli annak energiaértékét is.

(Folytatjuk)

Ön milyen napon született?

Öröknaptár a XIX. és a XX. századra

E NAP vnnr

H

K

Sze

Cs‘

P

Szo

VKin.cs

SZÁM

1.

2.

3.

A

5.

6.

7.

ÜZj

□ 0

O 4

□ 2

□ 3

G 9

O 4

O 5

*cprO

□ 6

O 7

1 3

G 8

1 5

1 □

1 1

CD

1 7

1 2

4 9

1 4

2 ü

2 4

4 6

CD

cn

2 3

1 8

2 4

2 5

2 6

2 7

2 2

2 a

2 9

3 □

3 4

3 7

3 2

3 3

r—j

3 4

3 5

4

3 G

4 3

3 8

3 g

0-<

4 5

4 □

4 7

4 2

4 8

4 9

4 4

5 i

4 6

5 2

5 3

5 4

5 5

5*0

'ctT

5 6

5 7

5 8

5 9

6 5

G O

6 4

oo

G 2

G 3

6 9

6 4

7 1

6 6

6 7

oo

7 3

6 8

7 5

7 Q

7 6

7 7

7 2

? 9

7 4

8 ü

8 1

8 9

8 3

7 S

84

8 5

8 6

8 7

9 3

8 8

8 9

9 0

9 4

9 7

g 2

9 9

94

9 5

9 6

g 8

«-fis

vni.

m.

H.

IX.

TV.

X.

I.

yi.

VI.

Xïï.

YIL.

V.

4

2

3

4

5

6

7

t—1

8

9

10

11

12.

13

14

CL

15

16

17

1S

19

20

21

22

23

2425

26

27

2Ô

29

30

31

Két évszázad bármely dátumáról néhány másodperc alatt megmondhatja, hogy a hét melyik napjára esett — a mellékelt új öröknaptár segítségével. A tabella felső sorában a hét napjai, alattuk az úgynevezett kulcsszámok sorakoznak. Ez alatt a 7x15 kockából álló táblán OÖ-tól 99-ig az évszámok, az első két tabellán pedig a hónapok, illetve a napok kulcsszámai kereshetők ki. Lássunk példát a naptár használatára.

Keressük meg mondjuk azt, hogy milyen napra esett 1990. december 6. Az évek táblájáról kikeressük az 90-es szám fölötti kulcsszámot: 1-es. írjuk alá a XII. hónap kulcsszámát a 4-est, végül az adott nap, vagyis 6-a kulcsszámát a 6-ost. Adjuk össze a három számot. Az eredmény: 11. Ha ezt elosztjuk

7-tel a maradék 4, s immár leolvashatjuk a tábláról, hogy a 4-es fölött a „Cs” betű álí, tehát 1990. december 6. csütörtökre esett. «

Megtörténhet, hogy az első, második és a harmadik kulcsszám összegében a 7 maradék nélkül megvan (14 vagy 21 az összeadás eredménye), ilyen esetekben a keresett nap vasárnapra esik.

Még egy fontos szabály: ha

januári vagy februári dátum napját akarjuk megtudni, ne a szóban forgó év, hanem az előző esztendő kulcsszámát vegyük figyelembe. Az előző példánál maradva: ne 1990, hanem 1989 kulcsszámával számoljunk.

Öröknaptárunk a szökő- és az 1800-as évekre is használható. Ha múltszázadi dátumot keresünk, azzal a módosítással kezeljük a táblázatot, hogy a kikeresett kulcsszámok összegéhez minden esetben adjunk hozzá kettőt. FEB

A megnyerő magatartás egyik nehéz próbája, hogy tudunk-e könnyedén, kínos szünetek nélküli társalgásba kezdeni újdonsült ismerősünkkel. Részint azért, mert híján vagyunk közös élményeknek, s keveset vagy éppen semmit sem tudunk partnerünk érdeklődési köréről. Részint, mert a „mo- dortalan” inkább arra ad útmutatást, hogy mit nem illik szóba hozni, mint arra, hogy mit igen.

Nem ildomos például direkt módon tudakolni az illető

rangját, beosztását, még kevésbé anyagi helyzetét, fizetését és jövedelmét. Ha azonban beszélgetőtársunk önmaga vág bele a „kényes” témakörbe, hallgassuk udvariasan végig — ez semmiképp sem kötelez arra, hogy önmagunkról hasonló információkkal szolgáljunk.

Régi és megszívlelendő szabálya a korrekt társalgásnak, hogy harmadik személyről lehetőleg ne essék szó. Ezt persze nehéz betartani, ezért a szabálynak inkább az az enyhébb változata követhető, hogy jelen nem levőkről csak érintőleg, „felületesen” illik beszélni —jól értesültem intimitásokat is fölemlítve semmiképp...

Sokan figyelmen kívül hagyják a megnyerő társalgásnak azt az alapszabályát, hogy ne vágjunk partnerünk szavába — várjuk meg, míg befejezi mondandóját. Más szóval: csak az lehet igazán kellemes csevegő és jó beszélgető társ, aki hallgatni is tud.

(BORGÓ) FEB

A nagy kisujjtól a rövid mutatóujjig

„Ha a nőnek van hosszú, erős hüvelykujja a házban, úgy ő fog parancsolni és beáll a papucskormány. A felvételeknél tanácsos ügyelni arra, hogy a felveendő személy rövid hüvelykű legyen; az ilyen mindig engedelmes, irányítható, vezethető alkalmazott lesz.” Az idézett kiromantiai intelem jól érzékelteti, hogy kezünk ötágú „villája”, e villa egy-egy ágának alakja és nem utolsó sorban hossza fontos alkati, jellembeli tulajdonságokról árulkodik.

A mutatóujj az életben elérhető rang, pozíció megjelenítője. Ha egyenes és szépen fejlett, de nem túl hosszú — tulajdonosa igazságszerető, bölcs életszemlélettel rendelkező, intuitív ember. Ám az igen hosszú és némileg elvékonyodó mutatóujj önzést, uralomvágyat, kivagyiságot jelez. Erősen megrövidült formában

pedig örök kételkedére, csökkent felelősségérzetre és önál- lótlanságra utal.

A középső ujj a sors, az életút alakulását, a környezetben elfoglalt helyet, a beilleszkedést „személyesíti” meg. Hossza általában megegyezik a tenyér hosszával. Ha társainál jóval hosszabb, gazdája melankóliára hajló, érzékeny lelkű, aggodalmaskodó személyiség. A nem feltűnő hosszúság — egyenes „testtartással” párosulva — okosságra, hűségre, becsületességre, meditációs hajlamra, a rövid középujj pedig belenyugvó, a sorssal különösebben nem perelő, a holnappal keveset törődő jellemre vall.

A gyűrűsujj az esztétikai érzék megjelenítője. Vigyázat! Ha „fejére nő” a középső ujj- nak — szélhámoskodásra hajlamos, a játékszenvedélynek könnyen rabjává váló emberrel van dolgunk. A mérsékelten hosszú és jobbra-balra nem hajló gyűrűsujj viszont optimizmust, szerencsés alkatot, jó kedélyt, megértő gondolkodást jelez.

Sokat elárul a társasági kapcsolatokat, a szervezőkészséget és a szellemi adottságokat, elmélyültséget jelképező kisujj. Ha egyenes és mérsékelten hosszú — az illető éleselméjű, gyors felfogású, jó előadói képességekkel rendelkezik. A nevét meghazudtoló nagy kisujj állandó elégedetlenségre, nyughatatlanságra, önfejűségre utal. A kéztan szerint a hosszú kisujj kivált nők esetében rossz omen; az ilyenekből ellentmondást nem tűrő, sok kellemetlenséget okozó, há- zsártos. feleségek válnak. Ajánlatos hát kézfogó előtt nemcsak a kis kacsót, hanem külön a kisujjat is megnézni...

FEB

kamatozó jegy váltható:

BÉKÉSCSABA, Munkácsy u. 2. MEZŐKOVÁCSHÁZA, Alkotmány u. 53. VÉSZTŐ, Wesselényi u. 2.