Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
O 'ZfotfUX Extrém esték Békéscsaba. — Ma este nyolc órakor kezdődik az ifjúsági házban az Extrém esték előadássorozat következő rendezvénye, melynek a budapesti Alternatív Háló lesz a vendége. Előadók: Seres László (anarchista föderáció), Bulli- án Hilda (feminista hálózat), Schiffer András (ifjú szocialisták) Nyulambulam koncertek Békéscsaba. — A megyeszer- te népszerű zenekar ma Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Központban lép fel Őfelsége Nyulambulam című darabjával két előadáson. A Lú- das Matyi-xa\ holnap és 30-án Gyomaendrődre látogatnak. A gyerekek holnap a Déryné Művelődési Házban 10 órától, 30-án a művelődési központban 10 és 14.30 órától láthatják. Életfa-iskola Békéscsaba. — Az Életfa Jun- giánus Alkotó Iskola-modell alkalmazási lehetőségeiről tart előadást március 22-én 15 órai kezdettel Ranschburg Ágnes pszichológus, az iskola egyik alapítója a megyei könyvtárban. Hidegtál a svédasztalon Békéscsaba. — Március 23- áig lehet jelentkezni a Lencsé- si Közösségi Ház hat foglalkozásból álló hidegtál-készítési tanfolyamára, ahol a résztvevők a svédasztal összeállításának technikáját, tartalmát, különböző fázisait sajátíthatják el. Fórum a belvárosi térről Békéscsaba.—Három alternatívával ismerkedhetnek meg az érdeklődők azon a lakossági fórumon, amelyet március 23-án, 16 órakor rendeznek a belvárosi iskolában. Pap János polgár- mester ismerteti az iskolával szemben lévő tér kialakítását szolgáló terveket. Az elképzelésekben sportpálya, többgenerációs park és úgynevezett díszpark terve szerepel. Az önkormányzat szeretné a lakosság véleményét is figyelembe venni a döntésnél. Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Lenthár Márta, Szőke Margit és Vass Márta. A fényképeket Fazekas Ferenc és Le- hoczky Péter készítette. Szerkesztette: Lenthár Márta r BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 18., csütörtök A név kötelez Fél évvel ezelőtt privatizálta az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Dózsa György út elején lévő 120-as árudáját, amelynek azóta Sajben György a tulajdonosa. Az új gazda — egyelőre még szokatlan módon — nevét is adta vállalkozásához, ezzel mintegy garanciát vállalva az üzletben folyó munka minőségéért A város egyéni arca Az elmúlt évtizedekben a falvak még csak meg tudták őrizni egyéni arculatukat, a városok azonban csak elvétve. A főutcákat általában Lenin vagy éppen Vörös Hadsereg útnak nevezték el, a tereket Felszabadulásnak vagy Április 4-ének, s a városok főterén mindenhol Centrum Áruházak álltak, a korábbi Állami Áruházak utódai. A második világháború előtt — erre már csak a régi csabaiak emlékeznek — az emberek „a Bohn-hoz” jártak dolgozni és nem az I. sz. Téglagyárba, az asszonyok pedig „a Kulpin-nál” szerezték be a vég vásznakat lányaik stafírungjához, nem pedig „az Államiban”. Volt tehát sajátos arca a városnak, amely egyetlen egy másik várost sem jellemzett a világon. Úgy tűnik, hogy negyven év után újra körvonalazódik a város egyénisége. Örömteljes meglepetés ért néhány hónappal ezelőtt, amikor az „Élelmiszer Kisker 120-as Árudája” tábla levétele után ezt olvashattam: „Sajben Csemege”. Ebben számomra nemcsak az a nagyszerű, hogy jól megkülönböztethető a többitől, hanem az a bizalom is, amellyel a vásárló beléphet a tulajdonos neve által fémjelzett üzletbe. Tudja, hogy itt nincs romlott áru, friss kenyeret még délután is kap, az áruk nagy része olcsóbb, mint az állami ABC-kben, s a tulajdonos képes egy másik városból hozatni a süteményt „csak” azért, hogy vevői a legjobb kínálathoz jussanak hozzá. Elvégre a név kötelez.-£euJbCu&s QwáiJba. „Nem akarunk zseninek látszani” A német-magyar vegyes vállalat titkai Legutóbb, mikor az utcai árusítási engedélyekről írtunk, az önkormányzat városüzemeltetési irodavezetője, Bánfi Ádám kérte, hallgattassák meg a másik fél is. Mégpedig azért, mert irodájuk felvállalt koncepciója, hogy a döntések előkészítésébe bevonja a lakosságot. Ám azt elismerte, hogy nem találták még meg az igazán hatásos, új formát ehhez a kapcsolattartáshoz. Hogy keresik, azt az is bizonyítja, felmérést készítettek a megyei heti- és napilapok olvasottságáról, a Csaba Tv nézettségéről. Az eredmények alapján kívánják információikat eljuttatni a lakossághoz a döntéseket megelőzően. Mivel a felmérés szerint a csabaiak 98 százaléka olvassa a Heti Mérleg című önkormányzati lapot, ezért ott mutatkoznak be az önkormányzat irodái, ott ismertetik a folyó beruházások jellemzőit, s a fontosabb információkat. Nem akarunk zseninek látszani, ezért kérjük a lakosság észrevételeit terveinkkel kapcsolatban. Ehhez viszont fogadókészség is kell — mondotta Bánfi Ádám. Bűnügyi krónika Békéscsaba. — Március 10-e körül a Lázár utca egyik házából rejtélyes körülmények között eltűnt öt festmény. Kettő lovas portrét, illetve lovas jelenetet, egy-egy kártyavető asszonyt, lila ruhás hölgyet, végül egy tájat ábrázolt. A képek Benyovszky, illetve ismeretlen festők munkái. Március 12-én az esti órákban a Derko- vits soron ellopták a békéscsabai J. Cs. lezárt, fehér színű Opel Kadett típusú személy- gépkocsiját. Rendszáma CAW 514. Az autó ismertetőjele, hogy ajtaján a matrica 3 szál virágot ábrázol. Március 13-án délelőtt a Sallai utcai Vásárcsarnok parkolójából ellopták a békéscsabai H. I. törtfehér színű, Wartburg Kombi gépkocsiját. Az AJN 564 forgalmi rendszámú autó kínálta az alkalmat, ugyanis benne felejtették az indító kulcsot. A rendőrség kéri, aki tud valamit az ellopott festményekről és személygépkocsikról, jelentkezzen náluk! Mese a B-közép garabonciásairól Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Békéscsabán egy jó buli, amit úgy hívtak, hogy Garabonciás napok. Ez olyan jól sikerült, hogy még a város polgár- mesterétől is átvette a diákpolgármester a hatalmat. A nagy felhajtás kellős közepén ismerkedtek meg egymással a város középiskoláinak képviselői, a kampányfőnökök. Nagyon megkedvelték egymást, no meg azt a helyzetet is, hogy együtt volt a város diáksága. A Garabonciás napok elmúltak, az összetartozás vágya megmaradt. Egyszer csak gondoltak egy nagyot az egykori garabonciások, és eldöntötték, hogy először a városban diákok fognak programot szervezni diákoknak. Az elhatározást tett követte, s lön B-közép Klub, amely hétköznapokon — így mondták —normális szórakozóhelyet ad a középiskolásoknak. Megfogalmazódtak a tervek is: legyen igényes program, kapjanak bemutatkozási lehetőséget az amatőr együttesek. váljon a klub a város ifjúságának találkozóhelyévé. Persze a tervek megvalósításához pénz is kellene, járták is a vállalatokat, gazdasági egységeket támogatásért, de nem sok haszna lett. Azóta tombolajegyekből „csinálnak” pénzt, koncertek bevételeiből csípnek le valamennyit, de eddig csak az adósságuk szaporodott. Pedig óriási terveik vannak. Ezekben a nehéz esztendőkben jó lenne, ha a sokat támadott, szülőknek és tanároknak kiszolgáltatott diákságot védené is valaki. Ezért arról álmodoznak, hogy -— a B-középre alapozva — létrehoznak majdan egy városi érdekegyeztető szervet. No addig még a diáktársak közönyét is aktivitássá kellene varázsolni. Sok a gondja tehát a B- közép vezetőségének, mely a középiskolák képviselőiből állt össze, de ők optimisták. Bíznak abban, hogy a suliban elhelyezett plakátjaikat a lányok és a srácok elolvassák, a rádióból az információkat meghallgatják és ötleteikkel megkeresik őket. Minőségi gépekhez minőségi szakmunkás Az elmúlt három-négy évben létrejött vállalkozások hatvan százaléka tönkrement, a meglévők jelentős része keserves küzdelmet folytat a fennmaradásért. A kevés kivételek közé tartozik Békéscsabán az MNC Szerszám- és Szerszámtartó Gyártó Kft., melynek ügyvezető igazgatóját, Fekete Tivadart faggattuk sikerük titkairól. —Ön pedagógusként kezdte a pályafutását, s most egy jól működő német—magyar vegyes vállalat ügyvezető igazgatója. — A váltás nem egyik napról a másikra történt. A FOR- CON Forgácsolószerszám Vállalatnál dolgoztam évekig az exportcsoport vezetőjeként, ahol megismerkedtem a szerszámgyártással s a külkereskedelem fortélyaival. Ipari vásárokra járva lettem figyelmes a szerszámtartók gyártása iránti igényre, s ugyanott tanultam meg, hogy egy áru eladásához nem elég a kiváló műszaki minőség. A kedvező figyelemfelkeltés legalább ugyanilyen fontos. — Hogyan jött létre az MNC? — 1990-ben merült fel a vegyes vállalat létrehozása abban a formában, hogy vegyünk készen egy üzemcsarnokot. Úgy gondoltam, hogy bármilyen jól sikerülne is egy átalakítás, a kialakult szokásokat nehezebb megváltoztatni, mint egy teljesen újat elfogadni. Ezért döntöttünk a partneremmel az építkezés mellett, ami rekordidő alatt készült el, s 1991. február 1-jén meg is kezdhettük a gyártást. —Az üzemcsarnokot, a szociális helyiségeket végigjárva, mindenütt a korszerűség, a tisztaság tűnik fel elsősorban a szemlélőnek. — Valóban egy korszerű, célszerűen összeállított gépsort hoztunk létre, amely mellett jól képzett, többségében univerzális szakmunkások dolgoznak. Nekem meggyőződésem, hogy minőségi gyártás csak ott lehet, ahol a környezet is megfelelő. A kis létszám (heten dolgoznak a gépek mellett két műszakban) már eleve otthonossá teszi a légkört. —A német partnernek minden bizonnyal szigorúak a követelményei. — Olyannyira, hogy eredetileg éreztünk is némi bizalmatlanságot. Minőségi reklamáció azonban eddig a munkánkkal szemben nem merült fel, s a szállítási határidőket is mindig pontosan betartottuk. Ma már egyenrangú félként kezelnek bennünket. Több szakmával is rendelkező munkatársaim a szerződéskötés előtt egy hétig a német cégnél dolgoztak, s csak azokat vették fel, akik alkalmasnak bizonyultak. Az ügyvezető igazgatói teendők mellett magam végzem a levelezést, csomagolom az ámt, közben ellenőrzőm a minőséget, de ha úgy adódik, akkor a gép mellé is beállók. Kezdettől nyereségesek vagyunk, ám ezért mindnyájan keményen megdolgozunk. A japán automata szerszámmegmunkáló központ kész program alapján végzi a feladatát Folyamatos ellenőrzését, a munkavégzés korrekcióját azonban csak jól képzett szakember tudja ellátni
