Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

„Szögesdróttal és kutyákkal várom a végrehajtókat” A szomorú történet évekkel ezelőtt kezdődött. Az édesapa, Gémes János egyedül nevelte lányát, Krisz­tinát, aki Hódmezővásárhelyen a vendéglátóipari szakközépiskolában volt 2. osztályos, amikor... — Egyik este jött haza az orosházi állomásról Krisztikém és útközben megijesztették. A lelki megrázkódtatást nem tudta kiheverni, emiatt idegorvoshoz vittem. Megállapították, hogy be­teg — meséli az apa, majd 1989 januárjától folytatja történetét, amikor lányát a Pándi Kálmán Kórház pszichiátriai osztályáról — adaptációs szabadságra — hazaengedték. — Újév volt, azt tanácsoltam Krisztinek, ebéd­re legyen rántott szelet, csináljuk meg együtt. Ebéd után a lány rosszul lett, a teste görcsösen összerándult, hányt. A szomszédasszonynak szóltam, hívja a mentőket. Azok nem jöttek, de Kriszti egyre rosszabbul lett, csak szorította a kezemet és azt mondogatta: — Apukám! Ne hagyd, hogy meghaljak! Kijött az ügyeletes orvos és megállapította: gyo­morrontás. Csak úgy, ránézéssel. Majd kihívta a mentőket — akkor még nem tudtam, hogy a hívást 3 órán belülinek jelezte —, azok pedig 40-50 perc elteltével érkeztek meg a lakásunkra. Elvitték Krisztit Gyulára, ahol január 3-án meghalt. S hogy mindezt miért mesélte el Gémes János? íme a folytatás: — A tragédia után elmentem a mentőállomás­ra, hogy felelősségre vonjam őket, amiért olyan sokáig kellett rájuk várni. Mindhiába. Rendőrségi ügy lett a dologból. Nézze meg a nyomozás megtagadásáról szóló határozatot! „...lényegében a bejelentés hasi görcsökre és hányásra vonatkozott, amely esemény a lakásban történt. Ezért is adta a mentőállomás diszpécsere azt a választ az esemény bejelentőjének, hogy előbb forduljanak az ügyeletet ellátó körzeti or­voshoz. A lakásban megjelenő orvos Gémes Krisztina szállítását 3 órán belüliként jelezte, így a mentőállomás beosztottai mulasztást nem követ­tek el...” — Az én gyermekemnek akkor sem kellett volna meghalnia! Ha az orvos nem szemrevétele­zéssel mondja ki a bajt (ami nem is gyomorrontás volt, hanem hashártyagyulladás!), ha időben ér­kezik a mentő, ha szakszerű ellátást kap a lányom, akkor most minden másként lenne. A határozat óta .viszont—ezeknek mire föl, mulasztást követ­tek el! — nem fizetek társadalombiztosítási hoz­zájárulást. (Gémes János lakatosmester — A szerk.) Tavaly októberben az iparigazolványo­mat is bevonták. Februárban egy levelet kaptam a megyei társadalombiztosítástól e szavakkal: „... tartozásának behajtására a társadalombiztosí­tási végrehajtó szabályszerű foglalást nem eszkö­zölhetett, mert lakását zárva találta. Ezért felhí­vom, hogy március 18-án 10 órakor lakásán tar­tózkodjon, akadályoztatás esetén annak kulcsait megbízottjának a jelzett időre átadni szívesked­jen. Ellenkező esetben kénytelen leszek lakását saját költségére felnyittatni és az eljárást távollé­tében is lefolytatni.” — Ha ez kell nekik, én otthon leszek! De szögesdrót és két vérszomjas kutya őrzi a házat. Mit akarnak elvinni? A gyerekem keresztjét? Vagy a holmijait? Ha csak egy ujjal is hozzá mernek nyúlni, akkor... Csete Ilona Nem gyomorrontás volt, hanem hashártya­gyulladás. A tévedés Krisztina életébe került. Halála óta apja, Gémes János nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Árengedményes akció! m2 ár áfa nélkül (műviár) 599,“ R 599,- Ft 699,- R 799,- R B 30 ____ Un iform _ Thermoton HB 38 __ A vásárlókat a készlet erejéig szolgáljuk ki. Az akció a megjelenéstől érvényes. Fizessen be az Ön helyi kereskedőjénél. Termékét elszállíthatja a gyártelepről. ALFÖLDI WIENERBERGER Téglaipari Kft. Mezőtúr Kutya rossz rajt az ingyenkonyhánál A minisztérium dönt, az önkormányzat fizet A Népjóléti Minisztérium még 1991-ben pályázatot írt ki „ szociális kríziskezelő intézmény”, magyarul ingyenkonyha létesítésére. Békéscsabáról ketten is pályáztak. Egyrészt a békéscsabai kórház konyhá­ja, karöltve a Békéscsabai Egyesített Szociális In­tézménnyel és a családsegítő szolgálattal, amely intézményeknek már gyakorlata volt a szociális étkeztetésben. Ugyanis a város 10 idősek klubjába és a szociális intézményekbe két szociális otthon konyhájáról és a kórházból szállítják az ebédet az idős embereknek. A másik pályázó a megyeszék­hely egyik jó nevű vendéglős magánvállalkozója, Dobrotka Pál volt, aki el is nyerte a pályázatot ’91 júniusában a vele járó 900 ezer forintos egyszeri, vissza nem térítendő támogatással. Mivel az in­gyenkonyha megnyitása jócskán csúszott, idő is lett volna a felkészülésre, ennek ellenére az étel elosztá­sa majdnem botrányba fulladt. Minderről persze nem a szoci­ális érzékenységéről is ismert vendéglős vállalkozó tehetett, hanem az az épület, amelyet a Magyar Király Sörözővel átellenben szemelt ki erre a célra. A ház teteje ugyanis besza­kadt, így új hely után kellett néznie Dobrotka Pálnak. Végül tavaly szeptember­ben rábólintott az önkormány­zat az IKV Kétegyházi úti volt műszaki telepén lévő melegí­tőkonyhára, amelyet így 10 évre bérelhet a vendéglős. A helyiség felújítására saját tő­kéből 1,4 milliót, plusz az el­nyert 900 ezer forintot fordí­totta Dobrotka Pál, s így készült el három és fél hónap alatt az ötszáz adagos ingyen­konyha. Hogy miért pályázott Dob­rotka Pál, arról a következőket mondta. Hiányzott az elemzés — Már 1991 nyarán, Békés­csabán elsőként, a Máltai Sze­retetszolgálat megyei csoport­jával — amelynek tagja va­gyok — közösen néhány hóna­pon át minden második vasár­nap 100-120 adag ételt osztot­tunk ki ingyen a rászorulók­nak. Tehát már volt ebben szakmai gyakorlatom. A kon­cepciómat felvázoltam az ak­kori népjóléti bizottságnak, amelyben megfogalmaztam, hogy a természetbeni segítés körének szélesítése érdekében hatékonyabb lenne, ha az étke­zésre rászorulók egy-két he­tente váltanák egymást. így többen juthatnának ehhez a se­gítséghez. Más népkonyhák­nál pedig a kedvezményezet­tek egy része 30 százalékot térít, ezzel még több ingyen­ebédet tudnak finanszírozni. — Önnel szemben az a kifo­gás merült fel, hogy drágán állítja elő az ételt, mert egy tál ételért 70 forintot számít fel, holott a Fiúméban 80 forint a menü, a kórház pedig ennél is olcsóbban ki tudná hozni. — Az a tapasztalat, hogy az intézményes közétkeztetés bár nem drága, de többnyire élvezhetetlen. Termelő közös­ségünknek viszont hangsúlyo­zott célja, hogy ízletes, jó ételt állítson elő az élelmezés és táplálkozás-élettani előírá­soknak megfelelően. Én nem „akármit” akarok adni a rászo­rulóknak, ugyanis tiszteletben tartom az ügyet, amit felvállal­tam. — Csakhogy a februári in­duláskor nem volt meg az elő­zetesfelmérés, így nem is jut­hatott el azokhoz, akikért egyáltalán megszületett a nép­konyha. Kivitték a hajléktala­nok szállására az ételt, s elő­fordult, hógy a kutyának is tíz adag jutott belőle. — Ezt magam is így látom, az elosztás rendszerét mélyre­ható elemzésnek kellett volna megelőzni. Már említettem a forgó-rendszert, amit sokkal hatékonyabbnak tartok, mert az áprilistól induló 300 in­gyenebéd ezzel a módszerrel 1200 ember ellátását jelent­hetné. Az eredeti ajánlásban pedig úgy szerepelt a térítés, hogy az önkormányzat a szoci­ális alap terhére csak 60 forin­tot fizetne, a kedvezményezet­tek pedig 25-öt. Ez meggyőző­désem, jobb megoldás. Jelen­leg a családsegítő szolgálat 30 rászorulót küld, az Orosházi úti idősek otthona 10, a Len- csési úti idősek klubja 10, a Kazinczy úti idősek klubja 30 és az Aradi utcai idősek klubja pedig 20 adagot kap. Ötvenmillióval kevesebb A békéscsabai önkormányzat szociális irodája vezetőjének, Tamás Bélánénak is feltettük kérdéseinket. Miszerint nem értjük, miért nem saját intéz­ményeinek a pályázatát támo­gatta, valamint, hogy az in­gyenkonyha indulásakor nem állt készen a kedvezményezet­tek listája. — A késésben része volt a szociális törvény megjelenése miatti nagy munkának — vála­szolta Tamás Béláné. — De egy ötvenfős keretet a területi szoci­ális gondozószolgálatnak, ötve- net pedig a családsegítő szolgá­latnak adtunk febmár 15-én. A pályázatról. A másik pályázatot nem láttuk, azt egyenesen a Népjóléti Minisztériumhoz küldték, mi csak Dobrotka Pál pályázatát továbbítottuk. —A vállalkozó helyesebbnek tartaná, ha valamennyi térítést a kedvezményezettek is fizetné­nek. — Népkonyha esetében nem lehet térítési díjat szedni. Annak a költségeit az önkormányzat az esetenkénti szociális segély­alapból állja. Egyébként cé­lunk, hogy bővítjük a termé­szetbeni juttatások körét, hogy a rászorulók vagy ételben, vagy tüzelőutalványban, esetleg áram- vagy fűtési számla ki- egyenlítésében kapják meg a tá­mogatást. Az önkormányzat­nak erre az évre 178 millió forint normatívája van szociális cé­lokra. Segélyezésre 72 milliót fordíthatunk, 55 milliót pedig céltartalékba helyezett a képvi­selő-testület. Az elmúlt évhez és a felmért igényekhez képest 50 millióval kevesebb pénzünk van. —A szociális ellátásra szoru­lókról van pontos regiszter Bé­késcsabán? — Amikor a személyes gon­doskodást nyújtó ellátásról szó­ló rendelkezés elkészül, akkor csinálunk egy teljeskörű felmé­rést. A kérdések kérdése Nehezen érthető e sorok írójá­nak, hogy a Népjóléti Minisz­térium milyen alapon ír ki pá­lyázatot az önkormányzat szo­ciális alapjának terhére. S ha már kiírja, az elbírálásba miért nem vonja bele az önkormány­zatot. Az is nehezen érthető, hogy akkor, amikor az önkor­mányzat sorban zárja be az iskoíák konyháit, miért egy vállalkozót kell megbízni ez­zel a feladattal — még ha az a vállalkozó kitűnő szakember is —, amikor saját intézmé­nyein segíthetne vele. Az sem világos, hogy a szoci­ális étkeztetésben járatos Egye­sített Szociális Intézmények, a kórház konyhája és a családse­gítő miért került hátrányba, amikor nekik is „jól jött volna” ez a vállalkozás. Ezzel az ön- kormányzat ismét saját intéz­ményét segítette volna, már­mint, ha övé a döntés joga. Mondhatják, a múlton fölös­leges merengeni. A népkonyha ügye eldőlt, eldöntetett, a vál­lalkozó jól csinálja, csak éppen az egészet nem így kellett volna. Ezért tettük szóvá. B. Sajti Emese Az új népkonyha tiszta, az étel ízletes. Berendezésébe segített a Máltai Szeretetszolgálat megyei csoportja is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents