Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
„Szögesdróttal és kutyákkal várom a végrehajtókat” A szomorú történet évekkel ezelőtt kezdődött. Az édesapa, Gémes János egyedül nevelte lányát, Krisztinát, aki Hódmezővásárhelyen a vendéglátóipari szakközépiskolában volt 2. osztályos, amikor... — Egyik este jött haza az orosházi állomásról Krisztikém és útközben megijesztették. A lelki megrázkódtatást nem tudta kiheverni, emiatt idegorvoshoz vittem. Megállapították, hogy beteg — meséli az apa, majd 1989 januárjától folytatja történetét, amikor lányát a Pándi Kálmán Kórház pszichiátriai osztályáról — adaptációs szabadságra — hazaengedték. — Újév volt, azt tanácsoltam Krisztinek, ebédre legyen rántott szelet, csináljuk meg együtt. Ebéd után a lány rosszul lett, a teste görcsösen összerándult, hányt. A szomszédasszonynak szóltam, hívja a mentőket. Azok nem jöttek, de Kriszti egyre rosszabbul lett, csak szorította a kezemet és azt mondogatta: — Apukám! Ne hagyd, hogy meghaljak! Kijött az ügyeletes orvos és megállapította: gyomorrontás. Csak úgy, ránézéssel. Majd kihívta a mentőket — akkor még nem tudtam, hogy a hívást 3 órán belülinek jelezte —, azok pedig 40-50 perc elteltével érkeztek meg a lakásunkra. Elvitték Krisztit Gyulára, ahol január 3-án meghalt. S hogy mindezt miért mesélte el Gémes János? íme a folytatás: — A tragédia után elmentem a mentőállomásra, hogy felelősségre vonjam őket, amiért olyan sokáig kellett rájuk várni. Mindhiába. Rendőrségi ügy lett a dologból. Nézze meg a nyomozás megtagadásáról szóló határozatot! „...lényegében a bejelentés hasi görcsökre és hányásra vonatkozott, amely esemény a lakásban történt. Ezért is adta a mentőállomás diszpécsere azt a választ az esemény bejelentőjének, hogy előbb forduljanak az ügyeletet ellátó körzeti orvoshoz. A lakásban megjelenő orvos Gémes Krisztina szállítását 3 órán belüliként jelezte, így a mentőállomás beosztottai mulasztást nem követtek el...” — Az én gyermekemnek akkor sem kellett volna meghalnia! Ha az orvos nem szemrevételezéssel mondja ki a bajt (ami nem is gyomorrontás volt, hanem hashártyagyulladás!), ha időben érkezik a mentő, ha szakszerű ellátást kap a lányom, akkor most minden másként lenne. A határozat óta .viszont—ezeknek mire föl, mulasztást követtek el! — nem fizetek társadalombiztosítási hozzájárulást. (Gémes János lakatosmester — A szerk.) Tavaly októberben az iparigazolványomat is bevonták. Februárban egy levelet kaptam a megyei társadalombiztosítástól e szavakkal: „... tartozásának behajtására a társadalombiztosítási végrehajtó szabályszerű foglalást nem eszközölhetett, mert lakását zárva találta. Ezért felhívom, hogy március 18-án 10 órakor lakásán tartózkodjon, akadályoztatás esetén annak kulcsait megbízottjának a jelzett időre átadni szíveskedjen. Ellenkező esetben kénytelen leszek lakását saját költségére felnyittatni és az eljárást távollétében is lefolytatni.” — Ha ez kell nekik, én otthon leszek! De szögesdrót és két vérszomjas kutya őrzi a házat. Mit akarnak elvinni? A gyerekem keresztjét? Vagy a holmijait? Ha csak egy ujjal is hozzá mernek nyúlni, akkor... Csete Ilona Nem gyomorrontás volt, hanem hashártyagyulladás. A tévedés Krisztina életébe került. Halála óta apja, Gémes János nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Árengedményes akció! m2 ár áfa nélkül (műviár) 599,“ R 599,- Ft 699,- R 799,- R B 30 ____ Un iform _ Thermoton HB 38 __ A vásárlókat a készlet erejéig szolgáljuk ki. Az akció a megjelenéstől érvényes. Fizessen be az Ön helyi kereskedőjénél. Termékét elszállíthatja a gyártelepről. ALFÖLDI WIENERBERGER Téglaipari Kft. Mezőtúr Kutya rossz rajt az ingyenkonyhánál A minisztérium dönt, az önkormányzat fizet A Népjóléti Minisztérium még 1991-ben pályázatot írt ki „ szociális kríziskezelő intézmény”, magyarul ingyenkonyha létesítésére. Békéscsabáról ketten is pályáztak. Egyrészt a békéscsabai kórház konyhája, karöltve a Békéscsabai Egyesített Szociális Intézménnyel és a családsegítő szolgálattal, amely intézményeknek már gyakorlata volt a szociális étkeztetésben. Ugyanis a város 10 idősek klubjába és a szociális intézményekbe két szociális otthon konyhájáról és a kórházból szállítják az ebédet az idős embereknek. A másik pályázó a megyeszékhely egyik jó nevű vendéglős magánvállalkozója, Dobrotka Pál volt, aki el is nyerte a pályázatot ’91 júniusában a vele járó 900 ezer forintos egyszeri, vissza nem térítendő támogatással. Mivel az ingyenkonyha megnyitása jócskán csúszott, idő is lett volna a felkészülésre, ennek ellenére az étel elosztása majdnem botrányba fulladt. Minderről persze nem a szociális érzékenységéről is ismert vendéglős vállalkozó tehetett, hanem az az épület, amelyet a Magyar Király Sörözővel átellenben szemelt ki erre a célra. A ház teteje ugyanis beszakadt, így új hely után kellett néznie Dobrotka Pálnak. Végül tavaly szeptemberben rábólintott az önkormányzat az IKV Kétegyházi úti volt műszaki telepén lévő melegítőkonyhára, amelyet így 10 évre bérelhet a vendéglős. A helyiség felújítására saját tőkéből 1,4 milliót, plusz az elnyert 900 ezer forintot fordította Dobrotka Pál, s így készült el három és fél hónap alatt az ötszáz adagos ingyenkonyha. Hogy miért pályázott Dobrotka Pál, arról a következőket mondta. Hiányzott az elemzés — Már 1991 nyarán, Békéscsabán elsőként, a Máltai Szeretetszolgálat megyei csoportjával — amelynek tagja vagyok — közösen néhány hónapon át minden második vasárnap 100-120 adag ételt osztottunk ki ingyen a rászorulóknak. Tehát már volt ebben szakmai gyakorlatom. A koncepciómat felvázoltam az akkori népjóléti bizottságnak, amelyben megfogalmaztam, hogy a természetbeni segítés körének szélesítése érdekében hatékonyabb lenne, ha az étkezésre rászorulók egy-két hetente váltanák egymást. így többen juthatnának ehhez a segítséghez. Más népkonyháknál pedig a kedvezményezettek egy része 30 százalékot térít, ezzel még több ingyenebédet tudnak finanszírozni. — Önnel szemben az a kifogás merült fel, hogy drágán állítja elő az ételt, mert egy tál ételért 70 forintot számít fel, holott a Fiúméban 80 forint a menü, a kórház pedig ennél is olcsóbban ki tudná hozni. — Az a tapasztalat, hogy az intézményes közétkeztetés bár nem drága, de többnyire élvezhetetlen. Termelő közösségünknek viszont hangsúlyozott célja, hogy ízletes, jó ételt állítson elő az élelmezés és táplálkozás-élettani előírásoknak megfelelően. Én nem „akármit” akarok adni a rászorulóknak, ugyanis tiszteletben tartom az ügyet, amit felvállaltam. — Csakhogy a februári induláskor nem volt meg az előzetesfelmérés, így nem is juthatott el azokhoz, akikért egyáltalán megszületett a népkonyha. Kivitték a hajléktalanok szállására az ételt, s előfordult, hógy a kutyának is tíz adag jutott belőle. — Ezt magam is így látom, az elosztás rendszerét mélyreható elemzésnek kellett volna megelőzni. Már említettem a forgó-rendszert, amit sokkal hatékonyabbnak tartok, mert az áprilistól induló 300 ingyenebéd ezzel a módszerrel 1200 ember ellátását jelenthetné. Az eredeti ajánlásban pedig úgy szerepelt a térítés, hogy az önkormányzat a szociális alap terhére csak 60 forintot fizetne, a kedvezményezettek pedig 25-öt. Ez meggyőződésem, jobb megoldás. Jelenleg a családsegítő szolgálat 30 rászorulót küld, az Orosházi úti idősek otthona 10, a Len- csési úti idősek klubja 10, a Kazinczy úti idősek klubja 30 és az Aradi utcai idősek klubja pedig 20 adagot kap. Ötvenmillióval kevesebb A békéscsabai önkormányzat szociális irodája vezetőjének, Tamás Bélánénak is feltettük kérdéseinket. Miszerint nem értjük, miért nem saját intézményeinek a pályázatát támogatta, valamint, hogy az ingyenkonyha indulásakor nem állt készen a kedvezményezettek listája. — A késésben része volt a szociális törvény megjelenése miatti nagy munkának — válaszolta Tamás Béláné. — De egy ötvenfős keretet a területi szociális gondozószolgálatnak, ötve- net pedig a családsegítő szolgálatnak adtunk febmár 15-én. A pályázatról. A másik pályázatot nem láttuk, azt egyenesen a Népjóléti Minisztériumhoz küldték, mi csak Dobrotka Pál pályázatát továbbítottuk. —A vállalkozó helyesebbnek tartaná, ha valamennyi térítést a kedvezményezettek is fizetnének. — Népkonyha esetében nem lehet térítési díjat szedni. Annak a költségeit az önkormányzat az esetenkénti szociális segélyalapból állja. Egyébként célunk, hogy bővítjük a természetbeni juttatások körét, hogy a rászorulók vagy ételben, vagy tüzelőutalványban, esetleg áram- vagy fűtési számla ki- egyenlítésében kapják meg a támogatást. Az önkormányzatnak erre az évre 178 millió forint normatívája van szociális célokra. Segélyezésre 72 milliót fordíthatunk, 55 milliót pedig céltartalékba helyezett a képviselő-testület. Az elmúlt évhez és a felmért igényekhez képest 50 millióval kevesebb pénzünk van. —A szociális ellátásra szorulókról van pontos regiszter Békéscsabán? — Amikor a személyes gondoskodást nyújtó ellátásról szóló rendelkezés elkészül, akkor csinálunk egy teljeskörű felmérést. A kérdések kérdése Nehezen érthető e sorok írójának, hogy a Népjóléti Minisztérium milyen alapon ír ki pályázatot az önkormányzat szociális alapjának terhére. S ha már kiírja, az elbírálásba miért nem vonja bele az önkormányzatot. Az is nehezen érthető, hogy akkor, amikor az önkormányzat sorban zárja be az iskoíák konyháit, miért egy vállalkozót kell megbízni ezzel a feladattal — még ha az a vállalkozó kitűnő szakember is —, amikor saját intézményein segíthetne vele. Az sem világos, hogy a szociális étkeztetésben járatos Egyesített Szociális Intézmények, a kórház konyhája és a családsegítő miért került hátrányba, amikor nekik is „jól jött volna” ez a vállalkozás. Ezzel az ön- kormányzat ismét saját intézményét segítette volna, mármint, ha övé a döntés joga. Mondhatják, a múlton fölösleges merengeni. A népkonyha ügye eldőlt, eldöntetett, a vállalkozó jól csinálja, csak éppen az egészet nem így kellett volna. Ezért tettük szóvá. B. Sajti Emese Az új népkonyha tiszta, az étel ízletes. Berendezésébe segített a Máltai Szeretetszolgálat megyei csoportja is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
